A Versenyt korlátozó megállApodások
2. A versenyt korlátozó megállapodások tilalma – alapfogalmak
2.4. A tagállamok közötti kereskedelem érintettségének fogalma
A tartalmilag gyakorlatilag azonos tpvt. 11. § és eUmsz 101. cikk között valódi különbség a normák hatályában jelenik meg. A nemzeti jogsza-bályhoz képest ugyanis az eUmsz szerinti tilalom alkalmazásának fel-tétele, hogy a kérdéses magatartás olyan léptékű legyen, amely indokolja a uniós jog beavatkozását. Ha ugyanis nincs olyan uniós érdek, amelyet sért a magatartás, akkor a tilalom nem is vonatkozik arra. ezt a uniós érdek-minimumot jeleníti meg a 101. cikk (1) bekezdésében használt fo-galom, a tagállamok közötti érintettség meglétének feltétele. ezen körül-mény megléte vagy hiánya jelenti a választóvonalat az uniós jog alkal-mazhatósága és a nemzeti jog kizárólagossága között.
A 101. és 102. cikk szövegezéséből következik, hogy a „kereskedelem érintettsége” kritérium alkalmazása során különösen három fogalmat kell kifejteni:
– a tagállamok közötti kereskedelem, – az érintettség,
– és az érzékelhetőség fogalmát.
2.4.1. A tagállamok közötti kereskedelem
A kereskedelem fogalma nem korlátozódik az áruk és szolgáltatások ha-táron átnyúló hagyományos cseréjére, hanem sokkal szélesebb kategóri-aként lefed minden határon átnyúló gazdasági tevékenységet.60 Így akár, ha az egyik tagállambeli vállalkozás egy másik tagállamban leányvállala-tot hoz létre, akkor már ennek a leányvállalatnak a létrehozása is “keres-kedelemnek” minősül. A keresekedelem fogalmának értelmezése tehát összhangban van az eUmsz.-nek az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad mozgására vonatkozó alapvető célkitűzésével, lefedve a versenyjog védelmével a négy szabadságot.
A kialakult joggyakorlat a kereskedelem fogalmába az olyan megálla-podásokat és magatartásokat is beletartozónak tekinti, amelyek a piaci struktúrát érintik, azaz esetenként a tényleges és potenciális érintettség helyett a belső piacon jelen lévő verseny struktúrájának a megváltozása jelenti az érintettséget.61 Az uniós versenyszabályok hatálya alá eshetnek tehát az olyan megállapodások és magatartások is, amelyek oly módon érintik a piaci struktúrát, hogy az Unión belül működő versenytársat ki-zárnak, vagy kizárásával fenyegetnek.62
A kereskedelem akkor tagállamok közötti, ha legalább két tagállam-hoz kapcsolódik. Ilyen eset például az unión belüli export, import vagy a határon átnyúló szolgáltatások köre. Fontosnak tartjuk megjegyezni azonban, hogy a kereskedelem érintettségének alkalmazása független a releváns földrajzi piac fogalmától, azaz nem előfeltétele a tagállamok kö-zötti kereskedelem érintettsége megállapításának, hogy az érintett piac átnyúljon egy másik tagállam területére. Az érintettség megállapítható akkor is, ha csak egy tagállam területe, vagy akár területének csak egy része határozható meg érintett földrajzi piacként, de a kérdéses gazdasági tevékenység valamilyen módon mégis befolyásolja a más tagállamokkal való kereskedelem menetét.63
60 Bőséges esetjogi ismertetést lásd: Bellamy, Christopher, et al.: Bellamy and Child:
European Community Law of Competition. (sweet & maxwell, london, 2001) 2001, 2-130. pont.
61 Ibid. 2-133. pont.
62 A 6/73. és 7/73. sz. Istituto Chemioterapico Italiano S.p.A. és Commercial Solvents Corporation kontra Bizottság ügyben hozott ítélet [eBHt 1974. 223. o.].
63 VJ-156/2003. sz. Unilever ügy.
Hasonlóképpen az unión kívülről eredő, az uniót egységesen érintő megállapodások esetében is fennáll az érintettség tagállamok közötti jel-lege, ha a releváns termékek közvetlenül vagy közvetett módon forgalom-ba kerülnek az unión belül.64
2.4.2. Érintettség
A société techique minière ügyben65 megállapított teszt (stm teszt) sze-rint akkor észe-rintett a tagállamok közötti kereskedelem, ha objektív jogi és ténybeli kritériumok alapján kellő valószínűséggel előre látható, hogy a kérdéses megállapodás vagy magatartás közvetlenül vagy közvetve, ténylegesen vagy potenciálisan befolyásolhatja a tagállamok közötti ke-reskedelem formáit.
Az érintettség kritériumai
Az objektív jelleg megkövetelése azt jelenti, hogy nem lehet egyszerűen spekulatív hatásokra alapítani az érintettség meglétét. Ugyanakkor nem kötelező a tagállamok közötti érintett kereskedelem tényleges méretének meghatározására, így nem szükséges annak kiszámítása vagy akár becs-lés útján történő meghatározása, hogy a megállapodás hiányában hogyan alakult volna a kereskedelem. ráadásul nem szükséges a hatások tényle-ges bekövetkezése sem, hanem elegendő annak bemutatása, hogy a ma-gatartás képes lenne a hatás kifejtésére.66 objektíven figyelembe vehető körülmény lehet a megállapodás természete, az érintett termék jellege, a felek piaci ereje, pozíciója, vagy a piacra jellemző szabályozási környezet.
A megállapodás és magatartás természete minőségi szempontból nyújt információt arról, hogy a megállapodás és magatartás érintheti-e a tag-államok közötti kereskedelmet. Bizonyos megállapodások és magatar-tások például természetüknél fogva képesek befolyásolni a tagállamok közötti kereskedelmet (pl: a több tagállamra kiterjedő piacfelosztás), míg más esetben sokkal részletesebb elemzés szükséges. A két kategória közti különbség úgy egyszerűsíthető, hogy minél súlyosabb egy versenykorlá
64 A 89/85, 104/85, 116/85, 117/85 és 125-129/85. sz. Ahlström osakeyhitö és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben hozott ítélet [eBHt 1993., I-1307. o.] 142. p.
65 Az 56/65. sz. Société Technique Minière (L.T.M.) kontra Maschinenbau Ulm GmbH (M.B.U.) ügyben hozott ítélet [eBHt 1966. 235. o.].
66 A 19/77. sz. miller kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (eBHt 1978., 131. o.).
tozás, és minél nagyobb a földrajzi kiterjedése, annál valószínűbb, hogy érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.
A megállapodással vagy magatartással érintett termékek jellege szin-tén jelzés értékű az érintettség kérdésében. olyan esetben, amikor az adott termék természeténél fogva könnyen értékesíthető a határon túl-ra (ismert, keresett, átcsomagolást nem igényel), nagyobb valószínűség-gel lesz megállapítható a tagállamok közötti kereskedelem érintettsége, szemben olyan termékekkel, amelyek iránt korlátozott határon túli igény mutatkozik.
Az érintett vállalkozások piaci pozíciója és értékesítési volumene meny-nyiségi szempontból nyújt objektív információt a vállalkozás kereskedel-met befolyásoló képességéről. nagyobb vállalkozás könnyebben képes a piaci folyamatok, így a határon átnyúló piaci folyamatok befolyásolására.
Az iménti szempontokon túlmenően fontos figyelembe venni a jogi és ténybeli környezetet, amelyben a megállapodás vagy magatartás megva-lósul. Ha a magatartással érintett termék tagállamközi kereskedelme tény-szerűen alacsony szinten áll, vagy jogi korlátokkal akadályozott, úgy a magatartás is kisebb hatást gyakorol a tagállamok közötti kereskedelemre.
A kereskedelem befolyásolása
Az uniós hatáskör akkor áll fönn, ha a tagállamok közötti kereskedelem másképpen alakul, mint ahogy a megállapodás vagy magatartás hiányá-ban alakult volna. érintettség esetén a tagállamok közötti kereskedelem növekedhet is, azaz nem az az uniós jog célja, hogy pusztán a tagállamok közötti kereskedelmet korlátozó magatartásokat tegye vizsgálat tárgyává.
A befolyásolás lehet közvetlen, azaz például irányulhat a magatartás közvetlenül arra a termékre, amelyik a tagállamok közötti kereskedelem tárgya (az exportra kerülő termékek árának rögzítése), de lehet közvetett is, például, ha ugyanezen termék alapanyagát érinti a megállapodás.
tényleges a befolyásolás a megállapodás vagy a magatartás életbe-lépését követően. potenciális lehet akkor, ha a megállapodást még nem kezdték meg alkalmazni, vagy ha a piaci körülmények miatt még nem valósult meg a hatása, de ezen körülmények változása esetén előre látható a befolyásolás megvalósulása.
A kereskedelem befolyásolásának érzékelhetősége
Fentebb láttuk, hogy az uniós jog nem üldözi valamennyi versenykorlá-tozást, csak azokat, amelyek egy bizonyos méretet meghaladnak,
egyéb-ként a kisebb jelentőségű korlátozások a de minimis szabály alapján kívül esnek a tilalom körén.
Hasonlóképp, lehetnek olyan, egyébként jelentősebb korlátozások is, amelyek a tagállamok közötti kereskedelmet csak csekély mértékben érintik. Az uniós jog ezen korlátozásokra sem terjed ki, hanem azok ke-zelését, összhangban a szubszidiaritás elvével, a nemzeti jogokra bízza,.
A tagállamok közötti kereskedelmet érintő, de azt érzékelhető módon be-folyásolni nem képes megállapodásokról a Bizottság és a tagállami ható-ságok a piaci bevételen és részesedésen alapuló, a de minimis szabályhoz hasonló tesztet alkalmaznak, az úgynevezett nAAt szabályt.67
Hangsúlyozandó, hogy a de minimis és a nAAt szabály nem esik egy-be, bár mindkettő alkalmazhatósága kizárja a 101. cikk (1) bekezdésének hatályát. lehetnek ugyanis olyan nem csekély jelentőségű megállapodások, amelyek egyébként a tagállamok közötti kereskedelmet nem képesek érzé-kelhetően befolyásolni (lokális piac, a termék közvetve sem kapcsolódik export-import tevékenységhez). ezekre nagy valószínűséggel azonban a tagállami versenyjog tilalma vonatkozni fog. A de minimis szerint csekély módon versenykorlátozó, de a tagállamok közötti kereskedelmet egyébként érintő megállapodásokat az uniós jog elsőbbsége (és az eljárási rendelet ki-fejezett rendelkezése) folytán a tagállami jogok nem tilthatják meg.