Nagyhatású felsőoktatási modellek

186 változásokra”.⁵³⁰ Felmérésükben, a GLOBE kutatásain alapulva, 9 kulturális jellemzőt vizsgáltak európai, amerikai és ázsiai felsőoktatási intézményekben. Kutatásukból kiderült, hogy a magyar felsőoktatásban dolgozó tanárok „nem tekintik a hallgatókat piaci tényezőnek, igazi ügyfélnek, nem kellően tartják fontosnak a társadalmi és gazdasági igényeknek való megfelelést a képzések kialakítása során”.⁵³¹ Vizsgálatuk eredményei alapján egy igen szomorú kép rajzolódik ki a magyar felsőoktatási intézményekben uralkodó szervezeti kultúráról⁵³², amely ebben a formájában és e gyakorlatok tükrében szinte alkalmatlan a tudásmenedzsment bevezetésére. Be kell látnunk, hogy a szépen megfogalmazott intézményi stratégiák megvalósulása legtöbbször attól függ, hogy a vezetők mennyire képesek az önállósággal rendelkező oktatókat érdekelté tenni a közös célok elérésében. A szerzők véleménye szerint azonban már a stratégia megalkotásának folyamatában fel kellene használni az oktatói ötleteket, kreativitást. Az intézmények fejlesztési elveit és jövőbeli irányait sajnos csak kevesen ismerik.⁵³³

Az intézmények vezetőinek a stratégiák megfogalmazása mellett kitüntetett figyelmet kellene fordítani a különleges tudással rendelkező oktatók megtartására is, hiszen ők lehetnek azok, akik az innovatív fejlesztéseikkel hozzájárulhatnak az intézmény fejlődéséhez, és egyediségük által jelenthetnek húzó- és vonzóerőt a kollégák és hallgatók számára. Ha az intézmények nem kínálnak megfelelő ösztönző rendszert, nem adnak nagyobb felelősséget, teszik lehetővé naprakész kutatási infrastruktúrát, akkor az oktató kilép és magával viszi tudását. Számos esetben külföldre kerül az oktatók tudása, ahol jobb feltételeket kínálnak a kutatásokhoz, az oktatáshoz. A pozíciók féltése, a hatalmi harcok és a létbizonytalanság gátolják a tudás szabad, önkéntes és tervezett átadását.

A tudásmenedzsment bevezetéséhez szükséges szervezeti kultúra kialakításánál figyelembe kell venni, hogy az egyetem tipikusan tudás alapú szervezet. Barakonyi Károly jellemzése szerint a munkatársak „magasan képzett, igényes alkotómunkára alkalmas, kreatív légkört igénylő, autonómiához szokott, tradíciókat tisztelő és vállaló „önjáró” személyek”.⁵³⁴ A leírtakból adódóan az ipari/vállalati irányítási és menedzselési módszerek mechanikus alkalmazása súlyos károkat okozhat, ezért a szervezeti kultúra átalakítása és a tudásmenedzsment rendszer kialakítása fokozott gondosságot kíván meg.

187 alábbiakban három olyan modellt mutatok be, amelyek nagy valószínűséggel hatással vannak és lesznek a magyar felsőoktatási intézmények átalakulására is.

4.3.1 Az akadémiai szféra, az állami és a magán szektor együtt működés – Tripla Hélix modell

A tudás mint gazdasági érték és erőforrás koncepciójának elfogadása az akadémiai szféra, az állami és magánszektor egyre nagyobb arányú együttműködését is magával hozta.

Bajnóczy Zoltán így mutatja be az egymásra utaltságot: „A magánszektor érdekeltté válik a működő egyetemi-üzleti kapcsolatok kiépítésében, hiszen versenyelőnye származhat belőle.

Ebben az állam is érdekelt, hiszen az egyetemen képződött eredmények gazdasági hasznosítása a gazdaság növekedését segíti. Másrészről a költségvetési források szűkössége miatt az akadémiai szférát nem tudja kellő mértékben finanszírozni, amelyet (legalább részben) orvosolhatnak az ipari kutatási megbízások”⁵³⁵ Ezt a kapcsolati modellt, vagy tágabban nézve a tudományos kutatás, a tudománypolitikát és innovációpolitikát megvalósító kormányzat és a gyakorlat közötti kapcsolatrendszert szemlélteti ún. Triple Hélix vagy tudásháromszög-modell. E modellben a tudományos kutatás szereplői és a másik két póluson lévő szereplők között a tudásáramlás bonyolult dinamikus formái alakulnak ki, amelyeket a tudatos innovációpolitika képes fejleszteni.⁵³⁶

Az empirikus vizsgálatokkal megalapozott modellel a tudásalapú régióban zajló tanulási, tudásteremtési folyamatok leírása tovább pontosítható, a gazdaságpolitika számára könnyen kezelhető intézmények tudását, a köztük lévő tudástranszfert járja körbe. A Triple Helix modell már megjelent a hazai innovációval, és a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó irodalomban, sőt a regionális tudomány szociológiai aspektusait feltáró hazai kutatás alapjául is szolgált. Lengyel Balázs úgy véli, hogy a tudásteremtés és tudástranszfer Nonaka-modelljével párosítva új dimenziók nyithatók a Triple Helix kutatásában. ⁵³⁷ A Triple Helix modell fő megállapítása, hogy e három egység folyamatos kommunikációja biztosítja mindhárom szektor fejlődését, a tudásteremtő régiók kialakításához ezek a feltételek elengedhetetlenek.⁵³⁸ A 2004-es OECD jelentés szerint néhol jelentős a magántőke részvétele az oktatásban, de a fő finanszírozási forrása, leginkább Európában, továbbra is az állami költségvetés.⁵³⁹

Egy 2011-ben, európai egyetemek és egyetemi oktatók körében lefolytatott reprezentatív vizsgálat szerint az egyetemi-vállalati kapcsolatok alacsony vagy közepes

535Bajmóczy Zoltán: „Vállalkozó egyetem” vállalkozásfejlesztési szemszögből. In: Tudásmenedzsment és tudásalapú gazdaságfejlesztés/ szerk. Buzás Norbert. – Szeged: JATEPress, 2005. – 318. p.

536 U.o.

537 Lengyel Balázs:Triple Helix kapcsolatok a tudásmenedzsment szemszögéből. In: Tudásmenedzsment és tudásalapú gazdaságfejlesztés. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei / szerk. Buzás Norbert. Szeged:

JATEPress, 2005. 301. p.

538 Etzkowitz, H. – Leydesdorff, L. 2000: The dynamics of innovation: from National Systems and „MODE 2” to a Triple Helix of university-industry-government relations. Research policy, Vol. 29, No 2, 109-123. p Idézi Lengyel

539Education at a glance. OECD indicators 2004.

<http://www.oecd.org/education/highereducationandadultlearning/educationataglance2004-home.htm>

188 intenzitásuak. A legelterjedtebb együttműködési típusok a kutatásfejlesztésben való részvétel, a hallgatói és oktatói mobilitás, felnőttképzés (élethosszig tartó tanulás) a fejlesztési eredmények üzletesítése, tantervi fejlesztések. A kooperáció nagy hátráltatója Európában a források hiánya és a bürokrácia, illetve az, hogy a vállaltok nincsenek tudatában az egyetemeken folyó kutatási és fejlesztési tevékenységekkel és kutatási kapacitással. A tanulmány tanúsága szerint Európában még nagyon kezdeti stádiumban van az egyetemek és a vállalatok együttműködése. ⁵⁴⁰

4.3.2 A vállalkozói egyetem modellje

Az egyetemek legtöbb esetben nem csak a felismert tudásteremtés és tudástranszfer szükségessége okán, hanem saját forrásaik szűkössége miatt fordulnak a gazdaság szereplői felé. Ennek eredményeként hazánkban is kibontakozóban van a vállalkozó egyetem (enterpreneur/inal university) és/vagy gazdálkodó és szolgáltató egyetem koncepciója. Ennek legfontosabb jellemzői:

1. a vállalkozói egyetem erős és professzionális menedzsmentet épít ki;

2. létrehozza az ún. fejlesztő perifériákat;

3. a finanszírozás diverzifikált, különböző jellegű forrásokból származnak a bevételek;

4. erős és stimulált akadémiai hátországa van;

5. az egyetem egészét áthatja a vállalkozói kultúra.⁵⁴¹

A vállalkozói egyetem egyik eleme a megváltozott egyetemi rendszernek, de Hrubos Ildikó szerint belátható időn belül nem lesz általános. A nagy, magas presztízsű tradicionális egyetemek nem kényszerülnek ilyen radikális átalakulásra, „a tudományok széles körét művelő egyetemek nem alkalmasak rá, mert a sokféle irányultság centrifugális erőként hat, és ellenáll az egy gazdálkodási egységben való gondolkodásnak.”⁵⁴² Legnagyobb eséllyel azok az egyetemek alakulhatnak vállalkozóivá, amelyek új, interdiszciplináris területek oktatásával foglalkoznak, ilyenek lehetnek a műszaki szakmák, az informatika, az üzleti tudományok és az alkalmazott társadalomtudományok együttes művelése. ⁵⁴³Az elmúlt évek elhúzódó gazdasági válsága, az egyetemek helyzetének romlása azonban főként a kisebb, gyorsabban reagáló, kevesebb bürokráciával dolgozó egyetemeket rákényszerített a mélyreható változásokra, bár általánosnak valóban nem mondható a vállalkozói szemlélet elterjedése.

Hazánkban is egyre többet vizsgált téma az egyetem-ipar kapcsolatának alakulása, mivel a felsőoktatási intézmények és cégek és vállalatok együttműködése közvetve és

540 Davey, Todd - Galan Muros, Victoria: State of the European UBC: DG Education and Culture Study on the Cooperation Between HEIs and Public and Private Organisations in Europe. 2012. április 27. Enterpreneur University Conference, 2012. <http://www.entrepreneurial-universities.com/pdf/Todd%20Davey.pdf>

541 Polónyi István: Zsákban táncolva, avagy az egyetemi innovációs stratégia sajátosságai. In:Competitio, 2005.

május . 4.p.

542 Hrubos Ildikó: Gazdálkodó egyetem – szolgáltató egyetem – vállalkozó egyetem. In: A gazdálkodó egyetem / szerk. Hrubos Ildikó. Bp.:Új Mandátum Kiadó, 2004. 112. p.

543 Matiscsák Attila – Krémer András: A felsőoktatás és a gazdasági, társadalmi szereplők kapcsolata. 109. p.

189 közvetlenül is jelentős befolyással lehetnek egy-egy adott régió fejlődésére.⁵⁴⁴ Az is bizonyos azonban, hogy egy tudáskoncentráló felsőoktatási intézmény jelenléte csak lehetőséget jelent a sikerhez, önmagában még nem elegendő ahhoz. Gyakorlati példák támasztják alá azt, hogy ahhoz, hogy az akadémiai szféra motorja legyen egy térség fejlődésének, elengedhetetlen az ott keletkezett eredmények átadása (tudástranszfer), továbbgondolása és gazdasági és kereskedelmi hasznosítása.⁵⁴⁵

A 2003-ben íródott Magyar Információs Társadalom Stratégiában is megjelent a vállalkozói egyetem gondolata. Számos modellértékű együttműködésre utalnak, de azt is elismerik, hogy a nagyvállalatok által nyújtott K+F támogatások mértéke jelentősen elmarad a fejlett országokban tapasztalt arányoktól.⁵⁴⁶

A vállalat-egyetemi együttműködés keretében a szervezetek közös kutatási célokat tűznek ki és valósítanak meg, ezzel mindkét fél csökkentheti a kutatási költségeit és lerövidítheti az időtartamukat. Az egyetemek hozzáigazíthatják oktatási programjaikat az ipari-vállalati szféra feladataihoz, és számottevő szponzori összegekhez juthatnak hozzá partnereiktől. Az ilyen jellegű kooperáció megnyithatja az utat a vállalatok számára, hogy tudásigényes feladataikra jól felkészített munkatársakat választhassanak ki a végzős hallgatók közül, és lehetővé teszi az egyetemek hallgatói számára, hogy a diploma megszerzése után könnyen helyezkedhessenek el a szaktudásuknak megfelelő területen.⁵⁴⁷

Az oktatók munkáját egy új motiváló erő hathatja át, az ipari-vállalati kapcsolatok kialakításának és az Európai Uniós és állami források elnyerésének vágya, amely jelentős forrásokhoz juttathatja a felsőoktatási intézményeket, de magukat az oktatókat is. A korábban idézet 2011-es európai vizsgálat szerint azonban az oktatók sokkal inkább a diákok és az egyetem érdekeit látják ezekben az együttműködésekben. A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy az oktatók érdekelté tétele az egyik kulcstényező lehet a megfelelő kapcsolatok kialakításának.⁵⁴⁸

Matiscsák Attila és Krémer András azonban felhívják a figyelmet arra is, hogy a régiókban a tudásközpontok kialakulásának folyamata évekig is eltarthat, sokszor eseti tényezőkön múlik, illetve a tudásbázis megléte mellett a kritikus tömeg elérésének feltétele egy vagy több nagyvállalat megtelepülése is. Az egyetemek és az onnan induló innovatív közép- és kisvállalkozások önmagukban aligha képesek hosszútávon fenntartó, jelentős

544 lásd. Farkasné Kurucz Zsuzsanna – Lóránd Balázs – Balogh Gábor: Kölcsönös előnyökön alapuló

kapcsolatok kialakítása a felsőoktatási intémények és a munkaadók között. In: Vezetéstudomány, 2010. 11. sz.

31-43. p.; Vilmányi Márton: Egyetemi-ipari együttműködések a kapcsolatmarketing szempontjából. In:

Vezetéstudomány, 2011. 1. p. 52-63.

545Bajmóczy Zoltán: „Vállalkozó egyetem” vállalkozásfejlesztési szemszögből. In: Tudásmenedzsment és tudásalapú gazdaságfejlesztés. / szerk. Buzás Norbert. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei.. Szeged, JATEPress, 2005. 312. p.

546 Magyar Információs Társadalmi Stratégia. 2003. 23.p.

<http://www.etudasportal.gov.hu/pages/viewpage.action?pageId=5734444>

547 Fábián Attila: Regionális tudásmenedzsment, regionális tudáshálózat. 18. p.

548 Davey, Todd - Galan Muros, Victoria: State of the European UBC: DG Education and Culture Study on the Cooperation Between HEIs and Public and Private Organisations in Europe. 2012. április 27. Enterpreneur University Conference, 2012. <http://www.entrepreneurial-universities.com/pdf/Todd%20Davey.pdf>

190 regionális kisugárzást biztosító innovációs rendszert létrehozni.⁵⁴⁹ Itt kapcsolódhat be ismét az állam és a helyi önkormányzat, amely különféle kedvezményekkel a településre, a régióba vonzhatja a nagyvállalatokat. Lényeges tényező azonban a valóban hosszútávra tervezés, és a befektetett erőforrások nem azonnali megtérülésének elfogadása.

4.3.3 J. G. Wissema 3GU (harmadik generációs egyetem) modellje

J. G. Wissema 2009-ben megalkotott modellje szerint is, amely a felsőoktatási intézmények három generációját különbözteti meg, a modern egyetem egyik legfőbb jellemzője ipari-vállalati kapcsolatok erősödése:

1. A középkor egyeteme, ahol a diákok a hét szabad művészetet tanulmányozták, a tudás átadása, nem termelése volt a fő cél. Az oktatás nyelv főként a latin volt, és szakembereket képeztek.

2. A XIX-XX. századi egyetem, amelyet a hagyományos egyetemként ismerünk. Államilag finanszírozott, az oktatásra épülő és kevésbé dinamikus intézmény. Általában nemzeti nyelvű az oktatás, célja szakemberek és tudósok képzése.

3. A modern egyetem célja a tudásmunkások képzése, éles verseny folyik a diákokért és a pályázati támogatásokért és ipari-vállalati megrendelésekért.

21. táblázat Majó Zoltán: Az egyetemek három generációjának jellemzői ⁵⁵⁰

A modell néhány ponton vitatható, például az angol mint oktatási nyelv használata, mert a nemzeti nyelvi oktatás – szerencsére - még mindig domináns marad. Azt is el kell ismerni

549 Maticsák Attila – Krémer András: A felsőoktatás és a gazdasági, társadalmi szereplők kapcsolata. 156. p.

550 Majó Zoltán: Szervezeti működés, támogató környezet kialakítása a felsőoktatási intézményekben.

In:Diplomás pályakövetés kézikönyv / szerk. Horváth Tamás et al. Bp.: Educatio Kht, [2009] 112. p.

191 azonban, hogy egyre több az angol nyelvű képzés, illetve számos kurzust oktatnak ezen a nyelven Magyarországon is, illetve az angol nyelv ismerete biztosítja legtöbb esetben a tanuló mobilitást a hazai és külföldi képzőintézmények között. Noszkay Erzsébet és szerző társai tudásbázisként definiálja a felsőoktatási intézményeket, amelyek regionális tudásközpontként is működnek.⁵⁵¹ A harmadik generációs egyetem modelljében is látható, hogy a tudásalapú társadalomban a tudástermelés jelenti a felsőoktatási intézmények fő profilját. Erejük abban áll, hogy tudásmunkásokat képeznek a piaci igények kielégítésére, ehhez azonban folyamatos kapcsolatra és visszacsatolásra van szükség az üzleti szférától.

A tudáspiacon az értékteremtés a kulcskérdés, amelynek módszerei a felsőoktatási intézményekben a kutatás, az új ismeretek létrehozása, az oktatás és a közösségi kapcsolatok építése, a szűkebb és tágabb közösségek szolgálata. Ezeknek a kapcsolatoknak lehetnek az eszközei a projektekben, konzorciumokban és klaszterekben való részvétel. Számos egyetemen Európában és Magyarországon is most folyik az átmenet a második generációból a harmadikba, de az amerikai, angliai és távol-keleti (japán, kínai, indiai, koreai) egyetemeken már a legtöbb helyen lezajlott ez a változás. Ez az egyik oka annak, hogy a korábban oly híres európai egyetemek – néhány angol és egy svájci kivételtől eltekintve – le vannak maradva amerikai és ázsiai vetélytársaikkal szemben, számos egyetemi világ rangsort vizsgálva.⁵⁵²

Az egyetem a harmadik generációs egyetemmé válásban segítséget kaphatnak a tudáskormányzás elméletéből is, amint erre egy, a Szegedi Tudományegyetem számára írt tanulmány bemutatásakor már korábban utaltam.⁵⁵³