SKV a Strukturális Alapok tervezésének és végrehajtásának gyakorlatában

Az EU környezeti ügyekért felelıs fıigazgatósága által készített útmutatóban [European, 1998] foglaltak alapján a környezeti érdekek érvényesítése a tervezési folyamatokban az SKV segítségével az alábbiak szerint zajlik.

A tagállam elkészíti az NSRK elsı változatát, ezzel párhuzamosan megkezdıdik az SKV folyamata is. Az SKV folyamat a környezet felmérésével, a természeti erıforrások és ökorendszerek állapotának leírásával, a potenciális veszélyforrások, erısségek és gyengeségek meghatározásával veszi kezdetét. A SKV felvázolja az NSRK prioritásai által érintett területekre vonatkozó környezeti szabályozás fıbb követelményeit, összefoglalja a korábbi tervezési idıszak értékeléseinek a környezeti hatásokra vonatkozó részét, definiálja az NSRK fejlesztési prioritásai és a környezet egyes elemei közötti kapcsolatokat, valamint az NSRK környezeti és fenntarthatósági céljait, melyekhez kiinduló indikátorokat és teljesítményindikátorokat határoz meg. Az NSRK különbözı alternatív megoldási lehetıségeinek felvázolását követıen történik meg az egyes alternatívák környezetvédelmi felmérése. Az SKV megállapításai és eredményei beépítésre kerülnek az NSRK-ba.

Az NSRK-t a Bizottság a gazdasági és társadalmi szempontok mellett környezetvédelmi szempontokból is vizsgálja. A fenntartható fejlıdés céljainak integrálása az NSRK-ba azáltal valósul meg, hogy elıírásként tartalmaznia kell egy, a régió környezeti helyzetét leíró fejezetet, értékelést a fejlesztések környezetre gyakorolt hatására vonatkozóan, továbbá a környezetvédelmi és a fenntartható fejlıdés céljaira vonatkozó indikátorokat, és ezek kiinduló értékeit. Az NSRK szintjén meghatározott kiinduló (baseline) indikátorok segítik a tervezett tevékenységek hatásának a folyamatos nyomon követését, viszonyítási alapot szolgáltatnak a folyamatok fenntarthatósági szempontú ellenırzéséhez. A tejesítésre és a célokra vonatkozó indikátorok segítségével nyomon követhetı a tervben meghatározott célok kivitelezésének folyamata. Szükség esetén az NSRK tartalmáról, az Operatív Programok listájáról több körös egyeztetés zajlik a Bizottság és a tagállam között.

Az NSRK céljai megvalósításának eszközei az ágazati és regionális Operatív Programok.

Az Operatív Programoknak világos és mennyiségileg meghatározott, egy bizonyos idın

belül elérendı célokat kell kitőzniük, hogy a monitoring során megállapítható legyen, a Strukturális Alapok támogatásai mennyiben járultak hozzá a régió gazdasági, társadalmi és környezeti fejıdéséhez. Az Operatív Programok illetve az Akciótervek kidolgozása során végzett SKV hozzájárul ahhoz, hogy olyan intézkedések szülessenek, amikkel a támogatásokat a fenntartható fejlıdésnek leginkább megfelelı projektek felé irányíthatják, valamint biztosítják a környezetvédelmi politika és jogalkalmazás követelményeinek való megfelelést.

A Strukturális Alapok támogatásainak mérlege környezeti fenntarthatóság szempontjából a gondos tervezésen túl, döntıen a végrehajtás milyenségén múlik. Kulcsfontosságú a projektjavaslatok értékelésénél és a projektek finanszírozásra történı kiválasztásánál a fejlesztésekhez kapcsolódó környezeti problémák kezelésének figyelembe vétele, ezáltal az erıforráshatékony tevékenységek, valamint a környezetbarát termékek és technológiák támogatása. Az SKV megállapításai segítséget nyújthatnak a projekt kiválasztási szempontok összeállításában, valamint a projektmegvalósítás környezetbarát irányításában.

A Strukturális Alapokból finanszírozott programok értékelésének célja, hogy „javítsa az Alapokból származó támogatás, valamint az Operatív Programok stratégiájának és végrehajtásának minıségét, eredményességét és következetességét, figyelembe véve (…) a fenntartható fejlıdés célkitőzését, valamint a környezetre gyakorolt hatásra és a stratégiai környezeti hatásvizsgálatokra vonatkozó közösségi jogszabályokat [1083/2006/EK]”.

Értékelésekre a programozási idıszak elıtt (ex-ante), alatt (interim) és után (ex-post) kell sort keríteni. Az értékeléseket a tagállam és a Bizottság is végezheti. A programok fenntartható fejlıdéshez történı hozzájárulásának mérése érdekében az SKV által megállapított környezeti indikátorok értékének a vizsgálata is megtörténik.

A tervezési folyamatok és az SKV kapcsolódásának általános szempontjait az alábbi ábra szemlélteti.

A tagállamok elkészítik az NSRK-t

Az EU Bizottság értékeli az NSRK-t

Egyeztetések az NSRK-val kapcsolatban (további információk, kiegészítések stb.)

Az NSRK Operatív Programjainak kidolgozása, véglegesítése. Az Akciótervek elkészítése, véglegesítése.

Monitoring bizottság felállítása

Projektek fogadása

Projektek értékelése és kiválasztása

Projektek megvalósítása, és finanszírozása a rendelkezésre álló

források szétosztásával

Projektmonitoring és a program értékelése

Stratégiai környezetvizsgálat (SKV) készítése párhuzamosan az NSRK készítésével; az SKV minden lépésének eredményét integrálni kell az NSRK-ba is.

A Bizottság figyelembe veszi a környezeti vizsgálat eredményeit is.

A kiegészítéseket figyelembe vevı újabb környezeti vizsgálat és integráció.

Az SKV eredményeit is felhasználják a környezeti szempontok érvényesítésére a programok véglegesítése során. OP-szintő vagy Akcióterv szintő SKV.

Az SKV környezeti szempontokat és útmutatást kínál a projektek értékelésére és kiválasztására vonatkozóan.

Az SKV eredményei alapvetésül szolgálnak az interim és az ex-post értékeléshez.

Implementáció

2. ábra: Stratégiai környezeti vizsgálat a tervezés folyamatában

Forrás: saját adaptáció a European Commission, DGXI, Environment, Nuclear Safety and Civil Protection: Handbook on Environmental Assessment of Regional Development Plans and EU

Structural Funds Prgrammes, 1998, (p.:23) alapján

Összességében elmondható, hogy az EU a regionális politika szabályozásában explicit módon kifejezi a fenntartható fejlıdés iránti elkötelezettségét, célként írja elı a tagállamok számára az alapok forrásainak a fenntartható fejlıdés elvének megfelelı használatát. Ez megmutatkozik a Strukturális Alapokra vonatkozó általános rendelkezésekben és a Stratégiai Környezeti Vizsgálat elvégzésére való kötelezettségekben is. A Strukturális Alapok támogatásai által megvalósult programok környezeti sikerét azonban nagyban meghatározza a végrehajtás gyakorlata. A tagállam elkötelezettségén múlik, hogy a projektkiválasztás és megvalósítás során mennyiben sikerül érvényt szerezni a környezeti szempontoknak.

Dolgozatom további részében a magyar 2004-2006-os programozási periódusra szóló Gazdasági Versenyképesség Operatív Program és a 2007-2013-as Gazdaságfejlesztési Operatív Program példáján keresztül mutatom be az elért környezeti eredményeket és a végrehajtás anomáliáit.

3 A környezeti fenntarthatóság érvényesítése a gazdaságfejlesztési operatív programokban

A fejlıdés és a környezet kérdései egy rendszerben léteznek. Az emberi társadalom fejlıdési lehetıségei a környezet minıségétıl függnek, a fejlesztési tevékenység pedig meghatározza környezetünk jövıbeli állapotát. Ha a környezet állapotát szeretnénk biztosítani, akkor felelıs, környezeti szempontokat is figyelembe vevı fejlesztési döntéseket kell hoznunk.

Az Európai Unió kohéziós politikára költhetı forrásaiból Magyarország számára a 2007–

2013-as idıszakban 22,4 milliárd euró uniós forrás áll a rendelkezésére⁶. Az addicionalitás elvének megfelelıen ehhez 15%-nyi magyar nemzeti hozzájárulás társul, ami így összesen 26,3 milliárd eurónyi szétosztható támogatást jelent. Ezek a források egészülnek ki a fejlesztéseket megvalósító szervezetek saját forrásának tekinthetı ráfordításaival, így összességében e keretnél még nagyobb volumenő fejlesztések valósulhatnak meg a Strukturális Alapok társfinanszírozásával. Nemzetgazdasági szinten a közvetlen külföldi tıkeberuházások és a külföldi magánberuházásokhoz érkezı hitelek után a harmadik legnagyobb volumenő fejlesztési forrást az állami fejlesztések, 2004 óta alapvetıen az EU által társfinanszírozott fejlesztések jelentik [Nagy, 2008]. Ez az a fejlesztési forrás, amit megfelelı irányítás mellett a környezeti szempontokat figyelembe vevı beruházások irányába befolyásolhatunk.

Az EU regionális politikai szabályozásának megfelelıen a lebonyolítás hazai intézményrendszere is célként írja elı az alapok forrásainak a fenntartható fejlıdés elvének megfelelı használatát. Jelen fejezet a Strukturális Alapok támogatásaival megvalósuló hazai gazdaságfejlesztési programok által támogatott projektek esetében vizsgálja a környezeti fenntarthatóság gyakorlati megvalósulásának tapasztalatait. A szerzı arra kíváncsi, vajon képes-e a lebonyolító intézményrendszer a környezeti fenntarthatóságnak érvényt szerezni az EU alapelveitıl a Strukturális Alapok lebonyolítását szabályozó EU-s és hazai jogszabályokon és a végrehajtás intézkedéseit meghatározó operatív programokon át, a megvalósuló projektekig futó teljes láncolatban, vagy a fenntarthatóság kritériumai

6 Ez, a 2004-es árakon számolt összeg folyó áron 25,3 milliárd eurót jelent.

elvesznek, felpuhulnak, mire a konkrét fejlesztések szintjére érünk. A környezeti fenntarthatóság kritériumainak való megfelelés vizsgálata egyrészt a programdokumentumok szintjén, másrészt a konkrét projektekre vonatkozó adatok elemzésével valósul meg. A disszertáció bemutatja milyen elırehaladás történt a 2004-2006-os programozási idıszakhoz képest, és milyen eszközök állnak rendelkezésre a 2007-2013-as gazdaságfejlesztésre irányuló operatív programokban a fenntarthatóság érvényesítésére. A szerzı kísérletet tesz arra, hogy értékelje, a környezeti fenntarthatóság érvényesítésének jelenlegi módja kellıen hatékony-e, megfelelı-e a fenntarthatóság céljainak eléréséhez. A disszertáció feltárja, hogy milyen ellenérdekek, motivációs rések vannak még a jelenlegi lebonyolítási folyamatokban, melyek hatására a fenntarthatóság elvi szinten deklarált követelményei a projektek szintjén, azok megvalósítása során már explicite nem jelennek meg, vagy legjobb esetben is apró részeredményekhez vezetnek csupán.