A Versenyt korlátozó megállApodások
4. A tagállamok közötti kereskedelem érintettsége
Az uniós jog, azaz a 102. cikk alkalmazásakor, hasonlóan a 101. cikk tilalmához, szükséges, hogy a magatartás uniós léptékkel rendelkez-zen. Jelen esetben azonban a 101. cikk esetében látott tagállamok közötti kereskedelem érintettsége teszt kiegészül egy az erőfölények esetében speciális kritériummal. eszerint az erőfölénynek a belső piac egészén, vagy annak jelentős részén kell fennállnia. ez a megközelítés egyfajta de
minimis szabályt helyettesítő megközelítést jelent, hiszen ha az erőfölény olyan piacon áll fenn, amely nem minősül a belső piac jelentős részének, a tilalom ugyanúgy nem vonatkozik rá, mint a 101. cikk esetében a cse-kély jelentőségű, vagy a tagállamok közötti kereskedelmet érzékelhető mértékben nem érintő megállapodásokra.113
ezen feltétel meglétének megállapítása nyilván egyszerű, ha az unió belső piacának egészére kiterjed az erőfölény. Kérdéses azonban, hogy mit jelent a „jelentős rész”, mekkora piac esetében állapítható meg ez a kritérium.
4.1. A belső piac egésze, vagy jelentős része
Az európai Bíróság szerint, annak érdekében, hogy meghatározhassuk, hogy valamely piac a szerződés 102. cikkének értelmében a belső piac jelentős részének számítson, figyelembe kell venni az érintett termék kap-csán a termelés és fogyasztás jellegét és nagyságát, illetve az eladók és vevők szokásait és gazdasági lehetőségeit. 114
A jelentős rész kérdése tehát mindig az adott ügyben döntendő el és nehéz általános szabályokat adni, de a joggyakorlat alapján tehetünk két általános megjegyzést.
egy tagállam területének egésze mindig a belső piac jelentős része lesz.
Politikai okokból igen nehezen képzelhető el, hogy egy egész tagállamot lefedő piacot ne tekintsünk az eU jelentős részének.115
A „jelentős” szó nem csak földrajzi értelemben használatos. Amint az a fent idézett suiker Unie ügyből is kiderült a földrajzi terület által érin-tett kereskedelem nagysága legalább annyira fontos. Így leheérin-tett a cukor piac tekintetében dél-németország, vagy a Hugin ügy116 kapcsán Anglia az eU jelentős része. Ugyancsak szempont lehet a piacon lévő
fogyasz-113 Whish, richard: Competition Law. (lexisnexis UK, london, 2003) 191. o.
114 A 40-48/73., 50/73., 54-56/73., 111/73., 113/73. és 114/73. sz. Coöperatieve Verenig-ing “Suiker Unie” UA és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben hozott ítélet [eBHT 1975. 1663. o.] 7. pontja.
115 A 127-73. sz. Belgische Radio en Televisie és Société belge des auteurs, composit-eurs et éditcomposit-eurs kontra SV SABAM és NV Fonior ügyben hozott ítélet [eBHT 1974.
313. o.] 5. pontja, vagy a T-229/94. sz. Deutsche Bahn AG kontra Bizottság ügyben hozott ítélet[eBHT 1997. ii-01689. o.]58. pontja.
116 78/68/egK. sz. Hugin/liptons ügyben hozott bizottsági határozat (Hl 1978., l 22., 23. o.).
tók, azaz a lakosság létszáma is. Az Ambulanz glöckner117 ügyben az európai Bíróság a piac területi nagysága mellett, annak 4 milliós lakos-ságával is alátámasztottnak látta a „jelentőséget”. földrajzilag egészen kicsi piacok is lehetnek a belső piac jelentős részének tekinthetők, lásd pl.
a genovai kikötő esetét.118 Az ítélet szerint a kikötőn keresztül bonyolódó jelentős forgalom és a létesítmények vonzáskörzete indokolta a jelentőség megállapítását.
Az uniós eljárási reformmal egyidejűleg a korábban az uniós verseny-jog alkalmazását szívesebben kerülő tagállami hatóságok is jelentősen hozzájárulnak a 102. cikk érvényesítéséhez is.119 ebből fakadóan viszont úgy tűnik, szélesebb körben állapítják meg az uniós jog alkalmazhatósá-gát, mint eddig. ennek oka, hogy míg a Bizottság jórészt olyan ügyekkel foglalkozott, amelyek jellegüknél fogva túlnőttek egy-egy tagállam kom-petenciáján és csak elvétve kerültek elé olyan ügyek, ahol az érintett piac nemzeti vagy annál is kisebb volt, addig a nemzeti hatóságok jobbára ilyen ügyekkel foglalkoznak, így várhatóan szélesebben fogják értelmez-ni az uértelmez-niós jog érintettségét, mint az eddig gyakorlat.
4.2. A kereskedelem befolyásolása
Az érintett piac fentiek szerinti meghatározása szükséges, de nem elégsé-ges feltétele az uniós jog alkalmazhatóságának. Attól, hogy az erőfölény a belső piac egészén, vagy jelentős részén áll fenn, még nem biztos, hogy a visszaélés olyan jellegű, hogy képes a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására.
ezen második feltétel értelmezésekor támaszkodhatunk a 101. cikk kapcsán elmondottakra, néhány speciális szempont figyelembevételével.
Ha az érintett piac több tagállam területét is magában foglalja, ak-kor a kizáró jellegű visszaélések, azaz amiak-kor magatartás célja a piaci struktúrának a versenytársak eliminálása révén való átalakítása,
általá-117 A C-475/99. sz. Firma Ambulanz Glöckner kontra Landkreis Südwestpfalz ügyben hozott ítélet [eBHT 2001. i-8089. o.] 38. pontja.
118 A C-266/96. sz. Corsica Ferries France SA kontra Gruppo Antichi Ormeggiatori del porto di Genova Coop. és társai ügyben hozott ítélet [eBHT 1998. i-03949. o.]
38. pontja.
119 Az eU jog alkalmazásának kötelezettségéről bővebben az eljárási fejezetben fog-lalkozunk.
ban, természeténél fogva érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. Ha a visszaélés csak kizsákmányoló jellegű, akkor az uniós dimenzió csak akkor lesz megállapítható, még ilyen kiterjedt földrajzi piac esetében is, ha annak hatására valamilyen versenyelőny vagy hátrány keletkezik az érintett vállalkozások között (pl. diszkriminatív árképzés, szolgáltatás megtagadása).
Ha az érintett földrajzi piac egy tagállamra korlátozódik, akkor alátá-masztja a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás meglétét, ha a magatartás más tagállamokból piacra lépni kívánó vállalkozásokat tart távol a piactól, vagy ha az annak révén a nemzeti piacról kizárt cégek export-import tevékenységgel is foglalkoznak.
Kizsákmányoló jellegű visszaélések esetében is érintett lehet a tagál-lamok közötti kereskedelem, ha annak hatására versenyhátrányba kerül-nek vállalkozások, vagy ha a visszaélés az import akadályozására irányul.
Valamely tagállam egy része, mint érintett földrajzi piac esetében mérlegelni kell, hogy bír-e az érintett piac olyan jelentőséggel, hogy az annak kapcsán megvalósuló kiszorítások uniós dimenziót adjanak a visszaélésnek.