Az egyházi könyvtárak évszázadokig mint zárt gyűjtemények működtek. Egy-egy nyomtatott katalógus azonban feltárta értékeiket. A tudós könyvtárosok révén az egyházi gyűjtemények összekötő szerepet játszottak az egyházi és világi tudományos-ság között. Hatalmas feladatot rótt rájuk az 1945 utáni helyzet: nehéz körülmények között, könyvtári szabvány szerint fel kellett dolgozniuk és a világ elé kellett tárniuk állományukat.
Szelestei N. László segítségével és szerkesztésében indult meg az a katalógusso-rozat, amely a világi kutatók számára is elérhetővé tette az egyházi könyvtárak kéz-iratait.1 1990 után pedig az integrált könyvtári rendszerek és a MOKKA-R révén elindult a könyvek adatainak világhálón való közzététele. Megjelent néhány egyházi könyvtár antikvakatalógusa is.
A többi nagy egyházi gyűjteménytől eltérően alakult ki az Evangélikus Országos Könyvtár (a továbbiakban: EOK) mint muzeális gyűjtemény.2 Gyűjtőköre az elmúlt évtizedekben letisztult. Ma már a kézikönyveken kívül elsősorban a magyar evangé-likusságra vonatkozó dokumentumok minél teljesebb összegyűjtésére törekszik.
Az EOK-ot, más egyházi gyűjteményekhez hasonlóan, jó ideig szinte kizárólag a teológusok és a kutatók keresték fel. Az egyház különböző időben született szabály-zatai az EOK-ot mindig tudományos könyvtárnak minősítették. Fő feladatának azt tartották, hogy elősegítse
a hazai evangélikus lelkészképzés és továbbképzés munkáját, a teológia tudo-mányos szintű művelését, különösen a hazai és egyetemes egyháztörténet ku-tatását és feldolgozását;
* Szelestei N. Lászlónak ajánlom, aki kutatóként sokszor felkereste az Evangélikus Országos Levéltárat és az Evangélikus Országos Könyvtárat, és aki mindig szívén viselte az egyházi gyűjtemények sorsának az alakulását.
1 Magyarországi egyházi könyvtárak kéziratkatalógusai, Bp., OSZK, 1979–. Egyedül az evan-gélikusoknál nem kerültek a kéziratok a könyvtárba, hanem a levéltárban maradtak, amikor 1957-ben hivatalosan is szétválasztották a levéltárat és könyvtárat, ld. BÖRÖCZ Enikő, Az Evangélikus Országos Levéltár (Budapest) kéziratkatalógusa, Bp., OSZK, 1993, 5.
2 Az EOK történetével kapcsolatos bibliográfiát ld. http://konyvtar.lutheran.hu/a-koenyv-tarrol/publikaciok (letöltés: 2017. január).
H.HUBERT GABRIELLA
a tudományos kutatás számára folyamatosan feltárja az állományában lévő ér-tékes magyar irodalomtörténeti, általában a történeti studiomokkal és más tu-dományokkal kapcsolatos dokumentumanyagot.3
Rendre felbukkan, hogy az EOK az „Evangélikus Tudományos Gyűjtemények”
része. Ez a megfogalmazás már a levéltár és a könyvtár közötti természetes össze-tartozást hangsúlyozza. Ma már csak egyháztörténeti emlék, hogy az evangélikus egyház a levéltár–könyvtár–teológiai akadémia között fennálló tudományos kapcso-latot nemcsak erősíteni, hanem intézményesíteni is kívánta. Az Egyházegyetem Ta-nácsa 1956. január 27-ei üléséről készült jegyzőkönyve szerint4 a Tanács tárgyalta az
„Egyetemes Könyvtár és Levéltár Kutatóintézete” felállításának ügyét. A következő határozatot hozták:
Az Egyházegyetem Tanácsa az evangélikus országos levéltár feladatkörét módosítva, illetve kiterjesztve az Egyházegyetem könyvtárának és levéltá-rának bevonásával kutatóintézet felállítását tartja szükségesnek.
E kutatóintézet hivatva volna egyfelől feltárni az Egyházegyetem Levéltárá-nak még fel nem tárt értékeit, másfelől magyar evangélikus egyháztörténeti tu-dományos kutatómunkát megindítani, s az egyház élete szempontjából fontos tudományos kérdéseket feldolgozni.
Az Egyházegyetem Tanácsa felkéri dr. Mályusz Elemért,5 az Egyházegyetem levéltárosát, hogy a felállítandó kutatóintézet szervezését és a benne folyó tu-dományos munkát mint annak igazgatója vezetni szíveskedjék.
Kifejezi az Egyházegyetem Tanácsa azt a reménységét, hogy a Teológiai Akadémiánk hallgatói megértve a számukra hozzáférhető könyvtár és levéltár adta tanulmányi lehetőségeket, komoly érdeklődést fognak tanúsítani a levél-tári munka iránt s ki fogják használni azokat a lehetőségeket, amelyeket szá-mukra tudományos képzésük szempontjából a felállítandó kutatóintézet nyújt.
3 Ld. még A Magyarországi Evangélikus Egyház szabályrendeletei, Budapest, Evangélikus Orszá-gos Egyházi Iroda, 1972: „a Magyarországi Evangélikus Egyház központi tudományos könyvtára”; „Az EOK, mint a Magyarországi Evangélikus Egyház tudományos intézmé-nye”, 93–94.
4 Evangélikus Országos Levéltár, OI iktatott iratai, 91/1956, 6.
5 Mályusz Elemér 1947–1969 között egy idő után már társadalmi munkában vezette az EOL-t.
(1954-től kezdve az MTA Történettudományi Intézetében is dolgozott.)
Tudományos könyvtár közművelődési szereppel?
189
Az egyház egyben felkérte Wiczián Dezső professzort,6 hogy „munkaidejének felét fordítsa a Levéltári Kutatóintézeti munkára.” (5. p.)
Az 1957-es evangélikus naptár már tényként ad hírt a kutatóintézetről:
egyházunk történetében fontos jelentőségű kezdeményezés az Egyetemes Könyvtár és Levéltár kutató intézetének felállítása. Mályusz Elemére profesz-szor vezetésével kezdték meg a kutató munkát a Teológia Akadémia egyház-történész professzorai. Nagy kincsek és értékek halmozódtak fel, melyeket a kutató munka részére elérhetővé kell tenni, és amelyek feldolgozásra várnak.
Ha ezt a nehezen életre jött kicsiny palántát egyházunk megértéssel, szeretettel és támogatással fogadja, történelmi jelentőségű intézménnyé válhat és generá-ciók meríthetnek tudást és anyagot belőle.7
A történelmi események nem engedték ezt a „kicsiny palántát” felnőni. A tudo-mányos kutatás azonban folytatódott, s az egyre nyitottabbá váló evangélikus gyűj-teményeket nemcsak a teológusok, hanem a külső kutatás is elkezdte használni. A tudományos kutatás szolgálata, a gyűjteményi munkatársak tudományos és publi-cisztikai tevékenysége pedig időnként tudományos műhellyé szerveződött. Az Evan-gélikus Országos Múzeum 1979-es megnyitásával új gyűjteményi ág kapcsolódott be a tudományos munkába.
Összefoglalóan tehát ma is érvényesnek tarthatjuk a következő meghatározást:
„Az Országos Könyvtár a Magyarországi Evangélikus Egyház területére kiterjedő illetékességgel működő tudományos intézmény.”8
2017. február 1-től kezdte meg működését az integrált Evangélikus Országos Gyűjtemény,9 amelynek része az EOK, az Evangélikus Országos Levéltár és az Evangélikus Országos Múzeum. A 2017-es integrációval a tudományos munka újabb lendületet vehet. A gyűjteményekben őrzött értékek tudományos feldolgozása továbbra is kiemelten fontos marad. A tudományos munkatársak azonban már ré-gebb óta nemcsak a gyűjteményekben őrzött belső értékeket tárják a világ elé, hanem bekapcsolódnak az Evangélikus Hittudományi Egyetemen és a külső tudományos műhelyekben folyó kutatásokba is. Az 1956-os eredeti terv, ha módosult formában is, de napjainkra megvalósult. Ezt a tudományos arculatot a jövőben is őrizni, sőt erősíteni kell.
6 1930–1958 között volt teológiai tanár.
7 Evangélikus naptár az 1957. évre, Bp., Evangélikus Egyetemes Sajtóosztály, 1956, 23.
8 Evangélikus Közlöny, 2008/3, 48.
9 A Magyarországi Evangélikus Egyház önálló, belső jogi személyként hozta létre az EOGY-ot, mint intézményt.
H.HUBERT GABRIELLA
A könyvtárhasználati szokások átalakulása, a közgyűjteményi szemlélet és a fenn-tartói elvárások azonban újabb feladatokat adnak az egyházi könyvtáraknak. Mit je-lent ez a gyakorlatban? Semmiképpen sem azt, hogy tudományos könyvtárból közművelődési könyvtárrá alakuljon át az EOK, és küldetését megváltoztassa.
Az evangélikus egyház már 1929-ben azért kapta meg ajándékként a kiskartali Podmaniczky–Degenfeld Könyvtárat, hogy annak értékeit a nagyközönség elé tárja:
lehetőleg a maga egészében együtt maradjon és így szolgáljon a hazai közmű-velődésnek, és ez leginkább azáltal érhető el, ha ez a könyvtár erkölcsi testület tulajdona.10
Ma már nyilvános könyvtárként az EOK kitárta kapuit minden olvasó felé, az online tájékoztatás és a digitalizálás révén pedig még szélesebb körűvé vált a könyv-tár használata. Az „evangélikus OSZK”-jelleget erősítve őrzi, gyarapítja és szolgál-tatja az országban keletkező evangélikus dokumentumokat, amelyeknek fontos részei azok a periodikumok és aprónyomtatványok, amelyek máshol nem lelhetők fel. Kiegészítő feladatként azonban egy-egy közművelődési programban való rész-vétel a könyvtár kapuját még nyitottabbá teheti.
A 2017-es evangélikus integráció révén kölcsönösen erősítheti egymást a könyv-tár, a levéltár és a múzeum tevékenysége. Az eddig is művelt, de kevésbé hangsúlyos közművelődési szerepvállalás integrált módon valósulhat meg. Kitűnő háttérként szolgálhatnak ehhez a felújított11 vagy éppen felújítás alatt álló gyűjteményi terek: a múzeum Pincéje, a levéltár történeti terme (Archivum Generalis Ecclesiae), a Pod-maniczky–Degenfeld Könyvtár, a Régi és Ritka Könyvek Gyűjteménye, a levéltári-könyvtári olvasóterem és az előadóterem. A missziós célok mellett ezek a terek tu-dományos, oktatási, kulturális, művészeti és turisztikai rendezvényeknek is helyet ad-hatnak.12 A gyűjteményekben felhalmozódott tudás tartalommal töltheti meg a közművelődési programokat, amelyeknek azonban nem szabad veszélyeztetniük a könyvtár, levéltár és múzeum alaptevékenységeit. Az evangélikus iskolahálózat és az
10 Ld. Degenfeld Pál adományozó és alapító levelét a Podmaniczky–Degenfeld Könyvtár irat-tárában.
11 Az Evangélikus Országos Múzeum felújítása már elkészült, 2016 végén megnyílt az új kiál-lítás és a kulturális rendezvényeknek, múzeumpedagógiának, időszaki kiálkiál-lításoknak helyet adó Pince.
12 ZÁSZKALICZKY Zsuzsanna, Jelen lenni: tervezet az evangélikus egyház országos gyűjteményeinek meg-újítására, Bp., 2016. [Kézirat.]
Tudományos könyvtár közművelődési szereppel?
191
Evangélikus Pedagógiai Intézet segítségével egy-egy múzeum-, könyvtár- vagy levél-tárpedagógiai programmal közelebb lehet hozni a jövendő nemzedékekhez az evan-gélikus értékeket. A lehetőségek tárházából egy könyvtári példát emelek ki.
Az EOK legvédettebb muzeális könyveit a Régi és Ritka Könyvek Gyűjtemé-nyében őrizzük. A különgyűjteményt olyan csigalépcsős-galériás könyvtárszekré-nyekben tároljuk,13 amelyek 1952 előtt a fasori evangélikus gimnáziumban, a tanári könyvtárban voltak.14 A gimnázium államosításakor az egyház megmentette ezeket a bútorokat, és beszállította az Üllői úti székházba. Egyben megmentették az értékes fasori teológiai könyveket is, köztük számos Luther-antikvát. A reformáció ötszáza-dik emlékévében ezeken a röpiratokon keresztül be lehet mutatni, hogyan terjedtek el rövid idő alatt a reformáció eszméi egész Európában, illetve hogy milyen röpira-tokkal válaszoltak Luther téziseire. A röpiratok kolligátumokban, igénytelen, 19. szá-zadi, márványozott papír táblán lévő félvászonkötésű kötetben találhatóak. A bélyegző a könyvekben korai: „A’ Pesti Ág. Hitv. Gymn. Könyvtára 1860.” Ekkori-ban már mintegy 6000 kötetet őrzött a fasori könyvtár.15 Az egyik ilyen kolligátum (jelzete: R 925) tartalmának a felsorolása is bemutathatja, milyen értékeket hagyomá-nyoztak ránk az elődök, köztük a tudós tanárok nemzedékei:
1. Wie die bebstlich geschickte Botschafft yre Werbung gethan, haben an den […] Hertzog Fride-rich tzu Sachssen [...] vnnd seyner kurfurstlichen gnaden Antwort […] – [Leipzig], [Valentin Schumann], (1520). – 4º – A4 = [4] ff. – VD 16 W 2600;
2. LUTHER, Martin, Condemnatio doctrinalis libror(um) Martini Lutheri […] Respo(n)sio Lutheriana […] MDXX. – [Augsburg], [Silvan Otmar], [1520]. – 4º – a4-c4 d5+1 = [17] ff. – 1 fig. xylogr. – Benzing: Luther 629 – VD 16 L 2335;
3. LONICER, Johannes, Contra Romanistam fratrem Augustinu(m) Aluelden(sem) Fran-ciscanu(m) Lipsicu(m) […] – Wittenbergae, apvd Collegivm Novvm [– Johann Rau-Grunenberg], 1520. – 4º – A4-D4 E6 = [22] ff. – BNH Cat. L 376 – VD 16 L 2437;
4. MAZZOLINI, Silvestro, Epitoma responsionis ad Martinvm Lvther. Vuittenbergae, […] M.D.XX. [Wittenberg], [Melchior Lotter, jun.], 1520. – 4º – A4 B4 C5+1 = [13] ff. – init. – VD 16 M 1753 – a dominikánus (ca. 1456–1523) szerző az elsők között volt, aki támadta Luther téziseit;
13 Jelenleg a felújítás miatt külső raktárban van mind a könyvtár állománya, mind a bútorzata.
14 1920-as fénykép tanúsítja ezt. A könyvszekrények talán már a gimnázium előző, Deák téri épületében is megvoltak, így eredetük a 19. század végére nyúlik vissza.
15 További kutatást igényel annak a megválaszolása, hogy milyen ajándékozás révén kerültek ezek a Luther-kolligátumok a fasori gimnázium könyvtárába.
H.HUBERT GABRIELLA
5. LUTHER, Martin, Apellation odder Beruffung an ain christlich frei Conciliu(m) von dem Bapst Leo vnd seine(m) vnrecht(e)n Freuel vorneweret vnd repetiret. Wittembergk M.D.XX.
– [Augsburg], [Jörg Nadler], 1520. – 4º – A4 = [4] ff. – BNH Cat. L 566 – Ben-zing: Luther 775 – VD 16 L 3852;
6. LUTHER, Martin, Warumb des Bapsts vnd seyner Jungern(n) Bucher von Doct. Martino Luther vorbra(n)t seynn. […] Wittembergk D. M. XX. – (Gedruckt zu Wittembergk), [Johann Rhau-Grunenberg], 1520. – 4º – A4 B4 = [8] ff. – Benzing: Luther 785 – VD 16 L 7366;
7. LUTHER, Martin, Uo(n) de(n) neüwen Eckischen Bullen vnnd Lugen. […] Vuittemberg.
[Augsburg], [Melchior Ramminger], (1520). – 4º – A4 B4 = [8] ff. – 1 fig. xylogr.
– Benzing: Luther 721 – VD 16 L 7170;
8. GERBEL, Nikolaus, Defensio Christianorum de cruce, id est, Lutheranorum[...] – [Strassburg], [Johann Schott], [1520]. – 4º – a4 b4 c3+1 = [11] ff. – sign. – 1 fig.
xylogr. – VD 16 G 2277.
A puritán, együttesében mégis jelentős, az evangélikus oktatás egyik emlékeként megőrzött könyvszekrények és antikvák a felújítás után tágabb kontextust kaphat-nak. Továbbra is őrzik majd a legvédettebb muzeális könyveket, bennük a fasori bélyegzővel ellátottakat. Egy-egy kiemelt alkalommal megtekinthetővé is válhat ez a védett különgyűjtemény. A fasori múltat őrző együttes köré pedig olyan közműve-lődési program szerveződhet, amelynek középpontjában az evangélikus iskolák áll-nak A programhoz igényes tartalmat adhat egy-egy könyv vagy kézirat története, fénykép, tárgy vagy iskolatörténeti összefoglaló. Deo volente.
193