érsek által
A 18. században az esztergomi érsekek neves családok sarjaiból kerültek ki, köztük található Batthyány József gróf (1776–1799).1 A bécsi születésű ifjút esztergomi egy-házmegyésként szentelték pappá 1751. június 29-én, majd 1752. január 29-én eszter-gomi kanonok lett.Meredeken ívelő pályája 1759. május 13-án kezdődött, amikor negyven évesen erdélyi főpásztorrá nevezték ki. Püspökszentelése Bécs városához köti: december 2-án Migazzi Kristóf bécsi hercegérsek szentelte fel. 1760. december 15-én már kalocsai érsek lett, 1776-ban pedig elérte a legmagasabb rangot a magyar főpásztorok között, jelesül az esztergomi érsekséget, és ezzel Magyarország herceg-prímása lett egészen 1799-ben bekövetkezett haláláig.
Batthyány Józsefet Mária Terézia nevezte ki Esztergomba 1776. január 1-jén.2 Ebben a csodálatosan szép, barokkos megfogalmazású okmányban felsorolják ed-digi fontosabb állomáshelyeit. Kiemelik az érsek ritka erényeit, legyőzhetetlen hitét és tevékenységének csillogását, amelyek benne feldíszítve tündökölnek, amelyekre szüksége van az olyan nagy egyházmegyének, mint az esztergomi. Egyúttal megjelö-lik a birtokokat, tizedeket, a pizetum jövedelmét, amelyek – az új egyházmegyék ki-hasított területeit kivéve – még megilletik az esztergomi érsekséget.
1776 januárjában már Pozsonyban található érsekként, de ennek pápai megerő-sítése csak később történt. VI. Pius pápa ugyanezen évben kelt bulláival felállíttatta az új rozsnyói, besztercebányai és szepesi egyházmegyéket, amelyek egyszersmind Esztergom suffraganeusi püspökségei lettek. 3 Batthyány megerősítése 1776. május 20-án érkezett meg VI. Piustól, és hivatalosan június 1-jétől foglalta el esztergomi
1 CZÉKLI Béla, Batthyány I. József = Esztergomi érsekek 1001–2003, szerk. BEKE Margit, Bp., Szent István Társulat, 2003, 347–354; MESZLÉNYI Antal, A magyar hercegprímások arcképsoro-zata: 1707–1945, Bp., Szent István Társulat, 1970, 122–146; BEKE Margit, Batthyány József esztergomi érsek (1776–1799) = Miscellanea Ecclesiae Strigoniensis, II, 2004, 68–72.
2 MNL OL E 54., 16. cs., Nr. 262.
3 CZÉKLI, i. m., 349. A felosztásról: BOROVI József, Az esztergomi érseki egyházmegye felosztásának és a besztercebányai-rozsnyói-szepesi püspökségek alapításának története, Eger, 1962; Pozsony vármegye, szerk. BOROVSZKY Samu, [Bp.], [Apollo], [é. n.] (Magyarország vármegyéi és városai, 17), 86.
BEKE MARGIT
székét. Az érsek bíborosi kinevezése két évvel később, 1778. június 1-jén történt meg. Bíborosi címtemplomát, a szigeti Szent Bertalant 1782. április 19-én foglalta el.
Köztudott, hogy az érsekek még mindig Pozsonyban tartózkodtak, bár az érseki székhely központja és az esztergomi főkáptalan Nagyszombatban volt. Kiváló for-rást, a Historia domesticát használhattam a Prímási Levéltár anyagából.4
Az esztergomi székeskáptalan Batthyány József érseksége alatt kapta meg a díszjelvényt Mária Teréziától. A Szent István- és Szent Adalbert-rendjel (Ordo) ka-nonokok számára való adományozását és kiosztását ugyancsak az említett forrás közli,5 eddigi ismereteink szerint az ünnepséget elsőként.
Az esztergomi káptalan díszes nyakékének pontos adományozási dátuma nem ismert. 1777. október 13. előtt kellett az okmányt kiállítani, de semmiképpen sem január 15-én.6 A rendjel ünnepélyes átadására 1777. október 15-én, a királynő név-napján, Szent Terézia ünnepén került sor az esztergomi káptalan akkori tartózkodási helyén, Nagyszombatban.7 A prímás már 13-án előreküldte díszkíséretét Pozsonyból Nagyszombatba, és ő maga is kocsira szállt oldalkanonokjával együtt. Keglevics Zsigmond, az esztergomi nagyprépost rendelkezett arról, hogy Gerencsér területén több kanonok hat- és négylovas kocsikkal, minden dísszel és pompás felszereléssel ellátva üdvözölje az odaérkező herceget, és kísérjék a városkapuig, onnan az érseki rezidenciáig, az ércharangok pedig szóljanak a bevonulásig. Az érseki rezidencia át-riumában a Josephinum árvaházának 60 növendéke, akiket Petaviából (Pettauból; a mai Szlovénia területén) Nagyszombatba helyeztek, mint fiatal katonák a puskákkal,
4 PL Batthyány József, Prot. I. Acta Intraneorum, Nr. 935. 91. doboz. Ezúttal is köszönetet mon-dok Hegedűs András igazgató úrnak és kedves munkatársainak szíves közreműködésükért. – A Historia domestica értékes forrás a Batthyány József főpapi reprezentációjára vonatkozó kutatás számára: BÁTHORY Orsolya, Batthyány József esztergomi érsek beiktatása Nagyszombatban (1776), Ma-gyar Sion, 2014/2, 163–180; UŐ, Batthyány József esztergomi érsek főispáni beiktatása = Egyház és rep-rezentáció a régi Magyarroszágon, szerk. B. O., KÓNYA Franciska, Bp., MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport (Pázmány Irodalmi Műhely: Lelkiségtörténeti tanulmányok, 12), 2016, 45–58.
5 PL Batthyány József, Prot. I. Acta Intraneorum, Nr. 935. 91. doboz, 1777. okt. 13.
6 PANDULA Attila, Az esztergomi káptalani jelvény = In virtute spiritus: A Szent István Akadémia emlékkönyve Paskai László bíboros tiszteletére, szerk. STIRLING János, Bp., 2003, 132–135. (Saj-nos az Esztergomi Főkáptalani Levéltár Protocollum domesticum V. Vapituli Ecclesiae Metropo-litanae Strigoniensis, 158–260 oldalaira való hivatkozását nem tudtam ellenőrizni, mivel a levéltáros kollégák nem találták az iratot.) Zdenko G. ALEXY, Ehrenzeichen der Kapitel in vormals Habsburgischen Landern, Wien, Böhlau, [é. n.], 101–102.
7 PL Batthány József, Prot. I. Acta Intraneorum, Nr. 935., 91. doboz, 1777. okt. 13-tól.
A Szent István és Szent Adalbert esztergomi székeskáptalan díszjelvényének átadási ünnepélye…
83
harsonákkal, török zene hangja alatt tisztelegjenek. Este egy vegyes kórus egy szim-fóniát adott elő Keglevics Zsigmondnál.8
A második napon, 14-én a prímás Szentiványi Rafaelnél,9 akkori arbei püspöknél és szenttamási prépostnál költötte el ebédjét. Vacsoránál már Richvaldszky György10 érseki helynök és felszentelt püspök házánál vendégeskedett.11
Október 15-én, Szent Teréz napján, fél tízkor a nagyszombati székesegyház előtt báró Perényi Imre esztergomi kanonok12 vitte a keresztet a hercegprímás előtt. Ha-rangzúgás kíséretében őket követte az esztergomi oldalkanonok két udvari káplán-nal. A Josephinum árvaház növendékei török zene mellett várták, és a fiatal katonatisztek puskával felszerelve a székesegyházba vonultak. A trónra két asszisz-tensével, báró Luzsinszky László13 esztergomi őrkanonokkal és Draveczky Ferenc14 kanonokkal, nyitrai főesperessel ment fel. A szentmisét Richvaldszky György tar-totta.15 A prímás a szentmise végeztével rövid beszéddel köszöntötte a nagy oltár előtt összejött kanonokokat kinevezésük sorrendjében, hírül adva nekik ezt az ün-nepet, amelyen őfelsége az esztergomi káptalan jelvényét Szent Istvánnak, Magyar-ország apostoli királyának és Szent Adalbertnek, az esztergomi érsekség patrónusának szentelte.
A prímás egyenként helyezte a térdelő kanonokokra a Szent Adalbert-rendjelet.
Ekkor kanonok volt16 Jaklin István Miklós, Szentiványi Rafael, Keglevics Zsigmond gróf, a nagyprépost,Hyross János, Richvaldszky György, Fába Simon, Kemény László gróf, Galgóczy Ferenc, Nagy István, Luzsinszky László báró, Filó János, Schwartzer János Lajos báró, Szerdahelyi Gábor, Draveczky Ferenc, Kondé Miklós, Okolicsányi Imre, Szabó András, 1804-től kassai püspök, Iváncsics János, Splényi Ferenc, a későbbi váci püspök, Hollósy György, Perényi Imre báró, Görgey Márton későbbi felszentelt püspök, 1807. augusztus 1-jétől pécsi püspök. Ekkor tehát az esztergomi kanonokok 23 stallumot foglaltak el. A nyakékek átadása után Keglevics
8 Ephemerides Vindobonenses, Nr. XLIII. 24., Oct. 1777., 407–408. (A továbbiakban Eph Vin.)
9 Szentiványi Rafael (Csalár, Nógrád vm. – Nagyszombat 1783. okt. 27.) 1756-ban pozsonyi, még ebben az évben esztergomi kanonok, 1769-ben nógrádi főesperes, 1769-ben olvasó-kanonok. Később arbei püspök. 1777. április 14-én szenttamási prépost. Vö. KOLLÁNYI
Ferenc, Esztergomi kanonokok 1100–1900, Esztergom, 1900, 369.
10 KOLLÁNYI, i. m., 369.
11 EphVin, 407–408.
12 KOLLÁNYI, i. m., 388.
13 Uo., 379.
14 Uo., 383.
15 EphVin, 408.
16 Vö.: KOLLÁNYI, i. m.,347; 369; 372–375; 377; 379–381; 383–389.
BEKE MARGIT
Zsigmond gróf beszédet mondott a káptalan nevében, amely latinul és németül is megjelent.17 A szertartást befejezve a prímás leszállt trónjáról, a zenészek kórusának kíséretében Te Deumot intonált a nagy oltárnál, majd Deus, cujus Misericordiae kezdetű könyörgést mondott. Ezután a híveknek ünnepi áldást osztott, és kihirdette latinul, hogy 40 napi búcsút lehet nyerni a szokásos feltételek mellett.
A szertatás befejeztével az egész esztergomi főkáptalan, valamint a jelen lévő po-zsonyi társaskáptalan két küldöttje köszönetet mondott az ajándékért, és a popo-zsonyi kanonokok gratuláltak az esztergomi főkáptalannak. Ezután a hercegérsek mozsár-ágyúk dörgése és harangzengés kíséretében visszatért az érseki rezidenciába.
Fél kettőkor a mágnások az egész káptalannal és más nemes személyekkel (nagy-jából hetvenen) fényes ebéden vettek részt, amely alatt mozsárágyúk szóltak. Este a zeneakadémia tartott előadást. Még aznap az esztergomi főkáptalan konzisztóriumot tartott, ahol maga a hercegprímás elnökölt az egész káptalan jelenlétében.
Egész Nagyszombat városa ünnepelt, hiszen minden káptalani ház és az érseki rezidencia ablakait kivilágították, fáklyákkal díszítették. A vacsoravendégeknek pedig ismét a Josephinum katona ifjai szolgáltak török zenével.
Az esztergomi kanonokok igen hálásak voltak e szép ünnepségért. Megígérték, hogy ebből az alkalomból a királyi kegyet örök emlékül akarják megtartani, ezért a rendes konventmisén felül, amit ezen a napon, azaz Szent Teréz ünnepén őfelségéért szoktak felajánlani, más fogadalmat is tett a káptalan. Azt is ígérték, hogy a királynő férjéért, Ferenc elhunyt császárért Terézia ünnepén is mindig teljesítik a votív misét.
Ezekkel a hírekkel Bécsbe küldték Keglevics Zsigmond gróf nagyprépostot Jaklin István Miklós éneklő kanonokkal.
A levéltári forráson kívül az eseményről beszámolt az Ephemerides Vindo-bonenses.18 A folyóirat a jelvény pontos leírását is közli: arany keresztből, pontosab-ban máltai keresztből állt. Egyik oldalán égetett zománc, ovális fehér előlapján Szent
17 Eph Vin, 408. Sermo die XV. octobris MDCCLXXVII dum Mariae Theresiae reginae apostolicae munificentia insigne capitulare honoribus S. Stephani regi apostolici, et S.
Adalberti archi-dioecesis Strigoniensis patroni dicatum e manibus celsissimi ac reveren-dissimi SRI principis Josephi e comitibus de Batthyan Regni Hungariae primiatis et archi-episcopi Strigoniensis ex delegatione regia reciperet metropolitanum capitulum ecclesiae Strigoniensis dictus per illustrissimum dominum Sigismundum e com. Keglevics de Buzin, electum episcopum macariensem EMS canonicum et praepositum majorem, Typis Tyrna-viensibus. Lelőhely: Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár.
18 Eph Vin, 407–408.
A Szent István és Szent Adalbert esztergomi székeskáptalan díszjelvényének átadási ünnepélye…
85
Adalbert Szent Istvánt sacro baptismato, vagyis szent olajjal megkereszteli.19 Kör-irata ARCHI DIOECESIS STRIGONIENSIS PATRONUS. A hátlapján MT, a királynő monogramja olvasható fekete betűkkel. Ezt a jelvényt egy magyar királyi felségjelvény erősíti a vörös szalaghoz, amely szintén ovális, zöld babérkoszorúval keretezett, vörös mezőben az ismert zöld hármashalom, egy arany koronából kinövő ezüst apostoli kettős kereszt. Fölötte zárt arany korona, de nem a Szent Korona. Ez a korona teljesen megegyezik a Szent István-rend jelvényének koronájával. Az esz-tergomi fő székeskáptalan színes jelvényét 1806-ban közlik, amely első darabja, így mintájául szolgálhatott a későbbi káptalani jelvényeknek.20 Katona István történész 1809-ben csupán az említett folyóirat leírásának néhány sorát vette át.21
A kanonoki díszjelvények sorát az esztergomi nyitotta meg, amelyet a kalocsai székeskáptalan követett 1779-ben, a nagyváradi latin szertartású káptalan 1801-ben, a zágrábi székeskáptalan 1802-ben, a nyitrai 1803-ban, a szepesi 1808-ban, a csanádi 1810-ben, az erdélyi 1814-ben, a fiumei társaskáptalan 1815-ben.22 (A díszjelvény nem képezte az egyes személyek tulajdonát, ezért érthetetlen, hogyan kerültek ki egyes darabok a bazilika sekrestyéjéből.)
Ezt a gesztust a káptalan szívesen vette, ugyanis elesett a zólyomi, gömöri, tornai főesperességektől az új püspökségek felállítása miatt. Kárpótlásul a királynő 1780-ban a nyitrai püspökségből a dömösi apátságot az esztergomi főkáptalannak juttatta, de ennek fejében a káptalan köteles volt 3 nyitrai kispap nevelésének költségeit fe-dezni.23
Ettől az időtől kezdve a kanonokok díszöltözékéhez tartozott a Szent István- és Szent Adalbert-rendjel viselése. A rendjelet a kanonokok a beiktatásuk alkalmával kapták meg, amely a mozetta, a lila birétum átadása után következett. Ezt egészítette ki 1856-tól a IX. Pius pápa által adott engedély a hermelinszegélyes cappa magna viselésére, amelyet először az esztergomi bazilika ünnepélyes felszentelésekor, vagyis 1856. augusztus 31-én viseltek. XIII. Leo pápa 1900-ban a kanonokoknak protono-tarius ad instar címet adományozott, amely infula, lila színű birétum és lila reverenda
19 Eph Vin, 408; Josephus ASZALAY, Mappa generalis [...], Bécs, 1830–1838; ALEXY, i. m., 102;
PANDULA Attila, Káptalani jelvények Magyarországon = Honfoglalásunk és előzményei: Keresztény egyházak és történelmi szerepük a Kárpát-medencében, szerk. CSIHÁK György, Bp., Zürich, 246–
252. Ebben a nyakék későbbi használatára vonatkozó adatok is találhatók.
20 Mappa generalis Regni Hungariae […], 1806, Signa distincta capitulorum. FSzK T 671.
21 Stephanus KATONA, Historia critica regni Hungariae, XX, Buda, 1809, 875.
22 A Mappa generalis táblázata.
23 KOLLÁNYI, i. m., 365.
BEKE MARGIT
viselésével járt. VI. Pál pápa 1968-ban a protonotarius kategóriákat megszüntette.24 A díszjelvényeket büszkén viselték a kanonokok, amelyek a beiktatásuk utáni idők-ben róluk készített festményeken is láthatók.
24 BEKE Margit, Esztergomi kanonokok, 1900–1985, Unterhaching, Görres Gesellschaft, 1989 (Dissertationes Hungaricae ex Historia Ecclesiae, 10), 22.
87