Raffay Ferenc egyesületi törvényjavaslata a századfordulóról
4. A Tervezet közjogi része
Az egyesületi közjog szabályait a Tervezet 1–11. §-a tartalmazza. Itt nyertek elhe-lyezést az egyesület fogalmára, alakulására, jogképességére, alapszabályára, szerve-zetére, megszűnésére vonatkozó rendelkezések, valamint a szankciók.18
4.1. Az egyesület fogalma
A Tervezet az első olyan joganyag, amely az egyesület általános fogalmának meg-határozását megkísérelte. Az első normatív egyesületfogalmat egyébként az egyletek alakulása tárgyában kelt 1508/1875-ös BM rendelet rögzítette a munkásegyletek vo-natkozásában. Az első általános és normatív egyesületi fogalmat – egyébként a Ter-vezet szellemében – pedig az egyesülési és gyülekezési jogról szóló 1919:III. néptör-vényben találjuk meg.
A Tervezet egyesületfogalma magánjogi indíttatású: „Az egyesület olyan szerződés, amelynél fogva két vagy több személy állandó közösségbe hozza ismereteit vagy tevékenységét más célból, minthogy a tagok nyereségben részesedjenek.”19 Az egyesület tehát szerződés, ezt a Tervezet meg is erősíti annak a kimondásával, hogy az egyesületi szerződés érvényességére a szerződések általános szabályai az irányadóak.20
Az egyesületfogalom egyik eleme – francia hatásra – a tagok száma, amelyet mi-nimálisan két főben határoz meg. Személyek állandó közösségéről szól a Tervezet, de később egyértelművé válik, hogy egyesület meghatározott időre is alakulhat.21 Új-szerű, az egyesületi eszme lényegének normatív megragadását kísérli meg annak a hangsúlyozása, hogy az egyesület a tagok ismereteinek vagy tevékenységének meg-határozott célból történő egyesítéséből jön létre, vagyis a közös munkálkodás fi zikai mellett szellemi részből is áll.
A célhoz kötöttség egyes száma a specialitás elvének rögzítéséből adódik, de a negatív fogalomalkotásból22 („más célból, minthogy”) az is kiderül, hogy a klasszikus,
18 Igen részletes szankciórendszert tartalmazott az 1868-as Javaslat. A tételes jogi szabályozás azonban csak 1898-ban készül el, egy különálló rendelet formájában, amely a törvényi szabályozás megalkotásáig, 1922-ig hatályban maradt. Lásd még: Domaniczky, 2009, 2010, 2011. s. a.
19 T. 1. § (1) bekezdés.
20 T. 1. § (2) bekezdés.
21 T. 4. §.
22 Elsősorban Szladits munkássága világította meg, hogy tételes egyesületfogalom meghatározása e szektor összetettsége, sokszínűsége miatt eleve kudarcra ítélt próbálkozás. Szladits, 1940. Az első normatív kísérlet az egyesületi célok meghatározására az 1868-as nemzetiségi törvényben található. Bővebben: Domaniczky, 2012.
Hatarteruleteken-beliv.indd 99
Hatarteruleteken-beliv.indd 99 2021. 02. 04. 12:36:072021. 02. 04. 12:36:07
100
nem profi torientált egyesületek valamennyi formáját átfogó fogalom megalkotására tesz kísérletet.
A célok megválasztása szabadságának egyedüli korlátja szintén törvényben rögzített. A Tervezet 3. §-a kimondja, hogy általában a tilos, a jogellenes, az erkölcs-telen egyesület, valamint konkrétan az ország területi épsége elleni, a trónöröklés törvényes rendjének, a magyar alkotmánynak, a magyarországi államközös-ségnek, a magyar állam és az Osztrák–Magyar Monarchia másik állama közötti kapcsolat erőszakos megváltoztatását célzó egyesület semmis és hatálytalan (ún.
semmisségi esetek). Ennek megállapítása bírósági hatáskörbe tartozik.23
4.2. Az egyesület létrejötte
„Az egyesületek engedélyezés vagy előzetes bejelentés nélkül jöhetnek létre.”24 Meg-szűnik tehát a láttamozásnak is nevezett jóváhagyás és az 1875-ös BM rendeletből ismert ideiglenes megalakulás intézménye is. Az egyesület szerződés, ennek meg-kötésével az egyesület létrejön. Az egyesületi létezés új határvonala nem a jóvá-hagyás, hanem a jogképesség megszerzésénél húzódik, amely viszont nem egy külső szerv, hanem az egyesület saját döntésének eredményeként nyerhető el.
4.3. A jogképesség megszerzése
A Tervezet – némiképpen a most hatályos jogunk közhasznú szervezeteinek sza-bályozásához hasonlóan – a jogképesség megszerzéséhez további követelményeket támaszt.25
Az egyesületnek alapszabályt kell alkotnia, melynek tartalmát a Tervezet részle-tesen meghatározza, illetve legalább egy képviselőt (igazgatót) kell választania.
Az alapszabályt alapesetben közgyűlésen kell megtárgyalni és elfogadni. A köz-gyűlés mellőzhető, ha az alapszabályt valamennyi tag írásban elfogadta.26
23 T. 10. §.
24 T. 2. §.
25 T. 6–9. §.
26 T. 7. §.
Hatarteruleteken-beliv.indd 100
Hatarteruleteken-beliv.indd 100 2021. 02. 04. 12:36:072021. 02. 04. 12:36:07
101
Az alapszabály általános rendelkezései
Az alapszabály tartalmára nézve a Tervezet minimumkövetelményeket tar-talmaz,27 amelyek többsége diszpozitív, a tagok vagy azok egy része másképpen is rendelkezhet. Az alapszabálynak tartalmaznia kell az egyesület nevét, célját és szék-helyét. A névkizárólagosságot csupán községi szinten írta volna elő, amely így önma-gában, a települési név felvétele nélkül rövid időn belül káoszhoz vezethetett volna.28 Az egyesület nevének jogállásra utaló kiegészítésével kapcsolatos szabályozást a ma-gánjogi rész tartalmazta.29
A tagsági jogviszony
Az alapszabályban szükséges szólni a tagsági jogviszonyról. Ki kell mondani a szabad kilépés elvét, vagyis a nem határozott idejű egyesületből „…a tagok – ellenkező kikötés dacára is – bármikor kiléphetnek”, ha a már lejárt és adott évre szóló tagdíjukat rendezik.30 A tagfelvételre és kizárásra vonatkozó döntés – az alapszabály eltérő ren-delkezése hiányában – a közgyűlés hatáskörébe tartozik. Ugyancsak megengedve az alapszabálybeli eltérést, a Tervezet kimondja, hogy a tagsági jogok csak személyesen gyakorolhatóak, a tagság másra át nem ruházható és nem örökölhető. A tagok jo-gainak védelmét szolgálja annak a kötelező kimondása, hogy az „…egyes tagoknak az alapszabályokban biztosított jogait a jogosultak hozzájárulása nélkül közgyűlési határozat nem csorbíthatja”.
A közgyűlés
Meghatározandó az egyesületi ügyintézés szerve. A törvény konkrét rendel-kezése híján ez a tagok összességét illeti, akik e jogukat rendszerint a közgyűlésen gyakorolják. A közgyűlési határozattal egyenrangúnak kell tekinteni valamennyi tag írásbeli, adott kérdésben egybehangzó nyilatkozatát. (Ez utóbbi, alternatív döntésho-zatali technika manapság már kiegészülne az elektronikus szavazás intézményének szabályozásával.) A közgyűlést az igazgatóságnak kell összehívnia az alapszabályban
27 T. 8. §.
28 A korabeli gyakorlat azonban ugyanezen elv szerint működött, vagyis egy községen belül nem lehetett név-azonosság, azonos név esetén pedig a település nevét illesztették még a szervezet nevéhez. SZL F02 6182/
polg/1878. 1878. július 22-i miniszteri leirat.
29 T. 15. §.
30 T. 4. §.
Hatarteruleteken-beliv.indd 101
Hatarteruleteken-beliv.indd 101 2021. 02. 04. 12:36:072021. 02. 04. 12:36:07
102
meghatározott esetekben, illetve a tagok egytizedének javaslatára. A közgyűlés csak a meghívóban szereplő napirendekről hozhat érvényes határozatot, melyeket az igaz-gatóságnak írásba kell foglalnia.
Az igazgató(ság)
Az egyesület másik alapvető szerve az egyesület képviseletét kizárólagosan ellátó igazgató vagy igazgatóság. Ezzel kapcsolatban rögzítendő az igazgatóság tagjainak száma, az őket választó szerv neve, a választhatósági feltételek (csak egyesületi tagság létében vagy ennek hiányában is), az igazgatóság képviseleti jogkörének terjedelme, döntéshozatali szabályai (szótöbbség, írásbeliség), az igazgatók visszahívhatósága, kártérítési felelőssége, az egyesülettel szembeni jognyilatkozatokért való helytállási kötelezettségük. Szabályozni kell az egyesület és igazgatóság viszonyát is,31 amelyre nézve a Tervezet részletes, ám ugyancsak diszpozitív szabályokat állapít meg.32
Az igazgatóság a közgyűlés határozataihoz ügyvitele során kötve van, kivéve ha
„józanul felteheti, hogy a közgyűlés, a tényállást ismerve, az eltérést helyeselné”, azonban ez esetben is terheli a haladéktalan tájékoztatási kötelezettség. Ha pedig a ha-lasztás nem jár veszéllyel, a közgyűlés állásfoglalását meg kell várnia. Nincs kötve továbbá az igazgatóság, ha „valamely egyesületi ügy elintézése magasabb tudományos képzettséget vagy szakismeretet feltételező hivatásszerű szolgálatok teljesítésére vonatkozik”.
Felhatalmazás nélkül kötött előnytelen szerződés esetén az egyesület ehhez nincs kötve, kivéve, ha az igazgatóság a különbözetet megtéríti. Az igazgatóság az ügyek ellátását konkrét rendelkezés hiányában harmadik személyre nem ruházhatja át.
Jogosulatlan átruházás esetében minden kárért felelős, ennek hiányában csak az átruházás miatti vétkesség terheli, az egyesület pedig saját nevében érvényesítheti azokat a követeléseket, amelyek a helyettes ellen az igazgatóságot megilletik. Az igaz-gatóság elszámolással tartozik az egyesület felé, a fel nem használt dolgokat pedig át kell adnia az egyesületnek. Ha az igazgatóság egyesületi pénzt saját hasznára fordít, a felhasználás kezdetétől kamatot köteles utána fi zetni és vétkesség is terheli.
Az ügyviteli költségekre azonban az igazgatóság előleget kérhet az egyesülettől. Ha azonban e célból „sajátjából költekezett, költségei megtérítését az egyesülettől annyiban kö-vetelheti, amennyiben azokat a körülményekhez képest józanul szükségesnek tarthatta”. Az egyesület köteles megtéríteni az igazgatóság ügyvitel során, önhibáján kívüli okból felmerülő kárát, viszont az ügyvitellel okozati összefüggésben nem lévő véletlen
31 T. 8. § 8. pont.
32 T. 9. §.
Hatarteruleteken-beliv.indd 102
Hatarteruleteken-beliv.indd 102 2021. 02. 04. 12:36:072021. 02. 04. 12:36:07
103
kárért felelősséggel nem tartozik. Végül: ha már teljesített, ehhez mért arányban az igazgatóság jogosult a kikötött juttatásra akkor is, ha „tisztének betöltése hibáján kívül lehetetlenné válik”.
Szavazati arányok
Az alapszabályban rendelkezni szükséges még a szavazati arányokról is. Az egye-sület célja csak az összes tag beleegyezésével változtatható meg, a közgyűlésről távol lévők írásban adhatják meg a hozzájárulásukat. A jelen lévő tagok kétharmadának támogatása szükséges a jogképességről való lemondáshoz, az egyesület megszünte-téséhez, valamint az alapszabályok megváltoztatásához33 – de mindezekre nézve az alapszabály ennél szigorúbb követelményeket is támaszthat. Egyéb esetekben – az alapszabály eltérő rendelkezése híján – a közgyűlés a jelen lévő tagok egyszerű több-ségével hozza meg döntéseit.
Az alapszabályban kell szólni az összeférhetetlenség egyes eseteiről: „…az egyesület vagy az igazgatóság tagja nem szavazhat olyan ügyben, amely vele létesítendő jogügyletre vagy közte és az egyesület közt felmerült jogvitára vonatkozik”.
4.4. Az egyesület megszűnése
Az egyesület megszűnésének esetköreit a Tervezet átfogó jelleggel három pontban kívánta rögzíteni.34 Megszűnik a határozott időre alakult egyesület, ha a kikötött idő lejárt, és a szerződést nem hosszabbították meg.
A nem jogképes egyesület esetében a megszűnés módjai az egyesületi szerző-désben rögzíthetőek, egyébként a tagok határoznak efelől.35 A jogképes egyesület ese-tében a megszűnés elhatározásához legalább a jelen lévő tagok kétharmadának egy-behangzó szavazata szükséges, feltéve, hogy az alapszabály nem állapít meg ennél szigorúbb feltételeket és a közgyűlés egyébként szabályszerű volt.36
Megszűnik továbbá az egyesület, ha a bíróság feloszlatja. Az egyesület felosz-latását a semmisségi esetek fennállásakor kezdeményezheti valamely érdekelt fél vagy az ügyészség. Az eljárásra az egyesület székhelye szerinti járásbíróság illetékes.
33 Az alapszabály megváltoztatása egyébként is csak akkor érvényes, ha az egyesületi közjog szabályainak meg-felel. Az alapszabályban ezt is ki kell mondani.
34 A T. 10. § b.) pontjában hivatkozott 4. § és 7. § 9. pontja egyértelmű elírás, megfogalmazását követően a hivat-kozott szakaszok még változtak. Erre fi gyelemmel alatta 5. § és 8. § 15. pontja értendő.
35 T. 5. §.
36 T. 8. § 15–16. pont.
Hatarteruleteken-beliv.indd 103
Hatarteruleteken-beliv.indd 103 2021. 02. 04. 12:36:072021. 02. 04. 12:36:07
104
Külön kiemelendő a kétfokú jogorvoslat bevezetése. A járásbíróság végzése ellen a törvényszékhez, s ha a két végzés eltér, az ítélőtáblához lehetett volna fellebbezni (ko-rabeli terminus technicusszal: „felfolyamodni”).37
4.5. Szankciók
Szintén előnye a Tervezetnek a szankciórendszer megújítása és törvényi szinten rögzítése, még akkor is, ha a büntetési tételek a hatályos jogban írtnál jóval szigo-rúbbá váltak volna. A szabályellenesen alakult vagy alakított, illetőleg a hatóságilag feloszlatott vagy felfüggesztett egyletekben való részvételnek kihágássá minősítése tárgyában kelt 1136/1898 BM rendelet – egyébként 1922-ig hatályban lévő – szabályai 15 nap elzárással és 100 forintig (200 korona) terjedő pénzbüntetéssel szankcionálták az egyesületi kihágásokat. Ehhez képest a Tervezet szélesebb mérlegelési jogkört biz-tosított volna a bíróságnak, amikor a kereteket pénzbüntetés esetén 50–600 korona között, illetve elzárásnál 60 napban maximálta. E kereteken belül „büntetendők azon egyesület alapítói, igazgatói vagy ügyvivői, amely egyesület a feloszlását kimondó jogerős bírósági határozat után törvénytelenül tovább fennáll vagy újra alakul. Ugyanez alá […]
esnek mindazok, akik valamely feloszlatott egyesület tagjainak összejövetelét bármiképpen előmozdítják.”38