A könyvtárak mint tudás vagy tudásmenedzsment központok feladatai feladatai

Tóth Máté úgy véli, hogy a könyvtárak önmagukat tudásmenedzsment központként definiálva a kis- és közepes vállalkozások számára a szemantikusweb-technológiák használatával képesek olyan szolgáltatásokat nyújtani, amelyekkel azok versenyképesebbé tehetők. Rámutat arra is, hogy mivel e webtechnológiák többnyire könyvtáros szakértelmet igényelnek, a könyvtárak megőrizhetik jelentőségüket a 21. században is.³¹³ Ennek a gondolatnak az egyik modellje a LKMC, Libraries as Knowledge Management Centers (Könyvtárak mint tudásmenedzsment központok), amely kidolgozása Kevin Parker, Philip Nitse and Kay Flowers nevéhez fűződik. A szerzők úgy vélik, hogy a kis és közepes vállalatoknak (KKV-nek) nincsenek sem anyagi, sem humán erőforrásaik arra, hogy a

311 Az információs társadalom tudástranszfer innovatív módjai.15. p.

<http://www.mtaita.hu/hu/Publikaciok/Tudastranszfer.pdf>

312 Az információs társadalom tudástranszfer innovatív módjai. 17. p

<http://www.mtaita.hu/hu/Publikaciok/Tudastranszfer.pdf>

313 Tóth Máté Könyvtárak a szemantikus web világában. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás. 2010. 3. sz.

415.p. <http://ki.oszk.hu/kf/2010/10/konyvtarak-a-szemantikus-web-vilagaban/>

114 tudásmenedzsment eszközöket alkalmazzanak, ezért a közkönyvtárak és egyetemi könyvtárak egy nagy potenciális piacra „betörve” tudnák kiegészíteni a csökkenő pénzügyi forrásaikat. A szerzők szerint a könyvtárak hálózat alapú szolgáltatásokat nyújtva, olyan digitális források elérhetőségét tudják biztosítani, amelyek a KKV-k számára a fenn említett okok miatt nem elérhetőek. Ilyenek lehetnek a digitális referenszkönyvek, online adatbázisok, hírportálok, e-folyóiratok, e-könyvek.³¹⁴ A tudásmenedzsment legfőbb célja ugyan a belső tudásvagyon feltérképezése és hatékony felhasználása, mind emellett azonban szükség lehet tudás

„vásárlásra” is, amelyet szakértő alkalmazásával vagy külső forrásból, akár szakcikkek és szakkönyvek beszerzésével is lehet biztosítani. Ebben valóban segíthetnek a könyvtárak, a már említett források elérhetővé tételével. Kiszl Péter már 12 évvel ezelőtt írt cikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy a közkönyvtáraknak fontos szerepet kell játszaniuk a „sürgető feladatként jelentkező gazdasági információs kihívások” kezelésében.³¹⁵ Négy évvel később írt tanulmányában a szerző számos kutatási irányt és tevékenységet is megjelöl, amely a könyvtárak üzleti információ szolgáltatásával kapcsolatban felmerülhet. Ilyenek például az üzleti információ típusainak alapos feltérképezése, a könyvtáros mint IT mentor szerepének erősítése, „esélyegyenlőségi” programok kidolgozása kisvállalkozók számára, a számukra működtetett inkubátorházakban információs központok felállítása.³¹⁶ Az LKMC elgondolásában szerzők azt is felvetik, hogy a könyvtárak a KKV-k igényeire alapozva ontológiákat készíthetnek, ezzel biztosítva a személyre (vállalatra) szabott szolgáltatásokat.³¹⁷ Sajnos az ilyen típusú szolgáltatások esetében meg kell fogalmaznom kétségeimet – ismerve a magyar közkönyvtárak humánerőforrás lehetőségeit -. A legtöbb könyvtáros még nincsen felkészülve az ilyen jellegű munkára, és egyre csökkenő számuk sok esetben az alapfunkciók biztosítására sem elég. Mind amellett valóban szükséges lenne a KKV-k számára szolgáltatásokat biztosítani, segítve a helyi vállalkozók versenyképességének növelést, és a helyi gazdaság fejlődését. A jövőben érdemes lenne még nagyobb hangsúlyt helyezni a belső hatékonyság növelésére a munkaerő és a szellemi tőke hatékonyabb kihasználása érdekében, illetve az ilyen jellegű továbbképzésekre. A könyvtárosoknak alaposabban meg kell ismerniük a gazdaság és a KKV elvárásait, és a legmodernebb technológia nyújtotta lehetőségeket. Ez a folyamat már elkezdődött, hiszen BA és MA képzésben keretében számos felsőoktatási intézményben a hallgatók már olyan ismeretekre is szert tehetnek, amelyek lehetővé teszik a könyvtárakban az ilyen jellegű szolgáltatások bevezetését.³¹⁸

314Parker, K. R. – Nitse, P. S. – Flowers, K. A.: Libraries as knowledge management centers. Library

Management Journal -- Special Issue on Digital Libraries in the Knowledge Era: Knowledge Management and Semantic Web Technology, 2005 Vol. 26, No. 4/5, 176-189.p.

315 Kiszl Péter: Rendszerváltás a könyvtárakban – közkönyvtárak a gazdasági információk közvetítésében. In:

Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2000. 4. sz. 181.p.

<http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=1361&issue_id=18>

316 Kiszl Péter: Hogyan tovább? – Üzleti információszolgáltatás a magyarországi könyvtárakban. In:Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 2004. 9.sz. 378.p.<http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3698&issue_id=454>

317 Parker, K. R. - Nitse, P. S. – Flowers, K. A.: Libraries as knowledge management centers.

318 A téma alaposabb bemutatását lásd : Kiszl Péter: Business: informatikus könyvtáros hallgatóknak – A vállalkozói, üzleti információ oktatása a felsőfokú könyvtárosképzésben . In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás.2004. 11. sz. 484-494.< http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3776&issue_id=456 > és

115 3.2.3.5 Tudásközpontok külföldön

Az igényeket felismerve, és a lehetőségeket megteremtve különösen az angolszász könyvtári hagyományhoz kapcsolódó kontinenseken (Észak-Amerika, Ausztrália, Európa, Ázsia) tudásközpontok jöttek létre mind a felsőoktatásban, mind pedig a közkönyvtári tudásszolgáltatásban.

Egyetemi tudásközpontok

A külföldi példákat áttanulmányozva megfigyelhető, hogy tudásközpontnak főként egyetemekhez kötődő könyvtárakat vagy könyvtári egységeket neveztek el.

Ilyen például az Amerikai Egyesült Államokban a Nevadai Egyetem Könyvtárának külön egysége a Mathewson-IGT Knowledge Center, amely a hagyományos könyvtári forrásokat ötvözi a legmodernebb digitális és multimédia technikákkal, és lehetőséget biztosít különféle tanulási és oktatási módszerek gyakorlására a központ területén belül.³¹⁹ Más feladatot tölt be a Michigan-i Egyetem Tudás Navigáció Központja (Knowledge Navigation Center), amely a könyvtár berkein belül működve a legújabb technológiák használatával ismerteti meg a hallgatókat, segítve őket a tanulásban és a kutatásban. Különféle tanfolyamokkal, személyes és online segítséggel áll az oktatók és a hallgatók rendelkezésére³²⁰

Ázsiában is terjed a tudásközpont gyakorlata, és sikeres alkalmazások sora jött létre. A malájziai Asia e-University Knowledge Centre (hagyományosabb nevén AEU Library) kitünő kombinációja a hagyományos és digitális információforrásokat kínáló könyvtáraknak, amely egyben „élő” könyvtár és egy virtuális környezetben megtalálható e-könyvtár. ³²¹

Közkönyvtári tudásközpontok

Tudásközpontként közkönyvtárak is működnek. Igen jól funkcionáló tudásközpontok jöttek létre Ausztráliában, ahonnan az alábbi példákat mutatom be: Gosnells város könyvtára (Knowledge Center, Gosnells) 2004 óta ilyen néven és megújult szolgáltatásokkal várja a látogatókat.³²² Bankstown városában 2013-ban, a régi városháza átalakításával megépül a Könyvtár és Tudásközpont (Library and Knowledge Centre)³²³, amelynek tervezett szolgáltatási túl mutatnak a hagyományos könyvtári tevékenységeken, és a hazai gyakorlatban inkább egy művelődési központnak felelne meg ez az intézmény.

Kiszl Péter: A jövő információbrókerei: Könyvtáros hallgatók felkészítése a vállalkozási tevékenységre. In:

Információból üzleti érték: Az információbróker környezete és munkája. Bp.:Magyar Információbrókerek Egyesülete, 2006. p.67-73 p.

319 Mathewson-IGT Knowledge Center.University of Nevada, Reno.

<http://knowledgecenter.unr.edu/libraries/kc/about/>

320 Knowledge Navigation Center. University of Michigan. <http://www.lib.umich.edu/knowledge-navigation-center>

321 Asia e-University Knowledge Centre.< http://library.aeu.edu.my/>

322 Knowledge Center. City of Gosnells.

<http://www.gosnells.wa.gov.au/scripts/viewarticle.asp?NID=%209413<

323 Bankstown. Library Knowledge Centre. <http://www.bankstown.nsw.gov.au/index.aspx?NID=502>

116 Ugyancsak Ausztráliában, az Északi Terület (Northern Territory) hátrányos és távoli településein a közkönyvtár és tudásközpont modell keretében 2004 óta nyújtanak segítséget a lakosoknak az információhoz és helyi tudáshoz való hozzáféréshez.³²⁴

Kína a „leg-ek” országa lett tudásközpont fejlesztés tekintetében is. Shanghai-ban már 2001-ben „valódi tudásközpont” készült el, amikor megnyílt az új városi közkönyvtár, amely egyben a tudományos, műszaki és informatikai szakkönyvtár szerepét is ellátja. A világ 10 legnagyobb könyvtára közé tartozó intézmény a fejlett kínai könyvtári rendszerhez képest is igen előre mutató szolgáltatásokat nyújt, amelyet már a 2001-2004-re megalkotott tudás stratégiában előkészítettek, és megtervezték a tudásmenedzsment rendszer bevezetését a könyvtár szervezetén belül is. ³²⁵ A könyvtár honlapján található bemutatkozó kisfilmből megtudhatjuk, hogy a 20 milliós metropolisz egészét behálózza a fiókkönyvtárak rendszere, mobil telefonon keresztül számos szolgáltatás elérhető, ezen kívül un. 24 órás önkiszolgáló kölcsönző és visszavevő kioszkok (24 hour loan and return kiosk) állnak az olvasók rendelkezésére.³²⁶ 2012 nyarán rendezték meg a könyvtárban 6. Shanghai nemzetközi könyvtári fórumot, amelynek témakörei (felhőre és a mobil technológiára alapuló új integrált rendszerek; a hibrid könyvtárak menedzselése és értékelése; könyvtári szolgáltatások szemantikai web technológiákkal; a fizikai könyvtár alapértékei és versenyképessége; a digitális olvasás népszerűsítése) is mutatják a könyvtár valóban a jövőbe mutató elképzeléseit, amelynek segítségével a könyvtár valódi tudásközpontként épülhetnek be a város életébe.³²⁷³²⁸

3.2.3.6 Tudásközpontok Magyarországon

Hazánkban a tudásközpont elnevezés használatát eddig, különféle egyetemi, vállalati és civil szférában tevékenykedő szervezeti egység mellett, csak néhány könyvtár vállalta fel: a Természettudományi Múzeum Dokumentációs és Informatikai Tudásközpontja, amely magába foglalja a könyvtárat is, az óbudai Árpád Gimnázium könyvtára, illetve a Budapest Bank Nyrt. Tudásközpont Könyvtár. A tudásközpont kifejezés igen változatos felhasználása (Lakhatási tudásközpont, Szent László Tudásközpont, Hallás Tudásközpont, Járműipari Tudásközpont, Globális Nevelés Tudásközpont stb.) elgondolkodtatásra késztet, vajon a divat hatásának engedve nevezzük-e át könyvtárainkat tudásközpontnak, vagy az elnevezés nem számít, ha valóban képesek vagyunk tudás intenzív szolgáltatásokat nyújtani.

324 Public libraries and knowledge centres http://www.nretas.nt.gov.au/knowledge-and-history/northern-territory-library/about_us/knowledgecentres#.UD8Xe9bN8kw

325 Miao, Qihao: From literature center to knowledge portal: Shanghai Library in search of excellence 2.0. In.

Library Review. 2001. Vol. 70, No.7. 349-354.p..

326 A library day. (video film) URL: http://www.library.sh.cn/Web/index.html

327 SILF 2012. Smart city and library service. The sixth Shanghai International Library Forum. URL:

http://www.libnet.sh.cn/silf2012/english/index.htm

328 Megj. Az egyetemi és közkönyvtári tudásközpontokon kívül számos kormányzati szervezet, kutatóintézet, alapítvány és vállalat könyvtárát találhatjuk meg ezen a néven.

117 Könyvtári területen a legismertebb tudásközpont a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont³²⁹, amely magában foglalja a Pécsi Tudományegyetem könyvtárainak egy részét, valamint a megyei és városi könyvtárat. Fischerné Dárdai Ágnes, a Tudásközpont vezetője a név magyarázataként kifejti, hogy a tudásközpont elnevezés már a projekt kezdetén, a könyvtárosoktól függetlenül kialakult. Mint cikkében írja, az intézmény tudásközpont szerepe – jelenleg – az egyetemhez, az egyetemi kutatóközpontokhoz, kutatási innovációs programok, valamint egyetemi oktatási tantermek és hallgatói szolgáltatói központ befogadáshoz kötődik. Úgy látja azonban, hogy óriási lehetőség rejlik abban, hogy a jövőben az új intézmény ne csak könyvtár, hanem valóban könyvtár és tudásközpont legyen.³³⁰ A Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont nemzetközileg is széles körben ismertté vált, miután egy igényes, jól illusztrált angol nyelvű ismertetés született róla.³³¹

A tudásközpont közkönyvtári változatai és széles körben kialakultak, főleg Európai Uniós pályázati támogatásoknak köszönhetően. A tudásközpont név mellett találkozhatunk még a tudásház kifejezéssel (Békés Megyei Tudásház és Könyvtár) is, illetve számos könyvtár használja a digitális archívumai, adat, és/vagy információ tárai kifejezésére a tudástár elnevezést is (Kisalföldi Tudástár, Vasi Könyvtári Portál – Tudástár, Zalai Tudástár, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tudástár). Az angol nyelvterületen is oly szívesen használt

„knowledge store” kifejezés átvétele történt meg hazánkban is. Ezek az elnevezések arra utalnak, hogy Magyarországon is megkezdődött az a tendencia, főként a könyvtárak digitalizált állományait tartalmazó „tárak” esetén, amely a tudás fogalmának

„amortizációjához” és kiüresedéséhez vezethet. Pozitívumként értékelhető, hogy lehetővé teszik a digitális funkciók kiterjesztését, a digitális tárak fejlesztését, források hozzáférhetővé tételét. Ugyanakkor elengedhetetlenek a további lépések, fejlesztések, hiszen az említett tárak zöme jelenleg nem igazán nyújtanak többet egy digitalizált állomány katalógusánál, mivel ezeken a felületeken a legtöbb esetben nem biztosított a tudástartalmak összeköttetése, a tudásmegosztás többféle módja, a kollaborációs technikák alkalmazása.

3.3 A tudásmenedzsment témakörének megjelenése a könyvtár- és