Iparág szerinti vizsgálat

A GOP pályázati kiírásai a szektorsemlegesség alapelvére épülnek. Az 50%-ban, vagy annál nagyobb mértékben mezıgazdasági tevékenységgel foglalkozó vállalkozások kivételével¹² bármely iparág vállalkozásai pályázhattak, amennyiben az egyéb feltételeket teljesíteni tudták. A pályázók iparági besorolását a megvalósítandó fejlesztések TEÁOR

12 Az 50%-ban, vagy annál nagyobb mértékben mezıgazdasági tevékenységgel foglalkozó vállalkozások az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében juthatnak EU-s társfinanszírozású forrásokhoz.

száma alapján készítette a szerzı. A könnyebb átláthatóság kedvéért azon iparágak, amelyek részaránya 2%-ot nem érte el, az egyéb¹³ kategóriába kerültek összevonásra.

A hazai vállalkozások körében végzett, korábban már említett reprezentatív OECD kutatásban azok a vállalkozások, melyek saját tevékenységüket jelentısen környezetszennyezınek vélték, az átlagosnál több környezeti menedzsment eszközt alkalmaztak, gyakrabban vezettek be környezetirányítási rendszereket, és többféle konkrét környezeti intézkedést hoztak, mint a magukat a közepesen vagy kevéssé környezetszennyezı kategóriába soroló vállalatok. Mindezek ellenére a vállalatok iparág szerinti elemzésénél a kutatás nem tudott azonosítani sorrendiséget a környezeti menedzsment eszközök és intézkedések alkalmazásának gyakorisága területén az egyes iparágak között. Különbözı környezeti problémák esetén más és más iparágak teljesítettek jobban [Kerekes et al. 2002]. Pataki kutatásai alapján az iparági hovatartozás és a környezeti teljesítmény közötti kapcsolat meghatározó egyedül a vegyipar esetében volt, melynek képviselıi a környezetvédelem terén „szorgalmas” kategóriában felülreprezentáltak voltak [Pataki, 1999].

A fentiek alapján a szerzı az alábbi hipotézis helyességét vizsgálja:

H4: A különbözı iparágakban tevékenykedı vállalkozások eltérı környezeti fenntarthatósági szempontok esetében teljesítenek jobban. Egyedül a jelentıs környezeti terheléssel jellemezhetı vegyipari vállalkozások elızik meg a többi iparágat a választott szempontok tekintetében.

A pályázók iparág szerinti eloszlását az alábbi grafikon szemlélteti.

13 Az egyéb kategóriában az alábbi iparágakban tevékenykedı pályázók adatai kerültek összegzésre:

mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás (az összes pályázat 0,33%-a); bányászat (0,87%); textília, textiláru gyártása (0,87%); bır, bırtermék, lábbeli gyártása (0,04%); fafeldolgozás (1,78%); jármőgyártás (1,82%); máshova nem sorolt feldolgozóipar (1,32%); villamosenergia-, gáz-, gız-, vízellátás (0,08%);

szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (0,74%); pénzügyi közvetítés (1,32%); oktatás (0,41%); egészségügyi,

A vizsgált pályázatok iparági eloszlása Gumi-, mőanyag termék gyártása Nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék

gyártása

Gép, berendezés gyártása Villamos gép, mőszer gyártása Jármőgyártás 6. ábra: A vizsgált pályázatok iparági eloszlása

Forrás: EMIR lekérdezés 2008. november 21.

A vizsgált pályázatok környezeti fenntarthatóságra kapott pontszámainak átlagait, valamint azt, hogy az adott kiírásban releváns szempontok átlagosan hány százalékát vállalták a pályázók, az alábbi táblázat foglalja össze.

2. táblázat: A vizsgált pályázatok iparág szerinti jellemzıi Forrás: EMIR lekérdezés 2008. november 21.

Fejlesztendı terület iparági besorolása

feldolgozóipar 3,26 62%

Építıipar 3,58 65%

Kereskedelem, javítás 3,08 61%

Szállítás, raktározás, posta,

távközlés 3,39 64%

Pénzügyi közvetítés 3,19 68%

Ingatlanügyek, gazdasági

szolgáltatás 3,26 57%

Egészségügyi, szociális ellátás 2,70 56%

Egyéb közösségi, személyi

szolgáltatás 3,28 63%

Egyéb 3,51 65%

Összesen 3,39 62%

*Az adott pályázati kiírásban releváns szempontok átlagosan hány %-át vállalták a pályázók.

A különbözı iparágakhoz tartozó pályázók egyes fenntarthatósági szempontokra adott pozitív válaszainak relatív szórása minden esetben egy feletti értéket mutat, és rendre magasabb, mint a vállalatméret és a területi elhelyezkedés szerinti besorolás alapján képzett kategóriák relatív szórása. A vizsgált kategóriák alapján tehát iparági hovatartozás szempontjából a legkevésbé homogének a pályázók.

Az egyes szempontok részletes vizsgálata alapján kijelenthetı, hogy nincs olyan iparág, amelynek a tagjai tendenciózusan nagyobb arányban tennének vállalásokat. A

más területeken vállalták a környezeti szempontok teljesítését az ipar és a szolgáltatási szektor pályázói.

A pályázó iparági hovatartozása alapján markáns különbségek egy-egy szempont vállalásánál az alábbi területeken találhatóak.

Az „1. Környezeti szempontú tanúsítás szerint mőködik” szempontra adott válaszok alapján a jármőgyártással és a gumi-, mőanyagtermékek gyártásával foglalkozó cégek rendelkeznek a pályázat benyújtásakor a legnagyobb arányban környezetirányítási rendszerekkel. Ugyanezen iparágak pályázói - kiegészülve az egyéb közösségi, személyi szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozásokkal - azok, akik a legnagyobb arányban vállalják a környezeti tanúsítvány megszerzését projektjük megvalósításának ideje alatt. Mindezek feltételezhetı oka az, hogy ezen iparágak pályázói közt nagy arányban fordulnak elı beszállítói tevékenységet végzı vállalkozások, akiktıl multinacionális partnereik megkövetelik a minıség- és környezeti irányítási rendszerek szerinti mőködést.

A „7. A létrejövı terméket/szolgáltatást minısíti valamely elfogadott környezeti, fenntarthatósági minısítési rendszer szerint”szempontot leggyakrabban a vegyiparban, és az építıiparban tevékenykedı, valamint a nemfém ásványi termékek gyártásával foglalkozó vállalkozások vállalták.

Jelentıs iparági különbségek fedezhetıek fel a „29. Fajlagos anyagfelhasználás csökkentése” szempont tekintetében. Pozitívnak mondható, hogy a termelıtevékenységet végzı iparágak vállalkozásai 90%-nál nagyobb arányban vállalták ennek a szempontnak a teljesítését. Míg az építıipari cégek és a kereskedelemmel, szállítással, ingatlanügyletekkel, gazdasági szolgáltatással és egyéb szolgáltatással foglalkozó vállalkozások között, tevékenységük jellegébıl adódóan nagyságrenddel kevesebben választották ezt a kritériumot.

Általánosságban elmondható, hogy a környezetterhelı kibocsátások csökkentésére irányuló szempontok esetében azok az iparágak, ahol feltételezhetıen jelentıs kibocsátások keletkeznek, kevésbé vállalták a kritérium teljesítését, mint a döntıen szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozások. Hasonló a helyzet a „43. Összes keletkezett hulladék mennyiségének csökkentése”, a 41. Felhasznált veszélyes anyag mennyiség csökkentése,

helyettesítés nem veszélyes, kevésbé veszélyes anyagokra” vagy a „47. Szennyvizek szennyezıanyag tartalmának csökkentése” szempontok esetében, ahol a feldolgozóipari ágazatok kisebb arányban vállalták a teljesítést, mint a szolgáltatási ágazatokhoz tartozók.

A vizsgált pályázatok esetében a vegyiparban tevékenykedı vállalkozások nem mutattak tendenciózusan jobb teljesítményt a fenntarthatósági szempontok vállalásában, mint a többi iparág képviselıi. Ez azonban nem jelenti azt, hogy meg kellene kérdıjeleznünk azt a megállapítást, hogy a tágan értelmezett környezeti teljesítmény tekintetében a vegyipar képviselıi jobban teljesítenek az átlagnál. Az, hogy nem tettek több plusz vállalást, mint a más iparágak képviselıi annak az eredménye is lehet, hogy esetükben a szigorú szabályozás és a jól mőködı környezeti menedzsment rendszerek mellett a további környezeti teljesítményjavítás határköltsége meglehetısen nagy lenne.

A fentiek alapján összességében elfogadható a hipotézis elsı feltételezése, miszerint a különbözı iparágakban tevékenykedı vállalkozások eltérı környezeti fenntarthatósági szempontok esetében teljesítenek jobban. A vizsgálat alapján a hipotézis második kijelentése nem igazolható, mivel a jelentıs környezeti terheléssel jellemezhetı vegyipari vállalkozások nem vállaltak tendenciózusan több fenntarthatósági szempontot, mint a többi iparág képviselıi.