a Magyar köztársaság alkotmányának 9. §-a elismeri és támogatja a vál-lalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát. az alkotmánybíróság különböző határozataiban részletes értelmezését adta az alkotmány idé-zett rendelkezésének. Így különösen foglalkozott a gazdasági verseny általános értelmezésével, a versenyhatóság és az adópolitika összefüg-gésével, végezetül a versenyszféra és az állami monopóliumok kapcso-latával. Fontos megjegyezni azt is, hogy több esetben foglalkozott az alkotmánybíróság a gVH szervezetével, működésével is, így pl. a ver-senytanácstagokra vonatkozó elnöki utasítás alkotmánysértő mivoltával, a jogértelmező közlemények kiadásának jogkörével és legutóbb az elnök-helyettesek kinevezési procedúrájának tervezett módosításával.
a piacgazdaság létfontosságú érdeke a gazdasági verseny kibontakoz-tatása, védelme. az alkotmány rendelkezése a gazdasági versenynek az állam által történő korlátozásával szemben is védelmet nyújt, ameny-nyiben ez a korlátozás nem a piacgazdaság kiépítését szolgálja. (19/1991.
(IV.23.) aB hat.).
az alkotmányban a vállalkozáshoz való jog a vállalkozási tevékenység folytatásához esélyegyenlőséget kíván biztosítani (133/B/1991. aB hat.).
amíg a vállalkozáshoz való jog alapjognak minősül, addig a gazdasági verseny szabadsága nem alapjog, hanem a piacgazdaság olyan feltétele, amelynek meglétét és működését biztosítani az államnak is feladata. a versenyszabadság állami elismerése megköveteli a vállalkozáshoz való jog és a piacgazdasághoz szükséges többi alapjog (tulajdonhoz való jog, munkához és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog, a szabad mozgáshoz és letelepedéshez való jog) intézményvédelmi oldalának ki-építését. az egyes alapjogoknak az érvényesítése és védelme által való-sul meg a szabad verseny, amelynek – a piacgazdasághoz hasonlóan
–kü-5 Holló andrás és Balogh zsolt (szerk.): Az értelmezett Alkotmány. (Magyar Hivatalos közlönykiadó, Budapest, 2000) .
lön alkotmányossági mércéje nincs. (21/1994. (IV.16.) aB. hat. 59/1995.
(X. 6.) aB.hat.)
a gazdasági verseny szabadsága az állami célkitűzésként megállapí-tott piacgazdasághoz szervesen kapcsolódó olyan alkotmányos elv, amely többek között arra hivatott, hogy elősegítse a vállalkozás és a foglalkozás szabad megválasztása alapjogának sokszínű és hatékony érvényesülését (1105/B/1993. aB hat.).
az államnak joga van megfelelő alkotmányos indokok esetében arra, hogy a gazdasági versenyt korlátozza. Ilyen korlátozást tartalmaz például a tpvt., amely kartell tilalmat fogalmaz meg éppen a gazdasági verseny szabadságának védelme érdekében. a korlátozás azonban csak akkor alkotmányos, ha egyrészt nem diszkriminatív, másrészt megfelelő jog-szabályi szinten történik. a gazdasági verseny jogszabályok által való korlátok közé szorítása tehát nem alkotmányellenes. a gazdasági verseny szabadságának biztosítása érdekében az államnak az alkotmányos alapjo-gokat érintően semlegesnek kell maradnia. a diszkrimináció a gazdasági verseny, ezen belül az annak lényegéhez tartozó esélyegyenlőség eltorzí-tásán keresztül sérti a gazdasági verseny szabadságának alkotmánybeli intézményét. ezt az alkotmánybíróság a piacgazdaság egyik olyan felté-teleként fogalmazta meg, amelynek alkotmányos értékként való elisme-rése az állam számára intézményvédelmi kötelezettségként jelenik meg.
(31/1994. (VI.2.) aB. hat.)
a gazdasági verseny alkotmányos szabadságjoga azonban nem jelent korlátlanságot. Ha az állam önmaga számára kizárólagosságot tart fenn – pl. egyes dolgok tulajdonjoga, vagy meghatározott tevékenység végzé-se – akkor e körben a gazdasági vervégzé-seny szabadsága nem érvényesülhet.
(46/1992. (IX. 26.) aB hat.).
a piacgazdaság körülményei között a versenyszférában következete-sen el kell határolni egymástól az állam közhatalmi és tulajdonosi mi-nőségét, illetve az államigazgatási és a vállalkozói gazdálkodási szférát.
az alkotmánybíróság következetes álláspontja, hogy a versenyszfé-ra körében a tulajdonosként megjelenő állam ugyanolyan résztvevője a gazdasági életnek, mint bárki más, ezért alkotmányellenes, ha az állam közhatalmi eszközökkel önmaga számára előnyösebb feltételeket teremt mint a gazdasági élet többi résztvevője számára. (50/1991. (XI.19.) aB hat., 59/1992. (XI.6.) aB hat.) ez azonban nem mond ellent annak, hogy az államnak joga van egyes tevékenységekre állami monopóliumokat létesíteni és ezekre speciális szabályokat alkotni. az alkotmánybíróság
véleménye szerint az állami monopólium körébe vont tevékenység nem része a piaci szférának, itt az állam eleve kizárja a gazdasági versenyt (1814/B/1991. aB hat.). Megjegyzendő, hogy ebben a körben a verseny sajátos szabályai érvényesülhetnek.
az adórendszer kialakítása tekintetében a jogalkotó nagyfokú szabad-ságjogot élvez, ugyanis az az alkotmány keretei között a törvényhozás és a kormányzati gazdaságpolitika mérlegelési körébe tartozik. a gaz-dasági verseny szabadságának védelme nem támaszt olyan követelményt az adórendszerrel szemben, hogy az minden gazdasági tevékenységet és minden ilyen tevékenységet kifejtő személyt egyenlőként kezeljen. Ha azonban az adó mértéke tekintetében a piaci szereplők között kirívó kü-lönbségek keletkeznek, felmerülhet a gazdasági verseny szabadságának sérelme. az állam gazdaságpolitikai mérlegelési joga nem terjed addig, hogy kirívó adómértékbeli különbségeket tartalmazó adórendszert mű-ködtessen. egyedi esetekben az adó mértékében olyan kirívó lehet a kü-lönbség, hogy az sérti a gazdasági verseny szabadságát, sőt lehetetlenné teheti a vállalkozóvá válást. (54/1993. (X.13.) aB. hat.)
a gazdasági verseny alkotmányos szabadságjoga nem jelent korlátlan-ságot. Ha az állam önmaga számára valamely gazdasági tevékenységű kizárólagosságot tart fenn, a gazdasági verseny szabadsága e területen nem érvényesülhet teljesen (46/1992/IX. 26. aB. hat.)
az alkotmánybíróság álláspontja szerint, ha az állam valamely gaz-dasági tevékenységét a maga kizárólagos jogkörében tart fenn, akkor azt kivonja a piaci szférából, az állam ott eleve kizárja a gazdasági versenyt.
az állam ezeken a területeken vagy állami szervek útján, vagy koncesz-szióba adás révén gyakorolhatja monopol jogát (1814/B/1991. aB. hat., aBH. 514–515.).
a kizárólag állam által gyakorolható tevékenységek körében csak az állami gazdálkodó szervezetnek érvényesülhet a vállalkozáshoz való joga, mert az ilyen tevékenységek végzésére csak az államnak van alanyi joga. (727/B/1994. aB. hat.)
az állam kizárólagos gazdasági tevékenysége körének folyamatos bő-vítése – ha az rendszeresen történik – elérhet egy olyan határt, amely már összességében hatással van a gazdasági verseny szabadságára, a vállalkozás jogára, illetve nem egyeztethető össze a piacgazdasággal.
(469/B/1997. aB. hat.)