Az összefonódások csoportosítása megvalósítás módja alapján

Minden fúziókontrollra vonatkozó szabályozásnak egyik sarokköve an-nak meghatározása, hogy mely esetekben beszélhetünk egyáltalán ver-senyjogi értelemben vett összefonódásról. Alapvetően négy csoportot különböztethetünk meg. Mint azt a későbbiekben látni fogjuk, az egyes kategóriáknak abból a szempontból is jelentősége van, hogy mely vállal-kozásnak kell bejelentenie az összefonódást a versenyhatóság(ok)hoz¹⁵⁶.

elöljáróban fel kell hívni még a figyelmet arra, hogy a fogalmak fon-tos eleme az előzőleg független vállalkozás kifejezés. Ha ugyanis egy és ugyanazon vállalkozáscsoportba tartoznak a vállalkozások, akkor ver-senyjogi értelemben nem jelent koncentrációt a társasági jogi értelemben vett átszervezés, ugyanis ebben az esetben nincsen minőségi változás a piacon, hanem mindösszesen a vállalkozáscsoporton belüli átszervezés-ről beszélhetünk.

2.2.1. Szűk értelemben vett fúzió – egyesülés

szűk értelemben vett fúzióról akkor beszélünk, amikor két vagy több elő-zőleg független vállalkozás összeolvad. ebben az esetben a két korábban független vállalkozásból egy új vállalkozás lesz. tehát pl. A vállalkozás és B vállalkozás egyesül és egy új, c vállalkozás jön létre.

2.2.2. Beolvadás

Beolvadásról akkor beszélhetünk, ha két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás közül az egyik a másikba beolvad. tehát A és B vállalkozások közül B beolvad A-ba és így B megszűnik, a piacon a kettő közül csak A marad meg.

156 Hasznos meglátásokat tartalmaz a tárgyalt kérdéssel kapcsolatosan az európai Bi-zottság egyik közleménye: A BiBi-zottság közleménye a vállalkozások közötti össze-fonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/eK tanácsi rendelet szerinti egységes jo-galkalmazásról [2008] Hl c 95 1-48. o.

2.2.3. Közös vállalkozás

A közös vállalkozás létrehozása is vezethet összefonódáshoz versenyjogi értelemben. fontos hangsúlyozni, hogy itt nem magánjogi, ill. társasági jogi értelemben vett közös vállalatról van szó és nem is egy társasági for-máról. A közös vállalkozás önálló versenyjogi fogalom. Mint korábban láthattuk a közös vállalkozás létrehozása és működtetése lehet egyrészt egy versenykorlátozó megállapodás színtere, ugyanakkor minősülhet összefonódásnak is. Ahhoz, hogy egy közös vállalkozás létrehozása ösz-szefonódásnak minősüljön alapfeltétel, hogy a közös vállalkozást a létre-hozó vállalkozások versenyjogi értelemben irányítsák.

Korábban gyakori volt a koncentratív és a kooperítív közös vállalko-zás fogalom elhatárolása, azonban mára elsődlegesen nem a koncentratív vagy kooperatív jelleg a meghatározó tényező az elbíráláskor, hanem az általa ellátott feladat és annak tartóssága. Mind Magyarországon, mind pedig az európai Unióban az olyan közös vállalkozások minősülnek ösz-szefonódásnak, amelyek saját maguk tartósan képesek ellátni egy önálló gazdasági társaság minden funkcióját. Van azonban egy lényeges kü-lönbség a két jogrendszer szabályai között. Míg az uniós jogban, ha egy közös vállalkozás teljesíti a fentebbi két feltételt (ti. tartósan képes ellátni egy önálló gazdasági társaság minden funkcióját), akkor mindenképpen a fúziós rendelet szabályai alapján kell elbírálni¹⁵⁷. ettől némiképpen eltérően a tpvt. szabályai szerint viszont, ha a közös vállalkozás létre-hozásának célja vagy hatása a létrehozó vállalkozáscsoportok piaci ma-gatartásának összehangolása, akkor az összefonódást a versenykorlátozó megállapodásokra vonatkozó menetsülési indokok alapján kell elbírálni még akkor is, ha a két feltétel egyébként teljesül. ennek az a jelentősége, hogy ez utóbbi szabályok jóval szigorúbbak, így a vállalkozások szem-pontjából korántsem mindegy, hogy mely rendelkezéseket alkalmazzák.

Meg kell azonban jegyezni, hogy az uniós jogban is érvényesül némi-képpen a korábbi elhatárolás. Abban az esetben ugyanis, ha a közös vál-lalkozás egyben a 101. cikk szerint tilalmazott magatartáshoz vezethet (ti.

kooperatív), akkor a 101. cikk rendelkezéseit is alkalmazni kell a megfele-lő mértékben. tehát az ilyen közös vállalkozások egyrészt a fúziós szabá-lyok, másrészt a 101. cikkre vonatkozó szabályok szerint is elbírálandóak.

157 Az elhatárolás alapvető szempontjaihoz hasznos támpontot nyújt az európai Bizott-ság egyik közleménye: ibid. 91 – 123. bekezdések.

2.2.4. Irányításszerzés

Versenyjogi értelemben összefonódásnak minősül az irányításszerzés is, nevezetesen, ha egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítást szerez további egy vagy több, tőle független vál-lalkozás egésze vagy része felett. tehát alapvetően az irányításszerzés le-het egyedüli irányításszerzés vagy közös, illetve közvetlen vagy közvetett.

elöljáróban fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ilyen esetekben nem csökken a piacon jelenlévő vállalkozások száma, hanem egy, a piacon már jelenlévő vállalkozás felett új vállalkozás vagy vállalkozások szerez-nek irányítást.

Egyedüli irányításszerzés

A közvetlen irányítás alapvetően két módon valósulhat meg. egyrészt valamilyen jogi tény következtében, másrészt pedig irányításszerzésnek minősül az is, ha egy vagy több vállalkozás ténylegesen képessé válik a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására. A kulcskér-dés azonban gyakorlatilag mindkét esetben az, hogy képes-e az egyik vál-lalkozás a másik válvál-lalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására.

A fúziós rendelet általánosabban fogalmazza meg a (közvetlen) irá-nyítás lehetséges eseteit, mint a tpvt., nevezetesen: „Az iráirá-nyítást olyan jogok, szerződések vagy más egyéb eszközök alapozzák meg, amelyek akár külön-külön, akár együttesen és a kapcsolódó jogi és ténybeli meg-fontolásokra tekintettel lehetőséget adnak egy vállalkozás feletti megha-tározó befolyás gyakorlására, különösen: a) a vállalkozás eszközei egé-szének vagy réegé-szének tulajdonjoga vagy használati joga révén; b) olyan jogok vagy szerződések révén, amelyek meghatározó befolyást biztosí-tanak egy vállalkozás testületeinek összetétele, szavazása vagy döntései felett.” ennél részletesebb felsorolást ad a tpvt., de lényegileg ugyan azon esetekről van szó a magyar szabályozásban is, míg azonban az utóbbi a magyar jogrendszerbe ágyazva lett kialakítva, addig az előbbinek te-kintettel kellett lennie arra, hogy több tagállam jogrendszere eltérő jogi fogalmakat használ.

A tpvt. szerint az alábbiak minősülnek közvetlen irányításnak:

1) rendelkezés a másik vállalkozás többségi szavazati jogot biztosító üzletrészeinek, részvényeinek, illetőleg a szavazati jogainak több mint 50 százalékával.

A hangsúly ezen esetben a többségi szavazati jogon van. elképzelhető ugyanis, hogy egy vállalkozás a részvényeknek pl. több mint 60 szá-zalékával rendelkezik, azonban ez mégsem minősül közvetlen irá-nyításnak, mivel a részvények – társasági jogi rendelkezések miatt – nem jelentenek egyben többségi szavazati jogot. Ugyanígy elkép-zelhető, hogy valaki nem rendelkezik a részvények 50 százalékával, azonban az általa tulajdonolt részvények mégis többségi szavaza-ti jogot biztosítanak számára. Megjegyzendő, hogy ha a többségi szavazati jogot megszerzi egy vállalkozás, akkor onnantól kezdve az irányításszerzés megítélésénél már nincs jelentősége versenyjogi szempontból, hogy az 50%+1 vagy pedig 100%.

2) Jogosultság a másik vállalkozás vezető tisztségviselői többségének kijelölésére, megválasztására vagy visszahívására.

A rendelkezés indoka nyilvánvalóan abban keresendő, hogy ameny-nyiben a vezető tisztségviselők összetételéről rendelkezhet a vál-lalkozás, abban az esetben az üzleti döntésekre is hatással lehet, hiszen a vezető tisztségviselők kénytelenek az irányítást megszerző vállalkozás érdekeit figyelembe venni, ha nem szeretnék, hogy el-mozdítsák őket a pozíciójukból.

3) Jogosultság szerződés alapján a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására.

Az üzleti életben igen gyakori, hogy szindikátusi- vagy egyéb szer-ződésekkel rendezik az üzleti döntések meghozatalának módját.

Amennyiben az ilyen rendelkezés azt eredményezi, hogy a másik vállalkozás döntéseit képes meghatározóan befolyásolni egy vállal-kozás, akkor versenyjogi szempontból irányítást szerez felette.

4) tényleges képesség a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására.

Hogy mikor képes egy vállalkozás ténylegesen meghatározó mó-don befolyásolni egy másik vállalkozás döntéseit, az mindig egye-di megítélés kérdése. egyik jellegzetes példája a tényleges irányí-tásnak, amikor egy vállalkozás csak a szavazati jogok egy kisebb

hányadával rendelkezik azonban rajta kívül nagyon elaprózott a tulajdonosi szerkezet. ebben az esetben a társaság közgyűlésén nagy valószínűséggel az esetek többségében a saját álláspontja fog győzedelmeskedni. erre példaként hozható a Vj-101/1999. sz.

ügy¹⁵⁸: a renault 22,5 százalékos részesedést szerezett a nissan Disel alaptőkéjében. A nissannak több mint százezer részvényese volt, amelyek közül a renault utáni legnagyobb is mindössze 5,1 százaléknyi részvénycsomaggal rendelkezett és csupán négy továb-bi olyan részvényes volt, amelynek részesedése meghaladta a két százalékot. Miután valószínűtlen, hogy valamennyi kis részesedés tulajdonosa részt vesz, vagy képviselteti magát a közgyűlésen és az sem szükségszerű, hogy a jelenlevők ellene szavaznak - a legna-gyobb kisebbségi részesedés tulajdonosa általában számíthat arra, hogy a közgyűlésen többségi szavazatot szerez. A többség tényleges megszerzésének reális esélyére elsősorban abból lehet következtet-ni, hogy milyen arányú volt a tulajdonosok közgyűlési részvétele a korábbiakban. Hogy milyen mértékű kisebbségi részesedés biztosít tényleges irányítási lehetőséget, általános érvénnyel nem határozha-tó meg, az csak a körülmények átfogó vizsgálata alapján bírálhahatározha-tó el, elsősorban a szavazati jogok megoszlásának értékelésével. nem vitatható, hogy csak a legmagasabb kisebbségi részesedés biztosít-hat tényleges irányítást, aminek megléte annál valószínűbb: (1) mi-nél nagyobb mértékben haladja meg e részesedési hányad a sorban utána következőt; és (2) minél nagyobb számúak, tehát szétaprózot-tak a további részesedések¹⁵⁹.

A tpvt. értelmében közvetett irányítással rendelkezik a vállalkozás azon vállalkozás felett, amelyet az általa irányított vállalkozás – vele együtt vagy önállóan – irányít, vagy az általa irányított vállalkozások közösen irányítanak.

Közös irányítás

Mint arra korábban utaltunk az irányításszerzés megvalósulhat úgy is, hogy több vállalkozás szerez irányítást. ennek többféle megvalósulási módja lehetséges. A hangsúly ebben az esetben is azon van, hogy a vál-lalkozás piaci döntéseit meghatározó módon tudják befolyásolni, a

súly-158 Vj-101/1999. sz. ügy, renault s.A., et al. (1999. augusztus 31.)

159 Ibid. 15-17. bekezdések.