A testnevelési órák tervezéséhez az egyik vezérfonalat már áttekintettük az óraszerkezet és a feladatok összefüggésében.
Olyan logikai rend és törvényszerűség tárult fel előttünk, amelyet mindig az elérni kívánt célok irányítanak, mozgatnak a konkrét tevékenység szintjén.
Az óratervezés esetében is ezek a célok a meghatározó elemek, a tervezés kiinduló-pontjai. Ismételten utalni kívánunk a céllebontás ábrájában megismert folyamatra, amelyben a legáltalánosabb céloktól jutottunk el a legkonkrétabb célokig, vagyis a testnevelési órákig.
Ez azt jelenti, hogy a legkisebb egység megtervezésében is a célok a meghatározó, kiinduló elemek.
A célok megvalósításához viszont feladatokra van szükség, amelyeket három fő for-rásból meríthetjük:
• a tantervi célokból és követelményekből,
• a tanmenetből,
• az egyes órarészek lehetséges feladataiból.
A tantervi célok és elérendő követelmények a szaktárgyi kerettantervekben találhatók meg.
Ennek alapján kell a tanárnak elkészítenie a tanmenetét, amely a tantervek tanítható formáját fogja jelenteni.
A tanítható forma teszi lehetővé a tervezésnek olyan formáját, ahol pontosan tudjuk meghatározni a tananyag egymásra épülését és az egyes részekhez kapcsolódó követelmé-nyeket is már mérhető, a tanulók számára is érthető szinten (lásd tanmenetkészítés).
Az óratervezés másik forrása a tanmenetünk, amely – mint tudjuk – tanítási egységekből áll. Minden tanítási egység feldolgozására, a fő feladatok függvényében, konkrét óraszámokat állapítottunk meg.
Ennek alapján a tervező munkának egy fontos, utolsó lépését kell elvégeznünk, a tanítási egységek feladatainak órákra történő elrendezését. Egy tanítási egység órákra való elrendezé-sét az alábbi példán mutatjuk be: általános iskola 5. osztály, 5. tanítási egység: 3 óra, október.
A tanítási egység fő feladatai:
• az ugró- és dobókészségek és képességek fejlesztése,
• a helyezkedés fontosságának tudatosítása a játékokban,
• a cselekvés pontos végrehajtására való törekvés. Verseny-, játékviselkedés tudato-sítása.
Rendgyakorlatok
• Balra, jobbra át. Nyitódás karemeléssel helyben egész távolságra. Zárkózás.
Gimnasztika
• Játékos és határozott formájú, 2–3 alapformát tartalmazó 4 ütemű szabad és páros gyakorlatok.
Atlétikai jellegű feladatmegoldások
• Futóiskola. Akadályfutás 3 akadállyal.
• Sorozatugrások, szökdelések, páros és egy lábon, meghatározott távolságon.
• Távolugrás 14 lépés nekifutással, guggoló technikával, 60 cm-es elugrósávról, erő-teljes lendítéssel.
• Kislabdahajítás távolba, dobóvonalról.
• Verseny, 50 m futás, guggolórajtból.
Testnevelési és sportjátékok
• Egyéni és váltóversenyek. Fekete-fehér, zsámolylabda.
• Kézilabdázás labdaátadások helyezkedéssel. Kapura lövés gyakorlása.
Állandó gyakorlási anyag
• Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás, kötélmászás, fel-, leugrások zsámolyra páros lábon, 2 × 10.
Órák Feladatok Témák (tananyag) 1. óra 1. Fő feladatok: távolugrás
technikai készségének csiszolása, az elugró hely pontosítása
• az alap állóképesség növelése
• pontos végrehajtás.
• Versenyzés.
2. Kiegészítő feladat
• játékos formában általános alapképzés Állandó gyakorlási anyag:
a kar toló izmainak fejlesztése
1. Fő téma: távolugrás guggoló technikával, nekifutással, 60 cm-es elugrósávról.
• sorozatszökdelések egy-, páros lábon 4–6 × 20m.
• balra, jobbra át állóhelyben
• egyéni-, váltóversenyek
• fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás 2 × 4
2. óra 1. Fő feladat: a hajító készség fejlesztése meghatározott helyről dobva
• a versenyigény felkeltése, kielégítése, a rajtkészség fejlesztése
• távolugrásban a sodródás érzékeltetése
2. Kiegészítő feladatok:
• határozott formában általános és sokoldalú alapképzés, a döntések pontos végrehajtása
• a futókészség fejlesztése, az energikus ellépés kialakítása
• az alakzatfelvétel gyakorlása
• a játékigény kielégítése, a figyelem tartamának növelése Állandó gyakorlási anyag:
az alap állóképesség fejlesztése
1. Fő témák: kislabdahajítás távolba, dobóvonalról
• verseny 50 m-en guggoló rajttal 5–6 ×
• távolugrás, mint az első órán
2. Kiegészítő témák:
• határozott formájú, sokoldalúan fejlesztő 8 ütemű szabadgyakorlatok
• futóiskola: szkippelés, sarokemelés, oldalazó futás stb.
• nyitódás karemeléssel, helyben egész távolságra
• Fekete-fehér játék
•
• kitartó futás 4 percig
3. óra 1. Fő feladat: feladatmegoldási sémák megismerése, a helyezkedési készség kialakítására.
• állóképesség és ügyesség fejlesztés
• a karhajlító és vállöv izmainak gyorserő növelése
2. Kiegészítő feladatok:
• játékos formában sokoldalú alapképzés
• ruganyosság fejlesztése
• a labdakezelés készségének fejlesztése, helyezkedést igénylő feladathelyzetben
Állandó gyakorlási anyag:
hasizom erősítés
1. Fő téma: Kézilabdával átadások helyezkedéssel. Kapura lövés helyből.
• akadályfutás 3–4 akadállyal
• kötélmászás teljes magasságig
2. Kiegészítő témák:
• játékos formájú társas gyakorlatok
• zsámolyra fel-leugrás (2 × 10) páros lábon
• zsámolylabda a tanult kézilabda elemek felhasználásával
• 3 × 10 felülés hanyattfekvésből.
11. táblázat: Egy tanítási egység táblázatos formában órákra bontva (Arday, 1994)
Ez a táblázatos forma pontosan mérhető formában mutatja az egyes órákon feldolgozásra szánt tartalmakat.
A tanítási egységek órákra történő felbontása mindig az egyes órák fő feladatainak meghatározásával kezdődik. Láttuk, hogy a kerettantervek témaköröket adnak meg, ame-lyekhez megjelölik a tartalmakat. Itt is voltaképpen azt csináljuk, hogy a mindig konkrét, de nem elég pontos témákhoz megjelöljük a konkrét tartalmakat, feladatokat, mint például:
2–3 elemet tartalmazó 4 ütemű szabadgyakorlat, sorozatszökdelések egy lábon, egyéni és váltóversenyek, akadályfutás 4 akadály közbeiktatásával.
Az óravázlatunkban fogjuk tovább pontosítani mindegyik feladatot. Előbb azonban tekintsük át az óra konkrét feladatait meghatározó harmadik forrást:
Az egyes órarészek lehetséges feladatait
Az óratervezéskor már látni fogjuk, a tanítási egység órákra való elrendezésében derül ki, hogy a fő feladatok hatékony elvégzéséhez milyen megelőző (bevezető rész) megoldások szükségesek: speciális előkészítő, célgyakorlatok stb.
Hasonlóképpen, a kiegészítő feladatok pontos meghatározása is a fő feladatok függ-vénye. Ebből logikusan következik, hogy az óratervezés első lépése a fő rész anyagának kijelölése, elrendezése!
Meg kell tervezni, hogy:
• az oktatási, képzési anyag mely részét dolgozzuk fel a fő részben, továbbá hogy
• a fő rész anyagához milyen kiegészítő anyag szükséges a kívánt terhelés érdekében.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a fő rész tartalmának meghatározása után kell meg-tervezni a bevezető és befejező részek tartalmát. Természetes kívánalom, hogy mindkét órarésznek a fő részt kell „kiszolgálnia”, azaz ahhoz kell igazodjanak.
A fő rész feladatainak sikeres megoldását a bevezető rész gondos tervezése biztosítja.
Olyan szerves kapcsolódás van a két órarész céljai között, ami a feladataik maximális ösz-szefüggésében jelenik meg.
Ezért a következőkre kell figyelemmel lenni:
• az általános és speciális előkészítést, bemelegítést jelentő gyakorlatokat az egész osztály egyszerre végezze,
• a gyakorlatok összeállítása fokozatosan növekvő terhelést jelentsen a tanulók szá-mára,
• a gyakorlatok feleljenek meg a tanulók életkorának, előképzettségének, tudásának,
• a gyakorlatok hatása az egész szervezetre terjedjen ki,
• a gyakorlatok röviden közölhetők, könnyen vezethetők és érthetők legyenek,
• a gyakorlatok legyenek változatosak, hogy fenntartsák a tanulók érdeklődését, fi-gyelmét.
A befejező rész tartalmát tervezzük utoljára, mivel csak a fő- és bevezető részek nyújtotta terhelések adnak tájékoztatást arról, hogy milyen gyakorlatokkal lehet a tanulók szervezetét a kívánt mértékben lecsillapítani.
A tervezés következő lépése, hogy az egyes órarészek megtervezett feladataihoz válassza meg a feldolgozási módokat is, azaz válaszoljon a HOGYAN? Kérdésre. Vagyis a megjelölt tartalmakat milyen módszerekkel kívánja megtanítani?
• meg kell jelölnie az egyes órarészekben a tanulók foglalkoztatásának formáit, mint például: alakzatok, felállások, csapatok összeállítása, munkahelyek váltása, sport-játékok közbeni cserék, a szükséges szerek, gyakorlási helyek stb.,
• a tananyag ismertetésének módjait, mint: közlés, utasítás, a bemutatásokat, a segít-ségadást, a gyakorlatok vezetésének technikáját.
A módszerek megválasztásában a kiindulópontot az osztály létszáma jelenti, hiszen alap-vetően határozza meg a gyakorlóhely berendezését a szükséges szerek, eszközök számát.
Az óravázlatban meg kell jelölnünk az egyes órarészekre szánt, hozzávetőlegesen reális időtartamokat, például:
• bevezető rész: 10–12 perc,
• fő rész: 20–25 perc,
• befejező rész: 3–5 perc.
Az időtartamok megtervezésénél mindig legyünk figyelemmel arra, hogy a tanulóknak óra után tisztálkodásra is maradjon idejük. Ennek fontosságáról korábban már szóltunk.