CZIBULA KATALIN

„Tsak emberi szeretettel lehet az embereket meg nyerni és a’ virtusra vezérelni.”

Katona József és a templomos lovagok

A Katona József ifjúkori (Bánk bán előtti) műveinek kritikai kiadását célzó projekt¹ fontos következménye, hogy a szerzőnek olyan művei is ismét a kutatás fókuszába kerülnek, amelyekre eddig nem vagy csak alig reagált a tudományos közvélemény, akár mert nem tartotta jelentős eredeti műveknek vagy sikeres magyarításoknak, akár mert fordításokként kezelve az életmű perifériájára utasította őket. Ilyen alkotás a Friedrich Julius Wilhelm Ziegler² Jolantha Königin von Jerusalem című drámája alapján készült Katona-fordítás is, amely a Jolánta jeruzsálémi királyné³ címet viseli.⁴

A szöveg a modern értelemben, tehát a Kazinczy mércéjével szorosnak nevezett fordítás kategóriájába tartozik, de akkor sem elhanyagolható teljesítmény a magyar drámairodalom szempontjából, ha nem csupán a Bánk bán dramaturgiai rákészülő-désének tekintjük a művet, hanem önálló értékkel, jelentőséggel bíró műalkotásként, amely egyedi színt képvisel a korai hivatásos magyar színpad palettáján. Ugyanakkor a fordítói választás, amely a Jolanthában találta meg azt a lehetőséget, hogy a legfon-tosabbnak ítélt problémákról, emberi tartalmakról és sajátos dramaturgiai megoldá-sokról fogalmazzon meg fontos közléseket a befogadó számára, mégiscsak az életmű további darabjai, jelesül a Bánk bán felől nyerik el jelentőségüket.

1 A kutatást korábban az OTKA K 81.791., jelenleg az NKFI 119580. számú pályázata támogatja.

2 Életrajzát és jelentőségét a korszak színháztörténetében egy korábbi születésnapi kötetben vázoltam: CZIBULA Katalin, Két kézirat, egy német nyelvű dráma és egy fordítás: Katona József Jo-lánta a’ Jerusálemi Királyné című drámafordításának szövegkiadásáról = MONOKgraphia: Tanul-mányok Monok István 60. születésnapjára, szerk. NYERGES Judit,VERÓK Attila, ZVARA Edina, Bp., Kossuth, 2016, 109–113.

3 A továbbiakban két alakban használom a drámák rövidített címét, a Jolantha a német erede-tire, a Jolánta a magyar fordítás(ok)ra utal.

4 A dráma egyetlen kiadása a Solt Andor által sajtó alá rendezett szöveg: KATONA József Összes művei, kiad., jegyz., utószó SOLT Andor, Bp., Szépirodalmi, 1959, I, 357–436.

„Tsak emberi szeretettel lehet az embereket meg nyerni és a’ virtusra vezérelni.”…

123

A történelmi dráma műfaja nem idegen sem az európai, sem a magyar drámaírói hagyományban illetve a magyar színpadon sem: a barokk és klasszicista színház ér-deklődéssel és gyakran fordul a történelmi téma felé,⁵ és ez az érdeklődés tovább él a 19. század első évtizedeiben is, habár határozott hangsúlyeltolódásokkal. Míg a 18.

század folyamán az iskolai előadások nagy száma miatt a bibliai orientációjú darabok vannak túlsúlyban, addig a századforduló felé közeledve egyre erősödik a római és bizánci, illetve kora középkori európai történelem egyes epizódjainak ábrázolása. A magyar történelem iránti fokozott érdeklődés mellett folyamatosan jelentkezik az a történelmi tematika,⁶ amely nem a Biblia világával való érintkezés miatt érdekes a színház számára, hanem azért, mert aktuális tartalmakra irányítja a figyelmet, illetve a közönség aktualitás iránti érdeklődését hivatott kielégíteni.

A közönség érdeklődésére reflektáló témaválasztás Katona korai időszakában is tetten érhető. Szmolenszk ostromlása című, elveszett drámája az oroszországi európai érdeklődést tükrözi,⁷ és 1812-ben fordítja le Iffland drámáját Az üstökös csillag cím-mel. Az 1811. év felkavaró eseménye volt a mintegy nyolc hónapig szabad szemmel is látható Nagy Üstökös, amelyet a csillagászat C/1811 F1 jelöléssel tart számon, és amelynek kiemelt jelentőséget tulajdonítottak a napóleoni háborúkkal kapcsolatos jövendölésekben.⁸ Emléke olyan sokáig élt a köztudatban, hogy később Lev Tolsztoj is megörökítette a Háború és békében.

A Jolánta-dráma szokatlanul nagy népszerűségnek örvendett Magyarországon.

Katona mellett Murányi Zsigmond is lefordította,⁹ és a két különböző fordítás elter-jedt a vándortársulatok műsorán. Mára már nem lehet biztonsággal elkülöníteni, mi-kor, melyik fordításban adták elő. Olyannyira, hogy amikor Kerényi Ferenc számba vette a Katonához köthető darabok előadásait, egyedül a Jolánta esetében nem tudott

5 Vö. VARGA Imre, PINTÉR Márta Zsuzsanna, Történelem a színpadon: Magyar történelmi tárgyú iskoladrámák a XVII–XVIII. században, Bp., Argumentum, 2000 (Irodalomtörténeti Füzetek, 147), és legújabban PINTÉR Márta Zsuzsanna doktori értekezése: A történelmi dráma alakzatai a 16–18. századi magyar irodalomban, kézirat, 2016.

6 Lásd NAGY Imre, Nemzet és egyéniség: Drámairodalmunk az 1810-es években: a hazafiság drámái, Bp., Argumentum, 1993 (Irodalomtörténeti Füzetek, 131).

7 A darabról lásd CZIBULA Katalin, Szmolenszk ostromlása: Katona József fordítása egy osztrák szi-nésznő nyomán = Amicitia: Tanulmányok Tüskés Gábor 60. születésnapjára, Beiträge zum 60.

Geburtstag von Gábor Tüskés, szerk. LENGYEL Réka, CSÖRSZ Rumen István, HEGEDÜS Béla, KISS Margit, LÉNÁRT Orsolya, Bp., Reciti, 2015, 467–478.

8 Vö.: Napóleon és Tecumseh üstököse, 1811, http://astrocoins.mrcollector.eu/index.php/hu/fo-menu/naprendszer/uestoekosoek/80-napoleon-uestoekoese-1811 (2017.01.07.)

9 Kéziratban: OSZK Színháztörténeti Tár, N.Sz. I. 10. jelzet.

CZIBULA KATALIN

pontos kimutatást készíteni az előadások adatairól.¹⁰ Nem lehet egyértelműen kide-ríteni, hogy a nagyszámú előadás mögött mely fordítás húzódott meg. Az eredeti drámát a pest-budai német színház is gyakran műsorára tűzte: az 1798-as bemutató után 1827-ig 27 alkalommal adták elő.¹¹

Ziegler a Jolanthában a templomos lovagrend kialakulásának korába helyezi a cse-lekményt. A templomosok története iránt szinte feloszlatásuk pillanatától nagy ér-deklődéssel fordult a közvélemény és a tudomány egyaránt. A 18. század második felében több kiadvány is nagy népszerűségnek örvendett ebben a tárgykörben.¹² Ek-kor a rend története, regulái és a nagymesterek élete, tevékenysége határozta meg a történeti munkák koncepcióját, később azonban az a tendencia vált uralkodóvá, amely a mai napig jellemzi a templomos rend iránti érdeklődést:¹³ a rend elleni egy-házi eljárás került a középpontba, amely eretnekséggel, istenkáromlással és szexuális perverzióval vádolta meg a rend tagjait, valójában azonban a világi hatalmak, első-sorban a francia király, Szép Fülöp anyagi érdekei mentén alakult.

Nemcsak a történetírás körében volt meg a kíváncsiság a templomos lovagok iránt, hanem a drámairodalomban is. Ziegler darabján kívül, vele hozzávetőlegesen egy időben többször jelenik meg a téma a színpadon is, de ott is a rend részvétele a keresztes hadjáratokban és feloszlatásának történelmi környezete határozza meg a

10 KERÉNYI Ferenc, Katona József a magyar színpadok műsorán (1811–1837), Irodalomtörténeti Közlemények, 1992, 399–413.

11 Deutsche Theater in Pest und Ofen 1770–1850: Normativer Titelkatalog und Dokumentation, Hrsg.

Hedvig BELITSKA–SCHOLTZ, Olga SOMORJAI,Elisabeth BERCZELI, Ilona PAVERCSIK, Bp., Argumentum, [1996], I, 473.

12 Például: Pierre DUPUY, Histoire de l'ordre militaire des templiers, ou chevaliers du temple de Jerusalem (etc.), Brusselles, Pierre Foppens, 1751; Philippe Antoine GROUVELLE, Memoires historiques sur les Templiers ou eclaircissemens nouveaux sur leur histoire…, Paris, F. Buisson, 1805. Német nyelvű fordítása: Leipzig, Georg Voss, 1806. Német nyelven továbbá: Geschichte der Abschaf-fung des Tempelherren-Ordens: Aus dem Französischen, Altona, Eckhardt, 1780; Carl Gottlob A N-TON, Versuch einer Geschichte des Tempelherrenordens, Leipzig, Böhme, 1781. A témának magyar szakirodalma is van ebből az időszakból: Senquicziensis Chronicon Militaris Ordinis Equitum Templariorum, e bullis papalibus diplomatibus Regiis, etc., ed. Martinus GeorgiusKOVACHICH, Pestini, Trattner, 1789.

13 A fentebb említett munkák részletesen foglalkoznak a rend megalapításnak körülményeivel is, és a rend teljes történetét kívánják megírni, de a 18. század végétől egyre inkább a bot-rányos egyházi per és a feloszlatás kap hangsúlyt. Pl. Daniel Gotthilf MOLDENHAWER, Prozess gegen den Orden der Tempelherren: Aus den Originalacten der päpstlichen Commission in Frank-reich, Hamburg, Bohn, 1792. Érvényes ez a tendencia mindmáig, legutóbb MOLNÁR Máté, A templomos lovagrend alkonya, Bp., Miles Christi, 2010.

„Tsak emberi szeretettel lehet az embereket meg nyerni és a’ virtusra vezérelni.”…

125

drámák anyagát.¹⁴ A Pest-Budán játszó német nyelvű társaságok Kalchberg színmű-vét két változatban is bemutatták, és játszották Raynouard Les templiers című drámá-ját.¹⁵

Amikor Katona Ziegler darabjának lefordításával foglalkozik, az általános érdek-lődést a téma iránt ismét felszínre hozza, hogy Napóleon 1805-ben létrehozott egy bizottságot, amely rehabilitálta a templomos rendet.¹⁶

A Jolantha témája annyiban különleges, hogy nem a rend alkonyával foglalkozik, hanem a megalapítása, megszilárdulása körüli időket választja történelmi környeze-tül, és cselekményének idejét pontosan meghatározza: az 1135. évre teszi. Az ilyen pontos időmeghatározás általában egy konkrét történelmi eseményhez szokta kap-csolni a drámai akciót. Itt, mint látni fogjuk, némileg más a helyzet, ez az év a temp-lomos rend történetében nem szerepel kiemelkedően a történeti munkákban.

Az alapítás azonban nem esik messze ettől a dátumtól.¹⁷ A rend létrejöttének egyik legfontosabb oka a Szentföldre tett európai zarándoklatok megszaporodása, ami előhívta ennek a fegyvertelen polgári tömegnek a védelmét. Szükség volt tehát olyan szervezett, mélyen vallásos, de katonai erőkkel is rendelkező intézményre, amely példaképül szolgál a zarándokoknak, ugyanakkor biztosítja katonai védelmü-ket. Ezért hozza létre 1118-ban a legenda szerint kilenc hős lovag Krisztus szegény lovagjainak (Pauperes Commilitorum Christi) vagy a templom lovagjainak (Fratres Militiae Crucis Templi) azt a csoportosulását, amely egyesíti a szerzetesi és a katonai

14 A legnépszerűbbek: Johann Nepomuk von KALCHBERG, Die Tempelherren: Ein dramatisches Gedicht in fünf Aufzügen, 1788; François-Just-Marie RAYNOUARD, Les Templiers: tragédie représentée pour la première fois sur le Théâtre Francais par les Comédiens ordinaires de l'Empereur, le 24 floréal an XIII (14 mai 1805); Précedée d'un précis historiques sur les Templiers, Paris, Giguet et Michaud, 1805. Német nyelven: Carl Friedrich CRAMER, Die Tempelherren: Trauerspiel in fünf Aufzügen nach Raynouard, Leipzig, G. Voss, 1806.

15 Deutsche Theater in Pest und Ofen, i. m., II, 809–810.

16 A rend történetéhez az alábbi internetes oldalak nyújtanak segítséget: Templerlexikon, http://www.templerlexikon.uni-hamburg.de/Links2.html; Barbara FRALE, La storia dei Templari e l’apporto delle nuove scoperte, http://www.personales.ulpgc.es/mronquillo.dch/RM-Frale-Templari.pdf és http://www.tempelherrenorden.de/inhalt/geschichte.html (letölt-ve: 2017.01.07.).

17 A templomos lovagokról igen sok és nagyon különböző hitelességű publikáció jelenik meg folyamatosan, köszönhetően annak, hogy a populáris kultúra igen sok regiszterén megjele-nik a téma. A rend történetéhez korrekt magyar nyelvű irodalom a teljesség igénye nélkül:

Stephen HOWARTH, A templomosok titka, ford.PÁLVÖLGYI Endre, Bp., Kossuth, 1986;

ZOMBORI István, Lovagok és lovagrendek, Bp., Kozmosz Könyvek, 1988; Piers Paul READ, A templomosok, ford. MAJOROSSY Judit, Bp., Gulliver, [2001]; Volker LOOS, A templomos lovag-rend története: A keresztes hadjáratok korának krónikája, Pécs, Art Nouveau, 2001; Bohumil VURM, Zuzanna FOFFOVÁ, A templomosok története, ford. BARNA Ottília, Bp., Sziget, 2013.

CZIBULA KATALIN

erényeket. Ez utóbbi, később népszerűvé vált nevüket azért kapták, mert II. Balduin jeruzsálemi király azzal támogatta az alakuló rendet, hogy nekik adományozta lakhe-lyül a korábbi Salamon-templom egyik szárnyát.

A rend tagjai számára kötelező érvényű volt a szerzetesi élet három fontos sza-bálya: szegénység, tisztaság, engedelmesség. Regulájukat a troyes-i zsinat hagyta jóvá 1128-ban, és mint Piers Paul Read fogalmaz:

azáltal, hogy egy lovagi szervezet számára kolostori fegyelmet írtak elő – a Római Birodalom bukása óta Nyugaton először –, olyan fegyelmezett és egy-séges nehézlovasságot állítottak csatarendbe, amely nem volt kitéve személyes hűbériség vagy a feudális adóterhek bizonytalanságainak.¹⁸

Első nagymesterük egy champagne-i származású nemes, Hugues de Payns volt, a kilenc lovag egyike, aki 1070 körül született, több keresztes háborúban is részt vett.

A rend komoly anyagi támogatásokat szerzett Európában, ami nagyban köszönhető Hugues de Payns személyes barátja, Clairvaux-i Szent Bernát pártfogásának. Ő dol-gozta ki a templomosok reguláját is, amely így sok közös pontot mutat a ciszterci rend szabályaival. Szent Bernát egyengette a rend útját a pápánál is, aki a későbbiek-ben pápai bullában garantálta a rend kiváltságait, többek közt azt is, hogy közvetle-nül, más intézmény bevonása nélkül a pápa fennhatósága alá tartoztak.

A rend Jeruzsálemben komoly politikai erőt is jelentett: II. Balduin jeruzsálemi király 1127-ben azzal a megbízatással küldte Hugues de Payns-t és Guillaume de Bures-t Európába, hogy győzzék meg Fulko Anjou uralkodót, vegye el feleségül Balduin lányát Melisande-ot, a jeruzsálemi trón várományosát.¹⁹ A diplomáciai kül-detés sikerrel járt, Fulko 1129-ben feleségül vette a jeruzsálemi hercegnőt, és Balduin halála után, 1131-ben elfoglalta Jeruzsálem trónját.

Hugo de Payns nemcsak arra használta fel az európai utat, hogy nyélbe üsse ezt a házasságot, hanem arra is, hogy ismét hatalmas adományokkal gazdagítsa a rendet.

I. Henrik angol király bőkezű ajándéka révén nemcsak francia földön, hanem most már Angliában is fontos híveket szerzett a templáriusok ügyének. Későbbi tevékeny-ségéről a források keveset tudnak, de abban megegyeznek, hogy a halála 1136-ra tehető.

Ebbe a történelmi szituációba helyezi a dráma szerzője a kötelesség és a szerelem hagyományos értékei mellett szerveződő hatalmi és erkölcsi összeütközéseket. A címszereplő Jolantha Jeruzsálem királynője, és mivel népe is szorgalmazza, hogy a

18 READ, i. m., 102.

19 Uo., 96–97.

„Tsak emberi szeretettel lehet az embereket meg nyerni és a’ virtusra vezérelni.”…

127

háborús időkben férfitámaszt találva férjet válasszon magának, ezért szerelmesét, a templomos lovag Fulquest akarja maga mellé ültetni a trónra. A templomos rendet alapító Hugo von Payens távollétében azonban felülkerekednek Fulques ellenségei, a magát frissen nagymesterré kinevező Raymund von Tyrus és unokatestvére, a Jo-lanthába szerelmes keresztes lovag, Barzellona grófja. Előbb a rend törvényeinek megszegéséért börtönre és megaláztatásra ítélik Fulquest, majd mikor ezt a vissza-térő nagymester, Hugo megakadályozza, gyilkossági kísérletet követnek el ellene. A merénylet azonban kudarcba fullad, mert Jolantha rokona, a királynőbe ugyancsak reménytelenül szerelmes Fridolin lovag feláldozza önmagát, és Fulques köntösében őt éri a halálos támadás. A szerelmesek így egymáséi lesznek, a rend nagymestere, Hugo pedig visszatér a pogány fogságba, mert ő hozta azt a törvényt, hogy a rend pénzen nem válthat ki hadifoglyokat az ellenségtől, és nem szegi meg saját törvé-nyeit.

A drámaíró láthatólag több szinten is használja-kihasználja a történelem adottsá-gait, és teremt nemcsak drámai szituációt, hanem a közönség számára elfogadott középkor-illuziót: külsőségeiben, a templomos erkölcsiség hangsúlyozott megjelení-tésével, valamint a történelmi alakok drámai erőtérbe helyezésével.

A templomosok öltözéke sajátos keveréke volt az aszketikus szerzetesi viselet-nek, a katonák számára szükséges védőöltözetnek és fegyverzetnek. Fehér köpenyt hordtak, amely a jellegzetes templárius kereszttel volt díszítve. Lovagi voltukat a kard hangsúlyozta. A drámaszerző is jelentőséget ad az öltözet sajátosságainak: ennek megvonásával bünteti Raymund, a rend vezetője Fulquest. Ugyanígy a hangulat és hitelesség külsődleges megteremtésére szolgál a templomosok történetében fontos szerepet játszó földrajzi nevek gyakori használata: hivatkozás történik a Sion hegyi templomra, az askaloni (= Askelón) csatára, Akrába száműzik a bűnösöket, Fulques részt vesz Samaria és Akkon²⁰ elfoglalásában. Vannak olyan utalások is, amelyekben történeti tények sajátosan keverednek össze. Antiókhia fejedelme mint férjjelölt em-líttetik a drámában, és valóban, ez az uralkodó kapcsolatban állt a jeruzsálemi királyi házzal, de nem a Balduin királyt a trónon követő lányának, Mélisande jeruzsálemi királynőnek, hanem testvérének, Alíz hercegnőnek volt a férje, illetve közös gyerme-kük viselte ezt a címet. Mint ahogy Szaladin szultán is, akiben a pogány ellenség ölt testet a darabban, létező személy volt, de a dráma történésének idején még meg sem született.

20 A város jelentős kikötő volt, majd Jeruzsálem eleste után a templomosok székhelye lett.

CZIBULA KATALIN

A hagyományos történelmi dráma külsődleges, hangulati elemeinek alkalmazása mellett sokkal fontosabbnak tűnik, hogy a szerző láthatólag igen érdeklődik a temp-lárius regula kitételei és annak megtartása/megszegése iránt. A dráma teljes harmadik felvonása annak a pernek a megjelenítése, amelynek során Raymund nagymester el akarja ítéltetni Fulquest a rend törvényeinek megsértéséért. Itt a szabályzatnak olyan elemei jelennek meg, amelyek ismeretéhez nem kell ugyan túl mélyre ásnunk a rend történetében, de mégiscsak arról van szó, hogy a szerző fontosnak tartja a szigorú rend néhány előírását kiemelni, méghozzá nem kompromittáló céllal, hanem látha-tólag a rendszer igazságos működésének szabályozójaként. Katona fordításában ezek az értékek így summáztatnak:

a’ leg nagyobb Gonoszságok[:] Meg futamodni, mig tsak egy Keresztyéni Zászló lobog az ütközet helyén; Javakat birni, vala melly Keresztyén ellen fegyvert rántani, és titkolt szerelembe élni.²¹

Az itt megfogalmazott négy értékkel valóban a templomosok legfontosabb sza-bályait emeli ki: egy templomosnak a harcban a végsőkig ki kell tartania, és főbenjáró bűn fegyvert emelni keresztény hívőre. Ugyanakkor a szerzetesi regulákhoz hason-lóan tilos a templomosnak magánvagyonnal rendelkeznie. Ezt valószínűleg azért fontos kiemelni, mert a templomos lovagok között az akkori keresztény világ leg-gazdagabb családjainak tagjai is megtalálhatóak, tehát például az örökség, adomány kérdése komoly problémát jelenthetett volna, ha nem közvetlenül a rend kapja eze-ket a javadalmakat. A szexuális önmegtartóztatásra vonatkozó előírás többször is felmerül a darab cselekménye folyamán. Itt azonban nemcsak a szerzetesi tisztaság őrzéséről van szó, hanem arról is, hogy olyan házas férfiak is csatlakoztak a templom lovagjaihoz, akiknek felesége élt, és engedélyezte férjének, hogy belépjen a rendbe.

Fulques perében emlegetnek egy bizonyos Kunót, mint „az első templárius, aki egy nőnek meghodolt”, és kilépett a rendből. Ez a bűn tehát a templáriusok közül való kizárást hozza magával. A tiltott szerelem konkrétan egy másik regulába ütköző cse-lekedetben manifesztálódik a drámában: Fulques Jolantha képét őrzi a mellén, és nem hajlandó megválni ettől a képtől, sőt megmutatni sem, védelmezve a királynő személyét az indiszkréciótól. A templomosok számára kizárólag a Mária iránti tisz-telet kellékei engedélyezettek. Ennek a bírósági tárgyalásnak a vitája tehát a szerző interpetációjában a szerzetesi és a lovagi értékek összeütközését reprezentálja. Ful-ques a lovagi erények képviselője: megvédi a becsületét a kötekedő, majd fegyverrel

21 Az idézeteket a drámának Katonához kapcsolható kéziratából idézem: Jolánta a’ Jerusálemi Királyné, Szomorú Játék négy Fel vonásban,ZIEGLER után forditotta KATONA Jósef, Or-szágos Ügyész. Lelőhely: OSzK Színháztörténeti Tár N.Sz. I. 11/1. jelzet 13v.

„Tsak emberi szeretettel lehet az embereket meg nyerni és a’ virtusra vezérelni.”…

129

rátámadó keresztény Barzellona lovag ellenében; a személyes vagyonát nem adja át a lovegrendnek, hanem a szegények megsegítésére használja fel; titokban váltságdíjat fizet az ellenségnek az öreg nagymester, Hugo kiszabadításáért; és mint keresztény lovag védelmezi szerelmét. Éppen ezáltal ad támadási felületet az ellenséges nagy-mesternek, aki az életére tör, de gonosz szándékát a rend fenntartásának hamis ör-vébe burkolja, és a rend alaptörvényeiből a szerzetesi értékekre koncentráló szabá-lyokat hangsúlyozza. Ezt az elkötelezettséget fogalmazza meg Fulques-hoz intézett felszólalásában is: „Engedelmesség a’ te elsö esküvésed az minden mást meg erötle-nit.”²² A 19. századi szerző láthatóan a lovagi erényeket föléje helyezi a szerzetesi kötelességeknek: a dráma pozitív hőse képviseli hitelesen a lovagok értékeit, és a szerzetesi szabályok szószólója valójában hamis céljaihoz használja fel eszközként a szerzetesi regulát. Ziegler azonban sokkal jobb drámaíró, mint korának átlaga, és ennél bonyolultabb az erkölcsi világhoz való viszonya.

Ennek megismeréséhez a történelmi háttér megjelenésének harmadik aspektusát kell tekintenünk: a valós és fiktív személyek megjelenítését a dráma szereplőiben. A korábban vázolt történeti tények között nem nehéz néhány alakot azonosítanunk, illetve felismernünk a dráma szereplőiben: Hugo von Payens, a drámai konfliktust megoldó nagymester történelmi hitele a legerősebb a darab világán belül.

Ennek megismeréséhez a történelmi háttér megjelenésének harmadik aspektusát kell tekintenünk: a valós és fiktív személyek megjelenítését a dráma szereplőiben. A korábban vázolt történeti tények között nem nehéz néhány alakot azonosítanunk, illetve felismernünk a dráma szereplőiben: Hugo von Payens, a drámai konfliktust megoldó nagymester történelmi hitele a legerősebb a darab világán belül.

In document Lelkiség és irodalom Tanulmányok Szelestei N. László tiszteletére (Pldal 122-132)