Élettani
szempontok Nevelési – oktatási – képzési
szempontok Lélektani
• terhelés, pihenés optimális arányának kialakítása
• maximális teljesítőképességre törekvés
A fő oktatási, képzési feladatok megoldása,
• súlypontozott feladatok megvalósítása,
• örömszerzés, bizonyítás, élmények
10. táblázat: Az óraszerkezet sajátos feladatai (Arday, 1994)
A 10. táblázat jó áttekintést ad a testnevelési órák szerkezetének, az egyes órarészek felada-tainak összefüggéséről általában. A tanári tervezőmunkában iránymutatóként használható.
Szükséges részletesen is áttekintenünk az alapszerkezet tartalmát kitöltő feladatokat, azaz, hogy a tantervekben megismert konkrét témaköröket, a hozzájuk kapcsolódó tartal-makat, a testnevelési órák melyik szerkezeti elemébe illesszük be.
A bevezető rész lehetséges feladatai
A táblázatban kiemeltük a bevezetés legfontosabb feladatait, mint a bemelegítést, szerve-zést, motiválást.
Ezt a sokrétű feladatot kell megoldani úgy, hogy valóban szervesen kapcsolódjanak az óra egész folyamatához.
A bemelegítés a szervezet élettanilag optimális előkészítését kell megoldja. Az élettani előkészítés kétféle feladatot jelent. Az egyik a tanulók szervezetének általános, mindenol-dalú előkészítése a fő részben elvégzendő feladatok által megjelenő terhelések sérülésmentes elvégzésére.
A másik a tanulók szervezetének speciális előkészítése a fő feladat sikeres elvégzése érdekében.
A speciális előkészítés vonatkozhat:
• egyes izomcsoportokra, ízületekre,
• ideg-, keringési vagy légzőrendszerre,
• anyagcsere-folyamatokra.
Az óra kezdetétől fogva a tanulók fizikai terhelése fokozatosan emelkedjen, amelyhez igye-kezzünk változatos tartalmakat keresni.
Az általános előkészítésre a tartalmakat a tantervi anyag „Előkészítés, alapozás, pre-venció”, illetve a sportágak témaköreiben az előkészítő gyakorlatanyagból válogathatjuk ki.
Többnyire természetes mozgásformákat tartalmaznak, mint:
• futások, ugrások, szökdelések, mászások, dobások stb.,
• a gimnasztika, a szabadgyakorlatok és ezek alapformáiból álló:
• pad-, bordásfal-, kéziszer-, társas gyakorlatok.
Ezek közül lehetőleg olyat válasszunk ki, amelyek a szervezet számára nem jelentenek hirtelen megterhelést. Legyenek változatosak, ezáltal a terhelés fokozatos emelkedését úgy biztosítják, hogy közben pihentetőek is, eltérő ritmusúak.
Ajánlatos ezt a feladatot könnyű futásokkal, akadályok közbeiktatásával is kezdeni, ami a fokozatos terhelésnövelés pontos szabályozását teszi lehetővé még kezdő tanárok számára is.
A speciális előkészítés az általános után következik, és a főrészben lévő fő feladat elvég-zésében meghatározó jelleggel részt vevő izmokat, ízületeket, egyéb szervrendszereket készíti elő, melegíti be.
Konkrét példán bemutatva azt jelenti, hogy például szekrényugrás esetében a legnagyobb terhelés a kar ízületeire és izomzatára hárul. A speciális előkészítés arra kell irányuljon, hogy ezeket az izmokat és ízületeket speciális, a támaszok okozta megterhelésekre előkészítse.
A speciális előkészítéshez soroljuk a főfeladat elvégzéséhez, megtanulásához szükséges képességek kialakítását is. A példában említett szekrényugrás oktatásához csak akkor kezdhe-tünk, ha a tanulók megfelelő karerővel rendelkeznek a támaszhelyzet megtartásához. A speciális előkészítésnek ez a képzési feladata. Ezeket a szakirodalomban „célgyakorlatok”-nak nevezzük.
A speciális előkészítő gyakorlatok másik csoportját a „rávezető gyakorlatok” képezik. A fő feladatok, tantervi tartalmak eltérő nehézségűek. Vannak könnyen és nehezebben megtanulható elemek. A nehezebb, összetettebb gyakorlatok megtanulását segítjük elő, könnyítjük meg a „rá-vezető gyakorlatok” alkalmazásával. Ilyenkor a bonyolult mozgásszerkezetű új anyag úgyneve-zett vezető műveletét a gyakorlatból kiemeljük, és könnyített feltételek mellett gyakoroltatjuk.
Például: az előző példánkban szereplő szekrényugrás „rávezető gyakorlata” a jól ismert nyusziugrás, amelyet a talajon gyakoroltathatunk a tanulókkal. Ezt mindenki könnyen, félelem nélkül végrehajtja, és a szekrényugrás vezető műveletét egyszerűsítve gyakorolja.
A bevezető rész feladatai között végezzük el, de máshol is megoldhatók a biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok alkalmazása is, továbbá olyan egyéb deformitások, mint a lábboltozat-süllyedés ellensúlyozását célzó gyakorlatok. Ezek részben speciális láb- és törzsgyakorlatok, amelyekkel lazító és erősítő hatást fejtünk ki az egyes izomcsoportokra, az állapotuknak megfelelően. Az ilyen jellegű gyakorlatokhoz is használhatjuk az általános előkészítésnél felsoroltakat, valamint a helyes testtartást biztosító speciális gyakorlatokat.
A bevezető rész fontos feladatai közé tartozik a szervezés. Logikailag, az óra sor-rendiségét tekintve megelőzi a bemelegítést, viszont időbeli terjedelmét tekintve csupán percekre korlátozódik. A jelentősége a tanulók biztonsága, illetve a nevelés szempontjából meghatározó.
Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a testnevelési óra mindig az öltözőben és nem a torna-teremben kezdődik.
Említettük a testnevelési óra sajátosságai között, hogy más helyszínen zajlik, mint a többi iskolai óra, és hogy a tanulóknak ruhát kell cserélniük. Nem mindegy az sem, hogy a tanulók milyen öltözékben jelennek meg az órán. Ezt a tanárnak ellenőrizni kell.
Ajánlatos lenne megtartani azt a régi jó szokást, hogy az iskolák saját testnevelési, sport-öltözetében vegyenek részt a tanulók a testnevelési órákon. Ez az öltözék tiszta, rendezett legyen, a tornacipőben viselt zokni különbözzön az utcai cipőben viselt zoknitól.
A terembe vonulás (sérülést okozó ékszerek és egyéb tárgyak összegyűjtése után), a sorakozás a kialakított formában, jelentés, létszámellenőrzés mind a nevelési feladatok elengedhetetlen velejárói.
Szervezéshez tartozik az órán használatos szerek, az egyes gyakorlóhelyek lehetséges előkészítése is.
A szervezésen túl, ami alapvetően nevelési feladatot jelent, oktatási feladatként jelenik meg a bevezető részben az egyes új, még ismeretlen gyakorlati alapformák elsajátítása, az egyes gyakorlatok hatásmechanizmusainak, lazítás, erősítés, nyújtás stb. ismertetése.
A speciális előkészítés – ami már átvezet az óra fő feladatához – is oktatási szerepet hordoz azáltal, hogy a tanulók választ kapnak a MIÉRT? kérdésre, az adott gyakorlat hatását és végzésének okát is tekintve. Lásd az említett szekrényugrásra vonatkozó példát.
A motiválás, a tanulók érdeklődésének felkeltése is a bevezető rész feladatait gaz-dagítja. Téves az az elgondolás, hogy minden tanuló nagy lelkesedéssel, magas motivációs szinttel vesz részt a testnevelési órán. Érzelmileg rá kell hangolnunk az elvégzendő felada-tokra, ami nem biztos, hogy mindig kedvező fogadtatásra talál. A pontos célmeghatározással, kérdésfeltevéssel megteremthetjük a kellő munkavégzéshez szükséges hangulatot.
Kellően ismert, hogy a torna jellegű feladatok nem olyan népszerűek, mint a sportjáté-kok, mégis ez a tény jó lehetőséget teremt arra, hogy úgy keltsük fel a tanulók érdeklődését, hogy feszültséget is generáljon, és legyen kedvük a tornához. Például: egyszerűbb akroba-tikus elemek végrehajtása mindig izgalmas, látványos, kihívást jelent a tanulóknak. Ezek oktatatásával a torna iránti kedvező viszonyulás kialakítható. Feszültséget keltünk, alakítjuk a versenyszellemet, magasabb teljesítményre sarkalhatjuk tanítványainkat.
Fontos az óra elején tudniuk a MIT? kérdésre a választ. Ennek ismerete nélkül céltalanná válik az órai munka.
A bevezető rész felsorolt feladatainak ez a tematikus rendje nem azt jelenti, hogy ezeket mindig, minden órán el is kell végezni, hiszen az adott célok és feladatok döntik el, hogy melyikre van szükségünk, és milyen formát választunk.
Természetesen nem tekinthetünk el a szervezési feladatok és a bemelegítés előírta kö-telezettségektől, de ezek változatosságát a fő feladatok gazdagsága fogja biztosítani. Nem szabad elfelejteni, hogy a nagyobb részt ebben az órarészben alkalmazott előkészítő gyakor-latok, gimnasztika-, kéziszer-, pad-, bordásfal- és egyéb gyakorlatokat, az óra fő részében is végeztethetjük nagyobb terhelés, speciális képességek fejlesztése érdekében.
A bevezető és fő rész határán gyakori a motoros képességek sokoldalú fejlesztésének beiktatása. A tanulók fiziológiai előkészítettsége lehetőséget ad ennek a feladatnak az elvég-zéséhez. Képességfejlesztő blokk-ként szokták elkülöníteni.
A fő rész lehetséges feladatai
Az óra fő részében a hangsúlyos, központi feladatot az oktatás, képzés jelenti. A bevezető részben kellően előkészített szervezettel rendelkező tanulóknak ebben az órarészben bizto-sítjuk a tantervben lévő sportági ismeretek, tartalmak elsajátítását. Vagyis a rendgyakorlatok kivételével az atlétika, torna, sportjátékok, természetben űzhető sportok, küzdősportok, úszás tartalmait mint fő feladatokat tanítjuk, tanulják a testnevelési óra ezen részében.
Az óra elején megfogalmazott oktatási célok itt valósíthatók meg a tevékenység szintjén a szervesen egymásra épülő, de eltérő célokkal kapcsolódó órarészek esetében.
Az oktatási célok pontosan, egyértelműen megfogalmazottak legyenek, ahogyan azokat tanmenetünk, tanítási egységeiben, mérhető formában írtuk le. Ez jelenti a tanulók számára az elérendő teljesítménycélokat mind a tanórán, mind pedig a tanítási egység végén.
A fő részben valósítjuk meg a motoros képességek sokoldalú fejlesztését is. A meg-felelően előkészített szervezet terhelése a fő részben a maximálist megközelítő mértékben történhet. Fontos hangsúlyozni, hogy az életkori sajátosságok mindenkori figyelembevétele mellett.
A tanítási egységben az állandó gyakorlási anyagként leírtak megvalósításának lehet-séges helye, mivel itt biztosítható a funkciónak megfelelő cél elérése.
Szervesen kapcsolódik az oktatási feladathoz a tanulók játékigényének kielégítése.
A sportjátékok oktatása nem a játékigény kielégítése, hiszen azok a fő feladatokhoz tartoznak.
Természetesen, a sportjátékok tanulásakor a tanultak játékban való alkalmazása már ennek a feladatnak is eleget tesz.
A játékok, a nagyon fokozott élettani hatásuk miatt, a fő rész szerves alkotóelemei.
A tantervi követelmények számonkérése is a fő rész feladata. Az ellenőrzés-értékelés a következőkre terjed ki a testnevelésben:
• a helyes testtartás mértékének megállapítása, izomtesztekkel,
• a motoros, kondicionális képességek szintje, motoros próbákkal,
• az ismeretek elsajátításának mértéke, kritériumvonatkozású értékelés,
• a tanulói magatartás motoros cselekvés közben.
A fő rész sok feladata közül a sorrendiség megállapítása szempontjából az elérendő cél, tananyag jellege, nehézségi foka, összetettsége az irányadó. Ez adja meg a fő rész felépí-tését, teljes struktúráját.
Fontos hangsúlyozni, hogy legtöbbször, a tanmenet előírása szerinti, sportági technika oktatása, gyakorlása és a képességfejlesztés jellegükből kifolyólag csak elméleti szempontból különülnek el. Ez azt jelenti, hogy amikor valamilyen sportági technika gyakorlása történik, ahhoz mindig motoros képességek megléte szükséges. Ezek gyakorlása egyben a képessé-geket is fejleszti.
Lényeges, hogy a kiválasztott gyakorlatok változatosak, színesek legyenek, a sokolda-lúságot és a fokozatos terhelést biztosítva.
A befejező rész lehetséges feladatai
A testnevelési óra szerkezeti sémájában már röviden felsoroltuk, hogy a befejező rész feladata a fokozott szervi működés lecsillapítása. Ez a feladat minden órán kötelezően jelentkezik.
A testnevelési órák feladata a tanulók játékigényének kielégítése. A gyakorlat szerint ez az óra befejező része előtt ér véget, ami csúcsterhelést jelent. A tanulókat ilyen felfokozott fiziológiai állapotból kell lecsillapítani a befejező rész néhány perce alatt.
Erre nagyon széles körű kínálat áll rendelkezésünkre az egyszerű gimnasztikai gyakorla-toktól, elsősorban nyújtó, lazító hatásúak, a légzőgyakorlatokon át, tartásjavító gyakorlatokig.
Kiemelkedő jelentőségű minden testnevelési órán a folyamatos értékelés mellett a ta-nulók órai munkájának, teljesítményének egyéni és együttes értékelése is mint nevelési feladat. Az értékelés objektív legyen, ez foglalja magában a pozitív és negatív értékelést egyaránt. A tanulók igénylik is a szakszerű és objektív értékelést, ami szorosan kapcsolódik olyan motivációs hatásokhoz, amelyek a következő órák kedvező hangulatának, a tanulók testnevelés iránti érdeklődésének fenntartásához járulnak hozzá.
Törekedjünk arra, hogy a testnevelési óra a fokozatos teljesítményt igénylő terhelések mellett örömélményt is nyújtson. A jól végzett munka feletti örömünket a tanári értékelés erősíti meg. A testnevelők ennek az örömszerzésnek a letéteményesei, rajtuk múlhat, hogy a tanuló egy életre megkedveli vagy elfordul ettől a létfontosságú tevékenységtől.
Az értékelés lehetőséget teremt a tanulók ismereteinek ellenőrzésére is. Rövid kér-dések formájában visszakérdezhetünk a tanult tartalmakra, miáltal feltárulnak a megértés szintjei. Ez az egyes sportjátékok szabályaira is vonatkozik. A következő óra munkáját megkönnyíti, és hasonlóképpen a korábban írottakhoz, motivációs hatásuk is jelentős.
A befejező rész szervezési feladata a tornateremben vagy egyéb gyakorlóhelyeken a rendteremtés, a szerek helyrevitele, a szertárban való elhelyezése.
A tanórához tartozik még a tanulók óra utáni tisztálkodásának biztosítása is. Amíg nem válik szükségletükké az órák utáni fürdés, mosakodás, a tanár ellenőrizze a tanulók ez irányú tevékenységét is. A helyes öltözködés, tisztálkodás, az egészségnevelés fontos részét jelentik, ennek megtanítása is a testnevelő tanár feladatai közé tartozik.