Az erőfölény megállapítása a joggyakorlatban

A gyakorlatban, jobb alkalmazhatóságuk miatt a közvetett bizonyítékok kapnak inkább szerepet az erőfölény megállapításakor.

2.2.1. A piaci részesedés

Jóllehet a magas piaci részesedés nem feltétlen jelent erőfölényt, addig az alacsony piaci részesedés esetében általában megállapítható az erőfölény hiánya. A gyakorlat szerint a 10,⁸⁶ 20,⁸⁷ vagy 30%-os⁸⁸ piaci részesedés esetén nem állapítható meg az erőfölény léte. A Bizottság álláspontja sze-rint az erőfölény nem valószínűsíthető, ha az észe-rintett piacon a vállalkozás piaci részesedése 40% alatt. Megjegyzi ugyanakkor, hogy lehetnek ese-tek, amikor például korlátozott kapacitások miatt ennél kisebb részese-désű vállalkozás magatartását sem képesek a versenytársak hatékonyan korlátozni.⁸⁹

Az 50% körüli részesedések esetében a joggyakorlat szerint, ha egyéb körülmények is fennállnak, megállapítható lehet az erőfölény léte. A United Brands ügyben 40-45% közötti részesedés mellett, a Bizottság szerint, tekintettel a versenytársak kisebb részesedésére és egyéb körül-ményekre megállapítható volt az erőfölény,.⁹⁰ A gVH gyakorlatában is sor került már 50%-os részesedés mellett az erőfölény megállapítására, tekintettel a versenytársak jelentősen kisebb méretére és a piacot jellemző magas belépési korlátokra is.⁹¹

Az 50% feletti részesedések esetében a joggyakorlat egyre nagyobb valószínűséggel állapítja meg az erőfölény létét. Az uniós jog szerint is a hosszú időn át fennálló nagyon magas részesedések, ha kivételes

körül-86 Vj-141/2004. sz. dow Agrosciences Hungary ügyben hozott határozat 41. pont.

87 Vj- 6/2005. sz. Unilever ügyben hozott határozat 50. és 68. pontjai.

88 Vj-155/2004. sz. euro-elzett ügyben hozott határozat 15. pont.

89 A Bizottság közleménye – iránymutatás az eK-szerződés 82. cikkének az erőfölényben lévő vállalkozások versenykorlátozó visszaélő magatartására történő alkalmazásával kapcsolatos bizottsági jogérvényesítési prioritásokról 14. pont (2009/C 45/02)

90 27/76. sz. United Brands Company és United Brands Continental BV kontra Bizott-ság ügyben hozott ítélet [eBHT 1978. 207. o.] 108-112. pontjai.

91 Vj- 69/2002. sz. Balatoni Hajózási rt. ügyben hozott határozat 20-22. pontjai.

mények nem állnak fenn, önmagukban bizonyítják az erőfölény létét.⁹² A magyarországi távközlési piacon a vezetékes telefon előfizetők 79%-a egyazon szolgáltatóhoz tartozott, így az az összekapcsolási piacon meg-kerülhetetlennek minősült, önmagában magas piaci részesedése miatt.⁹³

A piaci részesedés puszta nagysága önmagában csak statikus képet mutat a piac helyzetéről, így eleve szükséges az időbeli változások vizs-gálata. Csökkenő piaci részesedés mellett például nincs értelme erőfö-lényről beszélni, hiszen a csökkenés eleve jelzi a versenytársak sikerét.

egyes szektorokban a piaci részesedés nagysága eleve nem szolgálhat hosszú távú következtetések levonására. A dinamikusan változó, inten-zív technológiai fejlődésre épülő piacok jellegzetessége például, hogy az új fejlesztéssel megjelenő „nyertes” mindent visz, ám az így megszerzett magas részesedést folyamatosan veszélyeztetik a párhuzamosan futó fej-lesztések, amelyek rövid idő alatt átstrukturálhatják a piacot.⁹⁴ egyébként is fontos figyelembe venni, hogy a hosszú távon fenntartott magas ré-szesedés alapulhat azon is, hogy a vállalkozás hatékonyan versenyezve folyamatosan válaszolt az őt ért versenykihívásokra, és minőségének ja-vításával, árai csökkentésével sikeresen védte meg piaci pozícióját.⁹⁵

A piaci részesedés mellett tehát mindig szükséges a piac egyéb körül-ményeinek vizsgálata is, így különösen a piacra lépési és terjeszkedési korlátok nagysága.

2.2.2. A belépési és terjeszkedési korlátok

Ha a versenytársak és potenciális versenytársak terjeszkedési és belépé-si korlátjai alacsonyak, akkor a magas piaci részesedés önmagában nem

92 85/76. sz. Hoffmann-La Roche & Co. AG kontra Bizottság ügyben hozott ítélet [eBHT 1979. 461. o.] 41. pontja.

93 Vj-66/2004. sz. Magyar Telekom ügyben hozott határozat 116. pont.

94 Példa erre a játékkonzolok piaca, ahol a sega piaci dominanciáját sikeresen kezdte ki a nintendo, majd a sony, napjainkban pedig a sony Play station-je és a Micro-soft Xbox-a között zajlik kiélezett verseny. Christian Ahlborn, Vincenzo denicolò, damien geradin, and A. Jorge Padilla: dg Comp’s discussion Paper on Article 82: implications of the Proposed framework and Antitrust rules for dynamically Competitive industries 26-27. oldal http://ec.europa.eu/comm/competition/antitrust/

others/article_82_contributions.html.

95 Working Party 3 of the Competition Committee of the OeCd: roundtable discussion on Techniques and evidentiary issues in Proving dominance/Monopoly Power, Background note prepared by the secretariat dAf/COMP/WP3(2006)2 58. pont.

jelent piaci erőt, hiszen az esetleges áremelést a versenytársak gyors ter-jeszkedéssel, vagy azonnali piacralépéssel ellensúlyozhatják.

Belépési, terjeszkedési korlátnak minősülnek azok a körülmények, amelyekkel a már piacon lévő (inkumbens) vállalkozás nem szembe-sül, és amelyek a többi szereplő piacralépését, terjeszkedését költségek, többletkockázatok vagy a belépési idő növelése formájában gazdaságilag nehezebbé, lassabbá teszik. A belépési korlátok számos formája létezik, csoportosításuk elképzelhető az alábbi formában.⁹⁶

Adminisztratív korlátok

A jogi szabályozási háttér fontos korlátja lehet a piaci tevékenység meg-kezdésének vagy kiterjesztésének. Korlátozhatja a piaci szereplők számát kizárólagos jogok nyújtásával, a koncessziós jogok számának korlátozá-sával, vagy a szellemi tulajdon védelmével. Az üzemeltethető értékesíté-si helyek számának korlátozásával elnehezül a hatékony méretű elosztá-si hálózatok létrehozása. Az adó- és vámterhek szintén megnehezítik a hatékony versenyzést. A gyors piacra lépést akadályozhatja olyan állami előírás, amelyik összetett, időigényes engedélyezési eljáráshoz köti egy termék megjelenését,⁹⁷ vagy vállalkozás piacra lépését,⁹⁸ lehetőséget te-remtve a hosszadalmas belépési időszak alatt az erőfölény kihasználására.

Kapacitásbeli korlátok

Az erőfölényes áremelése esetén vevők átcsábítása csak akkor lehetséges, ha az elforduló fogyasztókat a versenytársak képesek a termelés növelé-sével kielégíteni. Ha az ilyen (többlet–) kapacitás kiépítése jelentős elsüly-lyedt költségekkel, vagy időigénnyel jár, akkor túlzottan kockázatos, las-sú vagy drága lehet az erőfölényessel való versenyzés és a versenytársak jobban járnak árkövető magatartás folytatásával.

Méret- és választékgazdaságosság

Ha adott iparágban a hatékony termeléshez szükséges valamilyen mi-nimális méret elérése, akkor az ennél kisebb méretben piacra lépő vál-lalkozások eleve nem lesznek képesek az inkumbenssel érdemi verseny folytatására. Minél magasabb ez a gazdaságossági szint, annál nagyobb

96 A dg Competition discussion paper on the application of Article 82 of the Treaty to exclusionary abuses Brussels, december 2005 40. pontja szerint.

97 Pl.: gyógyszer törzskönyvezési kötelezettség.

98 Pl.: építési, környezetvédelmi engedélyek szükségessége, hatásvizsgálatok előírása.

költséget jelent a piacon való megjelenés, hiszen annak sikerességéhez minél előbb produkálni kell a hatékonysági szintet. Ha ez a szint olyan magas, hogy a tényleges kereslet többségét lefedi, akkor eleve nem lehet, csak egy igazán hatékony vállalkozás a piacon.

Abszolút költség előnyök

e körbe tartoznak egyes az inkumbensnél jelentkező, költségekben kife-jezhető előnyök, így a piaci tevékenységhez nélkülözhetetlen eszközök-höz, vagy természeti forrásokhoz való kedvezőbb hozzáférés, az inno-vációs és K+f tevékenység, vagy az ebből fakadóan meglévő szellemi tulajdonjogok. ide tartozhat az erőfölényes meglévő pénzügyi ereje is, ha ennek szerepe az iparágban jelentős, a cégek között e tekintetben jelentős különbség mutatkozik és a piac sajátosságából fakadóan alacsony annak tőkevonzó képessége.

Fejlett beszerzési és értékesítési hálózat

Az erőfölényes előnyéül szolgálhat a beszerzési források és a forgalmazá-si rendszerek hatékony működése, amely rendszerekhez a versenytársak hozzáférése korlátozott lehet. A vertikális integráció, a lekötött kapacitás vagy kizárólagossági szerződési klauzulák eredményeként elérhetetlen-né váló rendszerek helyettesítésére a hatékony piacralépéshez szükséges lehet az egyszerre több vertikumon való belépés, vagy a beszerzési vagy elosztási hatékonyság más módon való biztosítása.

Beágyazódottság

fontos korlátját jelentheti a piaci belépésnek ha a termékpiacra jellemző a márkahűség, vagy a reputáció fontossága. előbbi magas reklámozási költségek vállalását jelentheti, utóbbi esetben pedig nehéz az új termék megbízhatóságának bizonyítása. További szempont, hogy a reklámkölt-ségek rendszerint egyben elsüllyedt költreklámkölt-ségek is, amelyeket a márka be-vezetésének sikertelensége esetén nem lehet visszanyerni.

Stratégiai korlátok

Megnehezítheti a piacra lépést, vagy terjeszkedést, ha a vevő számára stratégiailag költséges az átállás. ilyen eset lehet, ha a személyzet átképzé-sét igényli az új termék igénybevétele, vagy a meglévő hálózati hatások⁹⁹

99 Hálózati hatást jelent, ha a termék fogyasztásakor előnyt jelent, ha azt sok más fogyasztó is használja, így az adott mobil távközlési szolgáltatóhoz tartozás,

egy-miatt nem célszerű az átállás. nehezíti a piacra lépést, ha az inkumbens szereplő hosszú távú szerződésekkel köti magához a stratégiailag fontos piaci szereplőket.

láthatjuk tehát, hogy számos tényező jelenthet belépési korlátot, erősít-ve az erőfölényes piaci erejét, az új belépés valószínűségének csökkentése révén. A gVH megközelítésében gyakorlatilag minden akadály belépési korlátnak minősülhet, amelynek hatása a verseny csökkenése.¹⁰⁰ Így pél-dául belépési korlátként vette figyelembe azt a fenti kategóriákba nehe-zen sorolható sajátságos körülményt, hogy az önkormányzat által kiírt szúnyogirtási pályázaton csak akkor volt esély a sikeres szereplésre, „ha befolyással rendelkezett a kiíró által felállított értékelő bizottságra.”¹⁰¹

Mindazonáltal érdemes figyelembe venni, hogy jóllehet a belépési kor-látok léte szükséges egy vállalkozás jelentős piaci erejének, erőfölényes helyzetének megállapításához, önmagukban nem bizonyítják annak meg-létét. lehet erőteljes verseny egyébként magas belépési korlátokkal jelle-mezhető piacokon, sőt maga a kiélezett verseny is felfogható belépési kor-látként. Hasonlóképp a másodlagos vagy utópiacok esetében is lehetnek magas belépési korlátok, miközben az elsődleges piaci verseny nyomása miatt mégsem állapítható meg azokon erőfölény.¹⁰²

2.2.3. Vevői erő hiánya

A vállalkozás jelentős piaci hatalmát, a független magatartásra képessé tevő erőfölényét nem csak a versenytársak, és potenciális versenytársak nyomása képes erodálni, hanem a vele üzleti kapcsolatban álló vállalko-zások piaci ereje is. Hiába rendelkezik jelentős erővel a vállalkozás sa-ját piacán, ha vevője, alkupozíciósa-ját kihasználva képes megakadályozni visszaélésszerű magatartását. ebben az összefüggésben kiegyenlítő vevői erőn a vevőnek az eladóval szemben a kereskedelmi tárgyalások során érvényesíthető alkupozícióját kell érteni, amely a vevő méretéből, az

el-forma számítógépes operációs rendszer használata, stb.

100 roundtable of the Competition Committee of the OeCd on Barriers to entry submission of Hungary 1. pont dAf/COMP/Wd(2005)65.

101 Vj-54/2001. sz. “szúnyogirtás” ügyben hozott határozat 46. pont.

102 Working Party 3 of the Competition Committee of the OeCd: roundtable discussion on Techniques and evidentiary issues in Proving domince/Monopoly Power, Background note prepared by the secretariat dAf/COMP/WP3(2006)2 57.

pont.

adó által neki tulajdonított üzleti jelentőségből és alternatív szállítókra történő átállási képességéből adódik.¹⁰³