A külső vándorlás tovagyűrűző hatásai'
A MÚLTBÓL INDULÓ ELÖRESZÁMÍTÁSOK VÁLTOZATAI Az előreszámításokhoz kialakított adatállomány a következö volt:
• az 1955. évi statisztikai népesség nemek és ötéves korcsoportok szerint;
• az 1955-94 közötti becsült termékenységi arányszámok ötéves időszakok és az anya korcsoport ja szerint;
• a fiúk születési aránya az összes születéseken belül ötéves időszakonként;
• születési évjárat szerinti becsült továbbélési valószínüségek ötéves időszakok, ne-mek és ötéves korcsoportok szerint;
• a bevándorlók, a hazatérők, a legális és az illegális kivándorlók száma ötéves idő-szakonként, nemek és korcsoportok szerint (a korcsoportos bontás ok módszerét illetően lásd az előző fejezetet). A bevándorlók és a hazatérők összege a (teljes) bevándorlás, a legális és illegális kivándorlók összege pedig a (teljes) kivándorlás.
Az előreszámítást egyetlen Excel munkalapon végeztük el. A program az élő népessé-get időszakról időszakra továbbszámítja a megadott számítási képletek alapján, majd be-csüli a születésszámot és ebből az új,0--4 éves népességet az időszak végén.
Két alapvető változatcsoportot alakítottunk ki. A "teljes változatokban" az egész idő-szak vándormozgaimát figyelembe vesszük. Az ,,1956-os változatokban" az 1955-59-es évek vándormozgalmainak tovagyűrűző hatásai ra koncentrálunk. A nagyszámú változat-ból négyet mutatunk be:
• PRTH BEKI
• PRTH BE
• PRTH KI
• PRTH 56KR
- termékenység és halandóság, be- és kivándorlás;
- termékenység és halandóság, bevándorlás, nincs kivándorlás;
- termékenység és halandóság, kivándorlás, nincs bevándorlás;
- termékenység és halandóság, teljes vándorlás az 1955-59 között kivándoroltak nélkül. A végeredmény tehát az 1956-os kivándorlás teljes hatása a következő negyven évben (némi megszorításokkal, ami a visszatérőket illeti).
4 A számítási algoritmusok ismertetése meghaladná e dolgozat kereteit, így eltekintünk ettől. Az érdeklődő olvasó megtalálhatja azokat az első lábjegyzetben említett műben)
A KÜLSÖ VÁNDORLÁSOK HATÁSA A NÉPESSÉGSZÁMRA
A PRTH BEKI a valósághoz legközelebb álló változat, mely szerint a bevándorlók megérkeztek, a kivándorlók pedig eltávoztak. Végeredményben tehát szimuláltuk a tény-leges állapotokat. Ha az általunk használt külső vándorlási adatok abszolút pontosak len-nének, és egyéb területeken sem fordulnának elő hiányosságok, akkor ez a változat repro-dukálná a tényleges népességszámokat. (Mivel azonban nekünk "csak" megfigyelt, mért népességszámok állnak rendelkezésünkre, azzal a feltevéssel kell élnünk, hogy ezek pon-tosak, még abban az esetben is,ha a nyilvánvaló hiányosságokra rá fogunk mutatni.
A rendkívül kicsi különbségek azt jelzik, hogy a külső vándorlási adatok pontosnak tekinthetők I 985-tel bezárólag. Az általános tapasztalatokkal egybecseng, hogy a nép-számlálások közötti félidőben a különbségek nagyobbak, mint a megelőző népszámlálá-sok idején.
Az adattesztelési változat megmutatta, hogy az 1985 utáni adatok problematikusak. A felhalmozódó és egyre növekvő többletnek két egymástól független oka lehet:
1.Igen nagy mértékű kivándorlás lehetett 1985 után, amit az általunk használt adatfor-rás a legkülönbözőbb okok miatt nem volt képes regisztrálni.
2. Elképzelhető, hogy a hivatalos statisztika alulméri az ország népességszámát.
(Gondoljunk csak az 1990. évi népszámlálást követő vitákra.) Legvalószínűbb azonban, hogy e két tényező együttesen okozta a 255 ezres különbséget. (Véleményünk szerint a különbség nagyobb része magyarázható a kivándorlások regisztrálásának elmaradásával.
Ezt erősíti meg, hogy az 1990. évi népszámlálás és a népesség-továbbvezetés közötti kü-lönbözet legalább 80 százalékát a nemzetközi vándorlások számlájára írták [Hablicsek-Tóth P. P., 1995].) E változat eredményeképpen korrekciós tényezőkhöz is jutottunk, amelyek figyelembevételével csökkenthetjük eredményeink szisztematikus hibáját.
A PRTH BE változatban csak abevándorlókat vesszük figyelembe. Kivándorlás nincs (kivándorlás =O), ígyez a számítás a kivándorlás hatását méri. Aváltozat jelentése: a be-vándorlók megérkeztek, és a kivándorlók nem mentek ki. E két - népességalakulásunk szempontjából - növekedést okozó tényező eredményeképpen nyilvánvalóan magasabb népességszámokat kell kapnunk a megfigyeltekhez képest.
Avégeredmény alapján kijelenthető, hogy 1995. 1. l-jén 383 507 fővel lett volna ma-gasabb hazánk népessége, ha a kivándorlók az országban maradtak volna. Az 1955 és 1994 közötti negyven évben 323 861 kivándorló hagyta el Magyarországot. Ehhez képest a múltból induló előreszámítás jóval nagyobb számot adott. A különbség oka egyszerűen a kivándorlók természetes szaporulata, mivel ez esetben a kivándorló nők későbbi termé-kenységével és az összes kivándorló halandóságával is számoltunk. A 383 507 fő egyrészt a kivándorlók továbbélőiből, másrészt a kivándorló nők "kivándorlásuk után született"
gyerekeiből tevődik össze. Tehát a kivándorló nemcsak önmagában veszteség az ország számára, hanem a külföldön megszületett gyermekei, unokái ... is hiányozni fognak az or-szág népességéből. Az önmagát megsokszorozó hatás mértéke 1,18, ami azt jelenti, hogy anépesedési mechanizmusokat isfigyelembe véve a vizsgált időszak végére a kivándorlás okozta összvcszteség 18 százalékkal nagyobb a kivándorlók puszta szamánál. Ha a ki-vándorlók azországban maradtak volna, akkor ezen szubpopuláción belül csak 1995 után következhetett volna be jelentősebb népességcsökkenés, ami az 1981-ben megindult né-pességfogyásunkhoz képest legalább tizenöt év fáziseltolódást jelent.
A PRTH KI változatban csak a kivándorlókat vesszük figyelembe. Bevándorlás nincs (bevándorlás =O), így a számítás a bevándorlás hatását számszerűsíti. A változat jelenté-se: a kivándorlók kimentek, a bevándorlók viszont nem jöttek be. Ekét - népességnöve-kedésünk szempontjából - negatív irányba ható tényező miatt nem meglepö, ha a megfi-gyeltnél alacsonyabb népességszámokat kapunk eredményül.
Az időszak végére a két nem kumulált hiányának összege már 185 007 főre emelke-dett, tehát a megfigyelthez képest 1995. I. l-jén ennyivel lettünk volna kevesebben, ha a bevándorlók nem érkeztek volna meg. A vizsgált időszakban 177 816 bevándorló érke-zett, ami kisebb szám, mint a 185 ezer fő. A különbség magyarázata a bevándorlók termé-szetes szaporulatában rejlik, tehát a bevándorlók, ha szabad így mondani, "megtöbbszö-rözték" magukat. A multip likatív hatás csekély mértékű (1,04) ugyan, számunkra mégis lényeges, hogy igazolni tudtuk a létét.
A bevándorlásokhoz viszonyítva a kivándorlások nemcsak tömegüket tekintve, hanem a multiplikátor szempontjából is nagyobb mértékűek voltak. A megsokszorozó tényezők eltéréseinek fő oka a ki- és bevándorlók eltérő korstruktúrájában rejlik. (A kivándorlók korösszetétele fiatalosabb volt, és mennyiségét tekintve az 1956-57-es kivándorlási hul-. lám tovagyürűző hatásai markánsan megjelenhettek az 1970-es évek végére, az 1980-as
évek elejére.)
A PRTH 56KR egy speciális változat, amelyben döntően az 1956-os kivándorlási hul-lám tovagyűrűző népességi következményeit becsüljük meg. A változat csak annyiban különbözik a "BEKI"-től, hogy az 1955-59 közötti 192 390 fő kivándorlót Magyarorszá-gon "tartjuk". 1955-59 között kivándorlás nincs (kivándorlás195559=O), tehát ez a variá-ció az 1955-59 közötti kivándorlás (amely döntően az 1956-os eseményeket közvetlenül követő kivándorlásokból áll) népességi hatását próbálja meg számszerűsíteni.
A szükséges korrekciók elvégzése után nyomon követhető, hogy a természetes szapo-rodás, illetve fogyás hatására milyen ütemben duzzad fel, illetve kezd apadni a népesség-szám. 1995.1. 1-jén 221549 fővel lett volna Magyarország népesebb, ha az 1955-59 kö-zött kivándoroltak az országban maradnak. A multiplikátor értéke: 1,15, ami alig keve-sebb, mint az egész időszak kivándorlásának önmagát megsokszorozó hatása (1,18). E kis eltérés utal arra, hogy az 1956-os kivándorlási hullám nyomta rá leginkább bélyegét - a külső vándorlások aspektusából - Magyarország közelmúltbeli népességszámának alaku-lására. Érdekes, hogy az 1955-59 között kivándorló alnépességben 1985-ben állt meg a népességnövekedés. és csak 1990-re jelent meg jelentősebb fogyás. Tehát kb. tíz év fázis-késéssel ezen szubpopulációban is megjelent volna a népességcsökkenés a függetlenség és folytonosság hipotéziseinek teljesülése esetén.
A kutatás megtervezésének időszakában volt olyan elképzelésünk, hogy az 1956 körüli vándorlási veszteségben talán sikerül megtalálnunk népességcsökkenésünk fő okát. E fel-tételezés akkoriban benne élt a tudományos köztudatban és széles körű publicitást is ka-pott. Vizsgálatunk alapján kijelenthetjük, hogy bár az 1956-57-es exodus jelentös veszte-ségként könyvelhetö el, de sem kiindulópontja, sem oka nem volt népességcsökkenésünk megindulásának.
Az 1950-es évek második felében a kivándorlások okozta népességi hatást részletesen elemeztük. Az eseménysorozat nem volt hatástalan a népmozgalmi eseményekre sem.
Szinte biztosra vehető, hogy szerepe volt a születésszámok 1962-ben megfigyelt mely-pontjában. A házasságkötések alakulásával kapcsolatban is tapasztalták befolyását. Az
1960-as évek elején a házasságkötések - az előző évtizedben rendkívül magas - száma visszaesett. Ezek egyik okozója az 1956-os illegális külföldre távozások volt, hiszen a ki-vándorlók összetétele következtében jelentősen csökkent a tizenöt év feletti népességben a nőtlenek és hajadonok aránya (Csemik, 1976).
A népesedési hatások kimutatását rendkívüli mértékben hátráltat ja, hogy nem ismerjük a vándorló alnépesség differenciális termékenységét, halandóságát és nupcialitását. E té-nyezők figyelembevételével saját eredményeinket is pontosíthatnánk, hiszen akkor a rnor-talitással és fertilitással kapcsolatban nem lenne szükségünk a függetlenségi és folytonos-sági hipotézisekre.
A bemutatott négy változat eredményeit szemléltetik a következő ábrák. A változatok népességszámait a szisztematikus hibával (a megfigyelt népességszámok és a "BEKI"
változattal kapott népességszámok különbsége) csökkentettük.
Ezertö
11200,---,
10600
10200+---.h~
-+-BEKI
---o--
KI- korr.-.lt.- BE-korr
---- -x- PRTH-kor r.
- Megfigyelt
11000+---10800
+---
10400+---10000 9800
9600+---,---,---,---~----,_----_,---_,---~
1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 Forrás: KSH; saját számítások
1. ábra. A népességszám alakulása a megfigyelt és a számított változatok szerint 1955 és 1995 között
Az összes változat azt mutatja, hogy az 1980-as évek első felében mindenképpen meg-indult volna a népességcsökkenés. Már eddig is sejthető volt, de a számítások után még bizonyosabb, hogyanépesség csökkenésének fö okai a termékenységi és halandósági szintek romlásában keresendők első- és másodsorban. Úgy véljük - és talán a múltból in-duló előreszámítás megerősíti -, hogy a rangsorban harmadik helyen a külső vándorlások vesztesége áll. A népességcsökkenés változatonként eltérő népességszámról indult meg.
Ha a teljes időszak kivándorlói itthon maradtak volna, akkor a 10,71 millióval szemben durván 11,04 milliós népességszámról indult volna meg a csökkenés. Amennyiben az
1955-59-es időszak kivándorlói nem távoztak volna, akkor közel 10,94 milliós
népesség-Ezertö
11000.---,
10500 10800
10400
+-~---10200
10000-t---I-'-~-\....oO~
- Megfigyelt
9500+---~----~----~----_r----_,----_,----_.----_4
1955 1950 1955 1970 1975 1980 1985 1990 1955 Forrás: KSH; saját számítások
2. ábra. Az 1955-59 közötti kivándorlás hatása Magyarország népességszámának alakulására a megfigyelt és a számított változat szerint
számról kezdődött volna meg a fogyás. Kötelességünk felvillantani az érem másik oldalát is: ha a teljes időszak bevándorlói az elvándorlás helyén maradtak volna, akkor a 10,71 milliónál alacsonyabb értékről, kb. 10,64 millióról vette volna kezdetét a negatív szaporu-lat. Tehát változatonként egészen eltérő népességszámokról indult volna meg a fogyás.
A multiplikátorokat úgy számítottuk ki az egész időszakra, hogy a változatonkénti korrigált különbségeket osztottuk el az ugyanazon időpontra vonatkozó kumulált vándor-lásszámokkal. Ugyanezt az eredményt kapjuk, ha az elöreszámított-korrigált népességet osztjuk el az azonos időpontbeli megfigyelt népességgel.
A multiplikátorok segítségével végzett számítások alapján kijelenthető, hogya népese-dési viszonyaink közepette 20-25 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az önmagát megsok-szorosító tényező elérje a maximumát. Érdekes, hogya multiplikátor ezután csökkenésbe vált. Figyelemre méltó, hogy az időszak egészében az értékek hasonlóan alakultak, elte-kintve a bevándorló alnépességnél tapasztalt 1995. 1. l-jei 1,04-es minimumtói, amit va-lószínűleg az 1985 utáni jelentős bevándorlási többlet tompított le. (A nagyobb tömegű bevándorló pillanatnyilag elnyomta a korábban indu ló és egyébként már kifulladó tova-gyűrűző hatásokat.)
IRODALOM
Adatok és használhatóságuk - menekültek, bevándorlók, új állampolgárok c. konfe-reneia anyaga, amelyet az .Ezredvégi népesedés" sorozat keretében a KSH Népességtu-dományi Kutató Intézetében rendeztek 1996. március 7-én (kézirat).
Az illegálisan külföldre távozott személyek főbb adatai. KSH Jelentés. Budapest, 1957.780.
BABBIE, EARL:A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest, 1995.,373-399. o.
CSERNÁKJÓZSEFNÉ:A nőtlen és a hajadon népesség házasságkötési életkorának vizs-gálata házassági táblák alapján. Demográfia, 1976.,2-3. sz., 131-183. o.
HABLlCSEKLÁSZL6-TóTH PÁL PÉTER:A nemzetközi vándorlás hatása a magyaror-szági népesség számának alakulására 1994-2010 között. Tn:Táborlakók diaszporák, po-litikák. MTA Politikai Tudományok Intézete Nemzetközi Migráció Kutatócsoport Év-könyve, 1995. Budapest, 1996., 161-179. o.
JUHÁSZJUDIT:A Magyarországot érintő nemzetközi vándorlás. Demográfia, 1994., 1.
sz.32-59. o.
LANGERNÉRÉDEI MÁRIA:Az 1956-1992 közötti nenzetközi népességmozgások jel-lemzői Magyarországon. Földrajzi Értesítő, 1994.,1-2. füzet, 57-74. o.
SZÁSZIFERENC: Újabb adatok, összefüggések a magyarországi lakosság kivándorlásá-nak történetéhez (1945-1989). MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Tes-tületének Közleményei 3.,Nyíregyháza, 1993., 105 o.
TÓTH PÁLPÉTER: Nemzetközi vándorlás - Magyarország. KSH NK! Kutatási Jelenté-sei 49., Budapest, 1993/3., 89 o.
VALKOVICSEMIL:A demográfiai elemzés elvei és módszerei. II. köt., kézirat, Buda-pest, 1980.,347-380. o.