Vállalatméret szerinti vizsgálat

A gazdaságfejlesztési pályázatok támogatotti célcsoportját a vállalkozások, ezen belül is elsısorban a kis- és középvállalatok képezik¹¹ (továbbiakban: KKV-k). Egyes pályázati konstrukcióknál érdekvédelmi szervezetek, kamarák is pályázhattak.

A szakirodalomban egyetértés mutatkozik a tekintetben, hogy a nagyvállalatok többet törıdnek a környezet védelmével, mint a kisebb vállatok. A KKV-k rosszabb tıkeellátottságuk következtében kevesebbet tudnak áldozni a környezetvédelmi

11 A vállalkozások besorolása a kis- és középvállalkozásokról, fejlıdésük támogatásáról szóló 2004. évi

beruházásokra. Gyakran elavult technológiával, magas energia- és nyersanyag-felhasználással, magas kibocsátásokkal dolgoznak. A finanszírozási lehetıségekhez való korlátos hozzáférésük miatt többnyire önerıbıl kis lépésekben fejlesztenek, ami megnehezíti, hogy az egységes termelési láncból adódó költség- és ökohatékonyságot kihasználhassák [Kerekes et.al, 2003]. A kisvállalatok esetében számos olyan tényezı hiányzik, vagy sokkal gyengébb hatású, amely a nagyvállalatokat a környezeti menedzsment alkalmazásának irányába motiválja. A környezetvédelmi jogszabályok - mint legfontosabb motiváló tényezı - egy része csak a nagyvállalatokra vonatkozik, más részük ugyan mindenkit érint, de csak a nagyvállalatok esetében releváns, hiszen általában csak ık érik el a rögzített kibocsátási határértékeket. A média és a civil szervezetek is elıszeretettel foglalkoznak a nagyvállalatokkal, míg a kicsit ritkán kerülnek a figyelem központjába. [Harangozó, 2007]. Nagyvállalatok esetében a fejlett környezeti menedzsmenteszközök alkalmazását a külföldi anyacég is megkövetelheti.

Kisvállalkozások esetében a környezetvédelmi tevékenységekre motiváló tényezık közül tehát csak a költségcsökkentés marad. A tisztább termelésbe történı beruházások azonban gyakran csak bizonyos termelési szint felett térülnek meg, ezért az anyag- és energiatakarékos technológiákat a KKV-k méretgazdaságossági okok miatt nem biztos, hogy érdemesnek látják kihasználni. Az ÖKO Zrt felmérése szerint a KKV-k a nagyvállalati körnél sokkal kisebb mértékben fektetnek a környezet védelmébe [ÖKO, 2006]. Pataki elemzései alapján a környezeti teljesítmény egyértelmően pozitív összefüggést mutat a vállalatmérettel, a nagyvállalatok a környezetvédelem terén a

„szorgalmasak”, míg a kisvállalatok egyértelmően a „lemaradók” között helyezkednek el [Pataki, 1999].

A kis- és középvállalkozások diffúz szennyezésérıl nem állnak rendelkezése hazai adatok, és más OECD országok esetében is nehéz ilyet találni. Releváns adatbázisok híján a KKV-k KKV-környezetszennyezéshez való hozzájárulását van, aKKV-ki a GDP elıállításában betöltött szerepükkel megegyezı mértékőre becsüli [ÖKO, 2006], van, aki még ennél is nagyobbra [Kerekes, et.al., 2003]. Hiába azonban a KKV-k összességének magas környezeti terhelése, a környezetvédelmi szabályozás és ellenırzés kiterjesztése túlzottan nagy tranzakciós költségekkel járna és a növekvı adóterhek és költségek miatt a társadalmi támogatottsága is minden bizonnyal csekély, ezért a döntéshozók további szigorításokkal általában nem foglalkoznak.

A fentiek alapján a szerzı az alábbi hipotézis helyességét vizsgálja:

H3: A vállalatméret meghatározó a környezeti fenntarthatósági szempontok választásánál, a vállalatméret növekedésével egyre több környezeti szempontot vállalnak a pályázók.

A pályázók vállalatméret szerinti eloszlását az alábbi grafikon szemlélteti.

A vizsgált pályázatok vállalatméret szerinti eloszlása

351

856 550

116 4

138 230 157 15

0

0 200 400 600 800 1000

Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Közép-vállalkozás Nagyvállalat Nonprofit szervezet

darab

Támogatott (db) Elutasított (db) 5. ábra: A vizsgált pályázatok vállalatméret szerinti eloszlása

Forrás: EMIR lekérdezés 2008. november 21.

Az egyes vállalatcsoportok környezeti fenntarthatóságra kapott pontszámainak átlagait, valamint azt, hogy az adott kiírásban releváns szempontok átlagosan hány százalékát vállalták a pályázók, az alábbi táblázat foglalja össze.

1. táblázat A vizsgált pályázatok vállalatméret szerinti jellemzıi Forrás: EMIR lekérdezés 2008. november 21.

Vállalat méret

Elért fenntarthatósági pontszám átlaga

A fenntarthatósági szempontok vállalási

aránya*

Mikrovállalkozás 3,30 58%

Kisvállalkozás 3,29 60%

Közép-vállalkozás 3,58 66%

Nagyvállalat 4,00 71%

Non-profit

szervezet 1,75 31%

Összesen 3,39 62%

*Az adott pályázati kiírásban releváns szempontok átlagosan hány

%-át vállalták a pályázók.

A különbözı vállalatkategóriákhoz tartozó pályázók egyes fenntarthatósági szempontokra adott pozitív válaszainak relatív szórása 0,7 és 1 közé esik, ami arra enged következtetni, hogy a környezeti fenntarthatóság tekintetében meghatározónak bizonyul a pályázó vállalatméret szerinti hovatartozása. Tekintettel a non-profit szervezetek alacsony számára, és az ebbıl adódó esetleges torzításokra a további elemzést csak a mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatok választott szempontjaira szőkíti le a szerzı.

Általánosságban elmondható, hogy a kezdeti hipotézisnek megfelelıen a vállalatméret növekedésével egyre több fenntarthatósági szempontot vállaltak a pályázók. A szempontok többségénél megfigyelhetı, hogy a vállalások aránya a mikro-vállalkozásoktól a nagyvállalatok felé haladva fokozatosan nı. Ennek egyik oka, hogy a nagyobb vállalatok általában nagyobb, komplexebb, gyakran építéssel is együtt járó beruházásokat valósítanak meg a támogatásból. A bonyolultabb projektek esetében pedig több fenntarthatósági szempont jöhet számításba, mint a mikro-, kisvállalatok által többnyire megvalósított egyszerő gépbeszerzések esetben. A vállalatméret növekedésével feltételezhetjük továbbá, hogy jogszabályi kötelezettségei révén egyre „jobban ért” a pályázó a környezetvédelemhez, valamint az egyes szempontok betartásával járó többletköltséget könnyebben tudja vállalni, mint egy mikro- vagy kisvállalkozás. A környezeti teljesítmény javítása a nagyvállalatok esetén méretgazdaságossági okok miatt gyorsabban megtérül.

Különösen nagy lemaradást mutatnak a mikrovállalkozások, kisvállalatok az „1.

Környezeti szempontú tanúsítás szerint mőködik”, valamint a „2. Fenntarthatósági tervvel

vagy programmal rendelkezik” szempontok esetében, bár ez utóbbi tekintetében a projekt végére vállalt értékek már megközelítik a nagyvállalatokét. Mindez jól tükrözi azt a tényt, hogy a kisebb vállalatoknál jelenleg nincs minıségirányítási rendszer, fenntarthatóság terv, hiszen a relatíve egyszerőbb folyamataikra „nem éri meg” minıségirányítási rendszert mőködtetni, fenntarthatósági tervet készíteni. Ám ha az irányítási rendszer bevezetésének költsége beépíthetı a projektbe, azaz a teljes költségbıl csak a saját erınek megfelelı részt kell finanszírozni, már sokan áldoznak a bevezetésére. A „10. BAT technológiát alkalmaz”

szempont esetében is jelentıs különbség mutatkozik a mikro-kisvállalkozások és a nagyok által vállalt értékek között. Érthetı módon a legjobb elérhetı technika beszerzéséhez a kisebb vállalkozásoknál kevésbé állnak rendelkezésre a források illetve az információ, valamint a helyi piac sokszor nem is kényszeríti rá a kisvállalkozást a BAT technológia alkalmazására. Jelentıs a különbség továbbá a „20. Barnamezıs beruházás, vagy az igénybe vett terület jelenlegi hasznosítása gazdasági célú” szempont vonatkozásában, valamint a kizárólag építéshez köthetıen értelmezhetı „27. Jobb összesített energetikai jellemzıkkel rendelkezı épületek száma” szempontot illetıen. A vizsgált pályázatok tanúsága szerint a mikro- és kisvállalatok a „29. Fajlagos anyagfelhasználás csökkentése”

és a „30. Fajlagos csomagolóanyag mennyiség csökkentése” szempontokat is jóval kevésbé választották, mint a nagyvállalati pályázók.

A vállalási arányok tekintetében nincs meghatározó különbség a vállalati kategóriák között néhány, többségében könnyen megvalósítható és/vagy nehezen ellenırizhetı szempont esetében. Ilyenek például a „9. A tudásmegosztás (képzések, konferenciák stb) választott körülményei környezettudatosságot tükröznek”, a „14. Az igénybe vett tanácsadás, képzés kiterjed a környezeti, fenntarthatósági ismeretek bıvítésére” vagy a „35. Újrahasznosított papírhasználat bevezetése és/vagy növelése az irodai és nyomdai munkák során”.

Néhány szempontot viszont jellemzıen a mikro-, kisvállalatok jelöltek be nagyobb arányban. Ezek közül vannak, amiket egyértelmően a mikro- és kisvállalkozások helyi viszonyokba való beágyazottsága magyaráz, mint például a „19. A fejlesztés hozzájárul tájképi/településképi/kulturális/építészeti érték vagy értékek megırzéséhez”, vagy az „54.

Az összes foglalkoztatotton belül az adott kistérségben állandó lakhellyel rendelkezı munkavállalók arányának növelése”. Figyelemre méltó azonban néhány egyéb szempont, melyek esetében épp fordított sorrendet követnek a vállalások és a mikro- és kisvállalatok

42. Ártalmatlanításra kerülı hulladék arányának csökkentése.

43. Összes keletkezett hulladék mennyiségének csökkentése.

45. Veszélyes hulladék arányának csökkentése az összes hulladék mennyiségének arányában.

46. Üvegház hatású anyagok kibocsátásának csökkentése.

A fenti szempontok mikro- és kisvállalatok általi nagyobb választási arányát indokolhatja, hogy ezen vállalatok projektjei általában már meglévı gépek cseréjére és kisebb bıvítésekre vonatkoznak. A technológia korszerősítése következtében megjelenı környezeti elınyök ennél a vállalati csoportnál vélhetıen meghaladják a termelési mennyiség növekedésébıl adódó esetleges negatív hatásokat.

A teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy mivel néhány szempont (22-24 és 38-40) csak kettı illetve egy pályázati kiírásnál szerepelt az adatlapon, és mivel ezen kiírásokra a nagyvállalatok elenyészı számban (összesen 9 db) pályáztak, a fenti szempontok a jelentıs torzítás miatt nem kerültek elemzésre.

Összefoglalva a fenti adatok alapján elfogadható a hipotézis, miszerint a vállalatméret meghatározó a környezeti fenntarthatósági szempontok választásánál, a vállalatméret növekedésével egyre több környezeti szempontot vállalnak a pályázók.