A versenyeztetés tisztaságának megsértése

A versenyeztetés a szerződéskötést megelőző, a szerződő fél kiválasz-tására szolgáló eljárás. A tpvt. 7. § szerint tilos a versenyeztetés - így különösen a versenytárgyalás, a pályáztatás -, az árverés, a tőzsdei ügylet tisztaságát bármilyen módon megsérteni. A versenyeztetés tisztaságának megsértését tiltó rendelkezés szubszidiárius szabály, azaz e tilalmat csak azokra a magatartásokra kell alkalmazni, amelyeket a tpvt. más rendel-kezése vagy külön törvény nem szabályoz.

A tpvt. 11. §-ában foglalt kartelltilalom, amely tiltja a vállalkozásoknak a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célzó megállapodását, biztosítja a fellépést a versenytársak - mint pályázók, ajánlattevők - közötti, versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszás ellen.

Ilyen jogsértés esetén nem a bíróság jár el tisztességtelen piaci magatartás miatt, hanem a jogsértés elbírálása a gvH hatáskörébe tartozik.

A versenyeztetés másik oldalán, az ajánlatkérőre és az általa kiírt pá-lyázat lebonyolítására vonatkozó különös szabályokat tartalmaz a köz-beszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. tv. (Kbt.). A közbeszerzések szabályozásának célja, hogy biztosítsa az államháztartási forrásokból lebonyolított beszerzések átláthatóságát, nyilvánosságát, a közpénzek hatékony felhasználását, az esélyegyenlőségen alapuló tiszta verseny megvalósulását, és egyben megfelelő mozgásteret biztosítson az

ajánlat-kérők számára beszerzéseik megvalósításához. A közbeszerzési szabály-rendszer azt segíti elő, hogy a közbeszerzési szerződéseket mindenfajta diszkrimináció nélkül a legjobb ajánlatot tevő nyerje el. A közbeszerzési eljárásban - ideértve a szerződés megkötését is - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát [Kbt. 1. § (1) bek.]. A közbeszerzési eljárásokban alap-elvi szinten érvényesül a nyilvánosság elve, az ajánlattevők esélyegyenlő-ségének biztosítása, valamint a verseny tisztaságának elve. A Kbt. meg-sértése esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság jár el. Jogorvoslati eljárást kezdeményezni kizárólag az alapelvek megsértésére hivatkozással is le-het. A gazdasági verseny érvényesülésének biztosítása érdekében a Kbt.

előírja, hogy amennyiben az ajánlatkérő észleli vagy azt alapos okkal fel-tételezi, hogy az általa lefolytatott eljárásban az ajánlattevők versenykor-látozó megállapodást (kartell) kötöttek, ezt jelezze a gvH-nak. A gvH a bejelentés (panasz) alapján – ha a gyanút beigazolódni látja – hivatalból indíthatja meg saját (versenyfelügyeleti) eljárását.

A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény részletesen szabályozza a tiltott bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás eseteit.

A tisztességtelen versenyeztetés tilalmát (tpt. 7. §) tehát csak azokra a magatartásokra kell alkalmazni, amelyeket a tpvt. más rendelkezése, vagy külön törvény nem szabályoz. A tpvt. e rendelkezése nem ad eligazítást arra vonatkozóan, hogy a verseny tisztaságának bármilyen módon való megsértése milyen magatartással valósulhat meg. ezt a bíróságnak kell a konkrét tényállás alapján eldöntenie. ennek során a kifogásolt eseménye-ket nem mechanikusan értékeli, hanem az ésszerűség keretein belül, az eset összes körülményeinek figyelembevételével, a gazdasági élet általá-nosan elfogadott magatartási normái alapján mérlegeli (BDt2001. 480.).

A tisztességtelen versenyeztetés megvalósulhat már a versenyfeltételek kiírása esetén is, ha a kiíró olyan módon válogatja össze a meghívottakat, hogy a különleges szempontjai alapján nyilvánvaló, hogy egyetlen ajánlat lesz elfogadható, a többi ajánlattevő pedig – mint alkalmatlan – a ver-senyből kiesik. Az eljárás tisztasága kerül veszélybe, ha olyan személy is részt vesz pályázóként a versenytárgyaláson, aki a kiírást megfogalmazta és ily módon a feltételeket hamarabb megismerhette, mint versenytársai.

A kiértékelés során is követhető el jogsértés azáltal, hogy a kiíró eltér a pályázati felhívásban megadott értékelési szempontoktól, vagy bizonyos körülményeket – amelyek az általa támogatott pályázó mellett szólnak – a kiértékelő felnagyít, a jelentőségét eltúlozza, míg más körülmények

jelentőségét igyekszik kisebbíteni. A pályázati kiírás feltételeinek meg nem felelő személy versenytársként való részvétele a pályázaton sérti az egyenlő elbánás elvét és az esélyegyenlőséget. ezért a pályázat kiírójának eljárása azáltal, hogy az ilyen vállalkozást a pályázatból nem zárta ki, sőt nyertessé nyilvánította, a tpvt. 7. §-ába ütközően tisztességtelen volt, a pályázatot elfogadni ezért nem lehetett volna (eBH2001. 421).

A tpvt. 7. § megsértése esetén az érdekelt a tpvt. 86. §-ban igényeket érvényesítheti (különösen jogsértés megtörténtének megállapítása, elég-tételadás, a sérelmes helyzet megszüntetése, a jogsértést megelőző állapot helyreállítása, kártérítés).

Ha a pályázati eljárás során – melynek eredményeképpen a szerződés létrejött – megsértették a verseny tisztaságát, ez nem eredményezi a szer-ződés érvénytelenségének (semmisségének) megállapíthatóságát. sőt, ha kötelező a pályázat, akkor csak a pályáztatás elmulasztása eredményez semmisséget, a pályázati eljárási szabályok megsértése önmagában nem.

A bírói gyakorlat ezt az alábbi, a Ptk. és a tpvt. együttes alkalmazásán alapuló levezetéssel indokolja. A tpvt. 93. § értelmében a tpvt. rendelke-zésének megsértése miatt alkalmazott jogkövetkezmények és érvényesí-tett polgári jogi igények nem érintik a külön jogszabályban foglaltak sze-rinti egyéb polgári jogi jogkövetkezmények alkalmazásának lehetőségét.

Külön jogszabálynak minősül a Ptk. rendelkezése is, így a Ptk. 200. § (2) bekezdése is, amely szerint semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. A ver-senyeztetés szabályainak megsértésével kötött szerződés jogszabályba, a tpvt. 7. §-ba ütközik. A Ptk. szerinti érvénytelenség jogkövetkezményei azonban akkor alkalmazhatók, ha a polgári jogi jogszabály az érvényte-lenség helyett más jogkövetkezményt nem alkalmaz. A tpvt. a jogsértés esetére pedig más szankciórendszert határoz meg: a tpvt. 7. §-ának meg-sértése esetén az érdekelt fél (akivel a versenyeztetést követően a jogsér-tés miatt nem kötötték meg a szerződést) a tpvt. 86. §-ban meghatározott, a fentiekben felsorolt igényeket érvényesítheti; egyéb igényeket nem, így az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható. Példa: a felpe-res a létrejött szerződés semmisségének megállapítását azért kéri, mert a szerződő felek a szerződéskötést megelőző pályáztatási eljárás során tisztességtelen magatartást tanúsítottak, vagyis az egyik szerződő fél ki-választására tisztességtelen eljárás keretében került sor. A semmisség és annak Ptk. szerinti jogkövetkezményei azonban csak akkor állapíthatók meg, ha a jogszabály a jogszabálysértéshez más jogkövetkezményt nem

fűz. Az adott tényállás mellett a tisztességtelen piaci magatartás képezi a semmisség megállapításának jogalapját. Ugyanakkor a tpvt. tisztesség-telen piaci magatartás tanúsítása esetén speciális szankciórendszer alkal-mazását teszi lehetővé, vagyis a tpvt. 86. §-ában szabályozott szankciók alkalmazandók. ezen szankciók között azonban a tisztességtelen maga-tartás folytán létrejött szerződés semmisségének megállapíthatósága nem szerepel (BH 2005. 254).

nem áll fenn igény arra, hogy a bíróság szerződést hozzon létre a pá-lyázat kiírója, valamint a pápá-lyázat megnyerésétől és a szerződéskötéstől a pályázat jogszabálysértő értékelésével elütött pályázó között. A bírói út lehetősége nem terjed odáig, hogy a bíróság átvegye a pályázat elbírálá-sával kapcsolatos döntési jogkört, mást nyilvánítson a pályázat győzte-sének, pályázatot eredménytelennek, valamely ajánlatot érvénytelennek minősítsen vagy új pályázatot írjon, illetve írasson ki (ezen jogértelmezés azon alapul, hogy nem csak a privatizációs pályázatokra, hanem a más jogszabályok szerinti versenyeztetési, pályázati eljárásokkal kapcsolatos jogvitákban is irányadó a legfelsőbb Bíróság 4/1999. Polgári Jogegységi határozata; lásd: BDt 2007.1600).

A pályáztatás szabályainak a kiíró részéről való megsértése nem ala-pozza meg a pályázónak a szerződés megkötésének elmaradásából szár-mazó, várható üzleti haszon elvesztése miatti kártérítési igényét, ha a pályázó nem tudja bizonyítani a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdésében írt, a kártérítés egyik konjuktív feltételét, az okozati összefüggést. A pályázó ekkor csak a pályázat benyújtásával és a pályázaton való részvétellel kap-csolatos költségei megtérítésére tarthat igényt (eBH 2005. 1220.).