Orczy Emma bárónő, az angolok Emmuskája,1 a Vörös Pimpernel2 szerzője, akiről a Vénusz bolygó egyik kráterét elnevezték,3 Magyarországon kevésbé ismert, művei sokáig a tiltott kategóriába tartoztak. Könyvtárainkban megtalálhatók régi kiadású, angol nyelvű művei, és leginkább a – megjelenése óta töretlen népszerűségnek ör-vendő – Vörös Pimpernel, A rejtélyes sarok, a Lady Molly kalandjai magyarul is.4 Antikvár példányokban többnyire ezekhez férhetett hozzá az olvasó. Az újabban készült ma-gyar kiadások a régiek felhasználásával készültek. Emmuska leghíresebbé, legsi-keresebbé váló művét, a francia forradalom idején játszódó, eredetileg színdarab formában megírt történetet, a Scarlet Pimpernelt hiába állította színre a neves angol színészdinasztia tagja, a színész-intendáns Fred Terry (1863–1933) 1903. október 15-én a nottinghami Theatre Royalban, Sir Percy Blakeney, a Vörös Pimpernel tört15-énete nem aratott sikert. Az 1905. január 5-i londoni New Theatre-beli előadás azonban további 122 bemutatónak és számtalan újrarendezésnek, megfilmesítésnek, egyéb adaptációnak hozta meg a sikert, a világhírt.
1 Orczy Emma (Tarnaörs, 1865. szeptember 27. – London, 1947. november 12.) személyisé-gének megfelelően egyszerűsítette le a nagymamái keresztneveivel megegyező teljes nevét – orci bárónő Orczy Emma Magdaléna Rozália Mária Jozefa Borbála – Emmuskára. Ld.
emlékiratának (Links in the Chain of Life, 1947) első fejezetét: http://www.blakeneyma-nor.com/books/links/life.html. Emmuskáról, családjáról: H.KAKUCSKA Mária, A sikertelen színdarabíró Orczy Emmuska útja a világsiker felé = Szín – játék – költészet: Tanulmányok a nyolcvan-éves Kilián István tiszteletére, szerk. CZIBULA Katalin, DEMETER Júlia, PINTÉR Márta Zsuzsanna, Bp., Nagyvárad, Partium, Protea Egyesület, reciti, 2013, 375–382, 3–6. jegyzet; UŐ, Az Orczy család és a piarista rend = A piarista rend Magyarországon, szerk. FORGÓ András, Bp., Szent István Társulat, 2010, 462–468, 1. jegyzet.
2 A Scarlet Pimpernel először 1905. január 12-én jelent meg könyvalakban. 1907. február 15-én már a 24. kiadás látott napvilágot. 1907-ben május 29-ig (csupán ebben az évben) összesen hatszor jelent meg: egyszer normál, ötször népszerű kiadványként. A Pimpernel sikeréről: H.
KAKUCSKA Mária, Az Orczy család és a magyar színjátszás = Dráma – múlt, színház – jelen: Tanul-mányok a dráma- és színháztörténet köréből, szerk. CZIBULA Katalin, EMŐDI András, JÁNOS-S ZAT-MÁRI Szabolcs, Nagyvárad, Partium, 2009, 347–356, különösen a 28–29. jegyzet.
3 J.S.A., Magyar kráterek a Vénuszon (2004. április 22.), https://www.csillagaszat.hu/csilltort /magyar-csillagaszattortenet/magyar-altalanos/magyar-kraterek-a-venuszon/.
4 A Pimpernelről, a Rejtélyes sarokról, Lady Molly kalandjairól: H.KAKUCSKA, A sikertelen…, i. m.
H.KAKUCSKA MÁRIA
Orczy Emma a Scarlet Pimpernel tizenöt romantikus kalandján kívül írt még más történeteket is. A Pimpernel sikerével azonban egyetlen műve, még a számos újítást tartalmazó, korábban keletkezett krimijei sem versenyezhettek, versenyezhetnek. A magyar olvasó nehezebben fér hozzá a jóval kevesebbszer és hiányosan kiadott de-tektívtörténeteihez. A The Royal Magazine című angol irodalmi folyóirat 1902. áprilisi számában az előző év szeptemberében elkezdett „öregemberes“ bűnügyi sorozat befejeződéséről számolt be. Ugyanitt tájékoztatott Orczy bárónő egy új, a Mysteries of Great Cities „névtelen újságírónős-öregemberes” sorozatának indulásáról, és jelen-tette meg első darabját is. A sarki teázói székéből ki nem mozduló, okosan nyomoz-gató, névtelen öregember alakja először A Londoni titkok című, 1901-es bűnügyi elbeszélések egyik darabjában, The Fenchurch Street Mysteryben tűnt fel. Az írónő könyvalakban a kissé átdolgozott történeteket nem megjelenésük időrendi sorrend-jében adta ki, az újságírónőt pedig Polly Burtonnek nevezte el. A mogorva, igen okosan gondolkodó, nem szimpatikus öregember továbbra is névtelen maradt.
A The Royal Magazine hasábjain 1904–1905-ben olvasható tizenkét sztori a The Case of Miss Elliott című kötetben már 1905-ben megjelent. Így lett a második kötetté az 1908-ban megjelent The Old Man in the Corner, melynek tizenkét elbeszélése a Maga-zine-ban 1901–1902-ben volt olvasható. A harmadik „öregemberes” kötet, a tizen-három történetből álló Unrawelled Knots, 1925-ben jelent meg.
Magyarul csak a második kötet, az Old Man in the Corner tizenegy elbeszélését olvashatjuk A rejtélyes sarokban. A könyvet Orczy bárónő erdélyi rokonainak aján-lotta.5 A magyar kötet tartalmában eltér az angoltól. Nem tudni, hogy a fordító vagy a kiadó elhatározásából, de a tizenkét történetből a magyarban tizenegy lett. Hiányzik az angol tizenegyedik darabja, a The Birmingham Mystery. Lehet, hogy Emmuska cím-változtatása, a The Birmingham Mysterynek The Brighton Mysteryre való átnevezése kel-tette a bizonytalanságot.
A krimi megalkotójának tartott Edgar Allan Poe Marie Roget titokzatos eltűnése (1842) című elbeszélésének hőse, C. Auguste Dupin lovag már megjelent ugyan „ka-rosszékében”, de nem sorozathősként, mint az Old Man in the Corner főszereplője. A krimi teoretikusai6 egy új típusról, a „karosszék-detektív” (armchair detective) figu-rájáról írnak, amelynek első tipikus hőse Orczy Emma „visszatérő” öregembere. A
5 „Szeretett nagybátyámnak és nagynénémnek Wass Czege grófnak és grófnőnek megemlé-kezésül az Erdélyben eltöltött sok-sok boldog napra.” Az eredeti szöveg: „To my dear Uncle and Aunt Count and Countess of Czege in remember of many days spent in Transylvania, october 1908.”
6 Pl. BÉNYEI Tamás, A krimi, a metafizika és a posztmodern, Bp., Akadémiai, 2000; SZOBOTKA
Tibor, Izgalom, rejtély és a nyomozó detektív = SZ. T., Közönség és irodalom, Bp., Gondolat, 1964;
KESZTHELYI Tibor, A detektívtörténet anatómiája, Bp., Magvető, 1979; Ulrich SUERBAUM, Krimi:
Lelkiség és (detektív)regények: Orczy Emma bárónő
195
megbeszélések állandó színhelye, az olcsó étterem, a főhősök társadalmi helyzete, szegényes körülményei és a női nyomozó mind az ő újításai. A nyomozó főhősnő munkával keresi kenyerét, és nem luxuskörülmények között élő, unalomból, kedv-telésből nyomozgató társaságbeli személy, mint Sherlock Holmes vagy Miss Marple.
(Agatha Christie kedvelt állandó hősei, Miss Marple, illetve Poirot szimpatikus alakja – életrajzi okok miatt is – későbbi szülemények.)
Orczy Emma finom iróniával helyezi szembe két hősét, a korának és hivatásának megfelelően magabiztos-felszínes fiatal, rátarti lányt a jelentéktelen külsejű, félénk, rendkívül nyugtalan, okos, két pennyért étkező öregemberrel, aki miután gon-dolkodni tanítgatta Pollyt, „[...] eltűnt [...] Hihetetlen gyorsasággal ment végig az ét-termen, ki a londoni utca forgatagába. De minden egyes alkalommal hagyott az asztalon valami érdekes emléket: egy szál eleitől végéig telebogozott zsineget s egy-két kopott fényképet. [...]” A krimi műfajában leckézteti meg az írónő a mindenkori újságírót és a fiatalságot az öreg, tapasztalt ember figyelmes-logikus gondolkodás-módjának, bölcsességének szembeállításával. Emmuska kontrasztot kedvelő ábrá-zolásmódja nyilvánul meg a történetekben, a jellemekben: Polly annak ellenére issza két órakor a hideg kávét, várja a taszító öregembert egy közönséges helyen, hogy ifjú vőlegényével, a London Mail újságírójával menne a divatos Maud Allen-matinéra a Palace színházba. A történetek hősei, a helyszínek, az olcsó gyorsétterem, a bűntet-tek színhelyei egyaránt közönségesek; s a „valós” mellékszereplők, tulajdonképpen a korfestő elemek is, mind kétes személyek, gyanús elemek. Maud Allen, a kor di-vatos, botrányokat okozó, világjáró kanadai-amerikai származású táncosnője éle-téből nem hiányzó bűnügyi elemek egyik példája a két fiatal nő megöléséért 1898-ban kivégzett bátyja esete. Az eredetileg Royal English Opera House elvezésű színház fokozatosan lesz 1897-re zeneművek mellett filmeket, táncos darabokat is játszó Theatre of Varieties, majd 1911-től Palace Theater, ahová Polly menne. S jo-gos Emmuska kérdése: milyen és mennyiben más egy olcsó étterem és a színház, ahol erkölcsi elvek miatt tiltják be Maud Allen előadását? Milyen a kor, amelyben a népszerűséget élvező alak maga is kétes hírű, erkölcsű személy?
Emmuska másik detektívalakja, Lady Molly, teljes nevén Lady Molly Robertson-Kirk, 1909-ben bukkant fel különböző történetekben a Cassell’s Magazine-ban. Kö-tetbe gyűjtve Lady Molly of Scotland Yard címmel 1910-ben adta ki a tizenegy történe-tet. Magyarul, rejtelmes módon, ezekből két, összesen öt történetet tartalmazó kötet
Eine Analyse der Gattung, Stuttgart, 1984; Ulrike LEONHARDT,Mord is ihr Beruf, Verlag C. H.
Beck, München, 1990; Der Kriminalroman: Poetik, Theorie, Geschichte, Hrsg. Jochen VOGT, Mün-chen, E. Fink, 1998.
H.KAKUCSKA MÁRIA
jelent meg Lady Molly kalandjai: detektív történetek címmel.7 A második sorozat mintegy feltételezi az első ismeretét, mert mindenféle magyarázat, bevezető, jegyzet nélkül közli a novellákat. A Kisléghi Kálmán fordította első rész lábjegyzetes tájékoztatása fontos információkat közöl: „Lady Mollynak, a bájos női detektivnek néhány szen-zácziós ügyben tanúsított éleselméjűsége és találékonysága annyira kétségbevonha-tatlanok voltak, hogy ezek révén nagy tekintélyre tett szert s a testület [Scotland Yard]
legkiválóbb tagjai közé számították.” Kiegyenlítő ellentétként a bájos női detektívnek minden „éleselméjűsége és találékonysága ellenére” hosszú időre, öt évre volt szük-sége, hogy a koholt vádak alapján a „hírhedt dartmoori” börtönben sínylődő férjé-nek felmentését elérje. Lady Molly, a női nyomozó is újítás. Ezek a történetek nem olyan jók, mint az öregemberesek. A második sorozat első darabja, az Olasz banditák (The Irish-Tweed Coat) egyik színhelyének bevonja Budapestet, a Hungária szállót és Berkes (valószínűleg ifj. Béla) cigányzenekarát is.
Orczy Emma bárónő bűncselekményeinek témái egyediek. Hősei, különösen, ha nemesemberek, Emmuska meggyőződése alapján Istentől kapott megbízatásból hajtanak végre jócselekedeteket, mert a vagyon, gazdagság nem öncélú élvezet kie-légítésére, hanem valamifajta „fentebb elrendelés” alapján, emberbaráti cselekedetek végrehajtásához szolgáló eszköz; tehát a nemesi származású ember eleve nem te-het/tesz rosszat. Hasonlóképpen érvel a nyomozást végző egyik bűnügyi történe-tének hősnője a vádlott ártatlanságának bizonyításakor. Emmuska erkölcsi érzéke, keresztényi értékrendje minden típusú művében, eltérő erősséggel ugyan, de meg-nyilvánul. Történelmi romantikus regényeinek főhősei kiváló személyiségek, jó er-kölcs, hit, hazaszeretet jellemzi őket, a hármas keresztényi „Isten, haza, család”
elvnek megfelelően.
Az írónő mély hitét leginkább tolmácsolja az Unto Caesar8 című romantikus történelmi regénye, melynek 1914-es első angol kiadását napjainkig számos újabb követi. Cselekménye Caligula császár uralma és a keletkező kereszténység idejében játszódik. Az őrült császár szeszélyeit megsokalló római előkelők összeesküvésre készülnek. Ám vezető személyül senki sem látszik alkalmasnak Róma praefectusán kívül, „aki maga is szabados vérből származott, […] valamelyik ősét, mint
7 ORCZY bárónő, Lady Molly kalandjai: detektív történetek, ford. KISLÉGHI Kálmán, Bp., Lampel, 1918, 19252: A Frewin miniatürök (The Frewin Miniatures, 1909), A Forwich-kastélyi rejtély (The Fordwych Castle Mystery, 1909), Egy napi bolondság (A Day’s Folly, 1909); UŐ, Lady Molly kalandjai:
detektív történetek: 2. sorozat, ford. FAYER Kata, Bp., Lampel, 1919: Olasz banditák (The Irish-Tweed Coat, 1909), A homokzsák (The Bag of Sand, 1910).
8 Magyarul: ORCZY Emma, Adjátok meg…: Regény Caligula császár korából, ford. POGÁNY Kor-nél, Bp., Szent István Társulat, 1925.
Lelkiség és (detektív)regények: Orczy Emma bárónő
197
hadifoglyot caesar hozta le északról. […] rendkivül nagy vagyont gyűjtött, s utóbb megváltotta szabadságát. […] már a neve is elárulta idegen származását: Taurus An-tinor Pannonicusnak hívták.” A feladatát mindenkor a lehető legnagyobb lelkiisme-rettel ellátó, ezúttal rabszolgák árverését levezető praefectus nem volt kegyetlen, de könyörtelen, ha hivatali kötelességéről volt szó. A nép és a hadsereg körében népszerű Antinor beleunt a romlott római erkölcsökbe, Tiberius császár enge-délyével Szíriába ment kormányzónak. Hat év után az új császár, Caius Julius Caesar Caligula hívó szavára, épp egy éve tért vissza Rómába. Zárkózott szótlanságának magyarázata saját társadalmi osztálya értékének ismerete, és ezért sohasem kevere-dett az előkelő fiatalok közé. A vele szembeszegülő császári lánnyal egy lelkéről, egy életéről és az azt vigyázó egyetlen Istenről érvelve szállt szembe a jog érvényesítéséért. S mesélt egy szegény, a galileai halászokkal lakó emberről, akitől megtanulta, hogy a földi érték nem érték, mert a lélek halhatatlansága ennél sokkal nagyobb kincs. S ennek a könyörületre intő, nem parancsoló, csak kérő, már hét éve keresztre feszített szegény embernek árnya intette őt irgalmasságra az árverezéskor.
Emmuska romantikus történelmi regényének főhőse a kereszténnyé lett praefectus, azaz a keresztényi hit. Taurus Antinor érzi, hogy az új hitelveknek nem tud mara-déktalanul megfelelni a továbbiakban: esküszegő lesz, ha elfogadja a felajánlott ha-talmat. Az őrült császárt esküjéhez híven igyekszik megmenteni, s ínségében Júdás-csókkal nem elárulni. A Galilea pusztaságában hallott szavakhoz – „Add meg a császárnak, ami a császáré és Istennek, ami Istené” – méltón kívánja otthagyni Rómát, hogy követhesse a krisztusi örök élet útját. S a romantikus regények el-várásainak megfelelően, a boldog vég, a szerelem beteljesülése is megtörténik. Meg-teremtődik az egyensúly a hivatali érvényesülés, a becsület, a hit között a mindent legyőző szeretet/szerelem segítségével. A regény 1914-ben jelent meg, eredeti angol címe Máté evangéliuma 22,21 versét idézi. E történet célja nem tudásanyag közlése. Itt a hit a főszereplő a nagy világégés, közvetlenül az első világháború kitörése előtt. Ez a regény történelmi környezetbe helyezett romantikus szerelmi történet, melyet a Szent István Társulat fordíttatott magyarra, megőrizve az eredeti címet. S ugyancsak a Társulat jelentette meg 2010-ben az első kiadás felhasználásával, de a címet Isten és a császárra módosítva, azonban továbbra is megtartva a minden fejezetet bevezető bibliai idézeteket. 9
A Magyarországról kislányként elkerült Orczy Emma bárónőt nem soroljuk a szépirodalom kimagasló írói közé. Ugyanakkor ő minden idők legsikeresebb magyar
9 ORCZY Emma, Isten és a császár: Regény az első keresztények korából, a Szent István Társulatnál 1925-ben megjelent fordítást átdolgozta és az utószót írta KINDELMANN Győző, Bp., Szent István Társulat, 2010.
H.KAKUCSKA MÁRIA
(származású) szerzője. Vállalhatjuk őt bűnügyi történetei újításaiért, a Pimpernel ro-mantikus történelmi regényéért, mély hitének megvallásáért. Mindenkor felvállalt nemzeti érzéseiért tiszteletet érdemel. A Pimpernel Erdélyben (1924) című regényének főhőse a „nagy” Pimpernel magyar utódaként emeli fel szavát az igazságtalanul meg-csonkított ország érdekében.
199