A 2004-2006 közötti idıszakra vonatkozó átfogó fejlesztési célokat, a stratégiát és a fı támogatási prioritásokat meghatározó Közösségi Támogatási Keret7 végrehajtását szolgáló öt operatív program egyike a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) volt.
A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program célja a termelıszféra támogatásával, a vállalkozások versenyképességének javításával a magyar gazdaság hosszabb idıszakon keresztül fennálló magas növekedési ütemének, versenyképes, az egységes piacon is jól teljesítı gazdaság kiépítésének elısegítése volt. A célok és beavatkozási területek hasonlóságát tekintve e program a 2007-2013-es Gazdaságfejlesztési Operatív Program elıdprogramjának mondható. A program négy beavatkozási területet, prioritást tartalmaz.
Ezek: (1) beruházás-ösztönzés, (2) kis-és középvállalkozások fejlesztése, (3) kutatás-fejlesztés, innováció támogatása, valamint (4) az információs társadalom- és gazdaságfejlesztés. A döntıen pályázati úton megvalósuló programot az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozza.
3.1.1 A környezeti fenntarthatóság érvényesítése a GVOP programdokumentumokban
Az Operatív Program 2003-as tervezésekor programszintő stratégiai környezeti vizsgálatra nem került sor, ezt akkor még kötelezıen sem EU-s, sem hazai jogszabály nem írta elı. A végleges dokumentum kialakítását széleskörő társadalmi egyeztetés elızte meg, mely során a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek véleményét is figyelembe vették. A fenntartható fejlıdés elve a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programban több szinten érvényesült. Az Operatív Program elsısorban a magas hozzáadott-értékő, fejlett technológiát alkalmazó, innovatív tevékenységeket kívánta ösztönözni, célként jelölve meg a stratégiai szolgáltatások arányának növelését is. Ezek a tevékenységek - jellegükbıl adódóan - kisebb környezeti terheléssel járnak együtt, mint a hagyományos ipari termelés. A beruházás-ösztönzési intézkedések törekedtek a beruházásokat a fejletlenebb régiókba terelni, ami a regionális különbségek csökkentésén túl a gazdasági tevékenység túlzott koncentrációjából fakadó káros környezeti hatások mérséklıdését is segítheti. A nemzeti és uniós környezeti normáknak való megfelelés érdekében a feldolgozóipari technológiák környezetvédelmi szempontú rekonstrukciója, a környezetbarát, tisztább technológiák bevezetése közvetlen támogatásban részesült.
A GVOP versenyképesség növelését célzó intézkedései eltérı módon és mértékben befolyásolhatták a környezeti fenntarthatóságot. Az 1. és 2. prioritás intézkedései kapcsolódtak leginkább a fenntartható fejlıdéshez, mind pozitív (környezetbarát technológiák, elavult berendezések cseréje), mind negatív (növekvı gazdasági tevékenység és szállítás, zöldmezıs beruházások) hatásaikat tekintve. A környezetbarát technológiára irányuló kutatások támogatását a 3.1 intézkedés foglalja magában. A Program három intézkedése esetében is részcélként jelent meg a környezetvédelem elısegítése. Az Operatív Program két, a környezeti fenntarthatóságra vonatkozó indikátort határozott meg:
a környezeti szempontból pozitív minısítést kapott projektek számát, valamint a támogatott vállalkozások esetében a környezetvédelmi magánbefektetések összegét.
Az Operatív Program, valamint a programban vázolt intézkedések részletes leírását adó Programkiegészítı Dokumentum szövegét megvizsgálva összességében megállapítható, hogy a dokumentumok megfelelıen kezelik a környezeti fenntarthatóság kérdését,
ugyanakkor nem teljes körően, hiszen számos esetben lehetıség lett volna további környezeti szempontú kritériumok beépítésére. A környezeti fenntarthatóságra vonatkozó indikátorok meghatározása nem kellı odafigyeléssel történt, tekintettel azokra a gyakorlati problémákra, amelyek a mutatók pontos definiálása, az adatok elérhetısége és a rendszeres beszámolás tekintetében merülnek fel.
3.1.2 A környezeti fenntarthatóság érvényesítése a GVOP pályázati rendszerében
A 1260/1999/EK rendelet értelmében az Operatív Program minden támogatott projektjének környezetbarátnak kell lennie, azaz minimális elvárásként meg kell felelnie a hatályos környezetvédelmi jogszabályoknak. Annak érdekében, hogy a környezetvédelmet fokozottan érvényesítı kezdeményezések elınyben részesüljenek, már a GVOP-ban is projekt-kiválasztási kritériumként szerepelt a környezeti fenntarthatóság. A kiválasztás során elınyt élveztek azok a projektek, amelyek végrehajtása a környezeti terhelést a lehetı legjobban csökkentette, vagy amelyek környezetvédelemmel kapcsolatos technológia-, termék-, vagy szolgáltatásfejlesztést tartalmaztak stb. A pályázók számára Környezeti Fenntarthatósági Útmutató készült annak érdekében, hogy a pályázat elkészítésekor, a projekt megvalósítása és a beruházás mőködtetése során fokozottan figyelembe vehessék a környezeti fenntarthatóság szempontjait.
A projekt-kiválasztás során pontozásos módszerrel történt a pályázatok értékelése. Az egyes kiválasztási kritériumokhoz kapcsolódó elıre meghatározott pontszámok alapján kerül sor a projektek minısítésére és a köztük lévı sorrend megállapítására. A GVOP keretében kiírt pályázatoknál a pályázóknak egy szöveges mezıben kellett kifejteniük, projektjük miként járul hozzá a környezeti fenntarthatósághoz. Az erre adott válasz 5%-os súllyal szerepelt az értékelési szempontok között. A környezeti fenntarthatósághoz való hozzájárulás nyitott kérdésként történt megfogalmazása magában hordozta a válasz szubjektív megítélésének veszélyét. Általánosságban elmondható, hogy a pályázatok értékelését végzı ügyintézık nem rendelkeztek mélyebb környezetvédelmi ismeretekkel, így egységes bírálati iránymutatás híján nem valósulhatott meg konzisztens és objektív értékelés. A GVOP Irányító Hatósága által a támogatott kkv-k környezetvédelmi
beérkezett mintegy 11 ezer pályázat környezetvédelemre kapott pontszámát vizsgálva megállapítható, hogy a projektek kétharmada környezetvédelmi szempontból nulla pontot kapott, és csupán a pályázók 12,5%-a érte el a kapható maximális 5 pontot.
Megállapították, hogy a „környezetvédelemre kapott pontszám nem igazán korrelál a pályázat végsı, nyertes vagy nem nyertes megítélésével, alapvetıen az egyéb – nem környezetvédelmi, de nagyobb súlyú – szempontok döntik el a pályázat végsı sikerességét” [ÖKO, 2006]. A környezetvédelemre kapott pontszámok átlaga csupán 1,15.
A pályázati adatlapok szövegének véletlenszerő mintavételes vizsgálata is a környezetvédelem megjelenésének szerény voltát támasztja alá. A pályázók a fenntartható fejlıdés fogalmát gyakran félreértelmezték, a pályázott tevékenység kapcsán jelentkezı környezeti hatások közül egyedül a kibocsátásokkal foglalkoztak a pályázatban. Ezek mennyiségi meghatározása azonban csak ritkán fordult elı, a természeti erı forrás-felhasználásra, területhasználatra ritkán tértek ki. A fenntartható fejlıdéshez való hozzájárulás kifejtésében jellemzıen csupán a jól hangzó, divatos szófordulatokat alkalmazták, érdemi tartalom nélkül.
3.1.3 Tapasztalatok a GVOP projektek megvalósítására vonatkozóan
A pályázatok, projektek megvalósításának környezeti fenntarthatósági szempontból történı vizsgálatához a GVOP esetében kevés adat áll rendelkezésre. Az Operatív Program Irányító Hatósága és a pályázó között megkötött támogatási szerzıdés, ami a pályázónak a projekt megvalósítására vonatkozó kötelezettségeit tartalmazza, nem tért ki a környezeti fenntarthatósági szempontokra. A gyakorlatban tehát azok a környezetvédelmi vállalások, melyeket a pályázó az adatlapban megjelölt, - s amelyekre a pályázat értékelésekor plusz pontokat kapott! - nem kerültek rögzítésre a szerzıdéses kötelezettségek között.
Megvalósításuk nem volt ellenırzési szempont, a vállalások nem-teljesítése nem volt szankcionálható. Kivételként egyetlen pozitív példa hozható fel, az ISO 14001 szabvány szerinti környezetirányítási rendszer kiépítését szolgáló pályázat, melynél a környezetvédelmi kötelezettség, azaz a tanúsítvány megszerzése, szerepelt a támogatási szerzıdésekben. Ezt számon kérték a pályázótól a projekt zárásakor.
A projektek elırehaladásáról szóló negyedéves, féléves jelentésekben a GVOP pályázóinak csupán nyilatkozniuk kellett arról, hogy „a környezetvédelemre vonatkozó szabályok
érvényesülnek”. Olyan objektív visszacsatolás, amely alapján megtudható, hogy a környezetvédelmi vállalásokból mi teljesült, és mi nem, nem volt a rendszerben. Az objektív fenntarthatósági kötelezettségek és a környezetvédelmi ellenırzés hiánya minden bizonnyal gyengítette a pályázók környezeti irányultságú erıfeszítéseit, bár - ilyen jellegő monitoring tevékenység hiányában - ezt nehéz adatokkal alátámasztani.
Összegzésként elmondható, hogy a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program és a keretében megvalósult pályázati kiírások megtették az Uniós szabályozás által elvárt kötelezı lépéseket a fenntarthatóság, mint horizontális cél elérése felé. A gyakorlati megvalósulás során azonban a környezeti fenntarthatóság érvényesítésének nem sikerült kellı hangsúlyt kapnia. Objektív, nyomon követhetı és számon kérhetı fenntarthatósági követelmények nélkül nincs realitása annak, hogy a projektek számottevı elmozdulást mutassanak a fenntarthatóság irányába. A környezeti monitoring hiánya az EU-s pályázati rendszer gyermekbetegségének tekinthetı. A korábbi hazai gazdaságfejlesztési célú programok esetében a jogszabályi megfelelésen túlmutató környezeti követelményeket nem állítottak a pályázók elé, az EU által a témában kiadott iránymutatások pedig legfeljebb csak a tervezési fázisra vonatkoznak. A szerzı más tagállamok gazdaságfejlesztési programjainak szakértıivel folytatott konzultációi alapján - melyek nem tekinthetık reprezentatívnak - azt a következtetést vonta le, hogy eredményesen mőködı követendı példát találni az EU más országaiban sem könnyő. Mindenképp fontos azonban kiemelni, hogy a környezeti szempontok megjelenítése a gazdaságfejlesztésre irányuló pályázati rendszerben elindított egy pozitív szemléletbeli változást, kényszerítette a pályázó vállalkozásokat arra, hogy átgondolják a projektjük - és talán egész tevékenységük - környezeti szempontból releváns aspektusait.