Ahhoz, hogy világosan lássuk és értsük a felsőoktatási könyvtárak működési kereteit, környezetét és lehetőségeit, elengedhetetlen hogy részleteiben megvizsgáljuk általában és átfogóan a tudásgazdálkodás felsőoktatási helyzetét, eredményeit és problémáit.
A tudásmenedzsment képviselői már nem csak a gazdaságon belüli tudásátadás problémáival foglalkoznak, „hanem egyre határozottabban fogalmazzák meg az oktatással kapcsolatos elvárásaikat. A gazdasági életben kikristályosodó tudáskoncepció közvetlenül is visszahat az oktatásra.”501 A korábbi fejezetben bemutatott harmadik generációs tudásmenedzsment egyik legfontosabb jellemzőjeként ábrázoltuk a hálózatosodást, amely alkalmat biztosít arra, hogy a gazdasági élet szereplői és a felsőoktatási intézmények között egyre több együttműködési forma bontakozzék ki. Ilyen kooperációs lehetőségek például közös kutatások és projektek beindítása, konzorciumi együttműködés pályázatokban, egy céghez vagy cégcsoporthoz köthető tanszék elindítása, tantárgyi modulok, duális képzés kialakítása, technológia transzfer, spin-off vagy start-up cég üzemeltetése. A felsőoktatási intézmények oktatói közül egyre többen alapítanak maguk is gazdasági tevékenységeket folytató cégeket, kihasználva az oktatás során szerezett tapasztalataikat és kapcsolati hálójukat. Mindehhez azonban szükség van ahhoz, hogy a felsőoktatási intézmény vezetősége tudatában legyen annak, hogy milyen tudásvagyonnal rendelkezik a szervezet. A vállalatok esetében egyre gyakrabban alkalmazott tudásmenedzsment a 2000-es évek elején a felsőoktatási intézményekben is elterjedt, köszönhetően – többek között – az akadémiai és az üzleti szektor erősödő kooperációnak.
A tudásmenedzsment törekvései kiemelten fontosak a felsőoktatási intézményekben, hiszen az ezekben folyó munka minőségét – a vállalatokhoz hasonlóan – a szervezet tagjai által birtokolt és természetesen megosztott tudás határozza meg. A tudás az, mely megosztás által állandóan megújul és újabb tudást hoz létre, hiszen a felsőoktatás az a terület, ahol a
„karbantartott” tudás talán a legfontosabb. A felsőoktatási intézmények tudásintenzív szervezetek, mivel olyan emberi tevékenységet végeznek, amelynek alapvető célja a tanulási, tudásszerzési igények kielégítése a szervezeti célok elérésével. Az EU lisszaboni és barcelonai csúcstalálkozóinak is központi elemét képezte a tudás erősítése, az innováció ösztönzése, a tudáson alapuló versenyképesség fokozása. A találkozókon a tudás hasznosulásához nélkülözhetetlen kritikus tömeg elérését, az erőforrások központosítását, a vállalati és egyetemi együttműködések és klaszterek kialakítását szorgalmazták.502
501 Csapó Benő: A tudáskoncepció változása: nemzetközi tendenciák és hazai helyzet. In: 2002. 2. sz. 39.p.
<http://epa.oszk.hu/00000/00035/00057/2002-02-ko-Csapo-Tudaskoncepcio.html>
502 Szanyi Miklós: A versenyképesség javítása együttműködéssel: Regionális klaszterek. – Bp.:Napvilág Kiadó, 2008. – 38. p.
176
22. ábra A 4. fejezete felépítése
4. Tudásgazdálkodás a felsőoktatásban
4.1 Felsőoktatás trendjei
4.1.1 Nemzetközi trendek
4.1.2 Stratégiák a nemezeti és hazai felsőoktatási
intézményekben
4.1.3 Az EFT kialakítása
4.2 Változások a magyar felsőoktatásban
4.2.1. A Felsőoktatás
"piacának" átalakulása
4.2.2 Stratégiák és programok
4.3 Nagyhatású felsőoktatási modellek
4.4.1 Tripla Hélix modell
4.4.2 A vállalkozói egyetem
4..4.3. A harmadik generációs egyetem
4.4 Tudásvagyon a felsőoktatásban
4.4.1 Immateriális tőke típusok a felsőoktatásban
4.4.2 A tudástőke mérése
456 Tudásmenedzsment elemek integrálása a felsőokatási intézmények
működésébe
4.5.1 A technológiai trendek és hatásaik
4.5.2 Atudásmenedzsment célja
a felsőoktatási intézményben
4.5.3 A tudásmenedzsment
feladatokért felelős szervezeti egységek
4.5.4. Azervezeti kultúra és a technológiai háttér
4.6 Tudásmenedzsment projektek a felsőoktatási
intézményekben
4.6.1 Nemzetközi kitekintés
4.6.2 Magyarországi fejlesztések és helyzetkép
4.6 3 A tudásmenedzsment
projketek várható eredményei 4.7 Összegzés
177 4.1 A felsőoktatás általános trendjei az elmúlt évtizedben
A tudásgazdaság és tudástársadalom fokozatos kialakulása, a technológia nagyarányú fejlődése a felsőoktatási intézmények életére is nagy hatással volt. A modern technológia nyújtotta változatos oktatási módszerek, a hallgatók számának növekedése és a társadalom a felsőoktatással szembeni elvárásainak változása magával hozta a felsőoktatási intézmények átalakulását. Az Európai Oktatási Térség, illetve az Európai Kutatási Térslg kifejlődése, valamint a különféle globális és európai trendek befolyásolták a heterogén intézmények működését és fejlődését, mindez kiegészült az országos és regionális törekvésekkel és reformintézkedésekkel.
4.1.1 Nemzetközi trendek
Egy 2007-2008-ban lezajlott OECD vizsgálat tanulsága szerint, amely a felsőoktatás tematikus vizsgálatára irányult, az alábbi legmeghatározóbb trendek hatásait érzékelhetjük a nemzetközi és hazai egyetemeken és főiskolákon:
1. „a felsőoktatás expanziója: 2004-ben a világ összes országát tekintve a felsőoktatásban 132 millió hallgató tanult, szemben az 1991-es 68 millióval, ami 1991 és 2004 között évente átlagosan 5,1%-os létszámnövekedést jelent;
2. a kínálat diverzifikálódása: számos új intézménytípus és új oktatási formák jelentek meg, jelentősen bővült a magánoktatás és rendkívüli mértékben megnőtt a képzési programok sokfélesége;
3. a hallgatók társadalmi heterogenitásának növekedése: folyamatosan emelkedik az idősebb és felnőtt hallgatók aránya, növekedett a nők részvétele, és a rendszerbe olyan társadalmi csoportok léptek be, amelyek korábban nem voltak ügyfelei a felsőoktatásnak;
4. a finanszírozási változások: többféle finanszírozási forrás jelent meg, növekedett a nem állami finanszírozás súlya, erősödött a források hatékonyabb felhasználására törekvés, gyakoribb lett a teljesítménytől függő versenyalapú finanszírozás, sok helyen bővült a hallgatói támogatások rendszere;
5. a minőség és eredményesség előtérbe kerülése: az elszámoltathatóság, a teljesítményértékelés és a minőségbiztosítási rendszerek fejlesztése az egyik legfontosabb és legnagyobb hatású fejlődési trend lett;
6. az irányítás átalakulása: szinte minden országban reformok zajlanak a felsőoktatási rendszer és az intézmények irányításában, átalakulnak a döntéshozatali mechanizmusok, a vezetőktől egyre inkább menedzseri képességeket várnak el;
7. a globális hálózatépítés, mobilitás és együttműködés: a felsőoktatás egyre inkább nemzetközivé válik, növekszik az intézmények, az oktatók, és a gazdaság
178 szereplői közötti együttműködés, kialakult a felsőoktatás nemzetközi piaca, gyakori a kutatás határokon átnyúló finanszírozása.”503
További tényezőként említhetjük az online oktatási módszerek nagymértékű elterjedését, a tantermekben megjelenő technológia fejlődését és a munkaadói elvárások alapján a puha készségek (kreativitás, kommunikációs készség, kritikus gondolkodás, csoportmunka készség) egyre fontosabb szerepét az oktatásban.504
A 2009-ben készült UNESCO tanulmány is legmeghatározóbb tényezőkként emelte ki a felsőoktatás tömegesedését és a diákok mobilizációját. A diákok nagyarányú „vándorlása” és a jó képességű hallgatókért való vetélkedés a felsőoktatási intézmények nagy részét arra készteti, hogy a megváltozott gazdasági és társadalmi igényeknek megfelelő készségek és képességek mentén szervezzék az oktatási tartalmaikat, és a legújabb technológia alkalmazásával vonzzák magukhoz a diákokat. A tanulmány az elmúlt évtizedek trendjeként említi a magán egyetemek nagyarányú elterjedését. Ma már az egyetemek 30 %-a magánkézben van a világon, és a diákok több mint fele tanul ilyen intézményekben. A tanulmány rámutat a válság hatására főként a fejlődő országokban kibontakozó takarékossági intézkedések negatív hatásaira is. A túlzsúfolt előadótermek, az elavult könyvtári állományok, a tanszéki kutatások támogatásának hiánya, a fejlesztések elmaradása a legjobb diákok elvesztéséhez, azaz külföldön való továbbtanulásához vezethet.505
A 2010-ben készült EUA (European University Association) jelentésében bemutatott felmérés szerint az alábbi tényezők hatottak legnagyobb mértékben az európai felsőoktatási intézményekre az elmúlt öt évben.
503 Santiago, Paulo – Tremblay, Karine – Basri, Ester – Arnal. Elena:Tertiary education for the knowledge society. Volume 2. Special Features:Equity, innovation, labour market, internationalisation. OECD, 2008.
<http://www.nemzig.bme.hu/nki/OECD/OECD_2.pdf>
504 Mroz, Donaldh: 5 trends for higherd education in 2012. In: Post university future Post.
<http://blog.post.edu/2012/01/5-trends-for-higher-education-in-2012.html>
505Altbach. Philip G. – Reisberg, Liz – Rumbley, Laura E: Trends in Global Higher Education:Tracking the academic revolution. UNESCO World Conference on Higher Education, 2009.
<http://unesdoc.unesco.org/images/0018/001831/183168e.pdf>
179
23. ábra Az európai felsőoktatási intézményekre ható trendek az elmúlt 5 évben (a tanulmány alapján saját szerkesztés)
A 40 európai országban elvégzett kérdőíves vizsgálat szerint csak hét országban, köztük Magyarországon hozta a legnagyobb mértékű változást a Bologna-folyamat elindulása, a legtöbb országban a minőségbiztosítási rendszerek bevezetése és a hallgatói és oktatói mobilitásból adódó nemzetköziesedés hatott nagyobb mértékben. 506
4.1.2 Stratégiák a nemzetközi és hazai felsőoktatási intézményekben
A gazdasági, technológiai és társadalmi trendeket követve új stratégiai alternatívák is jelentek meg a felsőoktatási intézmények jövőképének kialakításában. Matiscsák Attila és Krémer András tanulmánya 507, illetve külföldi példák alapján az alábbi 5 irányvonalat azonosíthatjuk:
1. Az utóbbi időkben jellemző vállalkozói egyetemek megjelenése, amelyben a kutatáson kívül saját innovációs tevékenységet is folytatnak, és elsősorban az adott régióban hasznosítják az eredményeket;508
2. Legújabb tendencia a legnagyobb egyetemi központok összefogásával létrehozott klaszterek megjelenése, amelyek országhatárokon átnyúló együttműködések révén érhetnek el piaci sikereket.
3. A japán felsőoktatásban kialakult egy új típusú intézmény, a „virtuális szakértelmi központ”, amely biztosítja a megfelelő kutatókat a vállalkozók számára, és megszervezi az innovációt és az értékesítést is. Ezen intézmények számára már nem csak a nagy tudású
506 Sursock, Andreé – Smidt, Hanne:Trends 2010: A decade of change in European higher education. European University Association, 2010. 90.p.
<http://www.eua.be/Libraries/Publications_homepage_list/Trends_2010.sflb.ashx>
507 Matiscsák Attila – Krémer András: A felsőoktatás és a gazdasági, társadalmi szereplők kapcsolata. In: Tér és tudás: Egyetemek, mint tudás-, innovációs- és regionális központok / szerk. Matiscsák Attika, Krémer András.
Szeged: Belveder, 2008. 111-112. p.
508 A vállalkozói egyetemről bővebben a 4.3.2 fejezetben szólok.
32%
12%
5%
3%
18%
30%