a verseny korlátozása a piaci szereplők által

Mint azt fentebb bemutattuk, a verseny elsősorban a fogyasztók jólétét szolgálja azáltal, hogy rákényszeríti a vállalkozásokat, hogy folyamatos ár- és minőségi versenyt folytatva lemondjanak a megszerezhető profit egy részéről és azt árcsökkentés formájában közvetlenül, vagy innová-cióra költve közvetve juttassák el a fogyasztókhoz. a verseny kiiktatása tehát értelemszerűen azt eredményezheti a versenyző vállalkozások szá-mára, hogy a fogyasztói többlet terhére megnő saját profitjuk. a vállal-kozások tehát érdekeltek lehetnek a verseny korlátozásában. emiatt és a csökkenő verseny egyéb káros gazdasági és társadalmi következményei miatt szükséges a verseny közérdek szempontjából való felügyelete, hogy az ilyen korlátozásokra ne kerülhessen sor.

a verseny korlátozására, torzítására alapvetően kétféle technikával lehet eljutni. az egyik ha a többszereplős piac résztvevői megállapod-nak az egymás közötti verseny részleges vagy teljes kizárásában. ez az úgynevezett versenykorlátozó megállapodások köre. a másik mód, ha valamely méreténél vagy gazdasági hátterénél fogva kellő piaci erővel

rendelkező vállalkozás ezen piaci erőre (és nem hatékonyságára) támasz-kodva megkísérli a még piacon lévő versenytársakat különféle prakti-kákkal kiszorítani, hogy ezáltal monopolistává váljon. ez az úgynevezett monopolizációs törekvés, vagy az európai jogok szerint az erőfölényes helyzettel való kizáró hatású visszaélés.

5.3.1. A versenykorlátozó megállapodások

a verseny korlátozása révén megszerezhető előny miatt a versenytársak általában érdekeltek a megvalósításban. a kérdés csak az lehet, hogy az így megszerzett előnyt versenyhelyzetük javítására, vagy pusztán saját hasznuk növelésére kívánják fordítani.

előbbi esetben a korlátozással elért előny méltányos része eljut majd a fogyasztóhoz azáltal, hogy a közösen létrehozott hatékonysági előnyt versenyelőnnyé transzformálva próbálnak nagyobb piaci részesedést, több vevőt és így magasabb profitot elérni. Ilyen helyzet áll elő, ha gyártó és forgalmazó egymással kizárólagos szerződést kötve, és ezáltal mások üzletkötési lehetőségét ezen relációban kizárva, képes olyan hatékonysá-gi előnyöket megvalósítani (pontosabb megrendelések, olcsóbb szállítás, jobb minőségű kiszolgálás stb.) amelyek a korlátozás hiányában nem len-nének elérhetőek. a jobb működéssel elért alacsonyabb árak, jobb kiszol-gálás azután fogyasztókat vonz.

előfordulhat ugyanakkor, hogy az elért hatékonysági előny felhaszná-lása nem szükséges a vállalkozás piaci helyzetének erősítéséhez, mivel eleve jobb helyzetben van, mint versenytársai. lehetősége nyílik tehát arra, hogy a korlátozással elért előnyt, vagy annak túlnyomó részét saját maga számára tartsa fenn, mivel a verseny nem kényszeríti, hogy azt a fo-gyasztókhoz eljuttassa. elképzelhető az is, hogy a korlátozás jóllehet hoz-zájárul valamilyen objektív előny létrejöttéhez, azonban teljesen kizárja a versenyt a piacon, mivel mondjuk a hatékonyabb, gyorsabb fejlesztésre létrehozott közös projektben valamennyi versenytárs részt vesz. Ilyenkor fennáll annak a veszélye, hogy hiába tudták olcsóbban létrehozni a termé-ket, végül a fogyasztó keveset lát ebből a haszonból.

sőt, ha a vállalkozások a korlátozással közvetlenül akarják saját hasz-nukat növelni és nem a versenyben elért előny révén, közvetett módon, akkor a fogyasztók értelemszerűen nem részesednek a korlátozás előnye-iből, sőt ezeket az előnyöket akaratlanul, de ők maguk fizetik meg saját jólétük terhére. Ilyen korlátozási típus lehet, ha versenytársak

egysége-sen rögzítik áraikat, egy a veregysége-senyben kialakultnál magasabb szinten.

Ilyenkor minden előny (magasabb árrés) a megállapodásban részes feleké lesz, míg a fogyasztó a magasabb árakért nem ellentételezést.

amellett tehát, hogy azonosíthatóak olyan egyértelműen káros meg-állapodási formák, amelyek minden körülmények között elkerülendők, nem lehet általában kimondani azt, hogy a verseny mindenféle korláto-zása káros a fogyasztók szempontjából. az egyedi ügy körülményeinek mérlegelésétől függ, hogy mely megállapodások károsak és melyek hasz-nosak.

a versenyszabályozásnak tehát különbséget kell tennie a valóban ká-ros és a verseny egésze szempontjából hasznos korlátozások között. Míg előbbieket hatékonyan tiltania, addig utóbbiak érvényesülésének szabad teret kell engednie. a káros korlátozások érvényesülése ugyanis ugyan-úgy ártalmas, mint a hasznos, a hatékonyságot növelő korlátozások tiltása és ezáltal a hatékonyság fejlődésének visszafogása.

5.3.2. Monopolizáció és kizáró visszaélések gazdasági erőfölény révén

Minden vállalkozás legitim célja, hogy piaci részesedését, forgalmát nö-velje. a verseny lényege, hogy amelyik vállalkozás jobb a többinél, az nagyobb szeletet kap a piaci tortából. a forgalom növelése azonban csak addig tekinthető pozitív folyamatnak, amíg az valóban a jobb teljesít-ményből, hatékonyabb működésből fakadó versenyelőny eredményeként jön létre.

Ha egy vállalkozás a piacon kellő gazdasági erővel, úgynevezett gaz-dasági erőfölénnyel rendelkezik, képes lehet arra, hogy nem jobb telje-sítményére, hanem ezen piaci erőre támaszkodva növelje részesedését és egyben szorítsa ki versenytársait. Ha egy a piacon megkerülhetetlen vevő csak azzal a feltétellel köt üzletet az eladókkal, hogy azok másnak nem értékesítenek, akkor a többi vevő a piacról kiszorul, hiszen az eladók nem kockáztatják majd saját értékesítési lehetőségeiket az ő kiszolgálásuk érdekében. kiszorulásuk azonban nem rosszabb teljesítményük, hanem versenytársuk visszaélésszerű magatartásának eredménye. Hasonlóképp, ha az erős piaci szereplő veszteségeket vállalva saját költségei alatt ér-tékesít, versenytársai vevőkörét könnyen magához csábíthatja, kettős választás elé állítva ez előbbieket: vagy maguk is veszteséget vállalnak, hogy megtartsák vevőkörüket, vagy fenntartják haszonrésüket. előbbi

esetben vélhetőleg idővel kiszorulnak a piacról, hiszen nem képesek az óriási gazdasági erővel rendelkező vállalkozással azonos mértékű teher-vállalásra. a másik esetben szintén kiszorulnak a piacról, mert vevőik az olcsóbb terméket választva elhagyják őket. kiszorulásuk azonban ismét nem gyengébb működésük, hanem az erőfölényes piaci szereplő vissza-élése miatt történik.

a valamely piacon erőfölénnyel rendelkező vállalkozások tehát felelős-séggel tartoznak azért, hogy piaci tevékenységük során ne torzítsák a már amúgy is korlátozott szerkezetű versenyt. a kérdés megítélése azonban problémás, hiszen a legitim üzleti cél és a fokozott felelősség ellentétében kell értelmezni, hogy egy adott piaci lépés visszaélés, vagy csak élés a piaci erővel.

5.3.3. A piaci struktúra alakítása – a fúziókontroll

Mint azt az uniós jogot nagyban formáló, harvardista sVt modell és az azt finomító modern piacelmélet kapcsán már kifejtettük, a piaci struktú-ra befolyásolhatja a vállalkozások viselkedését. Ha a piacon egy monopó-lium van jelen, az a kibocsátás korlátozását, az árak emelését, a gazdasági fejlesztések lassulását eredményezheti. Hasonló kimenetele lehet annak is, ha vannak ugyan versenytársak, de valamelyik szereplő erőfölényben van a többi vállalkozáshoz képest. Ha kevés számú szereplő van a piacon, akkor pedig a versenyt súlyosan korlátozó megállapodások megkötése válik könnyebbé.

szükséges tehát figyelemmel kísérni a piaci szereplőknek a piac kon-centrálására, a piaci struktúrának a verseny szempontjából kedvezőtlen átalakítására tett kísérleteit és szükség esetén megakadályozni annak lét-rejöttét. Ilyen koncentrációt a vállalkozások fúziók létrehozásával képe-sek elérni, azaz önálló vállalkozások összeolvadásával, más cégek felvá-sárlásával, azok feletti irányításszerzéssel.

Hasonlóképp azonban a versenyt korlátozó megállapodások esetköré-vel, a piaci struktúrát átalakító fúziók sem mindig járnak káros hatással, sőt káros hatások megléte esetén is elképzelhető, hogy a tranzakcióból származó hatékonysági előnyök nagyobbak, mint az abból fakadó hát-rányok. Ugyanúgy, mint a megállapodások esetében itt is megszűnik a verseny az érintett felek között, de ezúttal nem csak részlegesen és időben is korlátozottan, hanem az irányítási jogok átszállásával teljes körűen és véglegesen. azok a hatékonysági előnyök tehát, amelyek a

versenykor-látozó megállapodások esetében megjelennek, elérhetővé válnak a fúzió révén is. sőt a mélyebb szintű integráció miatt számos olyan többlet előny is járul a tranzakcióval, amelyek más együttműködéssel nem lennének elérhetőek.

a potenciális káros és hasznos hatások miatt tehát a fúziók esetében is szükséges a tranzakciók egyedi jellegű vizsgálata. a hatóság által le-folytatott vizsgálat célja annak megállapítása, hogy milyen mértékű kon-centráció jön létre a piacon az ügylet eredményeként, annak milyen a ver-senyre gyakorolt negatív hatásai vannak és milyen pozitív, hatékonysági előnyöket generál az összefonódás. a mérlegelés alapján azután engedé-lyezésre vagy tiltásra kerül az ügylet.