Trendek 2010
4.4 Tudásvagyon a felsőoktatásban
191 azonban, hogy egyre több az angol nyelvű képzés, illetve számos kurzust oktatnak ezen a nyelven Magyarországon is, illetve az angol nyelv ismerete biztosítja legtöbb esetben a tanuló mobilitást a hazai és külföldi képzőintézmények között. Noszkay Erzsébet és szerző társai tudásbázisként definiálja a felsőoktatási intézményeket, amelyek regionális tudásközpontként is működnek.551 A harmadik generációs egyetem modelljében is látható, hogy a tudásalapú társadalomban a tudástermelés jelenti a felsőoktatási intézmények fő profilját. Erejük abban áll, hogy tudásmunkásokat képeznek a piaci igények kielégítésére, ehhez azonban folyamatos kapcsolatra és visszacsatolásra van szükség az üzleti szférától.
A tudáspiacon az értékteremtés a kulcskérdés, amelynek módszerei a felsőoktatási intézményekben a kutatás, az új ismeretek létrehozása, az oktatás és a közösségi kapcsolatok építése, a szűkebb és tágabb közösségek szolgálata. Ezeknek a kapcsolatoknak lehetnek az eszközei a projektekben, konzorciumokban és klaszterekben való részvétel. Számos egyetemen Európában és Magyarországon is most folyik az átmenet a második generációból a harmadikba, de az amerikai, angliai és távol-keleti (japán, kínai, indiai, koreai) egyetemeken már a legtöbb helyen lezajlott ez a változás. Ez az egyik oka annak, hogy a korábban oly híres európai egyetemek – néhány angol és egy svájci kivételtől eltekintve – le vannak maradva amerikai és ázsiai vetélytársaikkal szemben, számos egyetemi világ rangsort vizsgálva.552
Az egyetem a harmadik generációs egyetemmé válásban segítséget kaphatnak a tudáskormányzás elméletéből is, amint erre egy, a Szegedi Tudományegyetem számára írt tanulmány bemutatásakor már korábban utaltam.553
192 4.4.1 Immateriális tőke típusok a felsőoktatásban
A felsőoktatási intézmények esetében is kiemelten fontos az immateriális javak összessége, amelyek megfelelő karbantartás és fejlesztés esetében az „életben maradás”, a fejlődés meghatározó elemei közé tartozhatnak. A tudásmenedzsment tevékenységek kiinduló pontja legtöbb esetben a szervezeti tudásvagyon felmérése. Egy felsőoktatási intézmény esetében az alábbi négy immateriális vagyon/tőke típusokat különböztetik meg: ügyféltőke, strukturális tőke, tudástőke és szociális tőke.
1. Ügyféltőke – a vállalatoknál az ügyfelekkel és a beszállítókkal kialakított kapcsolatokat értjük, ez magába foglalja a márkanevet, védjegyeket, valamint a vállalat hírnevét és arculatát.555 A felsőfokú intézmények esetében az intézmény egészével kapcsolatban megjelenő bizalom, elégedettség, amely a felsőoktatásban a felvételre jelentkezők számával mérhető leginkább.556 Ide tartozik az általános hírnév mellett a helyi középiskolákkal, kulturális intézményekkel, állami szervekkel és az ipari-vállalati szférával kialakított kapcsolat is.
2. Strukturális tőke – a felsőoktatásban a szervezet belső folyamataiban, a vezetés minőségében és az oktatás színvonalában jelentkezik. Ezt a tőkét Boda György szervezeti tőkének nevezi, amely szabadalmak, számítástechnikai és adminisztratív rendszereket, szabványosított vagy szokásként működő folyamatokat jelent.557 Ilyen eszközök minden hardver, szoftver, adatbázisok és a bennük tárolt és információ, szabadalmak, márkanevek, egy szóval minden, amely a munkavállalók távozása után is a vállalatnál marad.558 Ide tartozik a vállalati/intézményi kultúra is, amely mindezen elemek alkalmazását magában foglalja.
3. Tudástőke – az intézmény dolgozóinak és az oktatásba bevont személyek tudását, tapasztalatát jelenti, illetve a hallgatók által birtokolt és az intézmény hasznára felhasználható tudást.
4. Szociális tőke – a szervezet külső kapcsolatrendszere, amely alapulhat az oktatók személyes kapcsolatain, de az intézmény a gazdaság, a kultúra az oktatás különféle szereplőivel hivatalosan kialakított együttműködésein is.559
Boda György, Sveiby nyomán mind az ügyféltőkét és a szervezeti tőkét is a tudástőke részének tekinti. A tudástőke elemei közé sorolja a kompetenciát, amely Sveiby szerint öt komponensből tevődik össze: explicit tudás, jártasság (skill); tapasztalat; értékítélet és a társadalmi közeg.560 Ez az igen komplex kompetencia fogalom abban segíthet, hogy
555 U.o.
556 Mikulás Gábor:Tudásmenedzsment – ismeretkezelési lehetőségek a felsőoktatásban 2004.
557 Boda György
558 Boda György: Edvinsson – Malon
559 Mikulás Gábor MIKULÁS Gábor: Tudásmenedzsment – ismeretkezelési lehetőségek a felsőoktatásban.
2004. <http://www.gmconsulting.hu/2004/01/tudasmenedzsment-ismeretkezelesi-lehetosegek-a-felsooktatasban/> nyomán saját és szakiroldalmi kiegészítésekkel
560 Sveiby, Karl Erik: Szerveztek …p.93.
193 megértsük azokat a problémákat, amelyek a tudástőke elemek fejlesztését és kiépítését kísérhetik.
A Leif Edvinsson és Michael S. Malone szerző páros az intellektuális tőke nagyságát, amely az emberi tőke és a szervezeti tőke együttese, egy szervezet tudásvagyonát az alábbi egyszerű képlettel határozzák meg: IC = MV – BV, ahol az IC az intellektuális tőke (intellectual capital), az MV a vállalt piaci értéke (market value), BV a vállalat könyv szerinti értéke (book value).561 A tudásintenzív vagy tudásvállalatoknál pl. számítástechnikai, telekommunikációs, gyógyszeripari vállalatoknál a vállalat piaci értéke jóval nagyobb könyvekben leírható, materiális eszközökben kifejezhető értéknél. A felsőoktatási intézményeknél is hasonló a helyzet, ahol azonban nem jellemző a piaci illetve a könyv szerinti érték kiszámítása. A felvételre jelentkezők száma, az együttműködésre bevonható nonprofit és forprofit vállalatok és intézmények hajlandósága, az állami támogatások elnyerése, pl. kutató egyetemmé válás és pályázatokon való sikeres részvétel aránya mutathatja azt az intellektuális tőkét, amelyet egy-egy felsőoktatási intézmény birtokol.
Az intézmény hosszú évek alatt kialakult/kialakított hírneve, a munkatársak tudása és kapcsolatrendszerei is az immateriális „vagyontárgyak” közé sorolhatóak. Ide tartoznak az egyetemek kapuin belül keletkezett szellemi termékek szabadalmi és pl. formavédettségi oltalom jogai is, amelyeket az elmúlt években fokozottabban vigyáznak az intézmények. Az elmúlt évek folyamán a legtöbb egyetem megalkotta a szellemi tulajdon kezelési szabályzatát, amely egyik fő feladata, hogy elősegítse a szellemi alkotások megfelelő módon történő kezelését és továbbfejlesztését, de legfőképpen az egyetem számára való – anyagi – hasznosulását.
Bencsik Andrea egy szervezet tudásvagyonának elemeit más felosztás szerint közelíti meg, amelyben lényegi szerepet játszik a központi tudásvagyon (core knowledge assets). Ez azokat a tudásvagyon elemeket foglalja magában, amelyek jelentős hatással vannak a versenyelőny fenntarthatóságára és az appropriációs képességre. A felsőoktatási intézményekben az alábbi lehetséges – de sajnos nem minden szervezetben jelen lévő – központi vagyon elemeket különít el:
1. magas hozzáadott értéket előállító humán erőforrás (oktatók, kutatók), 2. rugalmas és bizalmon alapuló szervezeti kultúra,
3. tudásmegosztás, és annak érvényesülése, 4. stratégiai partnerekkel való kapcsolattartás, 5. intézményi kapcsolatok.562
Kaplan és Norton az immateriális javakat úgy jellemzik, mint az a tudás, amely azért létezik egy szervezetben, hogy megkülönböztető előnyt hozzon létre. Az immateriális javak olyan különféle elemeket takarnak, mint a szabadalom, szerzői jog, a munkaerő tudása, az
561 Boda Görgy: A tudástőke p.19.
562 Bencsik Andrea: Hóhér a vesztőhelyen. Előadás MTA Tudásmenedzsment munkabizottság 2009-es workshop-ja.< http://tudasmenedzsment.org/tudmenmuhely2009/#prezentaciok>
194 információs rendszerek és a munkafolyamatok. 563 A szerzők az ügyfélmenedzsment szempontjait vizsgálva az alábbi három tőke típusokat különbözteti meg egy szervezetben:
1. emberi tőke – a szolgáltatást nyújtó ember tudása – akár explicit, akár tacit
2. információs tőke – számítógép és a kapcsolódó elemző programok által nyújtott lehetőségek pl. adatbányászat, ügyfélelemzés, integrált ügyfélkapcsolat-menedzsment rendszer (CRM)
3. szervezeti tőke – ügyfélorientált szervezeti kultúra, csapatmunka, ösztönzési rendszer, információ megosztó hálózat 564
4.4.2 A tudásvagyon mérése
Egy szervezet illetve vállalat tudásvagyonának mérésére számos lehetőség áll rendelkezésre 565, melyek közül a legelterjedtebb az IAM, az ‘Intangible Asset Monitor’ és BSC, a ‘Balanced Scorecard”. A tudástőke mérésével kapcsolatban Boda György felhívja a figyelmet arra, hogy valóban szükséges ezek a vizsgálatok, mert így lehetőség nyílik arra, hogy a tudásmenedzsmentbe fektetett összegek hatékonyságát bizonyítani tudjuk. A mérések hiányában csak „botorkálhatunk” a tudásmenedzsment eszközök sűrűjében, igen sok veszteséget termelve. A mérések során olyan tapasztalatokra tehetünk szert, amelyek segítenek megérteni a tudástőke természetét, s ezáltal jobban fogjuk tudni mérni is.566
Kovács István Vilmos tanulmányában azonban arra mutat rá, hogy az üzleti szféra és az oktatás, különösen a közfinanszírozással működő köz és felsőoktatás, eltérően értelmezi a tudás közösségi és magán voltát. Míg az előbbiben a tudás gyakran áru, vagy pénzre váltható versenyelőny, az oktatásban a tudás leginkább közjó. A szellemi tulajdonjog e két pólus között igyekszik az egymással versengő szempontoknak megfelelni. Különösen nehéz helyzetben teszi ezt, hiszen az információs társadalomban a tudás pillanatok alatt – akár a tulajdonosa szándékától függetlenül – közösségi tulajdonná válhat.567
.
4.5 Tudásmenedzsment elemek integrálása a felsőoktatási