Az Alapok támogatásainak tervezési folyamata

A Strukturális Alapok korábbi célkitőzései a 2007-13-as programozási idıszaktól kezdıdıen egy átláthatóbb struktúrában jelennek meg. A „konvergencia” célkitőzés arra irányul, hogy ösztönözze a növekedést és a foglalkoztatást a kevésbé fejlett régiókban.

Külön hangsúlyt helyez az innovációra és a tudásalapú társadalomra, a gazdasági és társadalmi változásokhoz való alkalmazkodóképességre, a környezetvédelemre és a közigazgatás hatékonyságára. A célkitőzést az ERFA az ESZA és a Kohéziós Alap finanszírozzák, támogatásra jogosult régiók azok, ahol az egy fıre jutó bruttó hazai termék (GDP) nem éri el az uniós átlag 75%-át, illetve a Kohéziós Alap esetében azok a tagállamok, ahol a bruttó hazai jövedelem (GNI) nem éri el az uniós átlag 90%-át.

Magyarország régiói Közép-Magyarország kivételével a konvergencia célkitőzés alapján jogosultak támogatásra.

A „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitőzés célja, hogy a gazdasági és társadalmi változásokra felkészülve növelje a régiók versenyképességét és vonzerejét, illetve a foglalkoztatási rátáját. A célkitőzést az ERFA és az ESZA finanszírozza.

Támogatásra jogosult minden olyan régió, amely nem esik a konvergencia célkitőzés alá.

Magyarországon a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitőzés alapján a Közép-Magyarországi régió jogosult támogatásra.

Az „európai területi együttmőködés” célkitőzés a határokon átnyúló, a transznacionális és a régiók közti együttmőködés elımozdítását támogatja, kiegészítve ezáltal az elızı két célkitőzést. Finanszírozási forrása az ERFA.

Ahhoz, hogy egy tagállam illetve régiói részesedhessenek a Strukturális Alapok támogatásaiból az elsı két célkitőzés keretében, a tagállamnak el kell készítenie és a Bizottság részére benyújtania a régió fejlesztési céljait összefoglaló Nemzeti Stratégiai és Referencia Keretet (NSRK). Ez referenciaként szolgál az alapok programtervéhez, meghatározza a programozási idıszak fı politikai prioritásait a végrehajtás kulcselemeivel együtt. Az NSRK-nak tartalmaznia kell az alábbiakat:

• A társadalmi-gazdasági helyzet, fejlıdésben megmutatkozó egyenlıtlenségek, gyengeségek és lehetıségek elemzését;

• az elemzés alapján választott stratégia leírását;

• annak kifejtését, hogy az NSRK miként járul hozzá a versenyképesség és a munkahelyteremtés elımozdításához;

• az Operatív Programok listáját;

• az indikatív éves forrásallokációt programonként;

• valamint a konvergencia célkitőzés esetében az Európai Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Alappal és az Európai Halászati Alappal való koordinációra vonatkozó információkat.

A tagállamok az NSRK-t a Bizottsággal párbeszédet folytatva készítik el, a közös megközelítés biztosítása érdekében. Végül a Bizottság értékeli a tagállam NSRK-ját és dönt az Operatív Programok listájáról, valamint az egyes alapoknak a programokhoz való hozzájárulásáról tekintettel az addicionalitás elvének betartására.

A tagállam a Bizottsági döntést követıen dolgozza ki és nyújtja be az NSRK-ban szereplı célok megvalósításának eszközéül szolgáló ágazati és/vagy regionális Operatív Programokat (OP). Az OP-knak tartalmazniuk kell a következıket:

• A támogatásra jogosult terület vagy ágazat elemzését;

• a prioritások céljait és a célok számszerősítésére szolgáló indikátorokat;

• a pénzügyi tervet;

• a nagyprojektek⁵ indikatív listáját;

• valamint az OP végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket, benne a lebonyolító, ellenırzı és igazoló szervezetek kijelölését, és az értékelési és monitoring rendszerek leírását.

A Bizottság értékeli a javasolt OP-t annak meghatározása érdekében, hogy az hozzájárul-e az NSRK és a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatások céljaihoz, végül dönt az OP elfogadásáról.

Az EU Bizottság a 2007-es programozási idıszaktól kezdıdıen a korábbiaknál nagyobb szabadságot adott a tagállamoknak a lebonyolításra vonatkozóan. Korábban az OP-ban megfogalmazott célok konkrét intézkedésekre való lebontását, az egyes intézkedések tartalmának részletezését és az Alapok finanszírozásának intézkedés, alintézkedés szintő bontását tartalmazó un. Programkiegészítı Dokumentumot is meg kellett küldeni a Bizottság részére. Az új programozási idıszak OP-jának lebontása a tagállam hatásköre.

Magyarországon az OP-k átfogó céljai és a konkrét pályázati kiírások és projektek közötti stratégiai tervezési szintet a két évre szóló, Kormány által jóváhagyott Akciótervek (AT) tartalmazzák.

Minden fejlesztési kezdeményezésnek közvetlen vagy közvetett hatása van a régió vagy az ország egészének környezetére és természeti erıforrásaira. Az NSRK Bizottság általi értékelésénél a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés mellett elsıdleges szempont a fejlesztéshez kapcsolódó környezetvédelmi problémák kezelésére és a társadalmi igazságosság növelésére irányuló elkötelezettség bizonyítása. Ahhoz, hogy ezt a tervek, programok értékelésénél objektív módon lehessen figyelembe venni, szükség van az értékeléshez szükséges eszköztár kialakítására.

Az NSRK értékelésénél minimális kritériumként adódik az EU-ban jogszabályi szinten megfogalmazott küszöbértékeknek való megfelelés vizsgálata, azaz, hogy az adott

5 Azon projektek, amelyek teljes költsége környezetvédelem esetében meghaladja a 25 millió eurót, más területeken az 50 millió eurót. (1083/2006/EK rendelet, 39. cikk)

fejlesztés során megvalósuló tevékenység kritikus hatással van-e a környezeti közegre vagy sem. A Strukturális Alapok támogatásával megvalósuló beruházások döntıen infrastrukturális vagy termelı beruházások. Az Európai Uniónak mindkét területre vonatkozóan vannak környezetvédelmi rendeletei, melyek sok esetben tartalmaznak konkrét küszöbértékeket. Ezeknek a jogi határértékeknek a betartása azonban csak szükséges de nem elégséges feltétel, nem garancia a fenntartható fejlıdés elısegítésére. A jogi szabályozás területén felállított küszöbértékek ugyanis az esetek többségében csak minimális követelményeket tartalmaznak, valamint nem került sor minden, a tudományos kutatások során bebizonyított küszöbérték jogszabályban történı rögzítésére. További problémát jelentenek még a nehezen számszerősíthetı, szubjektív, az érintettek nézıpontjainak függvényében változó küszöbértékek.

Annak érdekében, hogy az NSRK és a célkitőzéseit megvalósítani hivatott OP-k a lehetı legjobb (legkevésbé káros) környezeti hatásokkal valósuljanak meg, szükség van indikátorokkal jellemezhetı és számszerően értékelhetı tervezetekre, melyek nemcsak a gazdasági befektetés-haszon viszonyra, hanem a tervek környezeti és társadalmi hatásaira is kiterjednek. Ennek lehetıségét teremti meg a Stratégiai Környezeti Vizsgálat.