Tudtán és akaratán kívül Szelestei Nagy László indított el kutatói pályámon, amikor ugyanis fiatal muzeológusként Bél Mátyás kéziratos corpusának általa szerkesztett katalógusában1 megláttam Aszalay Ferenc 1719-ben készült rajzát a diósgyőri várról, a Bél Mátyáshoz írt kísérőlevél részletével együtt,2 azonnal felkeltette érdeklődésemet nemcsak az ábrázolás, hanem, és főként, a szerzője, a történeti kutatás számára addig ismeretlen miskolci nemes. Így 1991-ben közöltem a rajzot és a latin levél magyar fordítását, illetve a diósgyőri vár leírását latinul és magyarul,3 ugyanakkor megkezd-tem Aszalay Ferenccel kapcsolatos kutatásaimat.4 Hogy a Rákóczi-kutatásban is jó-részt ismeretlen Aszalay Ferenc életútját és politikai pályáját viszonylag részletesen
1 SZELESTEI N. László, Bél Mátyás kéziratos hagyatékának katalógusa, Bp., MTA Könyvtára, 1984.
2 7. sz. [Főszékesegyházi Könyvtár, Esztergom, Batthyány-gyűjtemény, Categoria I. Jura et praerogativa regiae maiestatis] Rex. II.h.27. FranciscusASZALAY, Delineatio castri Diós-Győr, cum brevi ejusdem historico-topographica descriptione: Litterae Francisci Aszalay ad Matthiam Belium, Posonii, 14. Nov. 1719. Autogr. Egy egész oldalas tollrajz a várról és környékéről: 340 x 220 mm és egy levél: 210 x 170 mm. SZELESTEI N., Bél Mátyás kéziratos…, i. m., 7, KÉPEK VII–VIII (308–309).
3 GYULAI Éva, A diósgyőri vár és környékének ábrázolása 1719-ből Bél Mátyás kéziratos hagyatékában:
Aszalay Ferenc – Adatok a nemesi értelmiség művelődéstörténetéhez, A Herman Ottó Múzeum Év-könyve, 1991, 139–150.
4 GYULAI Éva, Egy borsodi nemes Rákóczi oldalán – Aszalay Ferenc (1674–1729) udvari szekretárius életútja = A Rákóczi-szabadságharc és Közép-Európa: Tanulmányok a szabadságharc kezdetének 300.
évfordulójára, szerk. TAMÁS Edit, Sárospatak, MNM Rákóczi Múzeuma, 2003 (A Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei, 46), II, 7–79; UŐ, Rákóczi titkára, Aszalay Ferenc feleségének levele a lengyelországi bujdosás kezdetén (1711), Szülőföldünk, 2003, 50–54; UŐ, Aszalay Ferenc a kuruc állam kancelláriáján = A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömör-Kis-hont és Zemplén megyékből: 1703–1704, összeáll. BÁNKÚTI Imre, szerk. DOBROSSY István, Miskolc, Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Levéltár, Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei fej-lesztési Ügynökség, 2004, 39–62; UŐ, Aszalay Ferenc, Rákóczi udvari szekretáriusa lengyelországi bujdosása: 1711. február–szeptember = Povstanie Františka Rákócziho 1703–1711 (v novšom prib-ližení): Rákóczi-szabadságharc 1703–1711 (újabb megközelítésben), ed. Peter KÓNYA, Prešov, Prešovská univerzita, 2005 (Acta Facultatis Philosophicae Universitatis Prešoviensis), 256–
265; UŐ, Aszalay Ferenc, Rákóczi egykori szekretáriusa végrendelete és hagyatéki leltára (Miskolc 1728–1729), A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 2008, 367–399; UŐ, Család – vármegye – egyház: Aszalay Ferenc karrierje és életstratégiája a Rákóczi-szabadságharc után, Századok, 2012, 937–960.
GYULAI ÉVA
sikerült feltárnom, nem csekély részben köszönhető Nagy László inspiráló forráska-talógusának.
1–2. Aszalay Ferenc rajza és Bél Mátyáshoz írt levele Szelestei Nagy László Bél-katalógusában (SZELESTEI N., Bél Mátyás kéziratos…, i. m., 7, KÉPEK VI–VII alapján)
Szelestei Nagy László 1993-ban közreadta Aszalay Ferenc latin levelének szöve-gét, a diósgyőri várról és mezővárosról készült rajz másolatával együtt,5 így katalógu-sával (1984), Gyulai Éva fordítákatalógu-sával (1991) és ugyancsak Szelestei N. László latin forrásközlésével (1993) egy bő évtized alatt háromszor is megjelent nyomtatásban Aszalay Diósgyőr-ábrázolása.
Tudjuk, Bél Mátyás grandiózus országismereti művének Borsod-kötete nem ké-szült el, kéziratban maradt, és kérdéses, hogy a miskolci nemes diósgyőri várra és Diósgyőr mezővárosára vonatkozó „adatközlését” mennyiben hasznosította várme-gyeleírásában Bél Mátyás, illetve munkatársa. Bél Mátyás monográfusa, sőt jelenkori szöveggondozója és kiadója, Tóth Gergely szerint Aszalay rajzos levelét Bél Mátyás
5 Bél Mátyás levelezése, szerk.SZELESTEI N. László, Bp., Balassi, 1993 (Magyarországi tudósok levelezése, 3), 72. sz.
Mikoviny Sámuel rézmetszete a diósgyőri várról Aszalay Ferenc rajza alapján (1730 k.)
167
és Matolai János nemigen használta a kéziratban maradt Borsod-szövegben.6 Ma-gunk már az Aszalay-levél közreadásánál is úgy véltük, hogy Bél Mátyás igenis hasz-nálta Aszalay Ferenc „küldeményét”, ez leginkább a diósgyőri vár mellett feltörő és a középkori eredetű királynék fürdőjéhez közeli Szent György-forrás leírásánál tűnik ki. A különös, csak Szent György-nap előtt pár héttel felbuzgó, majd lassan kiapadó meleg vizes forrás leírása a Bél-kéziratban Aszalayt követi.7 Bél Mátyás „szerkesztő-sége” annyira érdekesnek találta a furcsa viselkedésű forrást, hogy Matolai János 1730-ban a vármegyéket szemléző egyik körútján a Szent György-forrást is felke-reste,8 amely természetesen nem a Miskolc melletti Tapolcán,9 hanem a diósgyőri vár mellett, a királynék fürdője közelében fakadt fel évente egyszer. Erre Aszalay Ferenc levele hívta fel Bél Mátyás és szerkesztői köre figyelmét, így került be Bél Mátyás (Matolai János által írt) Borsod-leírásának fürdőkről szóló fejezetébe.10 Arra, hogy Aszalay illusztrált leírását igenis felhasználta Bél Mátyás és szerkesztői csapata, még egy erőteljes bizonyíték van, mégpedig a diósgyőri várat ábrázoló rajz – számomra a legutóbbi időkig ismeretlen – rézmetszetes változata. Aszalay Ferenc 1719-ben készült rajzának, amelyet első vele való „találkozásom” óta is a legkorábbi autentikus Diósgyőr-ábrázolásnak tartok, különös időszerűséget kölcsönöz a diós-győri vár 2010-ben megkezdett újjáépítése, sőt „újjátervezése”. Magam is meglepőd-tem, hogy több mint negyed századdal azután, hogy Szelestei Nagy László katalógusában „elhívott” engem Aszalay Diósgyőr-rajza, ismét találkoztam ezzel az ábrázolással, ezúttal rézbe metszve, a diósgyőri vár rekonstrukciós munkáiról készült
6 TÓTH Gergely, Bél Mátyás „Notitia Hungariae novae…” című művének keletkezéstörténete és kéz-iratainak ismertetése, doktori disszertáció, ELTE BTK, 2007, 232.
7 GYULAI,A diósgyőri vár..., i. m.,1991, 148–149.
8 Matolai térképet is készített körútjáról: Magyar Tudományos Akadémia Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye, jelzet: Mo. 20; TÖRÖK Enikő, Mikoviny Sámuel, Bp., 2011, 65, 315.
jegyzet. http://mek.oszk.hu/09500/09518/09518.pdf,
9 „Borsod vármegye leírásában az „elbeszélő én” szavaiból kiderül, hogy [Matolai János] 1730 szeptemberében járt a tapolcai Szent György-forrásnál; mellékesen jegyezzük meg, hogy a tapolcai fürdőről egy alaprajz is található a kéziratban.” TÓTH, i. m., 2007, 82.
10 BÉL Mátyás/MATOLAI János, Comitatus Borsodiensis című kézirata, Esztergomi Főszékesegy-házi Könyvtár, Esztergom, Batthyány-gyűjtemény, Hist. I. kkkk/7 és Hist. I. r (a). A Bor-sod-leírás fürdőkről szóló részének magyar fordítása: TÓTH Péter, Bél Mátyás a miskolci fürdőkről, Miskolci Kalendárium, 2007, 186–188.
GYULAI ÉVA
cikk illusztrációjaként. A cikk egy építé-szeti szaklapban jelent meg a várrekonst-rukció vezető tervezője, Botos Judith szerzősége alatt, témája a diósgyőri vár rekonstrukciós tervezésének és megvaló-sításának elmélete és gyakorlata.11 Az interneten megjelenő cikk illuszt-rációsorozatának, amely a diósgyőri vár-ról készült metszetet is tartalmazza, felirata (diósgyőri vár – korabeli ábra) nem sokat árult el a képek, köztük a Diósgyőr-metszet provenienciájáról, készítőjéről, lelőhelyéről. Az azonban már a felületes szemlélőnek is egyértelműen kitűnik, hogy a metszet Aszalay Ferenc 1719-ben készült rajzának kivételes hűségű metsze-tes változata, ezért szerzőjének, keletke-zési körülményeinek feltárása Bél Mátyás Notitia-kutatását is gazdagíthatja.
A metszet szignált, bal alsó sarkában Mikoviny Sc. (= Mikoviny sculpsit) jelzéssel, amely Mikoviny Sámuel rézmetszetes lapjai közé utalja a művet. A metszettel már korábban is foglalkozott a kutatás, Mikoviny Sámuel szlovák monográfusa, Ján Pur-gina 1958-ban megjelent pozsonyi kiadású Mikoviny-monográfiája12 Mikoviny mint grafikus (Mikovíni ako grafik) című fejezetének 14. ábrájában közli a metszet másolatát, igaz, a diósgyőri várat nem ismeri fel (Obr. 14. Mikovíniho kresba neznámeho hradu z. r.
1723 = Mikoviny metszete egy ismeretlen várról, 1723 körül). Mikoviny Diósgyőr-metszetét Purgina a szklenói és a vihnyei fürdőről, illetve a deménfalvi barlangról és a nadra-gulya nevű növényről készült szignált lapok mellett az 1723-ban Nürnbergben meg-jelent Prodromus illusztrációjának tartja.13 Kérdés, hogy Mikoviny szlovák kutatója hol
11 BOTOS Judith, Királynék vára, várak királynéja – a Diósgyőri vár, http://epiteszforum.hu/ki-ralynek-vara-varak-kiralyneja-a-diosgyori-var2 [2015. június 24.].
12 Ján PURGINA, Samuel Mikovíni 1700–1750: Život a dielo, Bratislava, Správa geodézie a kar-tografie na Slovensku, 1958 (Monumenta slovaciae cartographica, 1). Ján Purgina mono-gráfiáját, a mellékletben közölt táblák nélkül, 2000-ben újra kiadta a Kassai Műszaki Egyetem Bányászati Kara: Jan PURGINA, Samuel Mikovíni: Život a dielo, ed. Ján PUZDER, Košice, Fakulta baníctva, ekológie, riadenia a geotechnológií Technickej univerzity Košiciach, [2000].
13 „Roku 1723 vyšlo v Norimberku aj dielo Mateja Bela, Hungariae antiquae et novae PROD-ROMUS, kde sú tieto Mikovíniho rytiny a kresby: Sklené Teplice (obr. 12), kúpele Vynhe
3. Mikoviny Sámuel rézmetszete a diósgyőri várról, 1730 k. (BOTOS 2015, i. m. alapján)
Mikoviny Sámuel rézmetszete a diósgyőri várról Aszalay Ferenc rajza alapján (1730 k.)
169
látta, honnan másolta az általa közölt, Bél Mátyás – mutatványkötetnek szánt – Prod-romusának illusztrációjaként megnevezett Diósgyőr-metszetet. A Prodromusból bizo-nyosan nem, hiszen ez az illusztráció nem szerepel a nürnbergi Bél-kiadványban, igaz, ezt a tévedést Mikoviny Sámuel magyarországi kutatója és monográfusa, Török Enikő is átveszi 2011-ben kiadott Mikoviny-monográfiájában.14 Török Enikő azon-ban közli az önálló lapként őrzött metszet lelőhelyét is (Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnoka, ltsz. MTKCs 59.16), sőt újabban szintén Ján Purgina té-vedésének tartja a diósgyőri lap és a Prodromus kapcsolatát.15
A kérdést, hogy Mikoviny mikor és milyen céllal másolta le Aszalay rajzát a met-szetéhez, újabb forrás híján nehéz megválaszolni, szinte bizonyos azonban, hogy a készülő Borsod-kötethez készítette az 1720-as években, esetleg a kézirat elkészülte után, 1730 körül. Talán ugyanolyan mutatvány volt a leendő Borsod-leíráshoz, mint a Prodromus a Bél-corpushoz. Bizonyos, hogy Mikoviny nem önálló metszetlapnak szánta, hiszen nincsen felirat a képen, ráadásul Aszalaynak az eredeti rajzon megje-lenő betűjeleit is felvéste a lapra, vagyis jelmagyarázat kíséretében kívánta ő vagy in-kább Bél Mátyás a Borsodról szóló kiadványban megjelentetni. Igaz, Aszalay jelmagyarázatait Mikoviny Sámuel némileg lerövidítette, és a sorrendet is megváltoz-tatta, a metszeten a jelmagyarázat éppen a Szent György-forrással kezdődik.16 Aszalay Diósgyőr mezővárosról és középületeiről készült kezdetleges térképét Mikoviny elhagyta a metszetről, sőt staffázsfigurákkal (az előtérben kétszer két ma-gyar nemesi viseletben ábrázolt férfipárral) és a kép előterébe komponált sziklás tájjal tette artisztikusabbá az egyébként is kvalitásos rézmetszéssel készült lapot, amelynek jelenleg egyetlen, nemzeti gyűjteményünkben őrzött példányát ismerjük.17
Aszalay Ferenc Bél Mátyásnak 1719-ben, pozsonyi tartózkodása alatt írt levelé-ben a mellékelt Diósgyőr-rajzon túl további adatokat ígér, köztük egy Borsod vár-megyéről készült vagy készítendő térképet.18 Nem tudjuk, elkészült-e a térkép, és Aszalay elküldte-e Bélnek Miskolcról Pozsonyba, viszont bizonyos, hogy Bél Mátyás
(obr. 14), neznámi hrad (obr. 14), ľuľok (obr. 15) Bucholtzova a Antra Demienfaviensia admiranda a vraj aj „jeho” pohľad na Bratislabu (obr. 8).” PURGINA, i. m., 1958/2000, 70–
71/68–69.
14 TÖRÖK, i. m., 127.
15 Török Enikő szíves közlése, amelyet ezúttal is köszönök.
16 Vö. GYULAI,A diósgyőri vár..., i. m.,147–148.
17 Aszalay Ferenc (18. század) után Mikoviny Sámuel (1700–1750): Diósgyőri vár, papír, réz-metszet, 19,5x17 cm. Jelzet jobbra lent: Mikoviny Sc. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok, leltári szám: MTKCs 59.16. (A kutatásban nyújtott segítségért Apor Eszternek tartozom köszönettel.)
18 GYULAI,A diósgyőri vár..., i. m.,139.
GYULAI ÉVA
rendelkezett kéziratos térképpel Borsod vármegyéről a Notitia megfelelő kötetének szerkesztése során.19 Kérdés, hogy melyik munkatársa rajzolta, Mikovinyn kívül ugyanis mások, így Matolai János is rajzolt térképeket a tudósnak. Igaz, jelenleg egyetlen Borsod-térkép sem ismeretes a Notitiához kapcsolhatóan. A Mikoviny kéz-iratos térképeire vonatkozó források szerint Mikoviny Sámuel hagyatékában szere-pel két résztérkép Borsod vármegyéről, amelyet özvegyénél írtak össze 1751 végén vagy 1752 elején (mint Bél Mátyás térképgyűjteményét).20 Ezek jelenlegi lelőhelye ismeretlen, az Országos Levéltárban, az ún. „sárgakeretes térképek” között őrzött, 1750 körül rajzolt Borsod-térképet21 tévesen tulajdonították Mikovinynek.22 Ugyan-akkor 1972-ben Mikoviny térképeiről szóló monográfiájában Bendefy László említ egy „Diósgyőri-lapot”, amikor a bécsi Hofkammerarchivban egykor őrzött térké-pekről ír. A szerző hivatkozik a Hofkammerarchiv vezetőségének korabeli közlésére is, amely szerint a két világháború között ott őrzött, és 1938 és 1945 között katalo-gizált Mikoviny-térképek már nincsenek meg a gyűjteményben, pedig ezeket Borbély Andor 1934-ben megjelent cikkében23 még felsorolja. Ezek a kéziratos térképek, köztük a máshol nem említett, enigmatikus „Diósgyőri-lap”, Bendefy szerint talán szlovákiai levéltárakba kerültek. 24 A Hofkammerarchivból kikerült térképek feltá-rása, köztük a Diósgyőrhöz kapcsolható kéziratos Mikoviny-lap, a jövőbeni kutatás feladata lesz.
19TÓTH Gergely, i. m., 2007, 128; TÖRÖK, i. m., 61
20 1751 vége – 1752 eleje: A Mikoviny özvegyénél maradt térképek jegyzékének másolata (ÖStA HKA MBW 1752. ápr. 18. r. Nr. 75. 5–8. fol.) [...] Specification deren jenigen Char-ten, die denen Belischen Erben nach Prespurg seynd geschicht worden. Als [...] 4. Pars Borsodiensis Comitatus. […] 9. Pars Borsodiensis Comitatus. Közli: TÖRÖK, i. m., 352–
353.
21 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Térképtára, leltári száma: MNL OL TK 1077.
22 BENDEFY László, Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kéz-irattárának Mikoviny-térképeire, I, Bp., MTAK, 1972 (A MTAK kiadványai, 71), 109, 294, 298;
TÖRÖK, i. m., 81.
23 BORBÉLY Andor, Újabb adatok Mikoviny Sámuel életrajzához és műveihez, Térképészeti Köz-löny, 1934/1–2, 154–160.
24 „A HKA vezetősége szerint egyes térképek, amelyek 1930-32 táján még megfordultak Bor-bély Andor kezén és 1938 és 1945 között, amikor a Hofkammerarchivban (a hitleri uralom idején) a ma használatos új cédulakatalógus készült, még megvoltak, ma már azonban nin-csenek meg. (Az egyetlen Diósgyőri-lap kivételével valamennyi hiányzó lap a mai Szlovákia területének valamely részét tünteti fel.)” BENDEFY, i. m., 81.
Mikoviny Sámuel rézmetszete a diósgyőri várról Aszalay Ferenc rajza alapján (1730 k.)
171
Jelmagyarázatok rekonstrukciója Mikoviny Sámuel metszetéhez (Aszalay Ferenc 1719.
évi rajza alapján):
A. Fons S. Georgii [Szent György-forrás]
B. Balneum Reginae [Királyné fürdője]
C. Montes ad Meridiem et Occasum siti [Déli és nyugati fekvésű hegyek]
D. Circumambulacra ex fabrefactis lapidibus [Faragott kövekből épített körfolyosók]
E. Fossatum cum palude [Vizesárok]
F. Lapidibus strata via in Arcem ducens [A várba vezető kövezett út]
G. Via ex oppido Miskolcz in Oppidum Győr et Castrum [Miskolc mezővárosból Diós-győr mezővárosba és a várba vezető út]
H. Carcer sub Arce [A vár alatti börtön]
I. Aedes Officialium Custodum Arcis cum duabus Turribus secundum Portam erectis [A vár őrszemélyzetének épülete, a kapu mentén felépített két toronnyal]
J.(?) Templum in latere Orientali anteriori parte prominens [Az elülső keleti oldalon ki-szögellő templom]