• Nem Talált Eredményt

Az óratervezés menete

A testnevelési órák tervezéséhez az egyik vezérfonalat már áttekintettük az óraszerkezet és a feladatok összefüggésében.

Olyan logikai rend és törvényszerűség tárult fel előttünk, amelyet mindig az elérni kívánt célok irányítanak, mozgatnak a konkrét tevékenység szintjén.

Az óratervezés esetében is ezek a célok a meghatározó elemek, a tervezés kiinduló-pontjai. Ismételten utalni kívánunk a céllebontás ábrájában megismert folyamatra, amelyben a legáltalánosabb céloktól jutottunk el a legkonkrétabb célokig, vagyis a testnevelési órákig.

Ez azt jelenti, hogy a legkisebb egység megtervezésében is a célok a meghatározó, kiinduló elemek.

A célok megvalósításához viszont feladatokra van szükség, amelyeket három fő for-rásból meríthetjük:

• a tantervi célokból és követelményekből,

• a tanmenetből,

• az egyes órarészek lehetséges feladataiból.

A tantervi célok és elérendő követelmények a szaktárgyi kerettantervekben találhatók meg.

Ennek alapján kell a tanárnak elkészítenie a tanmenetét, amely a tantervek tanítható formáját fogja jelenteni.

A tanítható forma teszi lehetővé a tervezésnek olyan formáját, ahol pontosan tudjuk meghatározni a tananyag egymásra épülését és az egyes részekhez kapcsolódó követelmé-nyeket is már mérhető, a tanulók számára is érthető szinten (lásd tanmenetkészítés).

Az óratervezés másik forrása a tanmenetünk, amely – mint tudjuk – tanítási egységekből áll. Minden tanítási egység feldolgozására, a fő feladatok függvényében, konkrét óraszámokat állapítottunk meg.

Ennek alapján a tervező munkának egy fontos, utolsó lépését kell elvégeznünk, a tanítási egységek feladatainak órákra történő elrendezését. Egy tanítási egység órákra való elrendezé-sét az alábbi példán mutatjuk be: általános iskola 5. osztály, 5. tanítási egység: 3 óra, október.

A tanítási egység fő feladatai:

• az ugró- és dobókészségek és képességek fejlesztése,

• a helyezkedés fontosságának tudatosítása a játékokban,

• a cselekvés pontos végrehajtására való törekvés. Verseny-, játékviselkedés tudato-sítása.

Rendgyakorlatok

• Balra, jobbra át. Nyitódás karemeléssel helyben egész távolságra. Zárkózás.

Gimnasztika

• Játékos és határozott formájú, 2–3 alapformát tartalmazó 4 ütemű szabad és páros gyakorlatok.

Atlétikai jellegű feladatmegoldások

• Futóiskola. Akadályfutás 3 akadállyal.

• Sorozatugrások, szökdelések, páros és egy lábon, meghatározott távolságon.

• Távolugrás 14 lépés nekifutással, guggoló technikával, 60 cm-es elugrósávról, erő-teljes lendítéssel.

• Kislabdahajítás távolba, dobóvonalról.

• Verseny, 50 m futás, guggolórajtból.

Testnevelési és sportjátékok

• Egyéni és váltóversenyek. Fekete-fehér, zsámolylabda.

• Kézilabdázás labdaátadások helyezkedéssel. Kapura lövés gyakorlása.

Állandó gyakorlási anyag

• Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás, kötélmászás, fel-, leugrások zsámolyra páros lábon, 2 × 10.

Órák Feladatok Témák (tananyag) 1. óra 1. Fő feladatok: távolugrás

technikai készségének csiszolása, az elugró hely pontosítása

az alap állóképesség növelése

pontos végrehajtás.

Versenyzés.

2. Kiegészítő feladat

játékos formában általános alapképzés Állandó gyakorlási anyag:

a kar toló izmainak fejlesztése

1. Fő téma: távolugrás guggoló technikával, nekifutással, 60 cm-es elugrósávról.

sorozatszökdelések egy-, páros lábon 4–6 × 20m.

balra, jobbra át állóhelyben

egyéni-, váltóversenyek

fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás 2 × 4

2. óra 1. Fő feladat: a hajító készség fejlesztése meghatározott helyről dobva

a versenyigény felkeltése, kielégítése, a rajtkészség fejlesztése

távolugrásban a sodródás érzékeltetése

2. Kiegészítő feladatok:

határozott formában általános és sokoldalú alapképzés, a döntések pontos végrehajtása

a futókészség fejlesztése, az energikus ellépés kialakítása

az alakzatfelvétel gyakorlása

a játékigény kielégítése, a figyelem tartamának növelése Állandó gyakorlási anyag:

az alap állóképesség fejlesztése

1. Fő témák: kislabdahajítás távolba, dobóvonalról

verseny 50 m-en guggoló rajttal 5–6 ×

távolugrás, mint az első órán

2. Kiegészítő témák:

határozott formájú, sokoldalúan fejlesztő 8 ütemű szabadgyakorlatok

futóiskola: szkippelés, sarokemelés, oldalazó futás stb.

nyitódás karemeléssel, helyben egész távolságra

Fekete-fehér játék

kitartó futás 4 percig

3. óra 1. Fő feladat: feladatmegoldási sémák megismerése, a helyezkedési készség kialakítására.

állóképesség és ügyesség fejlesztés

a karhajlító és vállöv izmainak gyorserő növelése

2. Kiegészítő feladatok:

játékos formában sokoldalú alapképzés

ruganyosság fejlesztése

a labdakezelés készségének fejlesztése, helyezkedést igénylő feladathelyzetben

Állandó gyakorlási anyag:

hasizom erősítés

1. Fő téma: Kézilabdával átadások helyezkedéssel. Kapura lövés helyből.

akadályfutás 3–4 akadállyal

kötélmászás teljes magasságig

2. Kiegészítő témák:

játékos formájú társas gyakorlatok

zsámolyra fel-leugrás (2 × 10) páros lábon

zsámolylabda a tanult kézilabda elemek felhasználásával

3 × 10 felülés hanyattfekvésből.

11. táblázat: Egy tanítási egység táblázatos formában órákra bontva (Arday, 1994)

Ez a táblázatos forma pontosan mérhető formában mutatja az egyes órákon feldolgozásra szánt tartalmakat.

A tanítási egységek órákra történő felbontása mindig az egyes órák fő feladatainak meghatározásával kezdődik. Láttuk, hogy a kerettantervek témaköröket adnak meg, ame-lyekhez megjelölik a tartalmakat. Itt is voltaképpen azt csináljuk, hogy a mindig konkrét, de nem elég pontos témákhoz megjelöljük a konkrét tartalmakat, feladatokat, mint például:

2–3 elemet tartalmazó 4 ütemű szabadgyakorlat, sorozatszökdelések egy lábon, egyéni és váltóversenyek, akadályfutás 4 akadály közbeiktatásával.

Az óravázlatunkban fogjuk tovább pontosítani mindegyik feladatot. Előbb azonban tekintsük át az óra konkrét feladatait meghatározó harmadik forrást:

Az egyes órarészek lehetséges feladatait

Az óratervezéskor már látni fogjuk, a tanítási egység órákra való elrendezésében derül ki, hogy a fő feladatok hatékony elvégzéséhez milyen megelőző (bevezető rész) megoldások szükségesek: speciális előkészítő, célgyakorlatok stb.

Hasonlóképpen, a kiegészítő feladatok pontos meghatározása is a fő feladatok függ-vénye. Ebből logikusan következik, hogy az óratervezés első lépése a fő rész anyagának kijelölése, elrendezése!

Meg kell tervezni, hogy:

• az oktatási, képzési anyag mely részét dolgozzuk fel a fő részben, továbbá hogy

• a fő rész anyagához milyen kiegészítő anyag szükséges a kívánt terhelés érdekében.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a fő rész tartalmának meghatározása után kell meg-tervezni a bevezető és befejező részek tartalmát. Természetes kívánalom, hogy mindkét órarésznek a fő részt kell „kiszolgálnia”, azaz ahhoz kell igazodjanak.

A fő rész feladatainak sikeres megoldását a bevezető rész gondos tervezése biztosítja.

Olyan szerves kapcsolódás van a két órarész céljai között, ami a feladataik maximális ösz-szefüggésében jelenik meg.

Ezért a következőkre kell figyelemmel lenni:

• az általános és speciális előkészítést, bemelegítést jelentő gyakorlatokat az egész osztály egyszerre végezze,

• a gyakorlatok összeállítása fokozatosan növekvő terhelést jelentsen a tanulók szá-mára,

• a gyakorlatok feleljenek meg a tanulók életkorának, előképzettségének, tudásának,

• a gyakorlatok hatása az egész szervezetre terjedjen ki,

• a gyakorlatok röviden közölhetők, könnyen vezethetők és érthetők legyenek,

• a gyakorlatok legyenek változatosak, hogy fenntartsák a tanulók érdeklődését, fi-gyelmét.

A befejező rész tartalmát tervezzük utoljára, mivel csak a fő- és bevezető részek nyújtotta terhelések adnak tájékoztatást arról, hogy milyen gyakorlatokkal lehet a tanulók szervezetét a kívánt mértékben lecsillapítani.

A tervezés következő lépése, hogy az egyes órarészek megtervezett feladataihoz válassza meg a feldolgozási módokat is, azaz válaszoljon a HOGYAN? Kérdésre. Vagyis a megjelölt tartalmakat milyen módszerekkel kívánja megtanítani?

• meg kell jelölnie az egyes órarészekben a tanulók foglalkoztatásának formáit, mint például: alakzatok, felállások, csapatok összeállítása, munkahelyek váltása, sport-játékok közbeni cserék, a szükséges szerek, gyakorlási helyek stb.,

• a tananyag ismertetésének módjait, mint: közlés, utasítás, a bemutatásokat, a segít-ségadást, a gyakorlatok vezetésének technikáját.

A módszerek megválasztásában a kiindulópontot az osztály létszáma jelenti, hiszen alap-vetően határozza meg a gyakorlóhely berendezését a szükséges szerek, eszközök számát.

Az óravázlatban meg kell jelölnünk az egyes órarészekre szánt, hozzávetőlegesen reális időtartamokat, például:

• bevezető rész: 10–12 perc,

• fő rész: 20–25 perc,

• befejező rész: 3–5 perc.

Az időtartamok megtervezésénél mindig legyünk figyelemmel arra, hogy a tanulóknak óra után tisztálkodásra is maradjon idejük. Ennek fontosságáról korábban már szóltunk.