Könyvtárosképzőhelyek külföldön és Magyarországon

167

21. ábra A könyvtáros és információs szakemberek készségei és kompetenciái (a szakirodalom alapján saját szerkesztés)

168 tudásmenedzsment témakörét. ⁴⁷⁹ Ez a tanulmány és egyik szerzőjének egy későbbi cikke is arra mutat rá, hogy nem egységes a tudásmenedzsment értelmezése a könyvtáros szakmán belül sem, és a különféle intézményekben más-más oktatnak tudásmenedzsment témakör alatt. A szerző arra is felhívja a figyelmet, hogy nagy gondot jelent az, hogy a könyvtárosképzésnek nincsen megfelelő kapcsolata olyan üzleti vagy gazdasági iskolákkal, ahol tudásmenedzser képzés folyik.⁴⁸⁰ Ez a helyzet ma már fokozatos megváltozik, mert a képzőintézmények üzleti iskolákkal, gazdasági képzést nyújtó tanszékekkel együtt indítanak el közös kurzusokat, pl. Robert Gordon University, Aberdeen⁴⁸¹, és több közös projekt és együttműködés is megvalósult.

Egy 2008-as, ausztrál egyetemen készült doktori értekezés szerzője, aki angolszász országok könyvtárosképző intézményének oktatóival készített interjúkat, is arra a következtetésre jut, hogy nem egységes nézőpont felől közelítenek a tudásmenedzsment felé az oktatók, számos esetben humánerőforrás, illetve technikai akadályai is vannak annak, hogy nem megfelelő szintű a képzés. A képző intézmények legtöbb esetben csak felhívják a figyelmet a tudásmenedzsment lehetőségeire, technológiai hiányosságok miatt azonban főként a tudásmenedzsment emberi oldalát hangsúlyozzák.⁴⁸² A tudásmenedzsment a könyvtárosképzés tantervében való globális elterjedését mutatja a különféle országokban készült tanulmányok sora is.⁴⁸³

Tóth Erzsébet és Szász Péter tanulmánya is arról számol be, hogy számos jó hírű könyvtárosképző intézmények (Royal School of Library and Information Science, Dánia;

Department of Information Science (Loughborough, Egyesült Királyság) a 2000-es évek vége felé alakították át képzéseiket, és építették be kurzusaikba a tudásmenedzsment témakörét többféle módon.⁴⁸⁴

A loughborough-i egyetem Információtudomány Tanszékén (Department of Information Science of Loughborough University) tanuló diákoknak az alap- és a mesterképzésen több kurzus keretében is van lehetőségük ezt a témakört megismerni. Mivel a tanszéken az információmenedzsment üzleti alkalmazásait és a számítástechnikai is

479 European Curriculum reflections on library and information science education / ed.Leif Kajberg and Leif Lørring. The Royal School of Library and Information Science. Copenhagen 2005.

<http://www.asis.org/Bulletin/Dec-06/EuropeanLIS.pdf>

480 Lørring, Leif: Content, reflections and curricular questions. Bulletin, December 2006/January 2007

<http://www.asis.org/Bulletin/Dec-06/lorring.html>

481 Department of Information management. Robert Gordon Egyetem, Aberdeen honlapja.

<http://www.rgu.ac.uk/about/faculties-schools-and-departments/aberdeen-business-school/department-of-information-management>

482 Hazeri, Afsaneh B. : The implication of knowledge management for library and information education science education: A mix- method investigation.2008. Doktori értekezés.

http://researchbank.rmit.edu.au/eserv/rmit:9529/Hazeri_Baghdadabad.pdf

483 Ondari-Okemwa, Ezra – Mjnishi-Majanja, Mabel K.: Knowledge management education in the departments of library/information science in South Africa. In.:South African jouran of libraries and information science, 2007. Vol. 73 No. 2,136-146. p.

484 Tóth Erzsébet – Szász Péter: Dimensions of knowledge management in LIS fields. In: Finding new ways.

Szerk. Bognárné Lovász Katalin, Czövek Zoltán, Murányi Péter. Sopron:University of West Hungary Press, 2011. 311-321.p.

169 vonatkozásait tanítják, a könyvtári tanulmányokat (information and library management) folytatók is alaposan elmélyülhetnek a tudásmenedzsment különféle területeiben. ⁴⁸⁵

Az Ohio állambeli Kenti Állami Egyetem (Kent State University, KSU) Könyvtár és Információtudományi Tanszékén (School of Library and Information Science) már 10 éve folyik tudásmenedzser képzés információ-építészet és tudásmenedzsment (Information Architecture and Knowledge Management - IAKM) mesterképzési program keretében. A könyvtártudományi alapképzésben részt vett hallgatók is nagy számban ezen a képzésen. A két alapozó tantárgy után (IAKM in Context és Knowledge Organization Structures, Systems, and Services) a hallgatók különféle szabadon felvehető kurzusokon bővíthetik a tudásukat:

Üzleti folyamatmenedzsment, Ontológia, tezaurusz és tudás felfedezés; Együttműködési stratégia és tudásmegosztási technológiák, Tudásmenedzsment és a szervezeti kultúra.⁴⁸⁶ Ez a nagyon komplex kurzus lehetővé teszi a könyvtárosok, és természetesen más szakmák érdeklődői számára, hogy átfogó és szisztematikus megközelítésben vizsgálják a tudás átadásának, létrehozásának és tárolásának problémakörét.

3.6.2.2 Tudásmenedzsment oktatása hazai képzőintézményekben

Már Magyarországon is számos intézményben nyerhetnek betekintést az alap és mesterszinten tanulók a tudásmenedzsment feladat- és eszközrendszerébe, és megismerkedhetnek a könyvtárak szerepével, amelyet a társadalmi és szervezeti innováció, és az intelligens civil társadalommá fejlődésben betölthetnek.

Igen hosszú út vezetett odáig míg ez az új fajta képzés megindulhatott, mert a bolognai-rendszer bevezetése a könyvtárosképző intézményekben dolgozó munkatársakra is nagy feladatot rótt. Az informatikus könyvtáros alap- és mesterszak létrehozására Magyarországon egy-egy Országos Felsőoktatási Konzorcium alakult meg, amelyeket az érdekelt tanszékek hoztak létre. Mindkét konzorcium Sebestyén György professzort, az ELTE Könyvtár-és Informatikai Intézetének akkori vezetőjét választotta elnökéül, és legalább egy tagot delegált minden könyvtárosképző intézmény. A szaklétesítési kérelmet⁴⁸⁷ Sebestyén György és Agárdi Péter írta meg munkatársaik bevonásával és a konzorcium szakmai és erkölcsi támogatásával.

Az alapszak létesítési dokumentumát Sebestyén György, Kiszl Péter, a mesterszakét pedig Agárdi Péter és Csapó Edit dolgozta ki, az ezekhez kapcsolódó Képzési és kimeneti követelmények Kiszl Péter munkája.⁴⁸⁸

Az informatikus könyvtáros szak BA szintű képzése 2006, a mesterképzés 2009 őszén indult meg 11, illetve 6 magyarországi képzőhelyen. A könyvtárosképzés fokozatos átalakulása nemcsak a bolognai rendszer bevezetésében, hanem a szakképzettség

485 Loughborough University Department of Information Science honlapja.

<http://www.lboro.ac.uk/departments/infosci/undergraduate/>

486 IAKM: Information architecture and knowledge management

<http://iakm.kent.edu/index.php?option=com_content&view=section&id=16&Itemid=178>

487 Tószegi Zsuzsanna cikkében szakindítási kérelemről ír, de azt minden egyes tanszék önmaga adta be a Magyar Akreditációs Bizottságnak. A konzorcium a szakalapítási kérelmet készítette el.

488 Tószegi Zsuzsanna Az informatikus könyvtáros hallgatók által elsajátítandó tudásanyag és szakmai kompetenciák a bolognai képzési rendszerben. 72. p.

170 megnevezésében is megnyilvánul, mert 2002-től már nem könyvtárosokat, hanem informatikus könyvtárosokat képezünk. Az új névvel jelezni kívánták, hogy a szakmában, illetve a felsőfokú képzésben a hangsúly áthelyeződött az infokommunikációs technológia használatára, az informatikai eszközök magas szintű kezelésének ismeretére.

A 6, illetve 10 félév alatt elsajátítandó tananyag természetesen nemcsak a nevében, de tartalmában is sokat változott. A korszerű tartalommal kibővített klasszikus tárgyak - mint a könyvtártan, a dokumentumok formai és tartalmi feltárása, tájékoztatás stb. - továbbra is a stúdiumok gerincét alkotják. A képzési és kimeneti követelmények között megjelennek új tantárgyak is, és nem csak a differenciált szakirányú képzésben.⁴⁸⁹

Kiszl Péter 2010-ben megjelent tanulmányában az addig eltelt idő tapasztalatait felvázolva rámutat arra, hogy mennyire változatos, sok féle életpályát felkínáló lett a könyvtárosképzés az elmúlt években. Egyik legfontosabb kérdése, hogy mit is fog érni,

„hogyan árazza be a piac” az informatikus könyvtáros BA és MA szintű diplomát, vajon a hallgatók tudnak-e élni a korszerűsített tananyagok, a sokféle szakirányon elsajátítható tudás által nyújtott előnyökkel, és helyt állnak a könyvtári területeken és a profit orientált piacon.⁴⁹⁰ Boda György véleménye szerint a kompetencia valójában a képzés után beinduló

„learning by doing” folyamatban jön létre, a képzés csak előfeltétel:⁴⁹¹ Emiatt is van szükség arra, hogy a képzés ideje alatt a hallgatók számára minél több gyakorlat orientált képzést és gyakorlati lehetőséget biztosítsunk. A munkaerőpiacra kilépő hallgatók számára – a könyvtár- és információtudomány területén is – a legnagyobb gond a munkatapasztalat hiánya, és számos esetben ezért nem kerül sor az alkalmazásukra.

Magyarországon a 2012/13-as tanévben 11 oktatási intézmény indított alapszintű és 6 intézmény mester szintű informatikus könyvtáros képzést.⁴⁹² Alapszinten az ELTE Informatikai és Könyvtártudományi Intézetében és Nyugat-magyarországi Egyetemen, mester szinten a Nyugat-magyarországi Egyetem külön szakirány keretein belül készítik fel a hallgatókat információ- és tudásmenedzsment tevékenységek ellátására. Az ELTE Informatikai és Könyvtártudományi Intézetében mesterképzés keretében kutatás-fejlesztési információmenedzser, illetve üzleti információmenedzser szakirányon tanulhatnak a hallgatók. Ezekben a szakirányokban is fontos szerepet kap a hallgatók megismertetése a tudásgazdálkodási folyamatokkal.

Kifejezetten a tudásmenedzsment témakörében az alábbi intézmények könyvtártudományi tanszékein találhatunk tantárgyakat:

489Tószegi Zsuzsanna: Az informatikus könyvtáros hallgatók által elsajátítandó tudásanyag és szakmai kompetenciák a bolognai képzési rendszerben. 73.p.

490 Kiszl Péter:Ízlik-e a bolognai? A többciklusú informatikus könyvtárosképzés eddigi tapasztalatai.

Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 2010. 1.sz. 12.p.

<http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5263&issue_id=511>

491 Boda György: A tudástőke kialakulása és hatása a vállalati menedzsmentre. Bp.: Információs Társadalomért Alapítvány, 2008. 28. p.

492 Felvi.hu oldala <http://www.felvi.hu/felveteli/szakok_kepzesek> Ennek az oldalnak látogatása a 2012. június 12-én, és az akkori állapotokat jelenti.

171

 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatika Tanszék – MA szint – Információ- és tudásmenedzsment a könyvtárakban,

 Eötvös Lóránd Tudományegyetem Informatikai és Könyvtártudományi Intézet, Könyvtártudományi Tanszék, Budapest – BA és MA szint – Információ- és tudásmenedzsment

 Nyíregyházi Főiskola, Természettudományi és Informatikai Kar Matematika és Informatika Intézet, Könyvtár és Alkalmazott Informatika Csoport, Nyíregyháza – BA szint – Információ- és tudásmenedzsment

 Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ, Társadalomtudományi, Nemzetközi és Európa-tanulmányok Intézet, Könyvtár- és Információtudományi Intézeti Tanszék, Szombathely – BA és MA szint – Információ- és tudásmenedzsment alapok; Infokommunikáció és tudásmenedzsment

 Pécsi Tudományegyetem, Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Könyvtártudományi Intézet, Pécs – MA szint – Szakértői rendszerek és tudásbázisok

 Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Könyvtár- és Humán Információtudományi Tanszék, Szeged – BA szint – Információmenedzsment, tudásmenedzsment 1.; 2.

A megvizsgált tanszékek tantervi hálójában a fentiekhez kapcsolódva számos olyan kurzus található, melyek (1) a tudásmenedzsment különféle részterületeivel foglalkozik, illetve amelyekben megjelenik a tudástársadalom trendjeinek bemutatása, (2) az oktatás és tanulás új eszközeinek és módszereinek megismerése: (3) fejlett technológiákon alapuló új szolgáltatások bemutatása, az alábbiak szerint:

(1) Információ- és tudásmenedzsment részterületek

 Tudástársadalom alkalmazások

 információmenedzsment

 Könyvtári innovációk a tudományos és kulturális információk menedzselésében

 Információs szakemberek a kistelepülésekért

 Emberi erőforrás gazdálkodás

(2) Új tanulási rendszerek és módszerek

 E-tanulás és online közösségfejlesztés

 e-learning, e-management

 Elektronikus tanulási környezet

 Távoktatás és e-learning módszertana (3) Új szolgáltatások és technológiák

 Könyvtári szolgáltatás modern módszerei

 Tartalomszolgáltatás a könyvtárakban

 XML alapú könyvtári technológiák

 Ismeretalapú technológia

172

 A tudás reprezentálása a világhálón és az Internetes keresőrendszerek működése

 Tudásbázisok alkalmazása az oktatásban

 Adatbányászat

 Szemantikus web

 Intelligens webes alkalmazások – szemantikus web és a tématérképek

A fentiekhez kapcsolódnak a szaknyelvi kompetenciát fejleszteni kívánó tárgyak, elsősorban az angol szaknyelvű források és szolgáltatások megismerését szolgáló Angol szaknyelv, vagy más néven Szakmai angol tárgy, mely tematikájában magában foglalja a tudásmenedzsment kiemelt vonatkozásainak megismerését. ⁴⁹³

A magyar képzésre is jellemző, hogy a technológia feltételek és megfelelő anyagi források hiányában nem minden esetben van lehetőség egy-egy tudásmenedzsment szoftver vagy rendszer gyakorlatban való megismerésére. Sajnos nem mindenhol alakult ki igazán szoros kapcsolat az üzleti szférával, illetve a hasonló képzést nyújtó gazdasági felsőoktatási intézménnyel.

2009-ben, ill. 2011-ben végeztek az első, az új rendszerben tanult alap- ill.

mesterszakos hallgatók. A képzési modell eredményességét és a témánk szempontjából lényeges információ- és tudásmenedzsment tárgyak gyakorlati hasznosságát alumni rendszerek bevezetésével, a végzett hallgatók elhelyezkedésének – nem csak ad hoc jellegű – követésével, esetleges követő felmérések elvégzésével lehetne mérni. A folyamatos fejlesztések mellett a tantervi illetve tantárgytartalmi változtatások ezeknek a vizsgálatok alapos elemzésén kell alapulnia.

3.6.2.3 Tanfolyamok és továbbképzések

A már végzett könyvtárosok számára biztosított továbbképzések fontosságára hívja fel a figyelmet a felsőoktatási és kutatási könyvtárak egyesült államokbeli szervezete, az Association of College and Research Libraries. Úgy vélik, hogy míg könyvtárosképző intézmények egyre naprakészebb tudást kínálnak a hallgatónak, addig a már munkában lévőknek nincsenek igazán innovatív és új készségeket nyújtó tanfolyamok.⁴⁹⁴ Hazánkban a könyvtárosok számára a Könyvtári Intézet és különféle könyvtárak és szerveztek kínálnak akkreditált könyvtári képzési programokat. A tanfolyamok témaköre igen sokrétű, de nem találunk közöttük olyanokat, amelyek kimondottan a tudásmenedzselési feladatokra készítenék fel a résztvevőket.⁴⁹⁵

493 Az NYME SEK Könyvtár- és Információtudományi Tanszékén a szakmai, illetve szaknyelvi, valamint a stratégiai kompetenciák integrált fejlesztésére modellkísérletek folynak.

494 2010 top ten trends in academic libraries: A review of the current literature. In:College & reseach libraries News. 2010. June <http://crln.acrl.org/content/71/6/286.short>

495 A Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapja. Közgyűjteményi Főosztály dokumentumai. Indítási kérelmet kapott könyvtári képzési programok <http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/kulturaert-felelos-allamtitkarsag/hirek/a-kozgyujtemenyi-foosztaly-dokumentumai >

173 Természetesen számos tanfolyam témakörei között felfedezhetjük a már korábban bemutatott – főként szociális – készségek fejlesztését célzó tevékenységeket. Az egyik valóban újszerű gondolatokat bemutató képzés a konnektivizmus témakörét ismerteti meg a könyvtárosokkal. A tanfolyam fókuszában azok az új tudáselőállító és hálózatalapú tudásszervezési módszerek és gyakorlatok vannak, amelyek lehetővé teszik a felhasználókkal való még szorosabb együttműködést és a közös tudástartalmak előállítását és megosztását.⁴⁹⁶ A Könyvtári Intézet szervezésében kerül sor „A minőség értékelése a könyvtárban” című továbbképzésre, amely a Minősített könyvtár cím megszerzésére készíti fel a könyvtárosokat.

A képzés témái között szerepel az emberi erőforrás menedzsment és információ és tudásmenedzsment értékelése is.⁴⁹⁷ A Könyvtári Intézet szervezi a „Interaktív portálok üzemeltetése könyvtári környezetben” tanfolyamot is, amely lehetőset nyújt arra, hogy a honlapba beépíthető speciális eszközök segítségével személyre szabott szolgáltatásokat tudjanak a könyvtárak nyújtani.⁴⁹⁸

Az egri Eszterházy Károly Fősikola Médiainformatika Intézetének szervezésében folyik az „Elektronikus tananyagfejlesztés és használtatás a könyvtárban” akkreditált továbbképzés, amelynek célja, hogy „megismertesse a könyvtáros szakembereket az elektronikus tanulás, tananyagfejlesztés és használtatás alapvető gyakorlati tudnivalóival, amelyek által lehetővé válik – elsősorban iskolai és kisebb közkönyvtárakban – az e-learninggel támogatott helyi képzések szervezése.”⁴⁹⁹ Ez az igen hasznos tanfolyam – személyes tapasztalatok alapján

In document DOKTORI DISSZERTÁCIÓ (Pldal 167-173)