2.3 A tudás fogalma és fajtái
2.3.1 A tudás fogalmának tartalma és terjedelme
A tudástársadalom és gazdaság létrehozásának folyamatában az adat, információ és tudás a leggyakrabban használt szavainkká váltak. A hétköznapi életünkben általában nem is törődünk azzal, hogy pontosan megkülönböztessük ezeket a fogalmakat. Ahogy Sándori Zsuzsa is fogalmazza írásában, korábban az információ, ma a tudás a divatos, és mindenki a tudástőke, tudásgazdaság, tudás alapú társadalom új kifejezések sorát használja, amely ez által válik elcsépelté és tartalom nélkülivé.58
A tudás fogalmi meghatározásával, keletkezésének, tárolásának és átadásának lehetőségeivel számos modern tudományterület – kognitív tudományok, szociálpszichológia, közgazdaságtudomány, tudásmenedzsment, információtudomány, pedagógiai stb. – foglalkozik. E vizsgálódások szükségessége megkérdőjelezhetetlen, mivel elmondható, hogy a tudás fontosabb, mint valaha, hiszen a tudáshoz való hozzáférés minden korábbinál jobban meghatározza az egyéni vagy szervezeti célok elérését.
A tudás mibenlétének megértéséhez és pontos körvonalazásához tisztában kell lennünk az adat és információ fogalmával, és kapcsolódásához a tudás fogalomrendszeréhez. Z.
Karvalics László azonban rámutat arra, hogy „a magasabb pszichikus funkciók, az idegrendszeri, a tudat, az elme működésének jelenségcsaládja egy komplexitási tengely mentén kontinuumot alkot.”59 Összefüggő, egymásba ágyazott műveletek és mintázatok, sémák hihetetlen nagyságrendű és bonyolultságú rendszerét igen nehéz „belegyömöszölni” az információ-tudás-bölcsesség hármasába, és megérteni annak összetett működését.60 Mivel azonban nem áll rendelkezésemre e fogalmak alkalmasabb felosztása, és az általam tanulmányozott menedzsment és információ- és könyvtártudományi szakirodalomban ez az elterjedtebb csoportosítási módszer, ezért dolgozatomban is ezt alkalmazom.
2.3.1.1 Az adat-információ-tudás piramis – elemek és összefüggések Vizsgáljuk meg tehát a kognitív gondolkodás és megismerés „alapelemeit”, az adat-információ-tudás transzformációs sorát. Az adat, az értelmező szótár definíciója szerint - a
"valakinek vagy valaminek a megismeréséhez, jellemzéséhez hozzásegítő tény, részlet".61 Az adatnak önmagában nincs sem jelentése, sem bármilyen szövegösszefüggése. Tengernyi adat
58Sándori Zsuzsanna: Mi a tudásmenedzsment? I. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2002. 2. sz. 13. p.
<http://mek.oszk.hu/03100/03145/html/km1.htm>
59 Z. Karvalics László: Információs, tudás, társadalom, gazdaság, technológia: az egységes terminológia felé.
http://www.infonia.hu/digitalis_folyoirat/2005_4/2005_4_z_karvalics_laszlo.pdf
60 Z. Karvalics László – Juhász Lilla: Társadalmi informatika I. 67.p.
61 Tudományos és Köznyelvi Szavak Magyar Értelmező Szótára. <http://meszotar.hu/keres-adat>
35 születik a világban, az adatok nyilvántartása, feldolgozása, továbbítása, gondozása sokféle eszközt igényel.62 Bencsik Andrea szerint az adat : ítélet és összefüggés nélküli objektív tény, jelek összessége.63
Az információ, az "értelmezett adat", amelynek legfontosabb ismérve, hogy bizonytalanságot, határozatlanságot oszlat el. Van, aki az információt megkülönböztető jelnek tekinti, mások egyszerűen a közlés tárgyának tartják, ismét mások szerint minden információ, ami változást okoz az emberi tudatban – találhatjuk a Könyvtárosok kézikönyvében.64 Az adatok akkor válnak információvá, ha valamilyen jelentést kapnak, s annak alapján valamiféle ítélet alkotható, ez pedig meghatározott célú cselekvést indíthat el.
Bencsik szerint az információ úgy keletkezik, hogy az adatokon műveleteket hajtunk végre: kategorizáljuk, elemezzük, összegezzük azokat, és valamilyen jelentéstartalmat, hozzáadott értéket adunk hozzájuk, következtetést vonunk le belőlük.65
Ez a megfogalmazás azonban már elvezet a tudás fogalmához is, amelyet a kutatók azzal határoznak meg, hogy felsorolják azt, mit tartalmaz még ezen kívül – tapasztalatot, szakértelmet, az áttekintés és az elemzés képességét, intelligenciát, értékrendet, döntési és cselekvési mintákat, intuíciót, reflexeket stb.66
Manuel Castells így írja le e három fogalom összefüggéseit: „Maga az információ az adatok szervezett halmaza, amelyet kommunikációs célokra formáltak valamely osztályozási szempont szerint. A tudás pedig olyan állítások halmaza, amelyek abból a folyamatból születnek, amikor az emberi elmét egy megfigyelhető jelenség megértésére használjuk.”67 Véleménye szerint a tudást az információ feldolgozására használjuk, hogy hassunk a környezetünkre.68
Az adat, információ, tudás kapcsolatát legelterjedtebben piramis formájában szokták illusztrálni. A piramis alján az adat található, majd az információ, és a csúcsán a tudás és a bölcsesség. A feldolgozás és felhasználás szintjeit is hozzáillesztve megkapjuk az alábbi ábrát, amely megmutatja, hogy milyen hozzáadott értékekkel juthatunk el a következő
„szintre”, illetve az egyes kategóriák jellemzőit.
62Sándori Zsuzsanna: Mi a tudásmenedzsment? I. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2002. 2. sz. 13. p.
<http://mek.oszk.hu/03100/03145/html/km1.htm>
63 Bencsik Andrea: A tudásmenedzsment emberi oldala. Miskolc:Z-Press Kiadó Kft, 2009. 17. p.
64Horváth Tibor: Az információ fogalma. In: Könyvtárosok kézikönyve. 1. kötet /szerk. Horváth Tibor, Papp István. Bp.:Osiris Kiadó,1999. 69.p.
65 Bencsik Andrea: A tudásmenedzsment emberi oldala. 17.p.
66 Bőgel György: Verseny az elektronikus üzletben. Bp.:Műszaki Könyvkiadó, 2000. 123.p.
67 Castells, Manuel: A tudás világa: Manuel Castells és Martin Ince beszélgetése. Bp.:Napvilág Kiadó, 2006.
137.p.
68 Castells, Manuel: A tudás világa 140. p.
36
3. ábra Adat, információ, tudás és bölcsesség piramisa és a feldolgozás és felhasználás szintjei69
A munkafolyamatok komplexitása határozza meg azt, hogy az egyes feladatok egymásutániságát és kapcsolatait hogyan tudjuk algoritmizálni, pl. egy folyamatábrával kifejezni. A tudás és az információ szoros kapcsolatára mutat rá az is, hogy a tudásintenzív folyamatok esetében azonban – pl. döntés-előkészítés – csak a folyamat keretei formalizálhatók.70 E folyamatok segítésére, támogatására információkeresést kell lefolytatni, amelynek Kovács Barna „jó” és „rossz” típusát különbözteti meg. A „jó” szervezeti információkeresés esetén az egyén a formalizált folyamatok kiegészítésére, különböző kifinomult eszközökkel, pl. információs portál, az információkeresés módjának és helyének megadásával segítik a folyamatot. Ha a feladatok rosszul, hiányosan definiáltak a munkavégzők a feladatokat csak ad-hoc módon oldják meg, szinte folyamatosan információk után kutatva. Ezt tekinti Kovács a szervezeti információkeresés „rossz” típusának.71.
Az információ akkor válik tudássá, amikor cselekvési (vagy nem-cselekvési) kényszert okoz az információ birtokosánál vagy feldolgozójánál. A tudás segítségével döntést vagyunk képesek hozni, amely valamiféle cselekvéshez (vagy nem cselekvéshez) vezet. Míg az adatok szintjén nem jut szerep az emberi tényezőnek, addig a döntéshozatal és a cselekvés esetében már fordulnak a szerepek és a technika háttérbe kerül. Prusak és Davenport véleménye ezzel ellentétes, mivel ők úgy vélik, hogy a tudás nem egyenlő a cselekvéssel. Egy egyszerű példával igazolják állításukat. Mindannyian tudjuk, hogy a zsíros ételek milyen egészségtelen
69 Basic Knowledge Concept. Trainmor-knowmore honlapja <http://www.tranmor-knowmore.eu>
70 Kovács Barna: Az információs-túlterhelés csökkentése tudásintenzív szervezetekben. In: Vezetéstudomány, 2011. 10. sz. 55. p.
71 Kovács Barna: Az információs-túlterhelés csökkentése tudásintenzív szervezetekben. 55-56. p.
37 számunkra, még is nagyon sokan fogyasztják.72 A tudás és az információ kapcsolatát számomra Tomka János megfogalmazása teszi a legjobban szemléltethetővé. „Az információ, vagy ismeret a tudás megfogalmazható és megfogalmazott, leírt, egyéni gyakorlatot nem igénylő rétege. A tudás pedig a világról gyűjtött információk kreatív újrarendezésének és internalizálásának eredménye.”73 Ebben a megfogalmazásban vélhetjük az információ a kodifikált, explicit tudásnak, így a tudás fogalmában csak a gyakorlatban alkalmazott tudás tevékenységek, és a le nem írható tacit tudás kerül bele.
Prusak és Davenport szerint információból tudássá alakításban gyakorlatilag minden munkát az ember végez. Ilyen tevékenységek az összehasonlítás, a következmények vizsgálata, a kapcsolódások felderítése és a másokkal folytatott párbeszéd.74 A könyv megírása óta eltelt 13 évben a számítástechnika, a mesterséges intelligencia kutatás nagyarányú fejlődése olyan eredményekhez vezetett, mint a neuron alapú rendszerek, adatbányászati szoftverek, OLAP rendszerek Ezek az eszközök, ha nem is teljesen, de részben helyettesíthetik az emberi gondolkodási folyamat bizonyos részeit, az információból tudássá alakítás tevékenységeit pl. összehasonlítás, következmények vizsgálata, illetve nagyban megkönnyíthetik a munkáját.
Machlup nem vállalkozik arra, hogy meghatározza, hogy mennyiben több a tudás és információnál. A két fogalom mély és lényegi egységben kezelendő, és véleménye szerint praktikus okokból szerencsésebb néha csak információként, máskor tudásként utalni valamire.75
2.3.1.2 A tudás fogalmi hálója
A tudásnak az információhoz hasonlóan számos meghatározása lehetséges, de mindegyik meghatározás kiemeli a tevékenységhez kapcsolódást, az alkalmazás készséget és az egyénhez kötöttséget. Dolgozatomban nem vállalkozhatok az egyedül igaz tudás definíció megalkotására, de az alább felsorolt meghatározások segítséget jelenthetnek abban, hogy megérthessük ez a bonyolult jelenséget, és kísérletet tegyek arra, hogy a dolgozat szempont lényeges elemeket kiemeljem.
A tudásmenedzsmenttel foglalkozó Sveiby szerint a tudást „az üzleti életben legjobban a kompetencia fogalmával írhatjuk le, mely magában foglalja a tárgyi tudást, a jártasságot, az értékítéleteket és a társadalmi közeget.”76 Sveiby a Polányi-féle tudás definícióra támaszkodva a tudás három tulajdonságát emeli ki: 1. nem algoritmizálható, 2. a tudás nagy része személyes jellegű, 3. a tudásunk gyökere szóval soha teljesen ki nem fejezhető.77 A
72 Davenport, Thomas H. – Prusak, Laurence: Tudásmenedzsment. Budapest, Kossuth Kiadó, 2001, 115. p.
73 Tomka János: A megosztott tudás hatalom. 27.p.
74 Davenport, Thomas H. – Prusak, Laurence: Tudásmenedzsment. 21. p.
75 Z. Karvalics: A tudás termelése és elosztása az Egyesült Államokban.
http://www.infonia.hu/digitalis_folyoirat/2009_2/2009_2_z_karvalics_laszlo.pdf
76 Sveiby, Karl Erik: Szervezetek új gazdagsága:a menedzselt tudás. Budapest:KJK-KERSZÖV, 2001. 96. p.
77 Bokor Attila:Tudásmenedzsment In: Döntéselmélet /szerk.: Zoltayné Paprika Zita. Bp.:Alinea Kiadó, 2002.
221. p.
38 tudás kompetenciával való egybe mosását bírája Fellner Ákos78, de Sveiby meghatározása véleményem szerint valóban kifejezi az üzleti döntések során alkalmazott komplex tudás fogalmat.
Davenport és Prusak könyvükben tudást a szervezetekre vonatkozóan próbálják meghatározni. Szerintük „a tudás körülhatárolt tapasztalatok, értékek és kontextuális információk heterogén és folytonosan változó keveréke; szakértelem, amely keretet ad az új tapasztalatok, információk elbírálásához és elsajátításához, a tudással rendelkezők elméjében keletkezik és hasznosul.”79
Nonaka definícióját idézi Bokor Attila írásában, mely szerint „a tudás alátámasztottan igaz vélekedés.” 80 Véleménye szerint ebben a megfogalmazásban megjelenik már a tudás folyamat jellegének felfogása is, mert e definíció Bokor szerint „az ember személyes vélekedéseit igyekszik igazolni, alátámasztani, mely folyamatban egyfajta igazságra való törekvés motiválja”.81
Nonaka és Takeuchi szerint a tudás – szemben az információval – a hitekről és állásfoglalásokról szól. A tudás szervező, kiválasztó, ítélkező ereje legalább annyira fakad hitekből és értékekből, mint amennyire információk és logika eredménye.82 A szervezeti tudást tanulmányozva, tehát értékeket és hiteket kell figyelembe vennünk, hiszen a
„vállalatok azokból az emberekből állnak össze, akiknek gondolatait, tetteit értékrendjük, meggyőződésük irányítja, a szervezet történelme is értékeket és hitet hordoz.”83
A tudás komplexitását Bőgel György megfogalmazása példázza talán a legjobban: „a tudás magában foglalja az üzemvezetők informáltságát, tapasztalatait, szakértelmét, áttekintő és analitikus képességét, intelligenciáját, értékrendjét, döntési és cselekvési mintáit, intuíciót, attitűdjeit, reflexeit és még jó néhány dolgot. Jól látható, hogy a tudás komplex, összetett dolog nehéz definiálni. A tudást nehéz rögzíteni és továbbadni.”84 Ehhez nagyon hasonló Sveiby véleménye is, aki az egyén kompetenciáját öt egy mástól kölcsönösen függő elemre bontja: explicit tudás, jártasság (skill), tapasztalat, értékítélet és társadalmi közeg.85
Thomas Davenport és Larry Prusak.T. D. Wilson86 véleményével összhangban hangsúlyozza, hogy „bár a tudás évezredek óta a legkülönfélébb formákban manifesztálódik, az egyén számára releváns tudás az egyén elméjében keletkezik, és ott hasznosul.87 A tudás
78 Fellner Ákos: Mi a tudásmenedzsment? In: Társadalomkutatás, 2011. 3. sz. 335. p.
79 Davenport, Thomas H. – Prusak, Laurence: Tudásmenedzsment. 21. p.
80 Bokor Attila: Tudásmenedzsment. 221.p.
81 U.o.
82Ikujiro Nonaka-Hirotaka Takeuchi :The Knowledge-Creating Company Oxford University Press, NewYork, 1995.
83 Polyák Zoltánné:Tudásmenedzsment és a szervezeti tudás mint a kis- és közép vállalatok sikerfaktora. PhD értekezés. 2011. Győr 30. p.
<http://rgdi.sze.hu/files/Ertekezesek,%20tezisek/Disszertaciovegleges_PM_2011_02_15.pdf>
84 Bőgel Görgy: Tudás, pénz, hatalom I-II. rész. 1-2 szám p.8-15., p.27-33.
85 Sveiby, Karl Erik: Szervezetek új gazdagsága:a menedzselt tudás. 93.p.
86 Wilson, T.D: Nonsense of knowledge management In: Information Research, 2002. Vol. 8 No. 1
<http://informationr.net/ir/8-1/paper144.html>
87 Davenport, Thomas H. – Prusak, Laurence: Tudásmenedzsment 21.p.
39 szorosan függ az egyéntől, szerves alkotórésze az ember összetettségének és kiszámíthatatlanságának.88
Polányi Mihály megkülönbözteti a „tudás” (knowledge) és a tudáshasználatra képes személytől el nem választható „tudni” (knowing) fogalmakat. Kovács István Vilmos is úgy fogalmaz, hogy a „tudni” valamit az igazi tudás. Mindaz, ami papíron, elektronikusan tárolható, csak rendezett információ, és akkor, amikor ezeket a rendezett információkat cselekvés, véleményformálás során felhasználjuk, abban már megjelennek a személyünkhöz kötődő, a maguk „története” alapján kialakult tacit tudáselemek.89