A Versenyt korlátozó megállApodások
2. A versenyt korlátozó megállapodások tilalma – alapfogalmak
2.2. A tiltott magatartások
A most tárgyalt versenyjogi tilalom háromféle magatartást fed le, ezek a megálla podás, az összehangolt magatartás és a vállalkozások társulásai által hozott döntés. A három fogalom a joggyakorlat értelmezése szerint lefedi a legalább két vállalkozás közötti akarategyezség valamennyi for-máját, függetlenül azok kifejezésre kerülésének módjától.42
2.2.1. Megállapodás
megállapodás létrejöttéről beszélhetünk, ha a versenytársak önálló gaz-dasági tevékenységüket ténylegesen vagy valószínűsíthetően korlátozó közös tervet fogadnak el. A terv elfogadása alatt azonban nem valami-lyen formálisan és előzetesen elfogadott, átfogó tervet kell érteni, annak meglétére a felek piaci magatartásából is következtetni lehet. A megálla-podás írásbelisége tehát nem szükséges körülmény, formális feltételek, szerződéses jogközvetkezmények vagy végrehajtási mechanizmusok sem feltételei a versenyjog értelemben vett megállapodás létrejöttének.
A megállapodás megléte lehet a felek által kifejezett, de lehet pusztán megnyilvánulásaikban implicit módon megjelenő. A megállapodás fo-galma kiterjed a végső megállapodáshoz vezető folyamat során létrejött, részleges, feltételes, de már bizonyos kérdésben akarategységet kifejező megállapodásokra is. Az eredmény nélkül véget érő tárgyalás kapcsán előálló, versenytorzításra alkalmas helyzeteket azonban legfeljebb össze-hangolt magatartás kategóriája fedi le.
2.2.2. Összehangolt magatartás
Az összehangolt magatartás fogalma mögött az a követelmény húzódik meg, amely szerint minden gazdasági szereplőnek önállóan kell piaci magatartását meghatároznia, s jóllehet az önállóság követelménye nem jelenti azt, hogy a vállalkozásoknak nincs joguk intelligens módon al-kalmazkodni versenytársaik aktuális, vagy előre látható magatartásához, mégis szigorúan kizár bármilyen közvetlen vagy közvetett kapcsolatot, amelynek célja vagy hatása valamely tényleges vagy potenciális
verseny-42 A 40-től 48-ig, 50., 54-től 56-ig, 111., 113. és 114/73. sz. Coöperatieve Vereniging
„Suiker Unie” UA és társai kontra Bizottság ügyben hozott ítélet [eBHt 1975., 1663. o.]
társ piaci magatartásának befolyásolása, vagy a saját tényleges vagy ter-vezett piaci magatartás felfedése.43
Az összehangolt magtartás fogalma alatt elsősorban az olyan eseteket értjük, amikor a felek közötti akarategyezség bizonyított módon nem öltötte konkrét megállapodás formáját, de már olyan kapcsolatot jelent, amelynek során a felek tudatosan helyettesítik a versenyt a gyakorlati együttműködéssel. így célozva a piaci magatartások összehangolását, a verseny korlátozását.44 Az egyetértésnek nem szükséges akár szóbeli for-mát is öltenie és létrejöhet a felek közötti közvetlen vagy akár közvetett kapcsolat révén.45 Így, mint összehangolt magatartás a versenykorlátozó megállapodás tilalma alá eshet az az eset is, amikor a felek kifejezetten nem fogadnak el valamilyen a magatartásukat meghatározó tervet, de tudatosan alkalmaznak olyan megoldásokat, amelyek segítik gazdasági tevékenységük összehangolását.46
tekintettel arra, hogy az összehangolt magatartás megvalósulása nem feltétlenül jár együtt magának az akarategyezségnek a tárgyiasulásával, az összehangoltság megvalósulása rendszerint a körülmények értékelésé-ből, közvetett bizonyítékok alkalmazásával állapítható meg. Ilyen közve-tett bizonyíték lehet például, hogy a felek a piacon azonos magatartást ta-núsítanak, például egyszerre, egységes mértékben emelnek árat. Az ilyen bizonyíték megfelelő értékelésekor azonban fontos különbséget tenni az összehangolt magatartás és a párhuzamos magatartás között. párhuzamos magatartás esetén ugyanis nem a felek tudatos együttműködése eredmé-nyezi a példában említett áremelkedést, hanem valamilyen olyan külső körülmény változása, amely mindannyiukat egyformán érinti, mondjuk a valamennyiük által használt alapanyag árának növekedése. Az összehan-goltság bizonyítása tehát gyakorlatilag a párhuzamosság lehetőségének kizárását jelenti bemutatva, hogy az alapanyag árának emelkedése vagy
43 48/69. sz. Imperial Chemical Industries Ltd. kontra Bizottság ügyben hozott ítélet [eBHt 1972., 619. o.] 64. pont
44 A 40-től 48-ig, 50., 54-től 56-ig, 111., 113. és 114/73. sz. Coöperatieve Vereniging
„Suiker Unie” UA és társai kontra Bizottság ügyben hozott ítélet [eBHt 1975., 1663. o.]
45 lásd még a t-7/89 Hercules Chemicals NV kontra Bizottság ügyben hozott ítélet [eBHt 1991., II-1711. o.] 256. pontját
46 lásd a t-7/89 Hercules Chemicals NV kontra Bizottság ügyben hozott ítélet [eBHt 1991., II-1711. o.] 264. pontját.
más hivatkozott külső körülmény nem eredményezhette a piacon tapasz-talt magatartásbeli azonosságot.
Hosszú időn át fennálló, összetett jogsértések esetében nem szükséges a jogellenes magatartást a megállapodás vagy az összehangolt magatartás fogalmával pontosan meghatározni. e két fogalom ugyanis részben átfe-désben van egymással. esetenként nem is lenne lehetséges egyik vagy másik fogalom alapján jellemezni a jogsértést, mert az mindkét csoport jellegzetességeit mutatja. tekintettel arra, hogy mesterséges lenne az ilyen magatartások részelemekre bontása és megfelelő kategorizálása ha azok nyilvánvalóan azonos célt szolgálva folytatólagos egységbe tartoz-nak, a versenykorlátozó magatartás nevezhető egyidőben megállapodás-nak és összehangolt magatartásmegállapodás-nak is.47
A pVC II ítéletben48 a törvényszék kifejtette, hogy “az éveken át tartó, számos, a piac egymás közötti szabályozására törekvő gyártót magában foglaló, összetett jogsértés esetében nem várható el, hogy a Bizottság minden egyes időpillanatra és vállalkozásra lebontottan azonosítsa, hogy mikor volt megállapodás, mikor összehangolt magatartás, hiszen a szerződés 101. cikke mindkét jogsértési formát lefedi.49
2.2.3. A vállalkozások társulásainak döntése
A harmadik fogalom, amelyet a tpvt. és az eUmsz.. a megállapodás fogalmi körének meghatározására használ, a vállalkozások társulásainak (vállalkozások társadalmi szervezetének, a köztestületnek, az egyesülés-nek és más hasonló szervezetegyesülés-nek) döntése. A piaci szereplők magatartá-sának koordinálása nem csak a közöttük létrehozott megállapodásokkal vagy hallgatólagos megegyezésekkel érhető el, hanem azáltal is, hogy a közös magatartást az őket tömörítő társulás keretében dolgozzák ki. A jogszabály alkalmazása tehát nem azon alapul, hogy a társulás maga vál-lalkozásnak minősül, azaz gazdasági tevékenységet folytat, hanem azon,
47 A t-305/94., t-306/94., t-307/94., t-313-316/94., t-318/94., t-325/94., t-328/94., t-329/94 és t-335/94., Limburgse Vinyl Maatschappij N.V. és társai kontra Bi-zottság ügyben hozott ítélet [eBHt 1999., II-931. o.] 696. pontja
48 A fenti érvelést jóváhagyta az európai Bíróság például aC-49/92p. sz. Bizottság kontra Anic Partecipazioni SpA ügyben hozott ítélet, [eBHt 1999., I-4125. o.] 132-133. pontjaiban.
49 A 78/670/egk sz. FedetAB ügyben hozott bizottsági határozat (Hl 1978., l 224/29.).
hogy magatartása vállalkozásnak minősülő tagjai tevékenységének ösz-szehangolását eredményezi. A vállalkozások társulásának döntése lehet kötelező erejű határozat,50 etikai kódex51 vagy egyszerű ajánlás52 is.
2.2.4. Az egységes, összetett és folytatólagos megállapodás fogalma
Az egységes megállapodás fogalma leginkább az ún. kőkemény, titkos kartellek esetében releváns, ahol a versenyjogilag értékelt magatartás so-rozat nem valamilyen többé-kevésbé formális szerződéses kapcsolatban jelentkezik, hanem a piac befolyásolására irányuló két- vagy többoldalú találkozók, e-mailváltások, telefonhívások vagy hasonló más magatartá-sok révén valósul meg. Az ilyen összetett magatartámagatartá-sokat lehet egységes és folytatólagos megállapodásnak tekinteni, ha a megvalósított cselekmé-nyek valamilyen egységes versenykorlátozó célt szolgálnak és a magatar-tásokat azok folyamatossága egybekapcsolja.
A jogsértés egységességét nem befolyásolja, hogy a résztvevők alkal-mazkodnak a körülmények változásához és módosítanak az összejátszás formáján, vagy az, hogy egyes magatartásuk önmagukban is önálló jog-sértésnek minősülhetnének. Ha a magatartási elemek egységes verseny-korlátozó cél fokozatos megvalósításaként szolgálnak, mesterséges lenne azok különálló jogsértésekre való felosztása.
A kartell ugyan a vállalkozások közös tevékenységének eredménye, mégis valamennyi résztvevőnek lehet abban önálló szerepe. míg egyesek vezető szerepet vállalnak, mások lehetnek pusztán passzív résztvevők.
lehetnek belső konfliktusok, a felek csalhatnak a megállapodás végrehaj-tásakor, de mindez nem befolyásolja a jogsértés egységességét, a sajátos szerepkör nem zárja ki a résztvevőnek a jogsértés egészéért viselt fele-lősségét. ez a felelősség ráadásul kiterjed a más résztvevők által a közös versenyellenes cél érdekében tett lépéseire is, ha annak a fél tudatában volt, vagy tudatában kellett, hogy legyen s ezzel kész volt vállalni az azzal
50 Vj-137/1999. sz. magyar orvosi kamara ügy.
51 A 96-102/82., 104/82., 105/82., 108/82. és 110/82. sz. NV IAZ International Belgium és társai kontra Bizottság ügyben hozott ítélet [eBHt 1983. 3369. o.], a 45/84. r.
sz. Association des aciéries européennes indépendantes - European Independent Steelwork Association kontra Bizottság ügyben hozott ítélet [eBHt 1984. 1759. o.].
52 A C-49/92 p. sz. Bizottság kontra Anic Partecipazioni ügyben hozott ítélet [eBHt
1999., I-4125. o.] 83. pontja.
járó kockázatot is.53 A vállalkozást tehát az sem mentesíti a jogsértés egé-széért való felelősség alól, hogy saját maga nem vett részt a megvalósítás minden elemében.54
A jogsértés egységességének megállapítását olyan körülmények tá-maszthatják alá, mint a résztvevők nagymértékben azonos köre, az érin-tett termékek, piacok kapcsolódása, a versenytársak közötti találkozók rendszeressége, az egyes magatartási elemek időbeli átfedése, a magatar-tásokkal lefedett különféle tárgykörök összességét tárgyaló közös találko-zók, ugyanazon személyek részvétele a különféle találkozókon, egységes működési mód (pl. egységes kódnevek használata), azonos megállapodás több piacon való párhuzamos alkalmazása, az egységes célhoz kapcsoló-dó, azt kiegészítő részmegállapodások, vagy a különféle tevékenységek központi koordinációja, felügyelete.
2.2.5. Egyoldalú magatartás
A megállapodás fogalma kapcsán szükséges tisztázni még azon együtt-működési eseteket, amelyek formálisan ugyan beletartoznának a fenti-ekben kifejtett összetett megállapodás fogalomba, mégsem vonatkozik rájuk a tpvt. 11. §-a vagy az eUmsz. 101. cikke.
Formálisan akár szerződésként is rögzítésre kerülhet vállalkozások kö-zött valamilyen korlátozó klauzula anélkül azonban, hogy a felek valós akarategyezségéről beszélhetnénk. A megállapodás minősülhet ugyanis az egyik vállalkozás egyoldalú akaratnyilvánításának, amelyet rákény-szerít a vele üzleti kapcsolatban álló többi félre. Ilyen esetek rendszerint gyártó és forgalmazó közötti viszonylatban fordulnak elő, ahol a gyártó a vevői (downstream) piaci partner működését próbálja általában a már meglévő szerződés egyoldalú módosításával, vagy ajánlások, utasítások közlésével befolyásolni. ezen esetek akkor minősülnek megállapodás-nak, ha az egyoldalú magatartással célzott felek azonosulnak a felvetés-sel, azt akár hallgatólagosan betartják. Ha ilyen azonosulás nem valósul meg, akkor az adott kikötés nem tekinthető megállapodásnak.55
53 ez a körülmény ugyanakkor a bírságkiszabás körében figyelembe veendő a jogsér-tés súlyosságának megítélésekor.
54 228/82. és 229/82. sz. Ford of Europe Incorporated és Ford-Werke Aktiengesell-schaft kontra Bizottság ügyen hozott ítélet [eBHt 1984. 1129. o.].
55 A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/ek sz. taná-csi rendelet 2. cikk (4) bekezdése.
2.2.6. A közös vállalat megítélése
Az egymástól független vállalkozások közötti együttműködés mélysége eltérő lehet. egy a kutatás és fejlesztés területén megvalósuló együttmű-ködés szorítkozhat egyes részinformációk cseréjére, de kiterjedhet egé-szen a közös kutatás-fejlesztési kapacitás kiépítésére is. Ha a felek közötti elmélyült együttműködés eredményeként közösen irányított önálló vál-lalkozást, közös vállalatot (joint venture) hoznak létre, akkor felmerülhet a kérdés, hogy ezen együttműködés még versenykorlátozó megállapodás-nak, vagy már vállalkozások összefonódásának minősül.
A kérdés részletesebb kifejtését a fúziós szabályok ismertetésekor ér-demes megtenni, most elégedjünk meg annyival, hogy az összefonódás ellenőrzési rendelet szerint,56 amennyiben a közös vállalkozás célja és hatása a függetlennek megmaradó vállalkozások versenymagatartásának egyeztetése, az ilyen egyeztetést a szerződés 101. cikke (1) és (3) bekez-désének kritériumai szerint kell értékelni. Azaz, ha a közös vállalatban megvalósuló együttműködés nem csak kiegészítő jellegű a felek piaci működésében és a piacon tartós strukturális változást idéz elő, akkor azt nem megállapodásként hanem összefonódásként kell kezelni.
2.2.7. Az ügynöki megállapodások
Ügynöknek az a vállalkozás minősül, amelyik egy tőle független vállalko-zás megbívállalko-zásából saját, vagy a megbízó nevében termékek vásárlása vagy értékesítése céljából fejt ki tevékenységet az érintett piacon. nem minő-sül azonban vállalkozások közöttinek a megbízó(k) és az ügynök közötti megállapodás, és így tetszőleges korlátozást tartalmazhat, ha az ügynök versenyjogi értelemben valódi ügynöknek minősül. ennek feltétele, hogy az ügynök ne, vagy csak jelentéktelen mértékben viselje a tevékenységgel kapcsolatos kockázatokat, így az adott szerződéshez kapcsolód kockáza-tokat (pl: raktárkészlet finanszírozása, áruszállítás költségei, termékfe-lelősség), az adott piachoz kötődő kockázatokat (tevékenység-specifikus beruházások, hirdetési költségek), illetve az azonos termékpiacon végzett más tevékenységhez kapcsolódó kockázatok (pl: utószolgáltatások).
56 Bellamy, Christopher, et al.: Bellamy and Child: European Community Law of Competition. (sweet & maxwell, london, 2001) 2-057. pont.