Raffay Ferenc egyesületi törvényjavaslata a századfordulóról
5. A Tervezet magánjogi része
A Tervezet magánjogi része túlnyomóan az Mptk. szövegén alapul.39 Alapfogalma és rendezőelve a jogképesség, ennek megfelelően a javaslat két címe a jogképes, il-letve a nem jogképes egyesületekről szól, tipikus kategóriaként kezelve az előbbi formációt.
5.1. A jogképesség megszerzése
A jogképesség az egyesületi könyvbe történő beiktatással szerezhető meg. Az egyesületi könyvet a járásbíróság vezeti. Az egyesület székhelye szerint illetékes
37 Elfogadása esetén ez a törvény szélesebb garanciáját adta volna az egyesülési jognak, mint az osztrák egye-sülési jogi törvény, illetve bármely korábbi magyar jogszabály vagy jogszabálytervezet. Vö. ÖRGB 1867/58. 134.
tétel.
38 T. 11. §. A korabeli egyesületi jogszabályok szankciórendszerére lásd: Domaniczky, 2010, 2012.
39 Az egyes változtatásokra lásd bővebben: Raffay, 1903, 55–58., valamint MPTK, 1900, MPTKI, 1901.
Hatarteruleteken-beliv.indd 104
Hatarteruleteken-beliv.indd 104 2021. 02. 04. 12:36:072021. 02. 04. 12:36:07
105
járásbíróság40 az igazgatóság kérelmére41 az egyesületet végzéssel42 bejegyzi, ha az a törvényben előírt feltételeknek megfelel,43 vagyis: ha az egyesület az egyesületi közjog szerint létezik,44 ha a törvény szerinti szervezettel alakult meg,45 továbbá a jogképesség megszerzését az egyesületi szerződés vagy alapszabály nem zárja ki, végül, ha a bejegyzésre az egyesület az igazgatóságot felhatalmazta. Ezek hiányában a bejegyzés – ha megtörtént is – a törvény erejénél fogva semmis.46
A bejegyző végzést a bíróság megküldi az egyesület székhelye szerint ille-tékes ügyészségnek, az egyesület igazgatóságának, valamint – felszámolási eljárás esetén – a felszámolónak, akik a végzés ellen kétfokú jogorvoslattal élhetnek a tör-vényszékhez, illetve az elsőfoktól eltérő döntés esetén az ítélőtáblához.47 A bejegyzés tényét, valamint az egyesületi könyvbe tett egyéb bejegyzéseket a bíróság a hivatalos hirdetményeinek közlésére szolgáló lapban közzéteszi.48
Az egyesületi könyv
Az egyesületi könyv – az elnevezés az egyesületi jogban az ezek vezetését a tör-vényhatóságok számára előíró, az egyesületek ellenőrzése tárgyában kelt 1394/1873.
BM rendelettel honosodott meg – tartalmazza: az egyesület nevét, célját, székhelyét, az alapszabályok elfogadásának időpontját, az igazgatók neveit és esetlegesen az igazgatóság harmadik személyekkel szembeni képviseleti jogát, a nem szótöbbséggel döntő igazgatóság, valamint a nem egyhangú döntéssel bíró felszámolók döntésho-zatali szabályait rögzítő alapszabályi rendelkezéseket.49
Az alapszabályt a bejegyzés előterjesztésekor két példányban (eredeti és másolat) kell bemutatni. Az eredeti példányra a bíróság rávezeti a bejegyzés megtörténtét és azt az egyesületnek visszaadja. A bemutatott másolatot a bíróság hitelesíti, és az a többi irattal (különösen az igazgatóság megválasztásáról és megalakulásáról szóló iratokkal) együtt a bíróságnál marad. Hasonlóképpen kell eljárni alapszabály-módo-sítás esetén is, mint arra a Tervezet röviden utal is.50
40 A T. 12. §-ának szövege pontatlan, de értelme kikövetkeztethető a szintén pontatlan 37. § (1) bekezdéséből.
41 T. 14. § (1) bekezdés.
42 T. 37. § (2) bekezdés.
43 T. 13. §.
44 T. 3. §.
45 T. 5–9. §. A Tervezet 6–8. §-t említ, de értelemszerűen az 5. és 9. § is e körbe tartozik.
46 T. 16. §.
47 T. 37. (2)–(3) bekezdés.
48 T. 39. §.
49 T. 14. § (2) bekezdés.
50 T. 38. §.
Hatarteruleteken-beliv.indd 105
Hatarteruleteken-beliv.indd 105 2021. 02. 04. 12:36:072021. 02. 04. 12:36:07
106
Az alapszabályban és a képviselők személyében beállott változást egyébként az igazgatóság 8 napon belül köteles a bíróságnak bejelenteni.51
Az egyesületi könyvbe történt bejegyzéseknek konstitutív hatálya van; harmadik személlyel szemben „a bejegyzés tárgyául szolgáló körülmények tekintetében az egyesületi könyv tartalma határoz”.52 Az egyesületi könyv tartalma és az annak alapjául szolgáló iratok nyilvánosak, bárki által megtekinthetők, a bejegyzésekről pedig kérelemre hi-teles másolatot kell kiadni.53 Ezen túlmenően az egyértelműség kedvéért a bejegyzett egyesület nevét az erre utaló „hozzátétellel” kell használni.54
5.2. A jogképesség elvesztése
Az egyesület elveszti jogképességét, ha a közjog szabályai szerint megszűnt,55 ha a közgyűlés a jogképességről lemondott, ha az egyesület ellen csődöt „nyitottak”.56 Az igazgatóság köteles csődeljárást kezdeményezni, „mihelyt az egyesület tartozásai az egyesület vagyonát meghaladják”.57 Elveszti a jogképességét az egyesület továbbá, „ha nyereségben való részesedést tűz ki célul”.58
Az egyesület jogképességének elvesztését az egyesületi könyvbe be kell jegyezni.
Ezt a bíróság vagy hivatalból (például nyereségorientált cél meghatározása esetén) észleli vagy az igazgatóság 8 napon belül bejelenteni köteles.59
A jogképesség elvesztése esetén az egyesület vagyona az alapszabályban megjelölt személyre száll, ilyen hiányában a közgyűlés dönthet arról, hogy melyik köztestületre, közintézetre, közérdekű egyesületre vagy alapítványra szálljon. Ha a közgyűlés e jogával nem él, a vagyon – a törvényes öröklés szabályai szerint – az államkincstárat illeti.60
5.3. A felszámolás
Ha az egyesület vagyona nem az államkincstárra száll, és csődeljárás sem indult, felszámolást kell tartani, amelynek befejezéséig az egyesület jogképesnek minősül.61
51 T. 17. §.
52 T. 41. §, lásd még: T. 17. §-t is.
53 T. 40. §.
54 T. 15. §.
55 T. 10. §.
56 T. 23. §.
57 T. 21. §.
58 T. 24. §.
59 T. 25. §.
60 T. 26–27. §.
61 T. 28. §.
Hatarteruleteken-beliv.indd 106
Hatarteruleteken-beliv.indd 106 2021. 02. 04. 12:36:072021. 02. 04. 12:36:07
107
A felszámolás alapesetben az igazgatóság feladata, de más személyek is kirendel-hetőek. Az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában a felszámolók csak egyhan-gúlag intézkedhetnek.62 Egyebekben a felszámolókra a törvény és az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában az igazgatóságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.63 A felszámolók feladata a hitelezők kielégítése és a vagyonfelesleg jo-gosultnak történő átadása, ennek érdekében kötelesek lezárni a folyamatban lévő ügyleteket – evégből új ügyleteket is köthetnek –, behajtani a követeléseket, eladni a többi vagyont. Ingatlanokat azonban a közgyűlés beleegyezése nélkül csak nyilvános árverés útján adhatnak el.64
A felszámolók a járásbíróság hirdetményeit közzétevő lapban (de akár más lapban is) háromszor kötelesek az egyesület hitelezőit felhívni a követelések bejelentésére.
Az ismert hitelezőket külön értesítés útján kell felhívni. (T. 32. §)
A bejelentett követelések közül ki kell elégíteni a lejárt és nem vitatott követelé-seket, és biztosítani kell a le nem járt vagy vitatott, valamint a nem jelentkező, de ismert hitelezők követeléseit is. A vagyonfelesleget a jogosult számára csak a hir-detmény harmadik közzétételét követő egy év elteltével lehet átadni. (T. 33–34. §)
5.4. Az egyesület működésével kapcsolatos bírósági hatáskörök
A Tervezet szerint sürgős esetben az illetékes járásbíróság hatáskörrel bír az igaz-gatósági tagok kipótlására, akiknek megbízatása addig tart, amíg az egyesület maga a hiányzó tagokat megválasztani nem képes.65
A Tervezet közjogi részében elhelyezett kisebbségvédelmi szabály, nevezetesen a közgyűlési tagok egytizedének kérelmére történő összehívásának biztosítéka a ma-gánjogi részben nyert elhelyezést. Amennyiben e kérelemnek az igazgatóság 8 napon belül nem tesz eleget, kérelemre az illetékes járásbíróság hívja össze az ülést.66
A Tervezet ezen túlmenően kereseti jogot biztosít valamennyi tag részére a semmis, a megtámadható és az alapszabályokkal ellentétes közgyűlési határoza-tokkal szemben, a határozat meghozatalától számított 30 napon belül.67
62 T. 29. §.
63 T. 36. §.
64 T. 31. §.
65 T. 18. §.
66 T. 19. §.
67 T. 20. § (1) bekezdés. Itt kell megjegyezni, hogy a Tervezet kisegítő szabályként kimondja, hogy a semmis vagy megtámadható közgyűlési határozatok harmadik személyekkel szemben az általános magánjogi szabályok szerinti megítélés alá esnek. T. 20. § (2) bekezdés.
Hatarteruleteken-beliv.indd 107
Hatarteruleteken-beliv.indd 107 2021. 02. 04. 12:36:072021. 02. 04. 12:36:07
108
5.5. Kárfelelősség és szankciók
A Tervezet mind a köz-, mind a magánjogi részben tartalmaz felelősségi szabá-lyokat és szankciókat. A csődeljárás megindításával vétkesen késlekedő igazgatók a hi-telezők késedelemből eredő káráért egyetemlegesen felelősek.68 Egyetemlegesen fele-lősek a hitelezők felé a felszámolók is a törvényben meghatározott kötelességeik vétkes megszegésével okozott kárért.69 Az igazgatóság vagy az igazgatóság valamely tagja által ügykörében harmadik személynek okozott kárért pedig az egyesület felelős.70
Míg a közjogi szabályok megsértésének szankciója kihágási tényállás, a ma-gánjogiaké rendbírság („rendbüntetés”), amely legfőbb jellemzője, hogy ismételhető.
Nagysága 300 koronáig terjedhet, a járásbíróság végzéssel szabja ki, ellene egyfokú fellebbezésnek van helye a törvényszékhez. Kiszabható az igazgatóság tagjai, a fel-számolóknak járásbíróság felé fennálló bejelentési, illetve az igazgatóság határo-zatok írásba foglalására vonatkozó kötelezettsége teljesítése érdekében.71
5.6. A nem jogképes egyesület
A nem jogképes egyesület magánjogi szempontból társaságot képez, alapítói a jog-képesség elnyeréséig eljárásukért egyetemlegesen felelősek.72 E megfogalmazással válik teljessé az egyesületi dogmatika: az egyesülési jog alapján közös – nem nyerész-kedési – célra rendelt egyesületek alakulhatnak, már két ember szerződése alapján is. Az egyesületek jogképesek vagy nem jogképesek, ez saját döntésükön múlik, de a szerződés megkötésétől fogva léteznek. A jogképes egyesületek megalakulását, mű-ködését, megszűnését a Tervezet részletekbe menően rendezi, elsősorban a forgalom biztonságára és harmadik személyek érdekeire tekintettel. A nem jogképes egyesü-letek szabályozása viszont nagyrészt a felek magánautonómiájába tartozik, ezért ez esetben – az egyesületi forma elismerése mellett – elegendő néhány keretszabály megállapítása is.
68 T. 21. §.
69 T. 35. §.
70 T. 22. §.
71 T. 8., 17., 25., 30. §.
72 T. 43. §. Csak röviden érdemes utalni itt arra, hogy a dualizmus korának gyakorlata szerint az egyesületek a jóváhagyás által jogképességet és jogi személyiséget is nyertek, de egyesület csak az a közösség lett, amelyet a közigazgatási szerv annak ismert el. Az elmúlt két évszázad normatív formát nyert egyesületi szabályai isme-retében a Tervezet koncepciója a jogképesség köré épített formákról az egyesülési jog kibontakozását, a tár-sadalom önszerveződését elősegítő üde színfoltnak tűnik, pontosan az egyesülési jog újszerű megközelítése miatt.
Hatarteruleteken-beliv.indd 108
Hatarteruleteken-beliv.indd 108 2021. 02. 04. 12:36:072021. 02. 04. 12:36:07
109