3.3 A G AZDASÁGFEJLESZTÉSI O PERATÍV P ROGRAM ÉRTÉKELÉSE FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTBÓL
3.3.3 A gazdaságfejlesztési pályázatok környezeti teljesítményének vizsgálata
3.3.3.1 A pályázatok jellemz ı i a környezeti fenntarthatóságra kapott pontszám alapján
A környezeti fenntarthatósági szempontokra maximum 5 pont adható a teljes pályázatra vonatkozó maximum 100 pontból. A 2417 darab értékelt pályázat környezeti fenntarthatóságra kapott pontszámának az átlaga 3,39, a maximális 5 pontot a pályázók
26%-a érte el. Ez egyértelmő fejlıdést jelent a GVOP-s pályázatokhoz képest, ahol a környezeti fenntarthatósági pontok átlaga 1,15 volt, valamint a pályázók csupán 12,5%-a kapott maximális pontszámot. Ez a pozitív elmozdulás egyrészt annak tudható be, hogy míg a GVOP esetében 0 ponttal is lehetett támogatáshoz jutni, a GOP esetében az a pályázó, aki a minimálisan megkövetelt 1 pontnyi szempontot sem vállalta, nem kaphatott támogatást. Minden bizonnyal pozitív hatása volt a környezeti vállalásokra annak is, hogy egy szabadon kitölthetı szövegdoboz helyett konkrét környezeti teljesítmények felsorolása szerepelt az adatlapon, és a pályázónak „csak” választania kellett az irányított szempontok közül. Korábbi kutatások [ÖKO, 2006] alapján elmondható, hogy a pályázók tevékenységük környezeti szempontjairól, valamint általánosságban a környezeti fenntarthatóságról meglehetısen keveset tudnak. Valószínősíthetı, hogy könnyebben választottak az irányított szempontok közül esetleg olyat is, amit a környezeti fenntarthatóság területén lévı hiányos ismereteik miatt önmaguktól nem említettek volna.
A környezeti fenntarthatósági szempontok felsorolása nagyban elısegíti, hogy a projektek megvalósítói értsék a környezetvédelmi feladataikat akkor is, ha nem környezetvédelmi szakemberek.
A disszertáció egyik kulcskérdése, hogy vajon a környezeti fenntarthatóság, mint értékelési kritérium mennyiben képes a projekteket a környezetileg jobb teljesítmény elérésére ösztönözni. A GVOP pályázatai esetben elvégzett kutatás kiemeli, hogy az 5%-os súllyal szereplı környezeti fenntarthatósági pontszám nem meghatározó a pályázat sikerét illetıen [ÖKO 2006]. Erre alapozva a szerzı abból a hipotézisbıl indul ki, hogy a GOP-KMOP jelenlegi rendszere szerinti 5%-os súllyal szereplı környezeti fenntarthatósági kritériumra kapott pontszám nem befolyásolja szignifikánsan egy-egy projekt nyertes vagy nem-nyertes voltát. Azaz, hiába szerepel a környezeti fenntarthatóság az értékelési szempontok között, a környezeti teljesítményét tekintve gyenge projektek a fenntartható fejlıdést elımozdító projektekkel azonos eséllyel kerülhetnek támogatásra, nem szükséges tehát a pályázóknak környezeti vállalásokat tenni és fáradságos, költséges módon megvalósítani azokat. A fenntarthatóságra kapott pontszámok csak a támogathatósági ponthatár közvetlen közelében lehetnek döntıek. Fentiek alapján a szerzı az alábbi hipotézis helyességét vizsgálja.
H1: A környezeti fenntarthatóság értékelési kritériumok közötti 5%-os súllyal
projektszintő érvényesítésének, a környezeti fenntarthatósági kritériumra kapott pontszám nem befolyásolja szignifikánsan egy-egy projekt nyertes vagy nem-nyertes voltát.
A támogatásban részesült 1877 és az elutasított 540 projekt környezeti fenntarthatóságra kapott pontszámának 0,5 pontos sávok szerinti eloszlását az alábbi hisztogramm szemlélteti. Látható, hogy a nyertes pályázatok és az elutasított pályázatok nagyjából azonos súllyal szerepelnek az egyes kategóriákban, bár az elutasított pályázatok valamivel nagyobb arányban vannak jelen az alacsonyabb pontszámú intervallumokban. Ezt támasztja alá az is, hogy a nyertes pályázók környezeti fenntarthatósági pontszámainak átlaga magasabb, 3,51, míg az elutasítottaké 3,02 volt.
Környezeti fenntarthatóságra kapott pontszámok megoszlása
0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 pontszám
a pályázók %-a
elutasított támogatott összes projekt
3. ábra: Környezeti fenntarthatóságra kapott pontszámok megoszlása Forrás: EMIR lekérdezés 2008. november 21.
Hogy mennyire befolyásolja a környezeti fenntarthatóságra kapott pontszám azt, hogy az adott pályázat támogatásra kerül-e, két módszer segítségével vizsgálta a szerzı.
A kapcsolat szorosságának mérése szóráshányados alapján
A pontszám, mint mennyiségi változó és a nyertes/nem-nyertes státusz, mint minıségi ismérv közötti vegyes kapcsolat szorosságának mérésére a szóráshányados mutatója
szolgál. Az összes értékelt pályázat vonatkozásában kiszámított szóráshányados értéke 0,12, ami a két ismérv között nagyon gyenge kapcsolatot számszerősít. Ez a vizsgált pályázatok esetében megerısíti azt a hipotézist, hogy a fenntarthatóságra kapott pontszám nem befolyásolja szignifikánsan azt, hogy az adott pályázat részesül-e támogatásban, vagy sem. A környezeti fenntarthatósági szempontok 5%-os súllyal való megjelenése az értékelési kritériumok között tehát, ezen vizsgálat alapján, nem bizonyul elégségesnek ahhoz, hogy a környezetileg jobb teljesítményt nyújtó projektek nagyobb arányban kerüljenek támogatásra.
A nyerés valószínőségének becslése Probit módszerrel
A nyerés valószínőségének bekövetkezését a bináris és folytonos változók összekapcsolására képes probit analízissel becsülte a szerzı.
A probit analízis segítségével többek között azt becsülhetjük meg, hogy több független folytonos magyarázó változó esetén az egyes változókban bekövetkezı egységnyi változás, hogyan növeli a bináris változó adott értékének bekövetkezési valószínőségét. A pályázatok esetében két független magyarázó változónk van: a környezeti fenntarthatóságra kapott pontszám (x1) és az egyéb szempontokra kapott pontszámok összege (x2). A bináris változó az, hogy a pályázat nyert vagy sem ( y ). Az y-nak adott x vektor melletti bekövetkezési valószínőségét a standard normális eloszlás eloszlásfüggvényébe (Φ) az alábbi kifejezés behelyettesítésével kapjuk.
(
yx1,x2) (
0 1x1 2x2)
P =Φ β +β +β
A bétákat a maximum-likelihood becsléssel határozzuk meg. Majd meghatározzuk az x1 egységnyi változásának hatására az 1 értékő bináris változó bekövetkezési valószínőségének változását.
( ) ( )
1 2 2 1 1 0 1
2 1,
β β β β
φ x x
x x x y
P = + +
∂
∂
0 =
A fenntarthatóságra kapott pontszám, valamint a többi szempontra kapott összpontszám átlagaira nézve tehát a környezeti fenntarthatósági pontszám egységnyi növelése mindössze 3%-kal növeli a pályázat nyerési esélyeit, ami meglehetısen alacsonynak mondható, megerısítve azt a hipotézist, hogy a fenntarthatósági pontszám nem befolyásolja szignifikánsan egy pályázat nyerési esélyeit. A modell alapján egy átlagos fenntarthatósági és egy átlagos egyéb pontszámmal rendelkezı pályázó nyerési valószínősége 87,25%.
A fentiek alapján mindkét vizsgálati módszer szerint igazolható a hipotézis, hogy a környezeti fenntarthatósági kritériumra kapott pontszám nem befolyásolja szignifikánsan egy-egy projekt nyertes vagy nem-nyertes voltát, azaz a környezeti fenntarthatóság értékelési kritériumok közötti 5%-os súllyal való szerepeltetése nem tekinthetı elég hatékony eszköznek a fenntarthatóság projektszintő érvényesítésében.