BARNA GÁBOR
Egy 18. századi dallam és egy 19. századi adventi énekszöveg egymásra találása
Van egy népszerű adventi énekünk, amely az ország szinte egész területén ismert, a nyugati végektől egészen a Székelyföldig és Bácskáig. Bár viszonylag kevés változatát publikálták, az MTA Zenetudományi Intézetének Történeti Énekarchívuma 35 dal-lamváltozatát őrzi.1 Dallama 18. századi eredetű, megegyezik Pálóczi Horváth Ádám Ötödfélszáz énekei (1813) egyikével: a Kettő a szeretet, Ciprusban született mind a kettő…, valamint hasonlóságot mutat a Nehéz tudni célját, végit… és az Ezerhétszázhetvennégy-ben… kezdetű énekkel. Bartha Dénes a dallam párhuzamait „inkább a német népi és népies dalanyagban” találja meg.2 A Nehéz tudni célját, végit… kezdetű ének rokon dal-lama kapcsán utal a 18. század végi kollégiumi diákköltészetre, 1780 körül lejegyzett diákdallamtárakra,3 és ezáltal a 18. századi köznemesi műveltséggel kapcsolja össze.4 Pálóczi dalait az 1770-es években tanulta, 1813-ban írta össze, a magyar népdal évti-zedekkel későbbi.
A 18. századi dallamanyag elemzéséből megtudjuk, hogy a dallam – Moldva ki-vételével – az egész magyar nyelvterületen ismert bölcsőcske, adventi és vízkereszti ének, valamint névnapköszöntő és gyermekjáték funkcióban. A kutatás ismeri cseh, szlovák, horvát és szerb változatait is.5
A szerző az MTA–SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport vezetője.
1 Jelzete: Betlehem városba anyaga: TÉ (=Történeti énekek) 1016. A dallam 34 változatából 14 a Mennyből alászállott úrangyala…, 4 a Pitypalatty a nevem…, 4 A három szent király… szö-veggel található, valamint egy-egy dallamra más szövegváltozatot rögzítettek a kutatók, fő-leg az 1950-es években.
2 Ötödfélszáz énekek: Pálóczi Horváth Ádám dallamgyűjteménye 1813. évből, s. a. r. BARTHA Dénes, KISS József, Bp., Akadémiai, 1953, 558.
3 Ötödfélszáz énekek…, i. m., 551; DOMOKOS Mária, PAKSA Katalin, „Vígsággal zeng Parnassusnak magas teteje”: 18. századi kottás források és a magyar zenei néphagyomány, Bp., Akadémiai, 2016, 186–187, 110. ének.
4 Ötödfélszáz énekek…, i. m., 551. A dallam számos 18–19. századi lejegyzésének helyét közli.
Uo., 551–552.
5DOMOKOS, i. m., 186.
BARNA GÁBOR
Az ének 18. századi kottája a következő:
Kettő a szeretet, kotta Pálóczi Horváth Ádám után.
Domokos – Paksa, 2016, 186, 110. ének
Erre a dallamra több szöveget énekelhetnek.6 Közülük messze leggyakoribb a Menny-ből alászállott Úr angyala… szövegváltozat mint adventi ének. A szövegről pedig tud-juk, hogy biztosan 19. századi eredetű kántori szerzemény. Szerzőségét kétséget kizáróan meg tudjuk állapítani a versfőkből kiolvasható név alapján: MEZEI.
Az eredeti Mezey János-féle szöveg 1853-ból.
6 Csak ahogy Pálóczi Horváth Ádámnál is láthattuk. Magyar Népzene Tára, II: Jeles napok, szerk.
BARTÓK Béla, KODÁLY Zoltán, s. a. r. KERÉNYI György, Bp., Akadémiai, 1953, 755 (694.
ének): Betlehem városba…, lásd még 694. ének jegyzete, 1149. oldal: Pitypalatty a nevem…
Egy 18. századi dallam és egy 19. századi adventi énekszöveg egymásra találása
53
Az ének szerzője Mezei/Mezey János óbecsei, majd kunszentmártoni kántor, aki a szöveget valamikor 1853 előtt írhatta, mert az már szerepel az 1853-ben kiadott, első énekeskönyvében: Énekes könyv, a’ Nagy Kun Szent Mártoni buzgó' s ájtatos keresztény hívek számára.7 A Mennyből alászállott… ének nótajelzése a Mennyei szent atyám… kez-detű ének dallamára utal.8
Az ének további előfordulásai Mezey-énekeskönyvekben
1. Mezey Mór, Énekeskönyv a szentesi buzgó és ajtatos keresztény közönség számára, össze-írta: Mezey Mór, éneklész, Szentesen, Január hóban, 1873. évben, 80–81.
2. Mezey Nepomuk János, Istent dicsőítő egyházi énekkönyv, Szentes, nyomatott Sima Ferencz gyorssajtóján, 1883, 108, 105. ének9
3. Énekeskönyv a római katholikus hivek használatára öreg Mezey János és Mezey István szer-zeményeiből. Sajtó alá rendezte és egyházhatósági jóváhagyással kiadja Mezey István Kunszentmárton kántora, Budapest, Pesti Könyvnyomda Részvény-társaság met-szése és nyomása, 1913, 74–75.
Az akrosztikon jól kiolvasható az 1883-as énekeskönyvből.
7 Énekes könyv, a’ Nagy Kun Szent Mártoni buzgó 's ájtatos keresztény hívek számára, i
rta Böjt elő 16. 1853. évben MEZEI János Kun Szent Mártoni kántor, Szarvason, Réthy Lipót nyomdájában, 1853, 66–67.
8 Az akrosztikon tanúsága szerint ez is Mezei szerzőségű ének.
9 A dallamutalás: Oh szüzek szt. szüze… stb. még értelmezésre vár, ismeretlen énekre utalás.
BARNA GÁBOR
Az 1913. évi kiadású Mezey-kötetben dallam és szöveg együtt szerepel.
A Mennyből alászállott… ének más 19. századi, katolikus énekeskönyvekben
1. Orgona virágok: Imák és énekek, különösen a gyulai rom. kath. hívek használatára, szer-keszté SZIBER Nándor b.-gyulai éneklész, Gyulán, Winkler Gyula könyvkötő tulaj-dona, 1866, 127.
2. Római katholikus egyházi énekek az isteniszolgálat összes ágaira, részint a régibb énekeköny-vek-, részint a nép és a kántorok ajkán élő hagyományos énekek-, úgy saját szerzeményeikből, szerkesztették SZEMENYEI Mihály regöli plébános és KAPOSSY György naki kán-tortanító s kiadó tulajdonos, 1871. Az orgonára „hangjegyzett” énekek között ott van a Mennyből alászállott… (Mezey Jánostól) kezdetű ének is.
3. Gyászmise-énekek, régi és új énekekből összegyűjtötte és szabályos orgonakísérettel ellátta CSIMA István Szent István templomi főkántor s kiadótulajdonos, Kun-Fél-egyházán, 1895. A Mennyből alászállott… adventi ének a 413–414. oldalon.
4. SZEGEDI KILIT Antal OFM, Lelki vezér orgonahangok, Gyöngyös, 1893. A Mennyből alászállott… kezdetű ének a 247. oldalon.
5. TAKÁCSY Lajos, Orgona virágok, Gyula, 1896. A Mennyből alászállott… a 264–265.
oldalon.
Egy 18. századi dallam és egy 19. századi adventi énekszöveg egymásra találása
55
6. Égi lant: Ker. katholikus imádságos és énekes könyv, Nagyvárad, Szent László Nyomda-részvénytársaság, 1898. A 120. ének a Mennyből alászállott…
7. CSIZMADIA J. Gyula, Egyházi népénektár: A róm. kath. hivek legismeretesebb énekei, Buda-pest, Athenaeum, [1930 körül] című könyvben a Mennyből alászállott… a 158. ének.
8. Dicsérjétek énekkel az Urat: Imák és énekek Római kath. hivek számára, Arad, nyomatott Muskát nyomdájában, [é. n.]. A Mennyből alászállott… a 336. oldalon.
9. Mennyei vigasság: Imák és énekek az Isten nagyobb dicsőségére és a keresztény kath. hivek lelki javára, több jeles és egyházilag helybenhagyott ájtatos könyvekből összeszedte CSER
-NUS Elek, Szabadkán, Krécsi György tulajdona, [1898]. A Mennyből alászállott… a 377–
378. oldalon.
10. Dicsértessék a Jézus Krisztus. Katholikus imádságos, oktató és énekes könyv, Írták: KURCZ
Adolf kalocsai főegyházmegyei áldozópap és SZATHMÁRI József bács-petrovoszellói kántor, N.-Abony, nyomatott Szerdahelyi János könyvnyomdájában, 1898. A Mennyből alászállott… a 407–408. oldalon.
11. MOLNÁR József, Orgonahangok. Legteljesebb és legnagyobb énekeskönyv 900 énekkel. A római kath. hivek használatára. Benne foglaltatnak a rendes napi imádságok is, továbbá két mise ájtatosság, gyónási ájtatosság, valamint a keresztuti ájtatosság, a szent olvasó, Jézus szive ájtatosság és több különféle imák. Az imák a Meisermann Ignácz, bátorke-szi plébános előbbi kiadásai után a püspöki hatóság jóváhagyásával birnak. Az éneke-ket szerkesztette egyházhatóságilag jóváhagyott valamint saját szerzeményű énekekből MOLNÁR József, kunszentmiklósi kántor és főtanító, Budapest, New York.
Steinbrener Ker. János, katholikus könyvkereskedése, [1929]. – Molnár József a szer-zőséget néhány éneknél feltüntette, így nem csak az akrosztichonra vagyunk hagyat-kozva. A könyvében szereplő Mezey-énekek között van a Mennyei szent atyám oltá-rodnál…10 kezdetű a 209. oldalon, amelynek dallama ugyanaz, mint a Mennyből alászál-lott… adventi éneknek.
A Mezey-énekek ponyvanyomtatványokon
A Mennyből alászállott Úr angyala… kezdetű adventi ének valószínűleg ponyvanyomtat-ványokon is megjelent. A kutatás jelenleg e területre még nem terjedt ki, ezért most csak egy adatot tudok említeni:
Szép ájtatos Imádság és énekek a három szent királyhoz úgymint: Gáspár, Menyhért, Boldizsárhoz mindenféle lelki s testi kár s veszedelem ellen. 1. Köszönteni Máriát stb. 2. Egy imádság 3. Mennyből alászállott, stb. 4. Csudát látok bűnös lélek, stb. Budán, nyomatta és kiadta Bagó Márton, 1863.
10VOLLY István, Karácsonyi és Mária-énekek, Bp., Szent István Társulat, 1982, 361–362.
BARNA GÁBOR
Mezey-énekek kéziratos énekeskönyvekben
A 19. század második felében, de még a 20. század első felében is gyakori volt, hogy az előénekesek, búcsúvezetők a legkedveltebb énekeket kéziratos füzetekbe állítot-ták össze kézírással. A Mezey kántorok legfőbb állomáshelyén, Kunszentmártonban is a katolikus élet fontos szereplői voltak a licenciátusi hagyományokat őrző énekes emberek, búcsúvezetők. Legtöbbjük tagja, vezetője, énekese volt a helybeli élő ró-zsafüzér társulatnak.11 Feladatuk a templomon kívüli szertartásokon (szobrokhoz vezetett körmeneteken, temetői áhítatokon, búcsújárások alkalmával, halott melletti virrasztásokon) az éneket vezetni, irányítani. Kéziratos könyveik ezért a fenti alkal-mak valamelyikéhez illeszkedő énekeket tartalmaztak. Összeállításuknál az alkalom-hoz kötődés, a funkcionális szempontok voltak a legfontosabbak. Szerepük első-sorban a halottvirrasztásban és a búcsújárásban volt, ezért az egyházi ünnepekhez kötődően nem találunk bennük énekeket. Kivétel ifj. Doba Pál kéziratos énekes-könyve, mely részben a templomi mise előtti előéneklés, részben pedig a máriaradnai búcsújárások igényeire állt össze a 19–20. század fordulóján. Ebben a Mennyei szent atyám oltárodnál című éneket találjuk a 64–67. oldalon. Itt tehát csak a dallam azonos.
A kecskeméti Dékány Ráfael 1870–1880 között összeállított kéziratos könyvé-ben a „Karácsonyi mysteriumok I–VI.” című fejezetkönyvé-ben olvasható a Mennyből alá-szállott Úr angyala… ének.12
Mezey-énekek az 20. századi népének-lejegyzésekben
A Mezey-énekek némelyike a 19–20. század folyamán a különböző énekeskönyvek, kéziratosok közvetítésével bekerült a szájhagyományba is. Így a változatképződés törvényszerűségei érvényesülnek velük kapcsolatban. Adventi énekünk szövege és dallama csiszolódott ennek révén, több változata alakult ki.
A katolikus népénekgyűjtést Volly István a karácsonyi énekekre is kiterjesztette.
1982-ben megjelent Karácsonyi és Mária-énekek című gyűjteményében számos Mezey-éneket is találunk.13 A Mennyből az Úr angyala kezdetű, MEZEI akrosztichonos ad-venti éneket Lajtha László és Volly István Peregen jegyezte le. Adad-venti misék előtt és miséken énekelték, írja. „Szövegét kéziratos könyveikből, dallamát emlékezetből
11BARNA Gábor, Az Élő Rózsafüzér kunszentmártoni Társulata, Szeged, JATE Néprajzi Tanszék, 1998 (Devotio Hungarorum, 5).
12 KRISTON VIZI József, Szemelvények a kecskeméti Dékány Rafael kéziratos folklórgyűjteményéből, Cumania: A Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, 13, Kecskemét, 1992, 443–462.
13VOLLY, i. m.
Egy 18. századi dallam és egy 19. századi adventi énekszöveg egymásra találása
57
tudták.”14 A legismertebb és legkedveltebb akrosztichonos karácsonyi Mezey-éne-kek közé tartozik a Mennyei szent atyám kezdetű ének, amelynek dallama ugyanaz, mint a Mennyből alászállott kezdetű éneké. Ennek kapcsán jegyzi meg Volly István, hogy
„Mezei János szófűzése egyszerű, természetes magyar beszéde néha bibliásan régi-esnek hat. […] Régies zengése tévedésbe ejtő […] Mezei jónéhány ’nagy’ népéneket indított útjára.”15 Erdélyi Zsuzsanna a Zala megyei Kapolyon jegyezte le,16 abból a térségből, ahonnan A Magyar Népzene Tára 2. kötete is közli, a Zala megyei Kiskani-zsáról.17 Egy változatát a Sopron megyei Vitnyédről ismerjük.18 Legújabban pedig a Bács-Bodrog megyei Kupuszináról közölték.19 Mindegyik Mezey-könyv tartal-mazza.20
A Mennyből alászállott Úr angyala… kezdetű adventi Mezey-ének dallam- és szö-vegvizsgálatának fontos tanulsága, hogy a zenében és a versírásban tehetséges kán-torok régi, esetünkben 18. századi dallamokra megfelelő szöveget írhattak. Öreg Mezey János esetében ez az összekapcsolás nagyon sikeres volt. Megérezte és jól eltalálta a szöveg és a dallam hangulati összhangját, harmóniáját. Az egyszerű és ked-ves dallam jól illeszkedik advent várakozással teli hangulatához, az Angyali üdvözletet idéző, régiesnek ható szöveghez. Nem lehet tehát véletlen, hogy – valószínűleg – az 1850-es évektől énekeskönyveken, (még kellően fel nem tárt) ponyvanyomtatványo-kon keresztül országszerte elterjedt egy 18. századi dallamot felhasználó Mezey-ének.
14 Lajtha László 1937. 10. 18-án Gránitz Pétertől, http://gyujtes.lajtha.hu/lajtha/show/ju-zergyustesnev/?page=5 (utolsó megnyitás 2017. 03. 16.). VOLLY, i. m., 73–74, 271.
15VOLLY, i. m., 361–362.
16 Volly István pedig 1930-ban Joó Andrásnétól, VOLLY, i. m., 362. Erdélyi Zsuzsanna Somo-gyi Józsefné Joó Teréztől; ERDÉLYI Zsuzsanna, Krónikás öregeink = http://www.suli-net.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/tab/tabi_kilato_1998_1999/index.htm (utolsó megnyitás 2017. 03. 16.).
17 Mathia Károly gyűjtése, Magyar Népzene Tára II., 360–361 (325. sz. ének).
18Magyar Népzene Tára, II,755–756 (694. sz. ének): vitnyédi (Sopron m.) variáns II.
19 BODOR Anikó, Széles a Duna: Kupuszinai népdalok, Zenta–Újvidék, VMMI–Forum, 2015, 387, 224. ének
20 MEZEI, 1853. 66; dallama: Mennyei szent Atyám. MEZEY Mór, 1874. 80–81; dallama: Mennyei szent Atyám. MEZEY Nepomuk János, 1883, 108; dallama: Óh szüzek szent szüze. MEZEY
István, 1913, 74–75; dallama: Mennyei szent Atyám. – A változatok felkutatásában ezúton köszönöm Paksa Katalin és Németh István segítségét!