3.3 A G AZDASÁGFEJLESZTÉSI O PERATÍV P ROGRAM ÉRTÉKELÉSE FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTBÓL
3.3.2 A környezeti fenntarthatóság érvényesítése a gazdaságfejlesztési pályázati rendszerben
Az ÚMFT operatív programjai esetében a környezeti fenntarthatóság projektszintő érvényesítésének eszköze az értékelési kritériumrendszer. Az elsı Nemzeti Fejlesztési Tervhez képest a fenntarthatóság felé a legnagyobb elırelépést a kétszintő értékelési rendszer bevezetése jelentette. Minden, az alapok által támogatott projektnek teljesítenie kell bizonyos minimum-feltételeket a környezeti fenntarthatóság szempontjai közül.
Ezeken az un. jogosultsági kritériumokon felül is tehetnek a pályázók környezeti fenntarthatósági vállalásokat, amikért plusz pontokat szerezhetnek a pályázat értékelésekor (értékelési kritériumok).
A pályázóknak a pályázati adatlap 10. pontjában kell számot adniuk projektjük környezeti fenntarthatósághoz történı hozzájárulásáról. Az adatlapon szereplı, az adott pályázati kiírástól függıen akár 65 soros, fenntarthatósági szempontokat tartalmazó táblázat
melléklete tartalmazza.) A fenntarthatósági szempontok bemutatják, hogy milyen lehetıségei vannak a pályázónak a fenntartható fejlıdéshez való hozzájárulásra. E szempontok közül kell választania, mely területen, területeken vállalja környezeti teljesítményének javítását. Fontos kiemelni, hogy a vállalásoknak minden esetben a jogszabályilag elıírt környezetvédelmi követelményeken felüli teljesítményeket kell tartalmazniuk.
A pályázaton való részvétel feltétele, hogy a pályázó bizonyos fenntarthatósági indikátorokra vonatkozóan adatokat szolgáltasson, melyeket a táblázat elsı hat sorában kell jeleznie. Ezek a kötelezıen megadandó kritériumok a pályázó vállalkozás fajlagos vízfelhasználására, fajlagos energiafelhasználására, az üvegházhatású anyagok kibocsátására, az ártalmatlanításra kerülı hulladékok mértékére, az összes foglalkoztatotton belül az adott kistérségben állandó lakhellyel rendelkezı munkavállalók arányára és a fenntarthatósággal kapcsolatos képzésben részesült munkavállalók számára vonatkoznak. Az eredeti elképzelések szerint a projekt megvalósulása és fenntartása során a kedvezményezetteknek az elırehaladásról szóló rendszeres beszámolóikban minden alkalommal számot kellett volna adniuk az értékek alakulásáról. A jelenleg hatályos projekt elırehaladási és fenntartási jelentésekben azonban a pályázóknak csak az általuk vállalt szempontok elırehaladásáról kell beszámolniuk. Konzisztens, minden kritériumra vonatkozó adatgyőjtés így nem valósul meg.
A fenntarthatósági szempontok a projekttevékenység különbözı szakaszaihoz köthetık. A táblázat két kategóriába sorolja ıket: (I) környezettudatos menedzsment és projekttervezés, valamint (II) a projekt fenntartható fejlıdést szolgáló megvalósítása és fenntartása. A pályázóknak mindkét kategóriában kell legalább 0,5-0,5 pontot érı vállalást tenniük, ez a minimumkövetelmény a projekt támogatásának un. jogosultsági feltétele. (Az egyes fenntarthatósági szempontok a pályázatok értékelése során konstrukciótól függıen 0,3 vagy 0,5 pontot jelentenek.) A jogosultsági feltételeken felül a pályázó további vállalásokat tehet, melyekért kategóriánként maximum 2,5-2,5 pontot kaphat. A környezeti fenntarthatósági szempontokra tehát minimálisan 1, maximum 5 pont szerezhetı a teljes pályázatra vonatkozó maximum 100 pontból.
A pályázati adatlapon szereplı választható fenntarthatósági szempontok az alábbiak:
I. Környezettudatos menedzsment és tervezés.
I/A Környezeti menedzsment eszközök.
1. Környezeti szempontú tanúsítás szerint mőködik.
2. Fenntarthatósági tervvel vagy programmal rendelkezik.
3. Környezettudatos tevékenységek:
a. Környezetvédelmi programjának felülvizsgálatát és megvalósításának dokumentálását vállalja.
c. Környezetvédelmi/fenntarthatósági megbízott vagy környezeti nevelési, fenntarthatósági-oktatási felelıs, munkacsoport kijelölése.
d. A szervezet rendszeres környezeti teljesítményértékelésének bevezetése.
e. Környezeti auditok lefolytatása.
f. A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók aránya az összlétszámon belül.
g. Nyilvánosság számára aktuális környezeti információkhoz való hozzáférés rendszeres és a kötelezı mértéken felüli biztosítása.
I/B Fenntartható fejlıdést szolgáló tervezési eljárások.
4. A termék-, szolgáltatásfejlesztés során a várható környezeti hatások elemzése megtörténik.
5. A fejlesztés a környezeti hatások tekintetében a hatásviselık számára kedvezıbb helyzetet eredményez.
6. A fejlesztés idıszakában az ökohatékonyságra, környezetegészségügyi, környezettudatosságot erısítı feladatokra fordított kiadások aránya a projekt összköltségéhez viszonyítva.
7. A létrejövı terméket/szolgáltatást minısíti valamely elfogadott környezeti, fenntarthatósági minısítési rendszer szerint.
8. A projekt kiterjed a környezeti, természeti, fenntarthatósági ismeretek bıvítésére.
9. A tudásmegosztás (képzések, konferenciák stb) választott körülményei környezettudatosságot tükröznek.
10. BAT technológiát alkalmaz10.
11. Környezeti szempontokat érvényesít a beszerzendı eszközök, termékek, alapanyagok kiválasztásánál.
12. Környezeti menedzsment rendszerrel rendelkezı beszállítóktól rendeli eszközeit vagy a tanácsadó, oktató szolgáltatásokat.
13. Helyben (max. kistérségi szinten) rendelkezésre álló kapacitásokat (termékeket) használ.
14. Az igénybe vett tanácsadás, képzés kiterjed a környezeti, fenntarthatósági ismeretek bıvítésére.
15. A projekt egyéb fenntarthatóságot szolgáló fejlesztéseket tartalmaz.
16. Partnerség építés a projekttervezés és végrehajtás során.
I/C Természetes térszerkezet megırzése
17. A projekt megvalósulás helye társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzető.
18. A beruházás természetvédelmi értéket, vagy természetvédelmi oltalom alatt álló területet nem érint.
19. A fejlesztés hozzájárul tájképi/településképi/kulturális/építészeti érték vagy értékek megırzéséhez.
20. Barnamezıs beruházás, vagy az igénybe vett terület jelenlegi hasznosítása gazdasági célú.
21. A projekt során többlet zöldfelület fejlesztés valósul meg az elıírt minimális zöldfelületi arányhoz képest.
22. A zöldfelület kialakítás során elınyben részesíti az ıshonos növényfajokat, a tájegységnek megfelelı fajkompozíciókat.
23. A fenntartható mobilitás biztosítása a települési funkciók megfelelı tervezésével.
24. Helyszínválasztáskor környezetbarát közlekedési szempontok érvényesítése.
II. Fenntartható fejlıdést szolgáló megvalósítás és fenntartás II/A Természeti erıforrások megırzése
25. Fajlagos vízfelhasználás csökkentése.
26. Fajlagos energiafelhasználás csökkentése.
27. Jobb összesített energetikai jellemzıkkel rendelkezı épületek száma.
28. Energiatakarékos fényforrásokkal, valamint A vagy A+ energiahatékonysági minısítéssel bíró eszközökkel elért megtakarítás.
29. Fajlagos anyagfelhasználás csökkentése.
30. Fajlagos csomagolóanyag mennyiség csökkentése.
31. Megújuló energia arányának növelése a teljes energiafelhasználáson belül.
32. Kombinált valamint anyag- és energiatakarékos irodatechnikai készülékek beszerzése és alkalmazása.
33. Hasznosításra átadott hulladék arányának növelése.
34. Másodlagos alapanyag felhasználás arányának növelése a teljes alapanyag felhasználáson belül.
35. Újrahasznosított papírhasználat bevezetése és/vagy növelése az irodai és nyomdai munkák során.
II/B Jó környezet- és egészségállapot megırzése.
36. Közúti szállítás intenzitásának csökkentése.
37. Gépkocsi használat csökkentése.
38. Élı utcák fejlesztése belterületen, külterületen erdısávok és cserjék telepítése.
39. A létesítés építés ideiglenes helyigényét és hatásterületét minimalizálja.
40. A létrejövı létesítmény környezetében a forgalomnövekedést okozó útvonalakon terheléscsillapító intézkedések történnek.
41. Felhasznált veszélyes anyag mennyiség csökkentése, helyettesítés nem veszélyes, kevésbé veszélyes anyagokra.
42. Ártalmatlanításra kerülı hulladék arányának csökkentése.
43. Összes keletkezett hulladék mennyiségének csökkentése.
44. Veszélyes hulladék arányának csökkentése az összes hulladék mennyiségének arányában.
45. Üvegház hatású anyagok kibocsátásának csökkentése.
46. Fajlagos szennyvízkibocsátás csökkentése.
47. Szennyvizek szennyezıanyag tartalmának csökkentése.
48. Rendszeres környezet-egészségügyi kockázat értékelések készítése vagy gyakoriságának növelése.
49. Egészséges, helyi vagy bio-élelmiszerek alkalmazása az étkeztetésben.
50. Béren kívüli (közérzetjavító) rekreációs egészségügyi juttatások mértékének növelése.
51. Egészségmegırzı munkahelyi feltételek javítása érdekében a jogszabályi elıírásokon felül munkaegészségügyi és –biztonsági tárgyi eszköz beszerzés.
II/C Társadalmi felelısségvállalás
52. Tömegközlekedést használó támogatott munkavállalók számának növelése.
53. Többletszolgáltatások, kedvezmények nyújtása a helyi lakosságnak.
54. Az összes foglalkoztatotton belül az adott kistérségben állandó lakhellyel rendelkezı munkavállalók arányának növelése.
55. Az átlagos fizetés növelése a minimálbérhez viszonyítva.
56. Önkéntes gondnokság: mőködési területen a kulturált, tiszta környezet fenntartásának segítése.
57. Helyben (max. kistérségi szinten) rendelkezésre álló energia használata.
58. A társadalmi bizalom szintjének növekedését szolgáló megoldások száma.
59. Környezeti szponzorálások.
60. Partnerei vagy társadalmi környezete számára szervezett környezettudatos vagy fenntarthatóság tanulásával kapcsolatos akciók, események száma.
Amennyiben a pályázó valamely fenntarthatósági szempont teljesítését vállalja, a táblázatban jeleznie kell az adott indikátornak a pályázat benyújtásakor érvényes értékét, és a projekt zárására elérni kívánt értékét is. A cél az, hogy a pályázó valamilyen javulást érjen el, ez az adott szemponttól függıen lehet növekedés (pl.: megújuló energiafelhasználás arányának növelése) vagy csökkenés (pl.: veszélyes hulladék arányának csökkentése). A kedvezményezettnek a vállalt fenntarthatósági szempont értékének alakulásáról a projekt megvalósítása alatt a projekt elırehaladási jelentésekben, késıbb a projekt fenntartási jelentésekben rendszeresen be kell számolnia. Helyszíni ellenırzések alkalmával a vállalt szempont megvalósulását dokumentumokkal alátámasztottan kell igazolnia.
A környezeti fenntarthatósági szempontok jelenlegi rendszere egy hosszas egyeztetési folyamat eredményeképp jött létre. A 2007 februárjában és áprilisában meghirdetett pályázati kiírások környezeti fenntarthatósági szempontjai nem teljesen feleltethetıek meg a késıbb véglegesített szempontrendszernek. Az egyes pályázati célok eltérı jellegébıl adódóan bizonyos szempontok némely kiírásban választhatóak voltak, másokban nem (pl.:
ahol a pályázati cél megvalósításához építésre nincs szükség, ott azok a kritériumok, melyek csak építési beruházásnál értelmezhetıek, nem szerepelnek).
Fontos megjegyezni, hogy a legegyszerőbb, kisösszegő támogatást nyújtó pályázatok esetében, ahol automatikus bírálati eljárást alkalmaztak, a fenti, bonyolult környezeti fenntarthatósági kritériumrendszer nem került beépítésre. Ezek 2007-ben az 1-tıl 10 millió, majd 2008-ban 20 millió forintig terjedı, mikro- és kisvállalkozások számára kiírt,
technológiai korszerősítést szolgáló támogatási konstrukciók, valamint a minıség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek bevezetését támogató pályázati kiírások voltak. A GOP 4 pénzügyi eszközök prioritás esetében, jellegébıl adódóan a környezeti fenntarthatóság kritériuma szintén nem került érvényesítésre.