A kisgömböc effektus

A tudásmenedzsment kutatói az elmúlt húsz évben újabb és újabb kutatási területeket vontak be a vizsgálódási köreikbe, és mára már igen szerteágazó tudományterületeket, részterületeket kerültek bele a tudásmenedzsmentnek nevezett hatalmas „halmazba”. Z.

Karvalics László ezt nevezi „kisgömböc” effektusnak, és úgy véli, hogy a tudásmenedzsment fejlődése során minden a vállalat élete szempontjából meghatározó tudásjelenséget és folyamatot magába szippantott, így ezekről kizárólag, mint tudásmenedzsment részproblémáról lehetett beszélni. Véleménye szerint az ezredforduló után kipukkanó gömböcből „mostanra már több mint féltucat, egymástól lényegesen eltérő, bár sok szállal összekapcsolódó minőség potyogott ki.”²⁵² Z. Karvalics az alábbi, főként a nemzetközi szakirodalomban egyre többet vizsgált, és különféle elnevezésekkel illetett területet különít el:

 Vállalati (ill. szervezeti) információs-és tudásfolyamatok, jelenségek, sajátosságok, jellemzők és összefüggések vizsgálata. Tudástípusok, igények felmérése – analitikus leírás;

 A vállalati (ill. szervezeti) információs-és tudásfolyamatok megértését segítő információelméleti, tudásszociológiai és más, alkalmazható társadalomtudományi hagyomány – fogalmi és módszertani háttér;

 Insource – a tudásvagyon (stock), információ-és tudástechnológia és információs-és tudásműveletek (flow) a tervezinformációs-és információs-és irányítás operatív munkakategóriái információs-és infrastruktúrája;

 Outsource – az információ-és tudásszolgáltatások a piacon – a kínálati oldal vizsgálata

 Információ- és tudásmenedzsment – az információs- és tudásfolyamatok tervezése és újratervezése, funkcionális és hatékonysági szempontok mentén, gazdálkodás az információ- és tudáserőforrásokkal;

 Információ-és tudás-stratégia – a belső képességek és a külső esélyek, ill.

kihívások ismeretében megalkotott vízió és cselekvési terv az információs-és tudásfolyamatok valamilyen irányú optimalizálására

 Információ-és tudáskormányzás – a vállalati tudáskezelés komplex megközelítése, amely a struktúra kiválasztására, mint felsővezetői feladatra teszi a hangsúlyt.²⁵³

A továbbiakban a fentiek közül azokat a témaköröket és kérdéseket elemzem, amelyek különösen befolyásolták a tudásmenedzsment eddigi fejlődését, és nagy valószínűséggel hatással lesznek a jövőbeni fejlődére.

251 Wilson, T.D.: Nonsense of knowledge management.

252 Z. Karvalics László: Mi a baj a tudásmenedzsmenttel? IT Business online blogja.

<http://www.itbusiness.hu/Fooldal/publicisztika/Z_Karvalics_Laszlo/Mi_a_baj.html>

253 Uo.

89 2.5.2 Információmenedzsment és tudásmenedzsment

A tudásmenedzsment megjelenése óta az egyik leggyakrabban vitatott kérdés magának a tudományterületnek megnevezése, és mesterséges és csupán üzleti célú elkülönítése az információmenedzsmenttől. Többen, köztük a legtöbbet idézett Thomas D. Wilson úgy vélekednek, hogy mivel a tudás az emberekhez kötődik, és amit kodifikálni és számítógépes rendszerekbe építeni tudunk az csak információ, ezért nem is beszélhetünk tudásmenedzsmentről. ²⁵⁴

Sándori Zsuzsa ezzel ellentétben úgy érvel, hogy a tudásmenedzsmentet az „hívta életre”, hogy az információmenedzsment, az információ technológia fejlődése nem segített orvosolni a vállalat információ és tudásgazdálkodásával kapcsolatos gondokat. Továbbra sem sikerült a párhuzamosságok elkerülése, a tanulságok és tapasztalatok megosztása és szervezetet elhagyó munkatárs szakértelmének megőrzése. Ezeknek a feladatoknak a megvalósítását a tudásmenedzsment alkalmazásában vélték felfedezni a vállalati szakemberek. Sándori Zsuzsa idézi Davenport és Marchand cikkét, amelyben a szerzők azt vallják, hogy a tudásmenedzsmentet az eredményes információkezeléstől az új tudás létrehozásának bátorítása és a meglévő tudás alkalmazásának ösztönzése különbözteti meg.

Bármilyen hatékony az információ kezelése, az információforrások feltárása, ha nem biztosunk időt és lehetőséget a használatára és alkalmazására.²⁵⁵

A két témakör megkülönböztetése érdekében Owen úgy véli, hogy a tradicionális információmenedzsment az információra, mint tárgyra koncentrál, és feladata az explicit, tényszerű információ menedzselése automatizált rendszereken keresztül. A tudásmenedzsment viszont, szélesebb értelemben a tudásra, mint fogalomra összpontosít, és az emberbe és a szervezet egészébe „ágyazott” tacit tudásra. A fő célja, hogy elősegítse a tudás-gazdag kapcsolatokat, és biztosítsa a folyamatos fejlődést és innovációt.²⁵⁶

A hatékony tudásmenedzsment törekvések középpontjában az ember és az emberi kapcsolatok, hálózatok szervezés áll. A legújabb tendenciák szerint a tacit tudás megragadása és átadása a cél, amely az emberek közötti – legtöbb esetben személyes jelenlétet követelő – munkaformákban és tevékenységekben valósul meg.

A következő fejezetekben láthatóvá válik, hogy a tudásmenedzsment vizsgálódási köre fokozatos kitágul, és olyan újabb kutatási területek jelennek meg, amelyek már igen messze állnak az információmenedzsment témakörétől.

254 Wilson, T.D.:The nonsense of 'knowledge management'.

255 Sándori Zsuzsa: Mi a tudásmenedzsment? 20.p.

256 Owen, J. M.: Knowledge management and the information professional. Information Services and Use, 1999.19 (1):7-16.

90 2.5.3 Információ- és tudáskormányzás

Z. Karvalics László szerint az információ-és tudásmenedzsment „metaszintjeként” az ezredforduló után feltűnt „információ-és tudáskormányzás” (information and knowledge governance) témakörében már jó ideje szaporodik, gyűlik és gazdagodik a szakirodalmi hagyomány, de eddig a tudásmenedzsment valamilyen ágazatához sorolták mindazt, ami most hirtelen egy másik fogalom, egy másik „paradigma” építőkockájává vált.²⁵⁷ Ezt a fogalmat azonban még nem igazán tárta fel szakirodalom, és kevésbé érthető még a tudásmegosztással foglalkozó szakemberek számára sem.

A tudáskormányzás azokat a struktúráknak és mechanizmusok kiválasztását jelenti, amelyek befolyásolják a tudás létrehozásának és megosztásának folyamatait.²⁵⁸ A tudás kormányzás és a tudásfolyamatok kapcsolatának vizsgálata mind elméleti és gyakorlati oldalról jelenleg is tart olyan témaköröket érintve, mint az általános menedzsment, humánerőforrás menedzsment, a szellemi tőke menedzsmentje, innováció menedzsment, stratégiai menedzsment, technológia stratégia. A tudáskormányzás elkülönül a menedzsment és szervezés elméletektől, mivel a tudás folyamatok nagyban különböznek a hagyományos, rutinszerű folyamatoktól. Nicolai J. Foss szerint a tudásmenedzsment vizsgálatok eddig kevéssé koncentráltak a szervezeti kérdésekre, pedig a tudás létrehozásával és felhasználásával kapcsolatos folyamatok szervezeti környezetben zajlanak.²⁵⁹ A 2005-ben íródott cikke óta azonban egyre többen fordultak a szervezeti problémák felé, és próbálták még jobban körüljárni a szervezeti tudásfolyamatokat a motiváció, a tudáslétrehozásának folyamata, a gondolati minták és beidegződések témakörén keresztül. Igaz azonban, hogy kevesen kezelik olyan egységes szemlélettel, mint amelyet Foss javasol.

Magyarországon Z. Karvalics László az, aki az információ-és tudásmenedzsment és az ún. tudáskormányzás-megközelítés (knowledge governance approach) szétválasztásának és elkülönítésének szükségessége mellett érvel. Z. Karvalics a kormányzás, irányítás fogalmat az alábbiak szerint határozza meg: „azon döntések specifikálása, amelyeket meg kell hozni, és azon személyek kijelölése, akik meghozzák azokat, a tudás és tanulás hatékonyságának és előnyeinek a maximalizálása érdekében. A kormányzás abban különbözik a menedzsmenttől, hogy a kormányzás feladata a döntési jogkör meghatározása, míg a menedzsmentté a döntés végrehajtása.²⁶⁰

257 Z. Karvalics: Információs és tudásszolgáltatások:honnan hová? Szolgáltatások világa / szerk. Hetesi Erzsébet, Majó Zoltán, Lukovics Miklós. – Szeged: JATEPress,2009. – 143-156. p.

<http://www.eco.u-szeged.hu/egyetemrol/tudomanyos-kozlemenyek/szte-gazdasagtudomanyi/szolgaltatasok-vilaga/informacio

258 Foss, Nikolai J.: The knowledge governance approach. In: SMG Working Paper2005. No. 1

<http://openarchive.cbs.dk/handle/10398/7446?show=full>

259U.o.

260 Z. Karvalics: Lássuk a medvét, azaz Mi a baj az információ- és tudásmenedzsmenttel. 3. IT Businessonline

<http://www.itbusiness.hu/publicisztika/Z_Karvalics_Laszlo/Lassuk_a_medvet.html>

91 Ebből a meghatározásból magától értetődő, hogy minden, ami a tudáskormányzás témaköréhez tartozik, az a gyakorlatban a legfelsőbb vezető hatáskörben értelmezhető racionálisan.²⁶¹ A tudáskormányzás nem egyes részlegeket és folyamatokat vizsgálja a tudásátadás szempontjából, hanem holisztikusan megközelítéssel „felette áll” ezeknek a tevékenységeknek és az egész vállalatot, mint egységet kezeli. A korábban vázolt tudásciklusban a tudáskormányzás tevékenységi körébe tartozik a tudáscélok kitűzése, a folyamatok értékelési szempontjainak meghatározása, és minden olyan feladat, amely az egész ciklust „mozgásba” lendíti, illetve a „külvilággal” való kapcsolatot segíti.

A következő táblázat bemutatja azokat a különbségeket, amelyek megjelenítésével egyértelművé válik, hogy összekapcsolódásuk és egymásra utaltságuk ellenére két, nagyban eltérő minőségről és irányítási problématérről van szó.²⁶²

8. táblázat Az információ- és tudásmenedzsment és a információ és tudáskormányzás összehasonlítása²⁶³

A tudáskormányzás még nem eléggé feltárt probléma terület Magyarországon, kevés cikk foglalkozik a tudáslétrehozás ezen egységes szemléletével. A Szegedi Tudományegyetemen azonban a TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt keretében olyan tanulmányt készítettek el, amelyben a tudáskormányzás eszközeit szeretnék felhasználni az

261 Szegedi Tudományegyetem szerepvállalási lehetőségeinek feltárása. TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt.

<www.u-szeged.hu/kutatas-dokumentumok/tanulmanyok/szte-szerepvallalasi>

262 Z. Karvalics László. Lássuk a medvét, azaz Mi a baj az információ- és tudásmenedzsmenttel. 3In: IT Business online <http://www.itbusiness.hu/publicisztika/Z_Karvalics_Laszlo/Lassuk_a_medvet.html>

263Z . Karvalics László. Lássuk a medvét, azaz Mi a baj a tudásmenedzsmenttel 3.

92 egyetem fejlesztési terveiben, az egyetem 3. generációs egyetemmé válásában.²⁶⁴ A tanulmány megemlíti az egyetemi könyvtárak szolgáltatásainak fejlesztését, mint az egyetemi stratégia egyik fontos részét, és a szerzők tanulmányokra hivatkozva javasolják az elektronikus források hatékonyabb elérést és szolgáltatását az intézmény munkatársai számára.²⁶⁵