Amikor a testnevelési tantervek szerkezeti felépítését elemezzük, akkor voltaképpen a tantervek szerkezetét mutatjuk be, mivel minden tantárgy esetében, minden iskolafokon azonos szerkezettel dolgozunk. Azért fontos ezt kiemelni, mert általános tantervelméleti sajátosságról van szó.
Milyen szerkezeti sajátosságokkal rendelkezik ez a kerettanterv?
A hazai hagyományos tantervi szerkezet elemei (célok és feladatok, törzsanyag, kiegé-szítő anyag, követelmények, utasítás, módszerek, eszközjegyzék) közül nem mind található meg. Ezenkívül új fogalmakkal is dolgozik, amelyek a korábbi tanterveinkben nem voltak megtalálhatók, mint például: fejlesztési követelmények, belépő tevékenységformák, valamint a továbbhaladás feltételei.
Egy új szerkezeti felépítéssel van dolgunk, amely az alábbi részekből áll:
Célok és feladatok: első része a testnevelés tantárgy általános céljait és feladatait tartalmazza valamennyi iskolafok esetében. Ezek az iskolai testnevelés terminális (végső) céljai. A második rész az adott iskolafok sajátos, arra a képzési és életkori szakaszra meg-fogalmazott céljait tartalmazza.
A feladatokat három csoportra bontja:
• az egészséggel kapcsolatos,
• a mozgáskultúra fejlesztésével kapcsolatos feladatok és
• tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása.
Fejlesztési követelmények: a feladatokhoz kapcsolódó követelményeket jelentenek, azaz:
• az egészséges testi fejlődés segítése,
• a mozgáskultúra fejlesztése,
• a mozgásigény fenntartásának követelményei.
A felsorolt követelményekből kibonthatók a taxonómiai rend szerint a:
• pszichomotoros követelmények, lásd mozgáskultúra fejlesztése,
• az affektív (érzelmi) követelmények,
• és a kognitív (értelmi) követelmények.
A fejlesztési követelmények közvetlenül a célok után kerülnek megfogalmazásra, így az adott képzési ciklus minden osztályára érvényes hatókörrel rendelkeznek.
Belépő tevékenységformák címen rövid tartalmi összefoglaló következik, amely már osztályonként jelenik meg a tantervekben. A felsorolt témakörökhöz tartozó részletes tar-talmakkal egy fejezetbe tartoznak.
Ez a fejezet tartalmazza az adott évfolyamon jelentkező, a koncentrikusan bővülő oktatási menet kapcsán magasabb szinten is újra megjelenő képzési tartalmakat, motoros tevékenységeket, gondolati műveleteket. Az itt felsorolt tanulói tevékenységek a tanulásnak, a tantárgyi tartalmak elsajátításának lényeges feltételei.
Témakörök, tartalmak: leírják a testnevelés egyes évfolyamaira vonatkozó képzés tartalmait. Felsorolja mindazon tartalmakat, amelyeket majd a tanmenetben kell részletesen kibontani.
Az alapfokú oktatás két szintje között eltérés van a témakörök, ennélfogva a tartalmak között, ami az adott életkori sajátosságok eltérő jellegét veszi figyelembe, és ennek megfe-lelően választja ki az egyes témaköröket a hozzájuk kapcsolódó tartalmakkal együtt.
A témakörök és tartalmak felsorolását később végezzük el. Új témakör a fogalmak:
amelyek a korábbi tanterveinkben nem jelentek meg. Ez a témakör csak a testnevelés ese-tében van jelen.
Szerepe, hogy összegyűjti az adott osztályban megjelenő új fogalmakat, szakkifejezé-seket, amelyeket a tanulóknak el kell sajátítani, ezért minden osztályfokon megfogalmazásra kerül.
A továbbhaladás feltételei. Ez a voltaképpeni követelmények konkrétabb megfogal-mazását tartalmazza, de nem határoz meg mérhető formát. Azokat a mozgásműveltségre vonatkozó ismereteket jelentik, amit a „felsőbb osztályba” lépéshez a tanulónak tudnia kell.
Tehát ez is minden osztályfok után megtalálható.
Módszertani ajánlás
Olyan segédletet jelent a tanárok számára, amely kiterjed:
• a testnevelés tantárgy koncepciójának (alapeszméjének) bemutatására,
• a tanulói tevékenységekre,
• a témakörök és tartalmak jellemzőire,
• a testnevelés tantárgy kerettanterve és a helyi tantervének kapcsolódására,
• a tanulói teljesítmények értékelésére, azaz a továbbhaladás feltételeinek értelme-zésére.
Az új tantervek szerkezete, koncepciója mindig eltérő, korszerűbb megoldásokat keres és próbál megvalósítani. Az, hogy ezek mindig jobbak is, mint az előzőek, már egyáltalán nem biztos.
Tekintsünk vissza a korábbi tantervekre, és hasonlítsuk össze azokat az új kerettantervek szerkezetével. Lásd 5. táblázat.
A testnevelési tantervek szerkezete
Nem határoz meg Nem határoz meg
Követelmé-nyek Minden anyagrész Minden osztály után Fejlesztési követelmények
Utasítás Van Nincs Nincs Nincs
Módszerek Nincs Van Van Nincs
Eszközjegyzék Nincs Van Nincs Nincs
5. táblázat: A tantervek szerkezeti összehasonlítása (Báthori, 1985; Makszin, 2013)
A 2012-ben elfogadott NAT-ban megfogalmazott elvek, célok, fejlesztési feladatok és a műveltségtartalmak érvényesülését, a tartalmi szabályozás következő szintjét, a pe-dagógiai munka szakaszainak sajátosságaihoz igazodóan, a kerettantervek biztosítják.
A 2012-ben elfogadott kerettanterv szerkezete és anyagelrendezése
Akárcsak a korábban, 2000-ben kiadott tanterv, ez sem követi a hagyományosnak tartott szerkezetet: célok és feladatok, törzsanyag, kiegészítő anyag, követelmények, utasítás, módszerek, eszközjegyzék.
A kerettantervek elkészítésére vonatkozó szabályok:
A kerettantervek határozzák meg:
• a nevelés-oktatás céljait,
• a tantárgyi rendszert,
• az egyes tárgyak témaköreit, tartalmát,
• a tantárgyak egy vagy két évfolyamonkénti követelményeit,
• a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait,
• a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, továbbá ajánlott idő-keretet
az egyes iskolatípusok és nevelési-oktatási szakaszok szerint.
A kerettantervek értékrendszere tükrözi a NAT-ban meghatározott közös értékeket.
A kerettanterv, a NAT fejlesztési szakaszolásának megfelelően (1–4. évfolyam; 5–8. évfo-lyam; 9–12. évfolyam), az alábbi szerkezet szerint épül fel:
• célok, feladatok
• fejlesztési területek-nevelési célok
• kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés
• egységesség és differenciálás
• tantárgyi struktúra és óraszámok
A testnevelés és sport műveltségterület kiemelt céljai:
• a mozgáskészség fejlesztése
• a motoros képességek, kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése
• testnevelési és sportági tevékenységhez kötődő ismeretek fejlesztése
• részvétel a szabadidős, diák- és versenysportban, sportágválasztás
• személyiségfejlesztés
• preventív egészségtudatos szokások fejlesztése
A fejlesztési feladatok szerkezete követi a kiemelt célokban leírtakat, azaz
• motoros képességfejlesztés: edzettség, fittség
• motoros képességfejlesztés: mozgástanulás
• játék
• versenyzés
A közműveltségi tartalmakat
1–4., 5–8., 9–12. évfolyamonként a testnevelésre vonatkozóan a
• mozgásműveltség, mozgáskultúra,
• ismeretek-személyiségfejlesztés című alfejezetekben rögzíti az elsajátítandó tar-talmi elemeket.
A mozgásműveltség fejezetben található a voltaképpeni tananyag, amely az életkori sajá-tosságok alapján csoportosítva, a megfogalmazott fejlesztési céloknak megfelelően sorolja fel a tanítandó ismereteket.
Az ismeretek/személyiségfejlesztés az előző, mozgásműveltség részben leírt tartalomra vonatkozó követelménynek tekinthető.
A korábbi, 2000-ben kiadott, tanterv szerkezetétől eltérően ez a kerettanterv új struktúrában gondolkodik. A „hagyományosnak” nevezhető, mindenki által jól követhető szerkezet (cél, tartalom, követelmény, módszertani ajánlások) más fejezetcímek alatt jelenik meg ebben a tantervi változatban.
Külön kerettantervek készültek a köznevelési típusú sportiskolák neveléséhez-oktatásához.
Tekintsünk vissza a korábbi tantervekre, és hasonlítsuk össze azokat az új kerettanterv-vel szerkezetük alapján.
Az anyagelrendezés sajátosságai Koncentrikus elrendezés
A tantervek olyan felépítését, amely szerint az oktatási rendszer minden, viszonylagosan önálló egységet jelentő fokozatán a tartalom struktúráját követve, és a tanulók pszichikai fejlődését tekintetbe véve megismétlődik a tananyag, általában az egyszerűbbtől az ösz-szetettebb, a könnyebbtől a nehezebb, az alapvetőtől a gazdagabb tartalmak felé haladva, koncentrikus anyag elrendezésnek nevezzük. Így minden fokozat újra feldolgozza az adott terület anyagát, de egyre szélesedő körökben, különböző szemléletmóddal, módszerekkel, eszközökkel. (Pedagógiai lexikon, 1997).
Ez a fajta elrendezés a tantervi koncentráció eszköze. Célja, hogy az iskolarendszerből előbb kilépő tanulók is viszonylag teljes körű műveltséggel rendelkezzenek.
Elősegíti a tanultak ismétlését, a tudás elmélyítését.
Nehézséget okoz viszont a tartalmak logikai rendszerének és a tanulás pszichikus szem-pontjainak összeegyeztetése és a felesleges időpazarló ismétlések kiküszöbölése.
Lineáris elrendezés
Ez a tantervi tananyagok egyenes vonalú, a felesleges ismétlődéseket kiküszöbölő, követke-zetes, észszerű előrehaladást követő felépítése. A tananyag logikai rendezettségét, egymásra építettségét, az átfedések kiiktatását, ezzel a gyorsabb tempójú, kevesebb időt felhasználó oktatást kívánja elősegíteni.
Hátránya, hogy a tervezés és a gyakorlati megvalósítás során a tartalmi struktúrák variációira, az összefüggések megvilágítására, megértésére, a különböző alkalmazásokra,
gyakorlásokra, rögzítésekre, a differenciálásra, a tanulás egyéni sajátosságaira sokszor nem biztosít elég időt.
Az egész tartalom áttekintését csak a folyamat végére teszi láthatóvá. Az ismereteket nem tudja mélyen feldolgozni, így nem vezetnek szintézishez. Ez akadályozza a képességek kialakítását, fejlesztését. (Pedagógiai lexikon, 1997)