Katona Lajos akadémiai székfoglaló értekezésében két Temesvári Pelbártnál olvas-ható exemplumról is azt feltételezi, hogy a magyar ferences szerző prédikációgyűjte-ményének közvetítésével kerülhettek át Johannes Pauli Schimpf und Ernst című, 1522-ben kinyomtatott német nyelvű művébe.1 Az egyiknek, amely Temesvári Pelbárt de tempore-kötetének téli részében szerepel, Katona A kevély, a kapzsi és az irigy,2 a má-siknak pedig, amely a húsvéti részben található, az Igazság és Hamisság címet adja.3 Különféle exemplumvariánsokkal való összehasonlítás után mindkét történet eseté-ben megállapítja, hogy a Johannes Paulinál olvasható példázatok igen közeli rokonai a magyarországi eredetű változatoknak. Temesvári Pelbárt prédikációgyűjteményé-nek az összes általunk ismert kiadása megjelent 1498 és 1521 között (összesen húsz alkalommal: Hagenauban, Augsburgban, Strassburgban, Lyonban, Párizsban és Nürnbergben),4 így Pauli művének 1522-es megjelenésekor már hozzáférhető volt a német könyvpiacon. Katona feltételezését – a filológiai érvek mellett – az is erősíti, hogy Temesvári Pelbárt és Pauli is ferences szerzetes volt; illetve hogy Pauli olyan
1KATONA Lajos, Temesvári Pelbárt példái: Székfoglaló értekezés, Bp., MTA, 1902. Az értekezésben található Elenchus külön is megjelent: KATONA Lajos, Specimina et elenchus exemplorum quae in Pomerio Serm. Quadragesimalium et De tempore fr. Pelbarti de Temesvár occurrunt, Bp., Franklin Tár-sulat Nyomdája, 1903.
2 KATONA, Temesvári..., i. m., 90–92, 107–109. A V. Kovács-féle magyar nyelvű fordításban a Vetekedő polgárok címet viseli: TEMESVÁRI Pelbárt Válogatott írásai, szerk. V.KOVÁCS Sándor, Bp., Európa, Helikon, 1982, 338–339. Lásd még: Középkori legendák és példák: Kódexeinkből és Temesvári Pelbárt irataiból, kiad. KATONA Lajos, Bp., Franklin, 1907 (Magyar Könyvtár, 486).
Temesvári Pelbárt exemplumai a hálózati szövegkiadás honlapján: Temesvári Pelbárt írásai magyarul, Exemplumok Katona Lajos Elenchusa alapján,
http://sermones.elte.hu/szovegkiadasok/magyarul/pelbart/ (2016. 12. 30.)
3KATONA, Temesvári..., i. m., 83–90, 105–106; V.KOVÁCS, i. m., 346–347. A kevély, a kapzsi és az irigy című exemplum a prédikációgyűjtemény legkorábbi kiadásában: PELBARTUS DE
THEMESWAR, Sermones Pomerii de tempore I. [Pars hiemalis], Hagenau, 1498, sermo 039.D. (A kötet jelölése a továbbiakban: TH.) Az Igazság és Hamisság című exemplum a prédikáció-gyűjtemény legkorábbi kiadásában: PELBARTUS DE THEMESWAR,Sermones Pomerii de tempore II. [Pars Paschalis], Hagenau, 1498, sermo 008.Y. (A kötet jelölése a továbbiakban: TP.)
4BORSA Gedeon, Laskai Osvát és Temesvári Pelbárt műveinek megjelentetői, Magyar Könyvszemle, 2005, 1–23.
Temesvári Pelbárt exemplumai Johannes Pauli német nyelvű gyűjteményében
73
helyeken töltötte életét (pl. Thann, Villingen, Kolmar), amelyek feltételezhetően a Pelbárt-műveket kiadó nyomdák hatósugarába tartoztak.5
Katona fenntartja annak lehetőségét is, hogy Temesvári Pelbárt és Johannes Pauli egy ma ismeretlen, közös forrás alapján dolgozott, tehát Pauli mégsem hasz-nálta magyar rendtársa prédikációgyűjteményét. Valóban több olyan Temesvári Pel-bártnál is megtalálható történet szerepel Pauli gyűjteményében, amely csak távolabbi párhuzama a magyar változatnak, a prédikációgyűjtemény használata tehát minden-képpen csak esetinek tekinthető.6 Az alábbiakban bemutatandó két újabb történet azonban tovább erősíti a magyarországi eredetű szöveg német használatának való-színűségét.
Mindkét exemplum a de tempore-kötet téli részének 43. beszédében található, amely Isten igéjének hallgatásáról szól. Temesvári Pelbárt ugyanazon tétel bizonyí-tására használja őket, tehát exemplumbokrot alkotnak. Az exemplumbokornak ko-rabeli magyar és német fordítása is létezik: a Karthauzi Névtelen a hétben hagyó vasárnap episztolájához írt prédikációjába illeszti be,7 Johannes Pauli pedig, igaz, for-dított sorrendben, de szintén egymás mellett szerepelteti őket számozott története-ket tartalmazó gyűjteményében.
A két történet latin, német és magyar változata:
1. Példa egy csúf játékosról, akit a prédikáció alatt megszállt az ördög Pelbartus de Themeswar, TH 043.BB8
Ad id exemplum legitur in vita beati Amandi episcopi, qui cum praedicaret qu-idam ioculator irridebat eum et sic verbum Dei contemnebat et aliis contemnendum ostendebat, qui arreptus est a diabolo et seipsum lacerans unguibus et dentibus expiravit.
5 A nyomdák hatókörével kapcsolatban lásd:BÁRCZI Ildikó, Ars compilandi: A késő középkori prédikációs segédkönyvek forráshasználata, Bp., Universitas, 2007 (Historia litteraria, 23), 122.
6 Vö.:KATONA, Temesvári..., i. m., 94, 138, 142, 143, 145, 147, 148, 151, 152;UŐ, Középkori..., i. m., 22; Schimpf und Ernst von Johannes Pauli, Hrsg. Hermann ÖSTERLEY, Stuttgart, 1866 (Bibliothek des Litterarischen Vereins in Stuttgart, 85), 473–554.
7 E két történet a Régi Magyar Exemplumadatbázisban az RMEx 0141-es és az RMEx 0142-es számot kapta. Régi Magyar Exemplumadatbázis: Database of Old Hungarian Exempla, szerk.
BARTÓK Zsófia Ágnes, főmunkatárs VRABÉLY Márk, Bp., ELTE BTK, Régi Magyar Irodalom Tanszék, Európai és magyar reneszánsz doktori program, 2014.
http://sermones.elte.hu/exemplumadatbazis/ (2017. 01. 01.) Az adatbázis nyílt forráskódú. Kétnyelvű leírása itt található: https://github.com/simonzsolt/rmex (2017.
01. 01.)
8PELBARTUS DE THEMESWAR, Sermones Pomerii de tempore I., i. m., sermo 43 (de verbo Dei audiendo et contemptus punitione multiplici).
http://sermones.elte.hu/pelbart/index.php?file=th/th043 (2017. 01. 03.)
BARTÓK ZSÓFIA ÁGNES
Johannes Pauli, Schimpf und Ernst, #4579
In der Legend Sancti Amandi lesen wir da er predigt, da was ein iunger gesel der spotet sein, der ward gleich besessen von dem bösen geist, und raufft sich und schlug sich selber, und bleckt die zene und sprach: We mir das ich des heiligen mans gespot-tet hab! Und in dreien stunden da was er dot.
Érdy-kódex, 095a–095b (RMEx 0141)10
Kiről ilyen példát olvasunk. Mikoron egy jámbor püspök prédikállana, egy ez világi csúf játékos kezdé magát hányni az prédikáción az jámbor prédikátornak bosz-szúságára, kinek miatta egyebekkel is megutáltatja vala Istennek igéjét. Ottan ördög méne bele, és addig szaggatá magát és rágá nyelvét, hogy ugyan előttük szörnyű ha-lállal múlék kive.
2. Példa egy káromló asszonyról, akit elragadott az ördög Szent Ferenc prédiká-ciója közben
Pelbartus de Themeswar, TH 043.BB11
Ad idem legitur de sancto Francisco, quod dum praedicaret in castro Citernae, quaedam mulier cum cymbalo pulsando irridebat. Praemonita a sancto Francisco noluit oboedire. Tandem sanctus Franciscis dixit: Tolle, tolle diabole, quod tuum est et statim in aera rapta per daemones extitit et deinceps non est visa.
Johannes Pauli, Schimpf und Ernst, #45612
Sant Franciscus predigt uff ein mal, da was ein alt weib an der predig das spottet sein. Sant Franciscus warnt sie, sie solt uff hören, da liebt es ir erst. Da gab ir sant Franciscus den fluch, und sprach also: Tüffel nim was dein ist! Da ward das weib gleich in die lüfft gefürt, und sahe sie darnach nieman me.
Érdy-kódex, 095a–095b (RMEx 0142)13
Szent Ferenc atyánk életében meg úgy olvassuk, mikoron prédikállana, egy csácsogó asszonyállat ott kezdé káromlani Istennek szent [igéjét]. És mikoron intés-nek utána meg nem szünnék, mondá az szent: Ördög, vedd fel, vedd fel, ami tied,
9ÖSTERLEY, i. m., 271.
10 Nyelvemléktár: Régi magyar codexek és nyomtatványok, IV, Érdy codex. I. fele, szerk. BUDENZ
József, SZARVAS Gábor, SZILÁDY Áron, közzét. VOLF György, Bp., Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Bizottsága, 1876, 148.
http://sermones.elte.hu/exemplumadatbazis/display/0141 (2017. 01. 03.)
11PELBARTUS DE THEMESWAR, Sermones Pomerii de tempore I., i. m., sermo 43 (de verbo Dei audiendo et contemptus punitione multiplici).
http://sermones.elte.hu/pelbart/index.php?file=th/th043 (2017. 01. 03.) Az exemplum magyar fordításban: TEMESVÁRI Pelbárt Válogatott írásai, i. m., 341 (Jogos tulajdon).
12ÖSTERLEY, i. m., 271.
13VOLF, i. m., 148. http://sermones.elte.hu/exemplumadatbazis/display/0142 (2017. 01. 03.)
Temesvári Pelbárt exemplumai Johannes Pauli német nyelvű gyűjteményében
75
és menj el vele! Íme, csodálatos dolog: azonnal felragadá az asszonyállatot, és mind-addig vivé az égen, míg hallhaták sívását, rívását. Kiből megismertetik mert nagy el-lene vagyon Úristennek, ki az Istennek igéjét megutálja és nem akarja hallani.
E két újabb párhuzam is mutatja, hogy Temesvári Pelbárt hatástörténetének fel-tárása érdekében nagyobb figyelmet kell szentelni Johannes Pauli munkásságának.
Exemplumaik összevetését azonban nehezíti, hogy Frederic C. Tubach középkori exemplumokat összegyűjtő katalógusa nem regisztrálja Temesvári Pelbárt és Johan-nes Pauli exemplumainak párhuzamosságát, és külön exemplumtípusként, más-más sorszámmal tünteti fel őket.14
14 Frederic C. TUBACH, Index Exemplorum: A Handbook of Medieval Religious Tales, Helsinki, Suomalainen Tiedeakatemia, 1969 (Folklore Fellow Communications, 204). A következő exemplumokat például egy szám alatt kellene szerepeltetni:
A kevély, a kapzsi és az irigy: a T3983 („Proud, avaricious, and envious, fable of ”) megegyezik a T560-nal („Beggars, envious and greedy”);
Igazság és Hamisság: a T2886 („Justice, and injustice, fable of ”) megegyezik a T695-tel („Blind man listens to ghosts”);
Példa egy csúf játékosról: a T3298 („Minstrel scoffs at sermon”) megegyezik a T190-nel („Amandus, St., mocked”);
Példa egy káromló asszonyról: a T2187 („Francis, St., and mocking woman”) megegyezik a T4233-mal („Sermon, bells played during”).
Említésre méltó még egyik másik exemplumtípus is, amely közeli rokona az általunk vizsgált exemplumbokornak: T2186 („St. Francis mocked by gambler”). Két népnyelvi változata ismert.