Változások a magyar felsőoktatásban

A magyar felsőoktatásra ható, az 1990-es évek óta bekövetkezett változások mögött több, egymást erősítő ok is található, amelyek részben magán a rendszereken kívül, a tágabb gazdasági-társadalmi környezet átalakulásában, részben magukon a felsőoktatási rendszereken belül találhatóak meg. Halász Gábornak a Felsőoktatás-menedzsment című kötetben megjelent tanulmánya alapján az alábbi legfontosabb tényezőket azonosíthatjuk:

1. „a felsőoktatás tömegessé válása, az ebből fakadó belső strukturális feszültségek, továbbá az ezek feloldását célzó beavatkozások iránti igények;

2. a gazdaság átalakulása, ezen belül különösen a szolgáltató szektor súlyának növekedése, az ún. tudásgazdaság kialakulása, a tudás-intenzív ágazatok súlyának növekedése, ezek növekvő szerepe egy-egy ország nemzetközi versenypozíciójában;

513 Az Európai Felsőoktatási Térség képesítési keretrendszere (Dokumentum-gyűjtemény)

<http://www.nefmi.gov.hu/felsooktatas/tudastar/europai-felsooktatasi>

514 Mobility for better learning: Mobility strategy 2020 for the European Higher Education Area. In: EHEA Ministerial Conference and Third Bologna Policy Forum hivatalos oldala. <http://www.bologna-bucharest2012.ehea.info/>

515 Az európai felsőoktatás seregszemléje Bukarestben. In: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Oktatásért Felelős Államtitkárság. <http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/oktatasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/az-europai-felsooktatas-seregszemleje-bukarestben>

516 Bologna Hungaricum. 60.p.

182 3. nemzeti és nemzetközi (többek között uniós) kutatási, fejlesztési és innovációs politikák fejlődése, az innováció tartalmáról és szerepéről történő gondolkodás átalakulása, a technológiai innovációs politikák stratégiai felértékelődése, és e környezetnek a felsőoktatáson belül zajló kutatásokra gyakorolt hatásai;

4. az egész életen át tartó tanulás domináns oktatáspolitikai paradigmává válása és e paradigma több összetevője, pl. az oktatás és a munka világa közötti közvetítő rendszerek átalakulása, különösen a kvalifikációs rendszerek reformja;

5. az információ-technológia fejlődése, ezen belül különösen az oktatási szolgáltatások előállítása és értékesítése számára új feltételeket teremtő hálózati kommunikáció

térhódítása.” ⁵¹⁷

A felsorolt tényezők közül több is a felsőoktatási intézmények erőforrásainak, belső, sokszor rejtett „tartalékainak” hatékonyabb kihasználását kívánja. A nemzetközi trendként jelentkező, és az európai intézményekre nagy részére legnagyobb hatást gyakorló minőségbiztosítási rendszerek bevezetése, az elszámolhatóság és a számonkérhetőség megjelenése előtérbe helyezte az intézmények szellemi potenciáljával való produktív gazdálkodás gondolatát.

A nemzetközi trendeken kívül a magyar felsőoktatás fejlődésében meghatározó szerepet játszik az előbb ismertetett folyamatokból és gazdasági, politikai változásokból adódóan a megváltozott „piaci környezet” és a tömegesedés.⁵¹⁸ A politika hatása elsősorban a 2011. évi CCIV. törvény bevezetése és a további várható kormányzati intézkedések által érezhető a legjobban. Az intézményi összevonások, bizonyos szakok állami támogatásának megvonása, a műszaki képzés előtérbe helyezése, a tanárképzés napirenden lévő megújítása, a pénzügyi megszorítások várhatóan újabb átalakuláshoz vezetnek. Az európai stratégiákhoz és irányelvekhez való csatlakozás, és az arra épülő fejlesztési programok is mind meghatározó befolyással vannak a magyar felsőoktatás alakulására. A dolgozatban nem kívánom a legújabb kormányzati törekvéseket mélységében elemezni, csupán azokra a legmeghatározóbb tényezőkre kívánok rávilágítani, amelyek a tudásmenedzsment felsőoktatásban való bevezetésének szükségességét mutatják.

4.2.1 A felsőoktatás „piacának” átalakulása

Az elmúlt években lezajlott folyamatok tehát számos kikényszerített változást hoztak a magyar felsőoktatási intézmények életébe is. A felsőoktatási intézmények és az oktatott szakok számának növekedésével jelentős „piaci kínálat” alakult ki, amelyben 70 felsőoktatási intézmény⁵¹⁹ ajánlja „szolgáltatásait” több száz szakon. Megindult a verseny a hallgatókért, akik már sok esetben tudatosabban próbálnak olyan intézményeket választani, ahol

517 A felsőoktatás globális trendjei és szakpolitikai válaszok az OECD országokban és az Európai Unióban. In:

Felsőoktatás-menedzsment /szerk. Drótos György és Kováts Gergely. Bp.: Aula, 2009.

<http://mek.oszk.hu/09200/09232/ >

518 A felsőoktatás tömegesedéséről lásd. Polónyi István: Felsőoktatás és a gazdaság? Szép, új felsőoktatási világ Magyarországon. In: Iskolakultúra, 2012. 1.sz. 50-56. p

519 Egyetemek és főiskolák. Felvi honlapja< http://www.felvi.hu/felveteli/egyetemek_foiskolak >

183 versenyképes, „eladható” tudásra tehetnek szert tanulmányaik alatt. A felsőoktatási intézményeknek fokozatosan megtanulják, hogyan kell a marketing-menedzsment és a public relations eszközöket is hatékonyan alkalmazva a képzési kínálatokat a piaci elvárásoknak megfelelően kialakítani, fejleszteni és az intézményt „eladni”. A felsőoktatási intézmények is szolgáltatásokat kínálnak, és a tanulás – sokszor a valódi döntéseket elodázó „időhúzás” – mint a fogyasztói társadalom egy terméke jelenik meg.

A gazdasági élet szereplői, a társadalom és az állam is beavatkozik a felsőoktatási intézmények életébe, mint „megrendelő”, bár véleményük és érdekeik számtalan esetben nem azonosak. Polónyi István is rámutat egy 2012-es tanulmányában, hogy „a felsőoktatás egy igen bonyolult szolgáltatás, amely a gazdasággal és a társadalommal igen sokrétű kapcsolatban áll. A kapcsolat a bemenet oldalán alapvetően társadalmi, szociális törekvéseket kellene kiszolgáljon, másfelől a kimenet oldalán a gazdaság, a munkaerőpiac szükségleteinek kellene megfeleljen. A kettő nyilvánvalóan ellentmondásban van.”⁵²⁰ A mindenkori kormányok sajnos csak rövid távú tervekkel próbálták gazdaság felől érkező

„keresletet” kielégíteni, de nem készültek olyan kutatások egészen a legutóbbi időkig, amelyek a munkaerőpiac hosszú távú igényeit próbálták volna feltárni.⁵²¹

4.2.1.1 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról

E törvény célja az alkotók szándéka szerint „a felsőoktatás színvonalának emeléséhez, a versenyképes tudás átadásához és megszerzéséhez szükséges feltételrendszer megteremtése,…

a nemzeti felsőoktatási intézményrendszer működésének biztosítása”.⁵²²

A sokat ígérő célmeghatározás ellenére a törvény és az azt követő rendeletek és intézkedések az államilag finanszírozott hallgatók számának csökkentéséről, a magyar állami részösztöndíj és a hallgatói szerződések bevezetése, a központilag meghatározott keretszámok megállapítása, a drasztikusan csökkentett állami támogatás összekuszálta az eddig sem egyszerű helyzetet. Számos felsőoktatási intézmény úgy próbál könnyíteni a helyzetén, hogy különféle kedvezményekkel, ösztöndíj-lehetőségekkel csábítja a hallgatókat, lehetővé téve a részletfizetést, illetve a teljes képzési díj elengedését.

A törvénynek, az azt követő módosításoknak és további rendeleteknek a hatását – kivéve a drasztikus támogatáscsökkentést, amely már eddig is elbocsátásokkal és kényszernyugdíjazásokkal járt – évek múlva fogja a rendszer és a társadalom igazán megérezni.

A törvény nem szól részletesen az intézményi tudásgazdálkodásról, az ott keletkezett szellemi javakkal való bánásmód lehetőségeiről és kötelezettségekről. Az általános vagyongazdálkodási szabályok között találhatjuk a szellemi vagyonnal történő hatékony

520 Polónyi István: Felsőoktatás és a gazdaság? Szép, új felsőoktatási világ Magyarországon. In:Iskolakultúra.

2012. 1. sz. 54. p.

521 Polónyi István: Felsőoktatás és a gazdaság? 52.p.

522 2011. évi CCIV: törvény a nemzeti felsőoktatásról. 411181. p. In: Magyar Közlöny, 2011. 165. sz. 41181-41247

184 gazdálkodásról szóló rendelkezést.⁵²³ A törvény csak a már megszerzett szellemi vagyonról és létrehozott szellemi alkotásról rendelkezik, nem ad iránymutatást arról, milyen feladatai vannak egy felsőoktatás intézménynek abban, hogy a törvényben meghatározott a hatékony gazdálkodás valóban megvalósuljon.

4.2.2 Stratégiák és programok a tudástársadalom hazai fejlesztésére

4.2.2.1 Európa 2020 Stratégia és a Nemzeti Intézkedési Terv

Az Európa Unió Tanácsa által elfogadott, Európa jövőjével foglalkozó dokumentum, az Európa 2020 stratégia is különleges figyelmet szentel a tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakításának. A hét fő cél egyike, hogy „erősítsék az egyetemek, a kutatók és a vállalkozások közötti együttműködést, megvalósítsák a közös programozást.”524 A tudáspartnerség ösztönzésével szeretnék elősegíteni a felsőoktatási intézmények és a vállalkozások közötti tudástranszfert, oktatók és szakemberek cseréjét. A stratégia megalkotói Európa fejlődése és versenyképessége szempontjából kulcsfontosságúnak tartják a felsőoktatás (tantervek, irányítás és finanszírozás) modernizációjának felgyorsítását, ideértve a felsőoktatási intézmények teljesítményének és az oktatási eredményeknek a nemzetközi összehasonlítását.⁵²⁵

A felsőoktatási intézmények modernizációhoz mindenképpen hozzátartozik a tudásmenedzsment eszközeinek – mind humán mind technikai – nagyfokú használata, az egyetemek és főiskolák tudásvagyonának hatékonyabb kihasználása, a pazarlás és párhuzamosságok elkerülése. Magyarországon is elkezdődött a stratégiára való felkészülés, amelynek keretében 2011 áprilisában elfogadták az Európa 2020 stratégia végrehajtását megalapozó előzetes nemzeti intézkedési tervet (ENIT), amely ösztönözni kívánja a K+F+I szektor szereplői közötti tudásáramlást. A Nemzeti Innovációs Ügynökség (ma Nemzeti Innovációs Hivatal) által nyújtandó szolgáltatások a tervek szerint hozzájárulnak ahhoz, hogy a közfinanszírozású K+F+I szektor közvetlenül kapcsolódjon az ipari-gazdasági igényekhez, amely a bővülő tudás/technológiatranszfer mellett hozzájárul a kívánatos kutatói mobilitás bővüléshez is. Az ENIT a mennyiségi vállalásokon túl (a felsőfokú végzettségűek arányának növelése – 2020-ra 30,3 %) célul tűzi ki a felsőoktatás minőségének javítását is, többek között a felsőoktatási oktatók pedagógiai kultúrájának fejlesztésével és a szakemberek idegen nyelvismeretének javításával.⁵²⁶

523 54. 86 § (2) A felsőoktatási intézmény kötelezettsége a rendelkezésére álló források rendeltetésszerű, gazdaságos felhasználása, a szellemi és egyéb vagyon védelme.

524EURÓPA 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája.

<http://ec.europa.eu/eu2020/pdf/1_HU_ACT_part1_v1.pdf >

525 Uo.

526 Európa 2020 stratégia végrehajtását megalapozó előzetes nemzeti intézkedési terv

<http://www.kormany.hu/download/3/64/10000/ENIT.pdf >

185 4.2.2.2 Új Magyarország Fejlesztési Program és az Új Széchenyi Terv A Pázmány Péter program keretében 2004-től hirdettek meg először a pályázatokat Regionális Tudásközpontok létrehozására és működésének támogatására. A program célja az volt, hogy a kutatás-fejlesztési eredmények hasznosítására és az iparral való intenzív együttműködésre olyan szakterületi és regionális vonzáscentrumokat hozzanak létre, amelyek vállalkozásokkal és más, kutatással, innovációval foglalkozó szervezetekkel együttműködve, nemzetközi színvonalú, fókuszált kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységeket tudnak végezni. Ezek a központok a tervek szerint, intenzíven együttműködnek a gazdasági szférával, ösztönzőleg hatnak a régiók technológiai és gazdasági fejlődésére.⁵²⁷

A 2006-ban meghirdetett Új Magyarország program még külön fejezetet szentelt a magyar felsőoktatás versenyképességének, amelyben az egyetemek tudáscentrum szerepét szerették volna erősíteni, amelyek képesek vonzani az új innovatív vállalkozások körét és ösztönzik a régió fejlődését. A 2. fejezetben említett Pólus Program keretében budapesti és öt vidéki nagyvárosban a vállalatok és felsőoktatási intézmények között szoros együttműködések alakultak ki.

Ezzel ellentétben a 2010-ben meghirdetett Új Széchenyi Terv meglehetősen mostohán bánik a felsőoktatással, mivel a felsőoktatási intézmények rendszerint valamely kiemelt terület (egészségipar, zöldgazdaság-fejlesztés, otthonteremtés, vállalkozásfejlesztés, közlekedésfejlesztés, tudomány-innováció és foglalkoztatás⁵²⁸) támogatását, megerősítését célzó intézkedések részfeladatként kerülnek megemlítésre. ⁵²⁹

4.2.3 A változásokhoz szükséges tanuló szervezet kialakítása

A felsőoktatási intézményekben a fent vázolt folyamat hozta változások segítik, és egyben hátráltatják az átalakulásokat, amelynek egyik feltétele tanulószervezet kialakulása és működése. Az egyetemek és főiskolák a rugalmasság, az alkalmazkodó készség és gazdaságosság elvárásait megpróbálják teljesíteni, de a munkatárs-központúság, a minőségi elvárások és a csapatmunka feltételei már nem egyértelműen valósulnak meg ebben az új oktatási környezetben. Peter Senge már 1990-ben megfogalmazta, ugyan a vállalatokra vonatkoztatva, de ez fokozottan igaz a mai felsőoktatási intézményekre is, hogy számos szervezet nem képes tudásalapú szervezetként működni, mert tagjai nem képesek tanulni. A vállalatok és a felsőoktatási intézmények is csak akkor élhetik túl a megváltozott viszonyokat, ha képesek az alkalmazkodásra és az innovációra. A tanulási, az alkalmazkodási készség és változás készsége a túlélés alapkompetenciái lehetnek.

Bencsi Andrea és Marosi Ildikó vizsgálatai szerint azonban „az oktatók individualizált közege az egyetemet még mindig zárt rendszernek élik meg, és lassan reagálnak a

527 Pázmány Péter Program – Regionális Tudásközpontok. Nemzeti Innovációs Hivatal honlapja.

<http://www.nih.gov.hu/hivatal/regionalis/pazmany-peter-program >

528 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség: Új Széchenyi Terv. <http://www.nfu.hu/uj_szechenyi_terv >

529 Barakonyi Károly: A felsőoktatás versenyképességéről. In: Vezetéstudomány, 2010. 12. sz. 10. p.

186 változásokra”.⁵³⁰ Felmérésükben, a GLOBE kutatásain alapulva, 9 kulturális jellemzőt vizsgáltak európai, amerikai és ázsiai felsőoktatási intézményekben. Kutatásukból kiderült, hogy a magyar felsőoktatásban dolgozó tanárok „nem tekintik a hallgatókat piaci tényezőnek, igazi ügyfélnek, nem kellően tartják fontosnak a társadalmi és gazdasági igényeknek való megfelelést a képzések kialakítása során”.⁵³¹ Vizsgálatuk eredményei alapján egy igen szomorú kép rajzolódik ki a magyar felsőoktatási intézményekben uralkodó szervezeti kultúráról⁵³², amely ebben a formájában és e gyakorlatok tükrében szinte alkalmatlan a tudásmenedzsment bevezetésére. Be kell látnunk, hogy a szépen megfogalmazott intézményi stratégiák megvalósulása legtöbbször attól függ, hogy a vezetők mennyire képesek az önállósággal rendelkező oktatókat érdekelté tenni a közös célok elérésében. A szerzők véleménye szerint azonban már a stratégia megalkotásának folyamatában fel kellene használni az oktatói ötleteket, kreativitást. Az intézmények fejlesztési elveit és jövőbeli irányait sajnos csak kevesen ismerik.⁵³³

Az intézmények vezetőinek a stratégiák megfogalmazása mellett kitüntetett figyelmet kellene fordítani a különleges tudással rendelkező oktatók megtartására is, hiszen ők lehetnek azok, akik az innovatív fejlesztéseikkel hozzájárulhatnak az intézmény fejlődéséhez, és egyediségük által jelenthetnek húzó- és vonzóerőt a kollégák és hallgatók számára. Ha az intézmények nem kínálnak megfelelő ösztönző rendszert, nem adnak nagyobb felelősséget, teszik lehetővé naprakész kutatási infrastruktúrát, akkor az oktató kilép és magával viszi tudását. Számos esetben külföldre kerül az oktatók tudása, ahol jobb feltételeket kínálnak a kutatásokhoz, az oktatáshoz. A pozíciók féltése, a hatalmi harcok és a létbizonytalanság gátolják a tudás szabad, önkéntes és tervezett átadását.

A tudásmenedzsment bevezetéséhez szükséges szervezeti kultúra kialakításánál figyelembe kell venni, hogy az egyetem tipikusan tudás alapú szervezet. Barakonyi Károly jellemzése szerint a munkatársak „magasan képzett, igényes alkotómunkára alkalmas, kreatív légkört igénylő, autonómiához szokott, tradíciókat tisztelő és vállaló „önjáró” személyek”.⁵³⁴ A leírtakból adódóan az ipari/vállalati irányítási és menedzselési módszerek mechanikus alkalmazása súlyos károkat okozhat, ezért a szervezeti kultúra átalakítása és a tudásmenedzsment rendszer kialakítása fokozott gondosságot kíván meg.