A mentesülés feltételei

A versenykorlátozások indokaira és következményeire építve, mind az uniós, mind a magyar jog négy konjunktív feltétel teljesülésétől teszi füg-gővé a megállapodásnak az általános tilalom alóli mentesülését. A négy feltétel teljesítése esetén tehát a versenykorlátozó megállapodás összes-ségében versenybarát, azaz jogszerű, míg ennek hiányában jogellenes és semmis.

eUmsz. 101. cikk (3)

Az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásától azonban el lehet te-kinteni az olyan ese tekben, amikor

– a vállalkozások közötti megállapodás (…)

hozzájárul az áruk termelésének vagy forgalmazásának javításához, illetve a műszaki vagy gazdasági fejlődés előmozdításához, ugyanak-kor lehetővé teszi a fogyasztók méltányos ré szesedését a belőle eredő előnyből anélkül, hogy:

az érintett vállalkozásokra olyan korlátozásokat róna, amelyek e cé-lok eléréséhez nem nélkülözhe tetlenek;

lehetővé tenné ezeknek a vállalkozásoknak, hogy a kérdéses áruk je-lentős része tekinteté ben meg szüntessék a versenyt.

tpvt. 17. §

Mentesül a 11. §-ban foglalt tilalom alól a megállapodás, ha

a) az hozzájárul a termelés vagy a forgalmazás ésszerűbb megszer-vezéséhez, vagy a műszaki vagy a gazdasági fejlődés előmozdítá-sához, vagy a környezetvédelmi helyzet vagy a versenyképesség javulásához;

b) a megállapodásból származó előnyök méltányos része a fogyasz-tóhoz jut;

c) a gazdasági verseny velejáró korlátozása vagy kizárása a gazda-ságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg; és

d) nem teszi lehetővé az érintett áruk jelentős részével kapcsolatban a verseny kizárását.

A négy feltétel két pozitív, valamilyen kedvező hatást megkövetelő és két negatív, valamilyen, a korlátozás nagyságához kapcsolódó körülmény hi-ányát előíró szabályra bomlik.

5.1.1. A megállapodásból származó előnyök

Az első pozitív feltétel valamilyen a piaci teljesítmény javítását jelentő előny megvalósulását írja elő. A korlátozás tehát arra kell, hogy irányul-jon, hogy a felek együttes erővel olyan előnyt hozzanak létre, amelyet a megállapodás hiányában egyáltalán nem, vagy csak kisebb hatékony-sággal (később, nagyobb költséggel, gyengébb minőségben) lennének képesek elérni. például egy kizárólagos forgalmazási szerződés révén hatékonyabb kihasználásra kerülhet a forgalmazó szállítási kapacitása, így olcsóbbá válik a szállítás, miközben ezen költségmegtakarítás egy részét a forgalmazó pontosabb és kíméletesebb szállítás megvalósítására fordíthatja. Ugyancsak minőségi javulás lehet, ha a költségmegtakarítás és a versenytársak hiánya révén a forgalmazó nem csak a nagy forgalmú és hasznú városi területek, hanem a kisebb hasznot, esetleg veszteséget hozó falvakat is képes (és köteles) lesz ellátni.

A hatékonysági előnyök állításakor be kell mutatni az állítóla-gos előnyök természetét, azaz bizonyítani kell azok objektív jellegét.

költséghatékonyságot eredményező ok lehet ha az elért technológiai fej-lődés racionálisabb anyag-, vagy energiafelhasználást tesz lehetővé, vagy ha a méretgazdaságossági előnyök miatt az egyesített kapacitások hatéko-nyabban lesznek kihasználhatóak, mint ha azokat külön-külön alkalmaz-nák. A több kiegészítő elemből álló tevékenységet folytató vállalkozások is (pl. két autógyár) olcsóbban lehetnek képesek a tevékenységek közös folyatatására, ha mindkét fél szakosodik egy-egy résztevékenységre, amelyikben amúgy is hatékonysági előnyöket élvez (valamely alkatrész), majd az így készült alkatrészeket egymás számára értékesítik. A lényegé-ben kétféle végtermék így tartalmaz egyforma részeket is.

Bizonyítani kell, hogy a várható hatékonysági előnyök és a korlátozás között kellő okozati összefüggés van, azaz a megállapodás tárgyát képező gazdasági tevékenységből származik a hatékonysági előny. elfogadhatóak azonban szélesebb körben érvényesülő előnyök is, így ha az az iparág egészére kihatva általános költségcsökkenést eredményez. mindazonáltal a korlátozás és az előnyök közötti kapcsolat közvetlen kell, hogy legyen.

nem lehet például elfogadható ok a korlátozásra, hogy az annak révén

szerzett haszon majd innovációra fordítható, s ezáltal közvetve generál majdani hatékonysági előnyöket.

további releváns körülmény a hivatkozott előnyök megvalósulásának valószínűsége és jelentősége. miután nem csupán mellékkövetkezménye, hanem a megállapodás elsődleges célja kell, hogy legyen a hatékonysági vagy más piaci előny megvalósulása, elvárható a felektől, hogy pontosan lássák ezen előnyök várható mértékét és megvalósulását.

5.1.2. A fogyasztók méltányos részesedése

A második pozitív feltétel, hogy az elért előnyök a fogyasztók számára is méltányos részben elérhetővé váljanak. Önmagában ugyanis üdvös lehet egy hatékony forgalmazási rendszer létrehozása a versenykorlátozás ré-vén, azonban ha az ebből fakadó megtakarítások a részes vállalkozások zsebében maradnak, akkor a verseny megszűnésével járó hátrányért nem kap kompenzációt a fogyasztó, ideértve valamennyi a terméket közvetle-nül vagy közvetve megvásárló vállalkozást vagy személyt.

méltányosnak mondható a részesedésük, ha legalább az okozott hát-rányok kompenzálásra kerülnek. Fontos annak vizsgálata, hogy az elő-nyök és a hátrányok időbeli megvalósulása hogyan viszonyul egymáshoz.

minél később jelenik meg az előny a hátrányhoz képest, annál kisebb lesz az értéke, azaz kevésbé lesz „méltányos”. nem mindegy az sem, hogy melyik piacon jelentkezik a hátrány és melyiken az előny. Ha nem azonos fogyasztók élvezik az előnyöket, mert a két piac még csak nem is kapcso-lódik egymáshoz, akkor nem lehet méltányos részesedésről sem beszélni.

5.1.3. A korlátozások nélkülözhetetlensége

A verseny korlátozása mindenképpen gyakorol negatív hatást a piac mű-ködésére. számos esetben azonban, a korlátozásból fakadó előnyök mi-att a versenykorlátozó megállapodás mind a fogyasztók, mind a verseny szempontjából összességében előnyösebbnek tekinthető annál a piaci helyzetnél, ami a korlátozás hiányában jönne létre. ez azonban nem jelen-ti azt, hogy elegendő, ha a pozitívumok túlnyomóak a negatív hatásokkal szemben, azaz, hogy bármekkora korlátozás alkalmazható, ha egyébként túlsúlyban maradnak az előnyök. ellenkezőleg, csak az elérni kívánt elő-nyök létrejöttéhez szükséges legkisebb korlátozás megengedett. Ha tehát

egy adott előny megvalósítható lenne kevesebb korlátozással is, akkor a megállapodás már nem mentesülhet.

ez a szabály kettős szinten értelmezendő. egyfelől a megállapodás egé-szének kell az előny megvalósításához feltétlenül szükségesnek lennie, más-felől pedig az egyes egyedi korlátozó klauzulák is szükségesek kell, hogy legyenek. létre kell tehát jönnie valamilyen előnynek, amelyik az adott megállapodás részét képező korlátozás hiányában nem valósulna meg.

előfordulhat, hogy a korlátozás fennállásának szükségessége időhöz kötött, azaz egy idő után megszűnik. Ügyelni kell tehát arra is, hogy a mentesülés feltételének fennállása időben változó lehet.

A feltétel meglétének vizsgálata persze nem jelentheti azt, hogy a ha-tóság aprólékos gonddal mérlegeli, hogy a korlátozás skálájának egyes szintjei valóban szükségesek-e vagy sem, hanem csak a nagyon nyilván-való túlzások esetén kerül sor a feltétel alkalmazására.

5.1.4. A verseny kizárásának hiánya

A mentesülés előbb vizsgált feltétele esetében a verseny által, a korláto-zás miatt elszenvedett hátrány alárendelt a korlátokorláto-zással elérhető előnnyel szemben. A negyedik, utolsó feltétel azonban kifejezi a verseny védelmé-nek abszolút jellegét azzal, hogy végső soron a versenyből általában szár-mazó elvont előnyt fontosabbnak értékeli, mint egy adott korlátozással elérhető konkrét előnyöket. A szabály lényege, hogy hiába teljesül az első három feltétel, azaz hiába származik, a fogyasztókhoz méltányos részben eljutó előny a csak a szükséges korlátozásokra szorítkozó megállapodás-ból, ha a megállapodás eredményeként a megállapodással érintett piacon a verseny jelentős részben megszűnik. A negyedik feltétel tehát rögzí-ti, hogy a piaci versengés a gazdasági fejlődés nélkülözhetetlen eleme, amelynek teljes megszűnését nem kompenzálhatja semmilyen aktuálisan megvalósuló előny.

A korlátozással érintett verseny vizsgálata magában foglalja a tényle-ges és a potenciális versenyt is. Vizsgálandó emellett a verseny különfé-le ekülönfé-lemeinek érintettsége is. Ha csak az egyik fontos verseny-aspektus, például az árverseny kerül kizárásra, az már önmagában elég, hogy ne teljesüljön a mentesülés negyedik feltétele.

5.1.5. A mentesülési klauzula alkalmazása

A fentiekben bemutattuk, hogy a versenyt korlátozó megállapodásokra mind a magyar, mind a uniós jog alapján a semmisség jogkövetkezmény-ét eredményező általános tilalom vonatkozik. A tilalom alól mentesülnek ha megfelelnek a négy konjunktív feltételnek. A feltételek teljesülését a vállalkozások 2004-óta maguk kell, hogy megítéljék, illetőleg szükség esetén bizonyítsák. korábban azonban eltérő eljárási szabályok érvénye-sültek, amelyek egy ma is alkalmazott eljárásjogi megoldást, a csoport-mentességi rendelet intézményét is létrehozták. Az eljárási kérdésekről külön fejezetben részletesebben is szólunk majd, így ehelyütt mindössze arra szorítkozunk, hogy a csoportmentességek intézményének kialakulá-sa és működése tisztává váljék.

Jogalkalmazási monopólium és egyedi mentesítés

Az eUmsz 101. cikk (3) bekezdése szerinti feltételek meglétének meg-állapítására a Bizottság sokáig jogi monopóliummal rendelkezett. ennek oka az volt, hogy az ek-szerződés elfogadásakor a versenyjog a legtöbb tagállamban még ismeretlen volt, így a vonatkozó uniós szabályok alkal-mazásának egységességét, közös alapelvek hiányában csak az garantál-hatta, ha a Bizottság kizárólagosan jogosult a mentesítési klauzulát tar-talmazó (3) bekezdés alkalmazására, elkerülve más hatóságok konkuráló döntéseinek lehetőségét. A Bizottság így konzisztens módon alkalmaz-hatta a jogszabályt, az európai Bíróság törvényességi felügyelete mellett.

A jogalkalmazási monopólium mellett létezett még egy eljárásjogi intézmény is, az egyedi mentesítés. eszerint a piaci szereplőknek va-lamennyi versenykorlátozó megállapodásukat be kellett jelenteniük a Bizottsághoz, annak érdekében, hogy az a 101. cikk alapján mérlegel-hesse azok jogszerűségét. A Bizottság munkaterhének kezelhetetlenné válásával és nem utolsósorban a keleti bővüléssel járó újabb bejelentés áradattól tartva, az egyedi mentesítési rendszert és a bizottsági jogalkal-mazási monopóliumot is eltörölték, bízva abban is, hogy a joggyakorlat már kellőképpen megszilárdult.⁶⁹

A csoportmentességi rendeletek logikája

egyes, nagy számban alkalmazott versenykorlátozó megállapodások

ese-69 Az eljárási reformról részletesebben lásd: Csépai, Balázs A közösségi versenyjogi eljárás reformja (2002) Jogtudományi közlöny 91 .

tében lehet azonosítani olyan formális szempontokat, amelyek alapján a megállapodás tartalmi mentesülése nagy biztonsággal megállapítható.

Az ilyen, stratégiailag is fontos területeken a jogalkotó formális szempon-tokat határoz meg, s az azoknak megfelelő megállapodások jogszerűsége így egyedi tartalmi vizsgálat nélkül is megállapítható.

A csoportmentességi rendeletek meghatározzák, hogy milyen tárgyú megállapodásokra vonatkoznak, hogy mekkora lehet a megállapodásban részes vállalkozások együttes piaci nagysága és hogy milyen korlátozáso-kat nem tartalmazhat a megállapodás.