Mindazon jellemző jegyeket, amelyeket a kultúra kapcsán ismertettünk, most a testkultúra vonatkozásában tesszük vizsgálat tárgyává.
A testkultúra megfogalmazásakor azt emeltük ki, hogy az egyetemes kultúra szerves ré-szét képezi, valamint hogy az emberiséget valamilyen formában végigkísérő örök kategória.
Igazolnunk kellene, hogy a Huizinga által a kultúrára megfogalmazott alapfeltételeket a testkultúrában is tetten érhetjük, ezáltal senkiben nem merülhet fel még a gyanú sem, hogy a mi szakterületünk nem tartozik a kultúrához.
Vegyük sorra ezeket a szempontokat.
Az első, hogy a kultúra a szellemi és anyagi értékek bizonyos egyensúlyát követeli meg.
A testkultúra szellemi értékeit, amelyek az értelmi, erkölcsi és esztétikai stb. terüle-teket zárják körül, nagyon gazdagon tudjuk leírni.
Értelmi területen: mindazon ismeretek, szabályok, törvényszerűségek, amelyek a test-nevelés- és sporttudományban felhalmozódtak és még feltárásra várnak, nélkülözhetetlenek a testkultúra műveléséhez és továbbfejlesztéséhez, igazolják a tevékenység kulturális jellegét.
Erkölcsi területen: olyan értékek jelenlétéről van szó, amely értékek nélkül a test-kulturális tevékenység elképzelhetetlen, mint például a szabályok betartása, az ellenfelek tisztelete stb. Aki ezeknek a követelményeknek nem tesz eleget, kizárják a tevékenységből.
A testkulturális tevékenység fizikai megterhelést jelent. Fáradtsággal, megpróbáltatásokkal jár. Ezeket le kell tudni győzni. Akaratot igényel, mégpedig kemény elszántságot, küzdelmet az ellenféllel. Ehhez bátorságra van szükség. A küzdelem katarzisként jelenik meg a sportoló számára, de akként éli meg a néző is. A társak segítése, támogatása, bátorítása nélkülöz-hetetlen érték. Nincs olyan erkölcsi tulajdonságunk (értékünk), amelyik kialakításában ez a tevékenységforma ne játszana meghatározó szerepet.
Esztétikai területen: a motoros tevékenységek végzése, egy-egy gyakorlat helyes végrehajtása fizikai és mechanikai törvényszerűségek és szabályok betartása mellett lehet-séges. Az ilyen gyakorlatvégzés összerendezettséget, harmóniát fejez ki, amelyek pedig esztétikai kategóriák. Gondoljunk egy magas szinten végrehajtott torna- vagy bármilyen gyakorlatra.
A katarzis esztétikai kategória, amely a legtöbb küzdősportban, sportjátékban megjelenő érték is egyben. A játékok sajátos hullámzását, ritmusát a támadások és védekezések egymás-utánisága, a gólok, pontok megszerzéséért vívott gigászi küzdelem végzése a résztvevők, de a nézők számára is kifejezi a katarzis esztétikai értékét.
A testkultúra anyagi értékei elválaszthatatlanok a kultúra más területének anyagi érté-keitől, hiszen például egy uszoda, strandfürdő elsősorban testkulturálisan megfogható anyagi értéket képvisel. Hasonlóképpen elmondható ez egy jól felszerelt iskolai tornateremről, sportcsarnokról, stadionról stb. De a testkultúra anyagi értékeit jelenítik meg a sportruhák, sporteszközök, sportszerek, illetve ezek színvonala. Aki járt már a nyugati világ gazdag országaiban és látott iskolai tornatermet, és összehasonlítja a mi iskolai tornatermeinkkel, akkor pontosan a testkultúra anyagi értékeinek színvonalbeli különbségéről kap képet.
E két szempont, vagyis a szellemi és anyagi értékek összhangja esetében beszélhetünk a kultúrában rendről, ami az adott társadalom ritmikus életének alakjában jut kifejezésre.
Vajon a testkultúrára is igaz ez?
A rend és fegyelem alapvető fogalmak a testkultúra legfontosabb megjelenési for-máiban, a testnevelésben, a sportban és az egészségben. Ezek a tevékenység formák mint kulturális tevékenységek, csak a rendre épülve képesek létrehozni azokat az értékeket, amelyeket a testkultúra, így az emberiség legfontosabb értékeinek tartunk. Ezek az értékek, amelyeket a szellemi értékeknél már felsoroltunk (értelmi, erkölcsi, esztétikai területek).
Ez teszi lehetővé a társadalom életének ritmikus váltakozását, ami valóban rendet jelent.
A kultúra második alapvonása, hogy minden kultúra törekvést zár magába. A kul-túra annyi, mint irányítottság, s az irány mindig egy eszmény felé vezet, a közösség eszménye felé.
A testkultúra összetevői jellegüknél fogva testesítik meg ezt alapvonást, hiszen a testne-velésre és a sportra talán leginkább jellemző alapvonás a törekvés a jobb, magasabb teljesít-mények felé. A törekvés irányított, a közösség eszménye felé, amely irányítottság szorosan kapcsolódik a rend követelményéhez, mivel az eszmények elérése csak rendszeres munkával sikerülhet. Az eszmények eszményképekben jelennek meg, és mivel az eszménykép nagyon sokféle lehet, ezért a testnevelésben és a sportban is sportágak széles körében meg is jelenik ez a sokféle eszménykép. A megjelenés lehet pusztán szellemi: pontosan tudni a szabályo-kat, a sportág történetét. Lehet erkölcsi (társadalmi) jellegű, mint becsületesség (fair play), nagyság, olimpiai, világbajnok (Pap László, Puskás Öcsi stb.). Lehet gazdasági jellegű, mint a jólét, amelyet a nagysággal tudok elérni. Így kapcsolódnak a különböző eszményképek. De az eszményképek között megjelenik az egyik legfontosabb testkulturális érték is, az egészség.
Az eszménykép jelentősége, mint tanultuk, abban van, hogy a kultúra hordozói számára mindig a boldogulást jelenti, a közösség boldogulását. Az eszményképválasztás, -követés az eszményképpel való azonosulást is jelenti, így annak beteljesülése, hogy megvalósítottam az eszményeimet, olimpiai bajnok lettem, a csapatommal megnyertem a mérkőzést, valóban boldoguláshoz segíti a közösséget. Az a közösség, amelyik egy sportjáték csapat vagy egy szakosztály formájában jelenik meg, az eszményképeik megvalósulásakor valóban nagyobb
eséllyel boldogulnak, mint azok, amelyek nem tudták ezeket elérni. Egy nemzet mint kö-zösség számára a sportbeli eszményképek, akik például személyekben jelennek meg és si-kereket érnek el, a nemzet számára jelentik a boldogulást. Miért? Azért, mert ők is a nemzet tagjai, és egyéni eszményképeik elérése a nemzet eszményképében is visszatükröződik, és a nemzet számára is jelenti a boldogulást. Egyben a közösség számára mint potenciális új eszményképek jelennek meg.
Mivel minden kultúra számára, miután lényege a törekvés, parancsolóan kötelező a rend és a biztonság alkalmazása. Már említettük, hogy a testkulturális tevékenységek során alapfeltétel a rend, amely révén lehetővé válik a biztonság, a biztonságos munkavég-zés. Minden testnevelési órán és sportfoglalkozáson ott van a biztonság és rend, hiszen e nélkül nem valósíthatók meg a kitűzött célok. Ha nem biztosítom a tanulók biztonságát játék vagy gyakorlás közben, balesetet, sérülést idézek elő. A testkultúrában alapkövetelmény a biztonság megléte.
A rend követelményéből származik az, amit tekintélynek nevezünk. Óriási pedagógiai tény, hogy aki rendet tud tartani, annak tekintélye van. A jó testnevelő tanár és edző tekin-télyes ember, mert rend van az óráján, vagyis rendezett körülmények között lehet dolgozni, tanulni. De a biztonság szükségessége maga után vonja mindazt, amit jognak nevezünk.
Vagyis mindenkinek joga van a biztonságos munkavégzésre, amit legkönnyebben a szabályok betartásával érthetünk meg. A biztonságot mint jogot az órán, edzésen a szabályok betartá-sával, betartatásával lehet elérni. Tanulni fogjuk, mint minden sportszakemberrel szemben támasztott alapvető követelményt, ennek betartatását és oktatását is, hiszen a tanulóknak is ismerniük kell a szabályokat. Ez vezet el a biztonsághoz.
A tekintély- és jogrendszerek különböző formájában alakulnak újra és újra az embercso-portok, közösségek, amelyeknek a boldogulás elérésére irányuló törekvése a kultúrában, a testkultúrában is megnyilatkozik.
A harmadik alapvonása a kultúrának a természeten való uralkodás, amely az emberi természeten való uralkodást is jelenti.
A testkultúrában az emberi természeten való uralkodás alapfeladatként jelenik meg, hiszen az egészséggel kapcsolatos minden tudatos tevékenység, amelyeket megtanítunk a tanulóknak, az emberi természeten való uralkodást jelentik.
Az emberi természeten akkor uralkodhatunk, ha ismerjük. Azáltal, hogy a tanulók az emberi természetet biológia vagy egészségtan című tárgyakban tanulják, a testnevelés-ben pedig megtapasztalják, a kultúra alapvető összetevőjét művelik, más szóval kulturális tevékenységet folytatnak.
A testnevelés és sport gyakorlatban való megtapasztalást úgy kell értelmezni, hogy az órákon és edzéseken szünet nélkül az emberi természet sajátosságaival, például:
• motoros tulajdonságaival, mint erő, gyorsaság, állóképesség, ezek
• különböző színvonalával, illetve azok
• fejlesztésével találják magukat szemben.
Az emberi természeten való uralkodásnak, a motoros tevékenységekhez szorosan kapcso-lódva, fontos összetevője a feladat pszichikus oldala vagy vetülete is. Ez a pszichikus jellegű uralkodást jelenti, ami a jellem vagy a személyiség összetevője is egyben, és az akarattal, akaraterővel azonosítható.
Például uralkodom a természetemen, ha nagyon fáradt vagyok, és mégis megcsinálom a feladatot.
Tankönyvünk későbbi fejezeteiben erről részletesebben is fogunk tanulni. Elöljáróban annyit, hogy a testgyakorlatok végzésekor nemcsak azok fizikai hatásáról szólunk, hanem a gyakorlatok végzése során jelentkező pszichés változásokról is, amelyek a már említett személyiségjegyekben formálódnak jellemünk részévé.
Az emberi természeten való uralkodást mint kulturális tevékenységet senki nem kérdőjelezheti meg, hiszen ez a tevékenységünk a szocializáció folyamatának is alapvető tevékenységformáját jelenti.
A kultúra-testkultúra viszonyrendszere tisztán mutatja, hogy a testkultúra művelése mindennapjaink tevékenységének elmaradhatatlan részét képezik, még akkor is, ha senkiben sem tudatosul, hogy a fogmosás alkalmával kulturális műveletet végez.
Természetesen iskolai feladat ennek tudatosítása, hogy ez a fajta kultúrtevékenység gyermekeink szükségletévé, egy egész életen át tartó tevékenységgé váljon.