A MUNKAERŐHIÁNY HOMOK-SZIGETEN, ILLETVE EPRESEN

Homok-szigeten a múlt század közepétöl a zsellérség munkáján alapuló szőlőkultúrát a bogyós gyümölcsök termesztése váltotta fel, amely jól illeszkedett a dinamikus fejlődés-nek indult főváros igényeit kielégitő zöldségtermelő kertgazdálkodáshoz.

A művelhetö terület a hely sziget jellege miatt nem növelhető, ezért az itt élő családok a kis területen is nagy hasznot hozó növénykultúrákat részesítik előnyben.

A kertgazdálkodás és a szamócatermesztés munkaigényes tevékenység. A gyümölcs-szedés idején nagyszámú idénymunkásra van szükség, s a kertészetekben is ilyenkor van a munkacsúcs. Június-júliusban a faluban jelentős munkaerőhiány keletkezik. A családi gaz-daságokra nagy teher nehezedik, mert a betakarításban minden családtag részt vesz. A na-gyobb iskolások a nyári szünet első részében segítenek. A kisgyermekes fiatalasszonyok a ház körüli teendőket látják el: főzés a napszámosokkal kiegészült család számára, állatok etetése stb. Egy hatszáz négyszögöles epres már komolyan szervezett munkaerőhátteret igényel. Ahol a család nem birja, idénymunkásokat alkalmaznak. Az értékesítést a házi-gazda vagy a házi-gazdaasszony végzi. Szedésre családonként általában két-három személyt,

I A .Homok-szigct" és az .Epres" helynevek valóságos tájegységet és települést takarnak. További kutata-sok és a szemelvisegi jogok vedelme érdekében használtam c képzeletbeli megjelöléseket

2 Módszcrcm a résztvevő megfigyelés módszere. Adataírn becslesen alapulnak.

de legalább egyet vesznek fel a csúcsmunkaidényben. Kedvelt munkaerőforrások lehetnek a szabad munkaerövel rendelkezö rokon és baráti családok és a faluban jó mukás hírében álló helybeliek. Idegen munkaeröt ritkán alkalmaznak, bár az 1960-as évek gazdasági fellendülésének idején néhány Nógrád megyével határos közeli faluból (Rád, Penc, Acsa, Csővár) rendszeresen és csoportosan jártak át a szigetre napszámosok. E szokás feleleve-nedése figyelhető meg az utóbbi időben.

Epresen ' a rendszerváltás alapvetően nem alakította át a mezőgazdasági termelés rend-szerét. A kisparaszti gazdaságok mérete (az önállóan és a szakszövetkezet részarány tulaj-donaként közösen használt földekből részesedéssel együtt) családonként maximálisan 4-5 katasztrális hold. Egy-két nagyobb földbirtok van, de ezek mérete sem haladja meg a 18-20 holdat. A szakszövetkezet közösen müvelt földterülete a földkiadások miatt évről évre csökken.

A szakszövetkezetbe bevitt részaránytulajdonok kiadásával és egyéni használatbavéte-lévei egyidejűleg a helyi gazdák a földtulajdonosi rendelkezési joggal együtt a termelési kedvüket is visszakapták. A rnezögazdasági tennelésseI járó kockázatot a nagyobb haszon reményében egyre többen merik vállalni. A családok nagy többsége kétlaki életet él. Ritka az olyan család, amely kizárólag csak a mezőgazdasági termélésből élne. A keresőképes férfiak és nők általában sok szabad időt nyújtó munkahelyen helyezkednek el, hogy jusson idő a saját használatban álló földek művelésére. a családi gazdaság müködtetésére. A rnun-kahely biztos háttér a bizonytalan hasznot hozó mezőgazdasági termeléssei szemben, sőt sokszor a föállásból származó fizetést vagy nyugdíjat fektetik be a mezőgazdasági terme-lésbe. Egy-egy ilyen törpebirtokon termelik meg a tágabb értelemben vett család élelmiszer-szükségletét. Az itteni családok szorgalmát dicséri, hogy a városba költözött és nem mezö-gazdasággal foglalkozó családtagok is részesednek a szigeti földön termelt, téli tárolásra al-kalmas burgonyából, hagymából, szárazbabból. A friss zöldség, gyümölcs, húsvéti sonka s a fagyasztóládákban tárolható vágott baromfi és konyhakész tőkehús is gyakran az epresi szülőktől, nagyszülöktöl, rokonoktóI származik. A megtermelt gyümölcs sokszor helyettesíti ahálapénzt, és akapcsolati töke gyarapításának iskiváló eszköze, így sajátos tőkefajta.

A KÜLFÖLDI MUNKAERŐFORRÁS FELDERíTÉSE, A "VENDÉGMUNKÁSOK" ALKALMAZÁSA

Az 1989. évi romániai forradalom előtt és után áttelepülők és menekültek mellett idény-munkát keresők is megjelentek a községben. ,,1989 után rnegszűntek az országból való kiutazást nehezítő korlátozások. A külföldi (elsösorban magyarországi) kereseti lehetősé-gek a Székelyföldről is tízezreket indítottak útnak." - olvashatjuk Oláh (1996) tanulmá-nyában.

A magyarországi magyar napszámosoknál jóvalolcsóbban, Erdélyból napi öt-hatszáz, ma nyolcszáz-ezer forint, valamint élelmezés és szállás ellenében szívesen eljöttek hosz-szabb időre is. Öt-hat évvel ezelőtt két epresi család már a munkaerö toborzásában is egy-fajta diplomataszerepet vállalt. A világlátottabb gazdák anyári munkaidény előtt felkeres-ték Erdélyben, a Szilágyságban az előző évben bevált munkásokat, és megbeszélték, hogy

3Lásd 1. lábjegyzet.

mikor jöjjenek akövetkező év tavaszán Magyarországra. Egyfajta hétköznapi diplomácia indult meg Epres és aSzilágyság falvai között. Ma már az sem megy csodaszámba, hogy a dolgos erdélyi lányok az epresi gazdák fiai közül találnak pált maguknak. A falu népe tudja, hogy az erdélyieknek szállást adó gazdáknál kell érdeklődni, ha munkaerőre van szükség. Így növelte meg egy falu - kapcsolati tőkéje segítségével - emberi eröforrásai-nak mennyiségét, hogy aztán a családi gazdaságok többlettermelésre legyenek képesek, kielégítve a főváros snéhány közelí város, valamint üdülőterület piacainak keresletét.

ESETLEÍRÁSOK Munkaadó gazdák

A valóságos nevek helyett fantázianévvel illetem a külföldi idénymunkásokat és az őket alkalmazó személyeket. A vendégmunkásokat alkalmazó családokat nem lehet egyér-telműen felhajtóknak minősíteni, mivel .felhajtónak" általában azt nevezzük, aki mások számára foglalkozik munkások toborzásával, és a közvetítésért ellenszolgáltatást kap, sokszor a munkavállalótóI és a munkásokat alkalmazó szernélyektől is. Az esettanul-mányban szereplö családok saját maguk számára toboroztak idénymunkásokat, scsak ak-kor engedik átnapszámosaikat másoknak, ha nem tudnak teljes foglalkoztatást biztosítani.

Az esetek többségében csak .Jcölcsönadják" munkásaikat, szállást akkor is adnak nekik, hamáshol dolgoznak.

A munkások átadása körüli egyezkedésben a szállásadó gazda, a munkást kölcsönkérő és a vendégmunkás egyaránt részt vesz. A hármuk közötti viszony dönti el, hogy milyen munkabérben állapodnak meg. A munkások átengedése olykor egy régebbi szivesség vi-szonzása, ilyenkor anapszámos sem kér szállást vagy annak ellenértékét attól a gazdától, akinek .Jcölcsönadják''. Van olyan gazda, aki az alkalmazás elején kiköti: munkását hosz-szabb időre csak akkor alkalmazza, hanem megy el máshoz dolgozni.

Epres gazda

Epres gazda családja a legelső erdélyieket közvetítö (napszámosokat felhajtó) családok egyike. A félj és a feleség egyaránt súlyos betegséggel küszködik, földtulajdonukat azon-ban hasznosítani akarják. A feleség minimális nyugdíjat kap, tekintve, hogy aktív korában is háztartásbeli volt, és kizárólag aháztáj igazdaságban dolgozott. Keresetüket évtizede-ken keresztül ingatlanok vásárlásába és építkezésekbe fektették. Saját maguknak és két felnőtt, családos gyermeküknek új házat építettek, a háztáji műveléséhez szükséges gépe-ket, teherautót és személyautókat vásároltak, melyek komoly vagyont jelentenek. Amíg a feleség édesanyja élt, a család 600-800 négyszögöles szamócást művelt. Aszamóca érté-kesítését kereskedő kizárásával, közvetlenül anagybani piacon nagy tételekben a családfő végzi. A feleség abetegsége miatt nem dolgozik aföldeken, őellenőrzi és irányítja a nap-számosokat.

A felnőtt gyermekek közül lányuk, aki a két unokával gyermekgondozási szabadságon van, nyáron a szamócaszedésben ésaz áru fuvarozásában rendszeresen segít. Fiuk anyári

munkacsúcs idején - munkahelyi szabadsága terhére - autószerelöi munkáját cseréli fel a családi gazdaságban való tevékenykedésre.

Mindkét gyennek önálló családjának vagyoni alapját a szülői háznál végzett munkával alapozta meg. A nagymama elvesztése, a félj és feleség egészségének megromlása, te-herbíró képességük csökkenése idézte elő azt a helyzetet, hogy a kiesett munkaeröt külső segítséggel kell pótolniuk.

Epres gazdáéknak a gyermekek önálló lakáshoz jutása és a szülöi házból való elköltö-zésük óta van szabad szálláshelyük, így tavasztól őszig tudnak napszámosokat elhelyezni.

Kisgazdaságuk termelési szerkezetét úgy alakították ki, hogy az egész évre folyamatos gazdálkodást tegyen lehetővé, A szamócán kívül virághagymát, vágott virágot, burgonyát, gabonaféléket termesztenek, konyhakertet tartanak fönn, és a megtermélt takarmánnyal -a felnőtt gyermekek családjaival kibővült nagycsalád részére is - állatokat tartanak. Ter-mékeikkel rendszeresen járnak piacra, a család szükségletét meghaladó mértékben tennelt zöldséget, vágósertést háznál értékesítik.

Napszámosok alkalmazása és gyermekeik segítsége nélkül a házaspár még saját szük-ségletére sem tudna termelni. Felhalmozott tőkéjük rac ionális hasznosítása és gazdaságuk több lábon álló jellege miatt, s nem utolsósorban a vendégmunkások munkaerejére támasz-kodva, Epres gazda és családja árutermelésre és tőkegyarapításra képes.

Virágos gazda

Virágos gazda özvegy édesanyjával az egész év során teljes elfoglaltságot adó családi gazdaságot tart fenn. Öt-hat éve foglalkoztatnak erdélyi napszámosokat. A gazdaság kö-rülbelül két katasztrális hold saját és egy hold bérelt földet, valamint a házukhoz tartozó nagyméretű, ötszáz négyszögöles kertet foglalja magába. Vágott virágnak tulipánt, őszi-rózsát, árvácskatöveket. továbbszaporításra alkalmas tulipánhagymát. friss zöldséget és szamócát termesztenek. Az intenzív kertgazdálkodás és szarnócaterrnesztés egész évben folyamatos munkát igényel. A vetemények meghatározott sorrendben követik egymást a kertben és a gépi földmunkát igénylő szántóföldön. Az őszi mélyszántást és a gabona ve-tését bérmunkában végeztetik a helyi traktortulajdonosokkal. Virágos gazdáéknak csak a finomabb földmunkákhoz, a kertészeti szintű földműveléshez alkalmas mctoros kapájuk van. A virágpalántát a lakóház melletti kertben nevelik, a munka kizárólag kézi úton vé-gezhető "női munka".

Virágos gazda édesanyja rokkant, idős, beteg asszony, a szó szoros értelmében a sok haj longástól hétrét görnyedt, súlyos csontritkulásban szenved, s egyre kisebb munkatelje-sítményre képes. A termények értékesítésében, a "piacozásban" azonban még mindig ak-tívan részt vesz. A közelí üdülőterületeken és a békásmegyeri piacon mint őstermelő rendszeresen megjelenik.

A kertészet a tágabb értelemben vett család szükségletein felül is ad többletet. Virágos gazda bátyja és annak családja isrészesül a megtermélt friss és téli tárolásra alkalmas zöld-ségféleségekből ellenszolgáltatás vagy munkában való részvétel nélkül. A szülöi házból származó termékek így az ajándék szerepét töltik be. A két fiú közört kölcsönös meg-egyezés van a földtulajdon és a kelt hasznosítására, ami az "otthon maradt" törekvő fia-talember jövedelmét jelenti, idős édesanyjuknak pedig anyugdíját egészíti ki.

Amíg Virágos gazda élettársával a fővárosban élt, csak hétvégeken foglalkoztak gaz-dálkodással, segítettek Virágos gazda édesanyjának, ő pedig hétközben "segített" a fiatal-ember külön eperparcelláját művelni. Virágos gazda - édesanyja egészségének romlása, élettársi kapcsolatának megszűnése és fővárosi munkahelyének felszámolódása miatt -kétlakiságát feladta, megélhetése teljes egészében a faluhoz köti. Tavasszal a szamócapa-lántálást a család saját maga végzi néhány helybeli gazdaasszony segítségével kalákában.

A kerti növényeket is napszámos igénybevétele nélkül veteményezik. A termő eperföld gyomlálásához két-három erdélyi lányt alkalmaznak, s ők az eperszedés idejére is marad-nak. Amikor nincs munka az eperföldön, a kertészetben kapálnak, s az őszirózsa-palántát gondozzák. Az eperérés közben babkarózásra és az őszirózsa palántálására is jut idő.

Ilyenkor kapálják be a kukoricát és más kapásnövényeket, beleértve a következő évben termő eper palántaültetvényét is. Aszályos időben az öntözés és a motoros kapálás Virá-gos gazda idejét teljesen lefoglalja. A szamócát rendszeresen kereskedő szállítja el tőlük, önállóan csak akkor viszik piacra, ha a kereskedőnek már nem kell a gyümölcs, mert az-nap nem árusít a standján. Az erdélyi az-napszámosok alkalmazásával a kéttagú (másfél munkaerőt képviselő) család munkabírásához képest jóval nagyobb földterületet hasznos í-tanak. A szamócatermesztésből származó bevétel jövedelmet, vagyongyarapodást és tőke-forgatást is lehetővé tesz. A munkaerő teljes, rac ionális kihasználásával az erdélyiek itt-tartózkodása alatt szinte egyáltalán nincs olyan holtidő, amelyben munkásaik máshová is szegődhetnének.

Csak kivételesen és baráti alapon engedik át napszámosaikat egy-két napra másoknak.

Aszállásadást beszámítják a napszámosok bérébe, így nincs pénzmozgás, csak szolgálta-tások cseréje (rnunkáért szállás adása). A napszámot hazautazás előtt adják oda munkása-iknak, rnert itt-tartózkodásuk alatt teljes ellátást adnak. A háztartás vezetésében és a ház körüli teendőkben (háziállatok ellátása) is igényt tartanak az erdélyi napszámos lányok-asszonyok munkájára, amit ök szívesen is megtesznek. hiszen sokéves baráti, családias viszony alakult ki köztük.

Őszre általában már csak egy erdélyi napszámost alkalmaznak, az őszi rózsa kötözését a szomszédokkal és a család idősebb nőismerőseivel, az édesanya barátnőivel, komaasz-szonyaival kalákában végzik.

Agronómus gazda

Agronómus gazda és nővére idős testvérpár. Önálló családjuk nincs, a szülőktől örö-költ s a helyi viszonyokhoz képest jelentős földterületen gazdálkodnak. A férfitestvér ag-rármérnök végzettségű, nővérének sohasem volt munkahelye, az általános iskola elvégzé-se után otthon maradt a gazdaságban. A testvérpár szamócatermesztéssel, vágott virág-(tulipán, őszirózsá, sóvirág, kardvirág), zöldségterrnesztéssel, továbbszaporításra való tu-lipán- és kardvirághagyma-termesztéssel foglalkozik. A szántóföldi művelés hez és a nö-vényápoláshoz szükséges gépparkkal. szállítóeszközökkel és személyautóval rendelkez-nek. A férfitestvér volt az egyik helybeli, aki a korábbi években ajánlkozó erdélyieket la-kóhelyükön Epres gazdával együtt felkereste, és nekik munkalehetőséget ajánlott. Szál-lásadásra bőven volt lehetőségük, hiszen a hatszobás, háromszíntes ikerházban csak ket-ten élnek.

Agronómus gazdáék .Jiázasltották ki"egyik legszorgalmasabb munkásukat: először csak idénymunkára .Jcölcsönadták'' az ügyes erdélyi kislányt, később pedig a menyasszonyi ruha kölcsönzési díjával fizettek, és tisztes nászajándékot adtak. Az erdélyi kislány szinte acsaládot pótolta a számukra, ésa házasság erős szállal fűzte össze a két, vér szerint nem rokon családot - Agronómus gazdáékat és Kertész gazdáékat.

Kertész gazda

Kertész gazda kisebbik fia talált párt Agronómus gazdáék pártfogolt ja személyében.

Kertész gazda és családja saját és bérelt földön szarnócaterrnesztéssel, fóliás és szabad-földi zöldségtermesztéssei foglalkozik. A szamócaszedés idején egyszerre több erdélyi nap-számost isalkalmaznak.

Az idősebb fiú már tizenhat éve önálló családban él, feleségével együtt tipikus kétlaki életmódot folytatnak: a vízműveknél gépészek, és munkaidő-beosztásuk miatt felszabadu-ló idejükben zöldség- ésvirágpalántaneveléssel. fóliás hajtatással foglalkoznak. Áruik

szál-!ításában és értékesítésében aférj szüleivel összefognak, termékeikkel egész évben piacra járnak.

Kertész gazda kisebbik fia és fiatal felesége még a szülői házban éJ, azonban akamra kulcsa Kertész gazda feleségénél van. Az Erdélyból származó fiatalasszony csak akkor válhat önálló gazdaasszonnyá. ha a fiatalok külön földet kapnak, vagy önálló háztartást hoznak létre. A fiatalasszonynak a családi gazdaságban betöltött szerepe a napszámos-vezető tisztére terjed ki, ígya felfogadott napszámosokhoz képest magasabb státusba ke-rült.

Kertész gazdáék családjában az új családtag megérkezése tovább erősítette az összetar-tozást és az egymásrautaltságo!. A család munkaerővel való gazdagodása fokozta a csa-ládi gazdaság árutermelő jellegét.

1Í1Iattartógazda

Állattartó gazda szarvasmarha-tartással. a kisebbik fia lótenyésztéssel foglalkozik. A saját tulajdonukban lévő és másoktól bérelt földterületükön. amely körülbelül öt-hat hold, takarmánytermesztéssei foglalkoznak.

Idősebb fiuk családalapítását is segítendő, saját munkaerejüket meghaladó mérctű sza-rnócást ültetnek évek óta. Agyümölcsszedés idejére erdélyi napszámosokat alkalmaznak, akiknek szállást is adnak.

Velük fordult elő, hogy távirat- és levélváltások ellenére sem jelent meg a várva várt napszámos az eperérés idejére. Szerencsére a rokonságban találtak szabad munkaerőr, amig Erdélyből megérkezett a segítség. Akivel előzetesen megállapodtak, küldött maga helyett egy házaspárt.

Állattartó gazda és családja elégedett volt a "helyettesítő" erdélyi házaspárral, a férfi még aszarvasmarhák ellátásában issegített.

Idénymunkások, bevándorlók, menekültek

A következő példákon keresztül azt mutatjuk be, hogyan kerültek Epresre a vendég-munkát vállalók és menekültek, milyen munkát vállaltak, shogyan találták meg helyüket a falu társadalmában. Hogyan illeszkedik tehát a vendégmunkás a falu gazdaságába és tár-sadalmába.

Anna

A szilágysági P. településről érkezett. Már négy éve minden nyári idényben Virágos gazdáéknál dolgozik. Megbízható, jó munkaerő. Romániában Zilahon állandó munkája van, felszolgáló egy bárban. A nyári szabadsága alatt kizárólag Virágos gazdáék foglal-koztatják, csak kivételes esetben vállal munkát másnál is egy-két napra, csak akkor, ha rossz idő van, és nem tudnak a földeken dolgozni. Ilyenkor nagytakarításnál, meszelésnél, a ház körüli nagyobb rendezkedésnél segít.

Két éve télre is Magyarországon maradt. IlIegálisan alkalmazta egy panziótulajdonos.

Nála leste el a vendéglátószakmát, mindenes volt. A panziótulajdonos szállást adott, S ezért cserébe a vendéglőben végzett munka után még takarítania is kellett. Fizetése sok-szorosa volt a Szilágyságban megszerezhető jövedelemnek, s így még a tartózkodási en-gedély meghosszabbításáról is megfeledkezett. Ennek következménye volt, hogy egy évig nem jöhetett Magyarországra. Zilahon már magyarországi tapasztalatait felhasználva ven-déglátóhelyen tudott munkát vállalni. Idén nyáron egy hónapi munkára újra Virágos gazdáékhoz tért vissza. Keresetét lakásvásárláshoz és lakásának felújításához használta fel, mivel a Romániába kivitt forintnak nagy az értéke. Időközben a férjétől elvált, két kislányát egyedül neveli. Szüleitől annyi segítséget kapott, hogy magyarországi tartózko-dása alatt huzamos ideig vigyáztak gyermekeire. Nagyobbik lánya már elérte az iskolás kort,s az első osztályt már Zilahon kezdte el. A kétgyermekes egyedülálló nőnek elen-gedhetetlen volt az Epresen megszerzett jövedelem, ami lehetövé tette, hogy lakást vehes-sen otthon.

Margit

Eprcs gazdáéknál már hat éve minden nyáron dolgozik három-négy hónapot. A háztáji föld müvelésén kívül segít a háztartásban is. Reggel bevásárol, majd egész nap a földeken dolgozik, este a háztartásban és az állatok (baromfi ak és sertések) ellátásában segít. Va-sárnap délelőtt a temetőben a családi sírhely rendbetételénél segít a háziasszonynak, aki súlyos betegsége miatt képtelen a fizikai munkára. Sz-röl való fiatalabb nörokonaival, ismerőseivel együtt harmad-negyedmagával egészen az őszi betakarítási munkák befe-jeztéig Epresen maradnak. Keresetének egy részét nagyobb bevásárlásra költi, lakóhelyén nem kapható élelmiszert vásárol, és unokáinak ajándékot visz haza. Elmondása szerint az otthon visszakapott földeket nem tudja használni, mert nincsenek földműveléshez szüksé-ges gépeik. Epres gazdáéknál pedig biztos jövedelemhez jutnak, amelyet lejre váltanak, és ezt a keresetet élik fel télen.

ilona

Tizennyolc éves fiatal lány, aki Agronómus gazdáéknál dolgozik már évek óta a nyári munkaidényben. P.-n lakott, mielőtt Magyarországon munkát keresett volna. Csöndes.

szorgalmas, megbízható munkaerő, akin hamar megakadt Kertész gazdáék fiatalabb fiá-nak a szeme. (Történetét lásd Kertész gazdáék bemutatásánál.)

Agnes

A romániai forradalom évében került Magyarországra a szilágysági P.-ből. Epres gaz-dáéknál dolgozott, majd 1989-90 telén vendéglátóhelyen, aztán a közcli szövögyárban helyezkedett elsegédmunkásként. Albérletben lakott Epresen, itt ismerkedett meg a férjé-vei, és kötöttek házasságot I992-ben. Egy kisfiuk van, s várható, hogy hamarosan a ma-gyar állampolgárságot is megszerzi. Nyáron szívesen vállal munkál a szomszédoknál, akik készpénzzel vagy terményben fizetnek. Édesanyja és testvérei a nyári idénymunkák idején Epresen és más közeli településen vállalnak napszámosmunkát. Szállásukat Agnes, a Magyarországon élő rokon biztosítja, ezért fizetni sem kell, vendégségben vannak, és

A romániai forradalom évében került Magyarországra a szilágysági P.-ből. Epres gaz-dáéknál dolgozott, majd 1989-90 telén vendéglátóhelyen, aztán a közcli szövögyárban helyezkedett elsegédmunkásként. Albérletben lakott Epresen, itt ismerkedett meg a férjé-vei, és kötöttek házasságot I992-ben. Egy kisfiuk van, s várható, hogy hamarosan a ma-gyar állampolgárságot is megszerzi. Nyáron szívesen vállal munkál a szomszédoknál, akik készpénzzel vagy terményben fizetnek. Édesanyja és testvérei a nyári idénymunkák idején Epresen és más közeli településen vállalnak napszámosmunkát. Szállásukat Agnes, a Magyarországon élő rokon biztosítja, ezért fizetni sem kell, vendégségben vannak, és