SZILÁGYSÁG ÉS EPRES KÖZÖTTI KAPCSOLAT GAZDASÁGI KÖVETKEZMÉNYEI

Először arra a kérdésre keresem a választ, hogya munkaerő-közvetítéssel foglalkozó családok miben érdekeltek az erdélyi idénymunkások (főleg fiatal lányok és asszonyok) felderítése, a munkaerő-közvetítés során?

• Pótolják a saját családjukban fellépő munkaerőhiányt a munkacsúcs idején.

• Az elfoglalt szállásokért fizetséget és/vagy munkát kapnak cserébe.

• Más családok munkaerőgondjain is segítenek azzal, hogy plusz munkaerőt hoznak a községbe.

• Az erdélyi magyarok megélhetését segítik sajátos hétköznapi "diplomáciai" tevékeny-ségükkel.

A falu lakossága két-három hónapra körülbelül tíz százalékkal megnő, 60~70 fővel töb-ben élnek ilyenkor a településen. A népességnövekedés többlet-vásárlóerőt jelent a helyi ke-reskedők számára.

A következő gondolatmenetben végigkövethető, hogy ez az időszakos népességnöveke-dés hogyan hat a vásárlóerőre, s hogyan teszi lehetővé az árutermelést.

• A Szilágyságban keletkezett munkaerő-feleslegből pótolja Epresen a rnunkaerő hiá-nyát.

• A szabad rnunkaerö a családi gazdaságokban és a háztartásokban végzett rnunkájáért fizetséget kap, és vásárlóerőkéntjelenik meg Epresen és aSzilágyságban egyaránt.

• A vendégmunkások alkalmazása révén ahelyi kereskedelem és vendéglátás bevétel-hezjut.

• A vendégmunkásokat alkalmazók és nekik szállást adók, valamint a napszámosoknak csupán rnunkaerejét igénybe vevő családok számára egyaránt lehetőség nyílik az önellátá-son felül árutermelést folytató gazdaságokat működtetni.

• A gazdálkodó családok az árutermelés folytán nagyobb jövedelmet szereznek, s eb-ből a megnövekedett jövedelemböl több jut fogyasztásra is, így a helyi kereskedelem is nagyobb bevételre számíthat.

• Az idényrnunkások alkalmazása nem von maga után társadalombiztosítási kötelezett-séget, rnert akülföldiek teljes térítésre kötelezhetök az orvosi ellátás ellenében.

• A közvetítő családok adott esetben csak szállást adnak (fizetővendéglátók), a nap-számot az idényrnunkások más családoktói kapják.

• A sokéves jó kapcsolat eredménye, hogy meleg, baráti, szinte családias viszony ala-kult kiaközvetítö családok és a szálláshelyeiket igénybe vevő erdélyiek között.

A falu társadalmán belül kialakult ahatáron túli magyarságból származó munkaerő hi-erarchiája (1. táblázat).

1.táblázat.

Áttclcpülők, gazdasági menekültek, idénymunkások hierarchiája Epresen

Legális Legmagasabb 1.Orvos Hivatalosan Magyar A faluban vezető

munkavállaló status áttclepülő állampolgárságot értelmiségi, kiemelt

kapolt letelepedési

lehetőséget élvez

2.ÓVÓIlŐ, Gazdasági Többségük (Mint fent)

dajka, incnekültek magvar

postamesternő állampolgár

Átmeneti 3.Beházasodott (Mini fent) (Mint fent) Létalapjuk megoldott

.középsö" status gazdasági menekültek

4.Beházasodott (Mint fent) (Mint fent) (Mint fent)

napszámosok

Legalsó status 5.Idénymunkások Érvényes Főleg erdélyi Létalapjuk csak az

amezögazda- turistaútlevelük magyarok"-roman ill-tartózkodás

idejé-ságban van állampolgárok re megoldott

(éjszakai szállást kapnak)

Feketemunka 6.Rendszeresen Turistaútlevelük (Mint fent) Akiutasítás veszélye

(egész évben) van, de fenvegeti őket

foglalkoztatott munkavállalasi bejelentés nélküli cstartózkodási

munkaerő engedélyük

bizonytalan

A táblázat alapján látható, hogy az idénymunkásokat nem tekintették a faluban fekete-munkát végzőknek. Ennek oka lehet, hogy adómentességük miatt a gazdákra nem vonat-kozik bejelentési kötelezettség. Ugyanakkor a foglalkoztatás esetlegessége miatt a mező-gazdasági napszámosok számára sem fontos a társadalombiztosítási (egészségbiztosítási) védelem, mert itt-tartózkodásuk alatt szinte családtagként gondoskodnak róluk alkalmazó-ik, illetve szállásadóik. Nézetem szerint ez az átmeneti réteg ajogilag és egzisztenciálisan fenyegetett és ateljes biztonságot élvező réteg között helyezhető el.

Az idénymunkát vállalók, beházasodott gazdasági menekültek, beházasodott napszá-mosok s a mezögazdaságban idénymunkásként alkalmazottak bemutatása után nézzük meg, milyen következtetések vonhatók lealkalmazásukkal kapcsolatban.

KÖVETKEZTETÉSEK

Felvetődik a kérdés: kívánatos-e a mezőgazdasági vendégmunkások alkalmazása?

Az erdélyiek hivatalos útlevéllel Magyarországra jönnek, hogy az otthon nagy vásárló-erőt képviselő forintokat kemény munkával megkeressék. Körülbelül hetven ember jut így munkához az erdélyi magyarságból. Vannak köztük olyanok, akik a .feketernunka-irn-port" szervezése révén kerülnek magasabb társadalmi státusba. Ennek a néhány szi lágy-sági - főleg jó munkabírású - fiatal lánynak a bátorsága, helytállásra való képessége jó példa az otthon maradottak számára s egyben biztatás, hogy érdemes Magyarországon a boldogulást keresni. A pár nélküli epresi fiatal férfiaknak megfelelő partner a szorgalrnas, kedves, alkalmazkodó szilágysági kislány. A falu szívesen fogadja az ide érkezőket, hi-szen olcsó és megbízható munkaerőt talál a soraikban. Ha valakinek a körrnére kell nézni, azt a gazdák elmondják egymásnak, s a végképp alkalmatlan személynek ajtót mutatnak, és munkát nem adnak többé.

Az elmúlt hét évben a roman-magyar (minden esetben magyar anyanyelvű erdélyi) ve-gyes házasságokban megfigyelhető, hogya tizenegy házasságkötés alkalmából négy eset-ben a vőlegény és döntő többségben, hét esetben a menyasszony volt roman állampolgár Eszámadatból iskitűnik, hogy inkább az erdélyi hajadonok választják a szülöhaza elha-gyását családalapítás címén.

Dühös hangokat ishallhattunk olykor: "Lassan már agyüttmenteké lesz minden állás.

Elveszik a munkalehetöséget mások elől. Az óvónő ukrán, az orvos roman, a postás tót."

Persze amikor e helyekre munkavállalót kerestek, egy tősgyökeres epresinek sem volt mun-kakedve és képzettsége elvállalni e munkákat, A menekültek megítélése olykor szélsősé-ges volt, ma már lecsendesedtek az ellenséges hangok. Az ellenséges megnyilvánulások, előítéletek mindig csak olyan személyektől származtak, akik az álláshelyek megszerzésé-ben a menekültek személyében vetélytársat láttak. Az "EURO-LINK (Kísérlet a román menekültek beilleszkedését segítő szociálpolitikai modell kidolgozására)" című tanul-mányban olvashatjuk a "Helyi szintű fejlesztési együttműködési segély" CÍmszó alatt:

"Sikerrel kecsegtetö megoldás, ha az államok közötti együttműködés helyett inkább a he-lyi közösségek közörti bilaterális együttműködést segítjük elő. Ilyen prograntok Románia

ésAusztria között már létrejöttek. Tudományos vizsgálat még nem készült ezek kiértéke-lésére, egyes bizonyítékok mégis arra utalnak, hogya prograrnek elősegítik a helyi és te-rületi fejlődést, ami indirekt módon döntő szabályozó tényezője lehet amigrációnak.

Az ilyen társadalmi programok jól összehangolhatók a képzési programo kkal és keres-kedelmi megállapodásokkal. Ebben a tekintetben azonban óvatosságra kell intenünk: több kutatásra van szükség ahhoz, hogy jól meg tudjuk határozni azokat a tényezőket, amelyek az ilyen programokat sikerre viszik. Ami viszont tény: kis léptékük vonzóvá teszi ezeket a programokat. Már eddig is kiderült, hogy az integrációs munkában a helyi kezdeményezé-sek jobban működnek, rnint az országosak. A helyi fej lesztési tervek jobban kezelik a reá-lis igényeket és problémákat is." (Drexter et al, 1992)

A bemutatott falu életképes választ adott, és jó példát mutat korunk népvándorlásának kezelésére. Fokozatos és szerves beépülést tesz lehetővé a félig-meddig idegenként érke-ző határon túli magyarságnak. Természetes módon - az alkalmazott munkásokról kialakí-tott véleményről egymást informálva - olyan társadalmi szelepet müködtet, amely nem idézhet elő ellenőrizhetetlen és kezelhetetlen felhígulást a falu társadalmában.

IRODALOM

ÁBRÁM ZOLTÁN: Magyarok a nagyvilágban (Beszélgetések a megmaradásról). Ablak Kiadó, Székelyudvarhely, 1995.

BIRÓ A. ZOLTÁN: Elméleti horizontok, módszertani problémák. In: Eivándorlok? Ven-dégmunka és életforma a Székelyföldon. Pro Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1996., 37-49.O.

BCJI)Ö JULIANNA: Az időszakos migráció hatása az egyéni és családi életvezetésre. In:

Elvándorlok? Vendégmunka és életforma a Székelyföldön. Pro Print Könyvkiadó, Csík-szereda, 1996., 77. o.

BR YM, ROBERT: Csehszlovákia, Magyarország, Litvánia, Lengyelország és Orosz-ország emigrációs potenciálja. In: Útkeresők. MT A Politikai Tudományok Intézete Nem-zetközi Migráció Kutatócsoport Évkönyve, 1992. Budapest, 1993.

DREXLER, SABlNA-GIORGI, LIANA-POHORYLES, ROLAN[}-SCl-IMID, GM3RIELE: "EURO-LINK (Kísérlet a rornán menekültek beilleszkedését segítő osztrák-magyar szociálpoliti-kai modell kidolgozására.) In: Menekülők, vándorlók, szerencsét próbálók. MT A Politi-kai Tudományok Intézete Nemzetközi Migráció Kutatócsoport Évkönyve, 1991. Buda-pest, 1992.,48. o.

HÁRS ÁGNES: Migráció és rnunkaerőpiac. In: Menekülők, vándorlók, szerencsét probá-lok. MT A Politikai Tudományok Intézete Nemzetközi Migráció Kutatócsoport Évkönyve,

1991. Budapest, 1992., 17.O.

HUNYADI ZSUZSA: Vendégmunkások Erdélyből. In: Menekűldk, vándorlók. szereneset probálok. MTA Politikai Tudományok Intézete Nemzetközi Migráció Kutatócsoport

I~v-könyve, 1991. Budapest, 1992.,23-32. o.

KAPIIi,NY ÁGNrs-KAPITÁNY GÁBOR: Kultúrák találkozása - kultúraváltás. In: Tábor-lakók. diaszporák, politikák. MTA Politikai Tudományok Intézete Nemzetközi Migráció Kutatócsoport Évkönyve, 1995. Budapest, 1996.,67-90. O.

OLÁII SÁNDOR: A kilépés társadalmi feltételei Székelyföldön. In: Elvándorlák:' VelJ-dégmunka és életforma CISzékelyfőldőn. Pro Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1996., 63. és 51-67. o.

OLÁH SÁNDOR:A székelyföldi migráció előtörténetenek áttekintése. In: Elvándorlok?

Vendégmunka és életforma a Székelyföldön. Pro Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1996., 25. o.

SIKENDRE: Románia emigrációs potenciálja. In: Útkeresők. MT A Politikai Tudomá-nyok Intézete Nemzetközi Migráció Kutatócsoport Évkönyve, 1992. Budapest, 1993., 19-22. o.

SIK ENDRE-TóTH JUDIT:Román származású menekültek Magyarországon. In: Mene-külők, vándorlók, szerencsét próbálók. MTA Politikai Tudományok Intézete Nemzetközi Migráció Kutatócsoport Évkönyve, 1991. Budapest, 1992.,27. o.

SZAKÁTSMÁRIA ERZSÉBET:Az Erdélyből áttelepült magyarok otthonképe. In: Tábor-lakók, diaszpórák, politikák. MTA Politikai Tudományok Intézete Nemzetközi Migráció Kutatócsoport Évkönyve, 1995. Budapest, 1992.,91-118. o.