A tantervek szerkezeti és vázlatos tartalmi áttekintése után is észrevehető, hogy az 1978-as tantervekhez képest lényeges változások történtek. Lásd a tantervek szerkezeti összehason-lítását (41–46. oldal).
A műveltségtartalom (ismeretanyag) vonatkozásában a legszembetűnőbb változás, hogy bővültek a témakörök:
• az előkészítés, alapozás, prevenció,
• a természetben űzhető sportok, valamint
• az önvédelmi és küzdősportokkal.
Szerkezeti, de egyben tartalmi eltérés, hogy a képességfejlesztő gyakorlatok önálló témaköre megszűnt. Ez nem azt jelenti, hogy a tantervben nincsen képességfejlesztésre vonatkozó tartalom, hanem egybeépült a sportági tartalmakkal.
A korábbi képességfejlesztéssel foglalkozó fejezet gimnasztikai része pedig átkerült az előkészítés, alapozás, prevenció témakörébe.
Új a Prevenció rész, amelyben helyet kapott a biomechanikailag helyes testtartást bizto-sító gyakorlatok együttese, szervesen kapcsolódva a gimnasztikához. Azért került kiemelésre, hogy az állandóan fokozódó tartáshibák leküzdése nagyobb hangsúlyt kapjon, továbbá hogy a gimnasztikai gyakorlatok állandó részét képezzék minden egyes testnevelési órának.
A rendgyakorlatok csoportja a tanulók együttes, gyors, célszerű mozgatását szolgálja minden korosztályban. Szervezési-nevelési jelentősége van, ezért nem nélkülözhető. Önálló témakörként való megjelenését az indokolja, hogy minden sportági és nem sportági tevé-kenység esetében szükségesek a különböző alakzatok, a tanulók gyors, rendezett mozgatása, hely- és helyzetváltoztatások. Vagyis nem sportágfüggő témakör.
A témakörök eddigi rendszere megegyezik mindegyik iskolafok esetében. Mint már tudjuk, az alapfokú képzés kerettantervei a természetes mozgásformák szerinti csoportosítás-ban adják meg a témaköröket és tartalmakat. Az első témakör a járások, futások, szökdelések és ugrások, valamint dobások, mindegyik tevékenységformát a tartalom és módszer szem-pontjából is a játékosság hatja át, figyelembe véve a fokozatosan elsajátításra kerülő rend-gyakorlatokat is. A járások, futások végrehajtásába alakzatokat építünk be, hogy a határozott formában történő gyakorlást mielőbb megismerjék, a rendezett, fegyelmezett magatartásra is szoktatva a tanulókat.
A szökdelések, ugrások, dobások változatosabbá tételét eszközök felhasználásával oldják meg, továbbra is megőrizve a játékosságot, sokszínűséget.
A támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok a különböző testhelyzetekkel való ismerkedést és a tanuló saját testének megtapasztalását hivatottak szolgálni. A játékosság ebben a témakör-ben is meghatározó, hogy a változatosság mellett igényeljék is a gyakorlásban való részvételt.
A feladatok a tanulók meglévő ismereteire építve ismertetik meg őket az új mozgásformákkal, amelyek egyben képességfejlesztő hatásúak is. Alapvetően torna jellegű, elsősorban talajon végezhető gyakorlatok, a kar és a törzs izomzatát erősítik. Szerek használatával olyan komplex képességfejlesztés valósítható meg, amely ebben az életkorban alapozza meg a későbbi, opti-mális fejlesztés lehetőségét. A szerekre történő fel-, le-, átugrások, járások előre-hátra és oldalt a tanulók koordinációs képességeinek fejlesztését szolgálják.
A labdás gyakorlatok a koordinációs képességek fejlesztésére szolgálnak, és megterem-tik a későbbi sportjátékok elsajátításának alapjait. A csoportos, illetve csapatjátékok lehetővé teszik az együttes tevékenység megtanulását, a szabályok megismerését, alkalmazását.
A küzdőfeladatok, játékok az adott életkor, elsősorban fiúkra jellemző, játékosan küzdő, harcoló, virtuskodó tevékenységeire épít, és a feladatokat játékos, de szabályozott keretbe helyezik. A gyakorlatok legfontosabb célja a kondicionális képességfejlesztés (erő), téri tájékozódás és a társ tiszteletének kialakítása.
A szabadidős sporttevékenységek az előző témakörrel (küzdő feladatok) egyetemben a felsőbb évfolyamoknál is megjelennek, természetesen eltérő tartalommal, de elsősorban a szabadban végezhető motoros tartalmakra koncentráltan kell az oktatás folyamatába építeni.
A kirándulás, a téli sportolási lehetőségek játékos formájú alkalmazásai (szánkózás, korcso-lyázás, síelés), ahol ezt a földrajzi adottságok lehetővé teszik. Az ügyességet (koordinációs képességek) fejlesztő közlekedési eszközök alkalmazása, mint kerékpározás, görkorcsolya, gördeszka stb. jó lehetőséget kínálnak a későbbi motoros tevékenységek iránti érdeklődés felkeltésére és sportszerű végzésére egyaránt.
Az úszás elsősorban az idegen közeghez és az abban való tevékenységhez szoktatásra nevelést helyezi előtérbe. A tanulók játékos formában, de rendezett, fegyelmezett keretek között sajátítják el az úszás alapjait. Itt teremtjük meg a lehetőséget a különböző úszástech-nikák egész életen át tartó vagy sportszerű művelésének.
A további felsorolás az 5. évfolyamtól a sportági csoportosítás szerint jeleníti meg a témaköröket és tartalmakat.
Az atlétikai jellegű feladatmegoldások mozgásanyaga kétfelé választható. Egyik része az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális, témaköröktől függő (cél)gyakor-latok, más szóval, képességfejlesztő gyakorlatok.
Másik része a konkrét atlétikai tartalom, azaz a futások, ugrások, dobások. Hangsúlyozni kell, hogy lehetőséget nyújt a tanulóknak, tanároknak az egyes technikák megválasztására, így jobban lehetővé válik az egyéni technika kialakítása.
Ez a tartalom nem versenycentrikus, hanem strukturálisan, minden atlétikai szám sikeres műveléséhez nélkülözhetetlen, közös jegyeket igyekszik kialakítani.
Tartalmilag azért van benne a futó-, ugró-, dobótevékenység valamennyi formája, hogy kellőképpen megalapozza az említett közös struktúrák elsajátítását, illetve az egyéni adottságok szerinti választást is biztosítsa.
Kerettantervi sajátosság, hogy az iskola, a létesítményi és eszközi lehetőség alapján választ a megjelölt tartalmakból, de ezt a választást a tanulók érdeklődése és a tanár szak-képzettsége, az iskola vagy az adott osztály tradíciói is meghatározhatják.
A torna jellegű feladatmegoldások, az atlétikai tartalomhoz hasonlóan, rendelkeznek egy általános, a tornához szükséges képességek kialakítását szolgáló gyakorlatanyaggal és a konkrét szergyakorlatokkal.
Annak ellenére, hogy a tartalom kiválasztásában a sporttorna szemlélet tükröződik, a torna nem versenyorientált. Ezzel a tartalomválasztással a sokoldalúságot hangsúlyozzuk, és biztosítjuk, hogy az eszközellátottság függvényeként is tanuljanak tornát a gyerekek.
A torna szükségességéről örök vita zajlik a szakemberek között. Azon vitatkoznak, hogy a torna korszerű sportág-e. Véleményünk szerint ez olyan vita, mintha a magyartanárok azon vitatkoznának, hogy kell-e tanulni József Attilát, vagy sem? Mivel nem mai költő. A torna esetében nem korszerűségről van szó, hanem olyan ismeretanyagról, amely örök érvényű
jelentőséggel bír az emberi képességek fejlesztésében, mint ahogyan József Attila örök értéke a magyar irodalomnak. Ezért tanítani kell mindkettőt.
A testnevelési és sportjátékok négy sportjátékot tartalmaznak, kézi-, kosárlabda, labda-rúgás és röplabda, mint a korábbi testnevelési tantervek. Ez a négy sportjáték alapot jelent a tanulók játék- és sportműveltségének kialakításához, és egyben a többi sportági témakörhöz hasonlóan biztosítja a választási lehetőségeket is.
Választásukat indokolja még, hogy a röplabda kivételével, strukturálisan transzferálható ismeretanyagot tartalmaznak, ami jelentősen megkönnyíti az elsajátítást.
Ez azt jelenti, hogy az egyes sportjátékok esetében, a röplabda kivételével, például a védekezés és a támadás megoldási módjai hasonlítanak egymásra. Mindegyik említett sportjátékban van emberfogásos védekezés és területvédekezés, azonos elv, hogy a védő játékos mindig a labdát birtokló játékos és a kapu vagy a kosár közé helyezkedjen stb.
Az egyes sportjátékok tartalmának elsajátítása lehetővé teszi a tanulók számára, hogy eredményesen vehessenek részt a játékban. Ez biztosítja számukra a sikert, vagyis olyan élményt, amely növeli a tanulási kedvet, és eredményesebb tanulásra késztet (motivál).
A sportjátékok tartalmilag is a tanulók játékkészségének növelésére és nem technikai tudásuk emelésére késztetnek, azaz a játékszemléletet fejlesztik.
A természetben űzhető sportok esetében a tanterv az iskola földrajzi helyzetéből adódó lehetőségekre apellál, elsősorban a téli sportok vonatkozásában, de ideértendőnek tekinti a vízi lehetőségeket is: folyó, tó közelsége az iskolához.
Nyilvánvaló, hogy a minél több szabadban eltöltött tevékenység jelentőségét is hang-súlyozzuk, időjárástól függetlenül is.
Lehetőséget kínál a ma népszerű tevékenységformákra is, hangsúlyozva, hogy az általá-nos alapok birtoklása esetén sajátíthatók el és űzhetők sikeresen. Ilyenek a terep-kerékpározás (ismertebb nevén mountain bike), gördeszkázás, görkorcsolyázás stb.
Az önvédelmi és küzdősportok új témakör az as tantervhez viszonyítva. Az 1978-as tantervben a képességfejlesztő gyakorlatcsoport erőfejlesztő részénél találunk küzdő jellegű gyakorlatokat, de önállóan nem szerepeltek.
A témakör tartalma a küzdő jelleget hangsúlyozza, jóllehet a sportágat a birkózásban jelöli meg. Ez azt jelenti, amit a többi sportági témakör esetében, hogy a tartalom első része elsősorban a képességfejlesztésre, a test-test elleni küzdelemhez szükséges képességekre koncentrál, a másik része a sportágra vonatkozó ismeretanyagot tartalmazza.
Az úszás: választás szerint két úszásnemet ír elő tartalomként, ami folyamatos úszást kellene jelentsen. Ezt a tudást az alapfokú oktatásban kell megszerezni, és itt továbbfejlesz-teni elsősorban a leúszott táv növelésével.
Ebben a sportágban is a teljesítmény szinten tartásán és fokozatos növelésén van a hangsúly.
A 2012-ben elfogadott testnevelési kerettanterv tartalmi felépítése Az alapfokú testnevelés feladatait
tematikai egységekre bontva, fejlesztési célokként leírva 1–2., 3–4. évfolyamon a kö-vetkező tartalmakkal valósítja meg:
• előkészítő és preventív mozgásformák,
• hely- és helyváltoztató természetes mozgásformák,
• manipulatív természetes mozgásformák,
• természetes mozgásformák a torna és a táncjellegű feladatmegoldásokban,
• természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban,
• természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmeg-oldásaiban,
• természetes mozgásformák az önvédelem és küzdő jellegű feladatmegoldásokban,
• természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban,
• természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben.
Az egyes tematikai egységeken belül a tartalmat
• mozgásműveltség,
• ismeretek, személyiségfejlesztés csoportokba osztja.
Az évfolyamok között a felsorolt témákban, csupán óraszámbeli eltérés van.
Fejlesztési célok 5–6. és 7–8. évfolyamokon:
• természetes és nem természetes mozgásformák,
• úszás és úszó jellegű feladatok,
• sportjátékok: kézilabdázás, kosárlabdázás, labdarúgás, röplabdázás,
• atlétikai jellegű feladatok,
• torna jellegű feladatok,
• alternatív környezetben űzhető sportok: frizbi, tájfutás, korcsolyázás, alpesi síelés,
• önvédelmi és küzdő feladatok.
A tartalom tematikai egységeken belül, ezeken az évfolyamokon is
• mozgásműveltség,
• ismeretek és személyiségfejlesztés csoportosításban jeleink meg.
Fejlesztési célok 9–12. évfolyamokon:
• sportjátékok: kézilabdázás, kosárlabdázás, labdarúgás, röplabdázás,
• torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák,
• atlétikai jellegű feladatok,
• alternatív és szabadidős mozgásrendszerek,
• önvédelem és küzdősportok,
• úszás és úszó jellegű feladatok,
• egészségkultúra-prevenció.
A 11–12. évfolyamok fejlesztési céljaiból kimarad az úszás.
A tantervi követelmények meghatározása
A tantervi követelmények az egyes tematikai egységek után
• mozgásműveltség, illetve
• ismeretek, személyiségfejlesztés fejezetekben részletesen, tartalmi bontásban van-nak leírva. Nagy hiányosság, hogy életkoronként nem fogalmaz meg mérhető köve-telményeket. Az egyéni, vagyis az önmagához mért fejlődést tekinti meghatározónak.
Ezáltal a követelmények motiváló értéke nagyon csekély.
• A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén kerülnek meghatá-rozásra. Ez összegző követelménynek tekinthető.
Módszertani ajánlás nincs.
Eszközjegyzék nincs.