A bólyi Batthyány-uradalom igazgatása a neoabszolutizmus korában (1849–1867)
6. Forrás- és irodalomjegyzék
6.1. Levéltári források – Baranya Megyei Levéltár (BML)
Batthyány-Montenuovo uradalmi levéltár (BML XI. 601.) ATJ 336. Alázatos tiszti jelentések 1849–1852.
ATJ 337. Alázatos tiszti jelentések 1853–1861.
ATJ 338. Alázatos tiszti jelentések 1862–1871.
BFU 333. herceg Batthyány Fülöp utasításai 1848–1869.
BFU 334. herceg Batthyány Fülöp utasításai 1870.
BHÜ 457. herceg Batthyány Fülöp és herceg Montenuovo Vilmosné hagyatéki ügyei.
BKM 357. Bolt-, korcsma-, mészárszék- és malomszerződések 1849–1874.
BUG 348. Bólyi uradalmi pénztári kivonatok 1848–1868.
BUG 349. Bólyi uradalmi pénztári kivonatok 1869.
EBS 356. Föld- és ház eladási és bérleti szerződések 1848–1873.
EIR 359. Az erdészeti hivatal iratai 1849–1870.
EL 341. Egyéb levelek 1849–1871.
ESZ 358. Erdőhasználati szerződések (faizás, vadászat, legeltetés) 1852–1875, erdőelkülönözések 1860–1880.
FBB 351. Földbirtok-összeírások 1848–1870, földbérlet-lajstromok 1848–1873.
FRI 462. Fesztl Rajmár ügyvéd iratai 1863–1891.
HBT 352. Haszonbér-tükör 1848–1870.
JÁG 347. Jánosi fi ókgazdaság pénztári főjegyzőkönyvei 1857–1869 és utasító-könyvei 1849–1872.
JASZ 349. Jövedelemadó-bevallási ívek 1850–1860, számvevői vizsgálatok 1860, 1866.
JKI 350. Kataszteri birtokívek és jövedelem-kimutatások 1850–1879.
KÜL 3. Kerese György uradalmi ügyvivő iratai 1832–1850.
LIK 344. Levelezési iktatókönyvek 1864/1871.
LPI 353. Leltárak 1852–1877.
ÖSZ 355. Örökváltság-szerződések 1856–1870.
ÖVS 355. Szőlő-hegyvám összeírások 1851–1867.
PEK 346. Pénztári ellenőr-könyvek 1851–1855.
PIR 353. Kegyurasági iratok 1851–1872.
PIR 460. Kegyurasági iratok 1851–1925.
PUK 346. Pénztári utasító-könyvek 1849–1871.
SGL 335. Sényi Gábor director hivatalos levelei 1848–1860.
SGL 336. Sényi Gábor director hivatalos levelei 1861–1867.
SHV 354. Szőlő-hegyvám szerződések 1856–1873.
SJI 34. Strázsay jószágigazgató iratai 1835–1838.
SÜL 2. Az uradalmi ügyész iratai 1812–1842.
SZL 339. Számvevői levelek 1849–1871.
TAG 348. Tapolcai fi ókgazdaság pénztári utasító-könyvei 1849–1870.
URL 340. Levelezés más uradalmakkal 1848–1871.
ÜVL 340. Levelezés az ügyviselőséggel 1849–1871.
ZNN 359. Zsold-, nyugdíj- és nevelési pótlék-mutatók 1849–1869.
Hatarteruleteken-beliv.indd 149
Hatarteruleteken-beliv.indd 149 2021. 02. 04. 12:36:082021. 02. 04. 12:36:08
150
6.2. Szakirodalom
Balogh Gy., Szluha M. (1999): Vas vármegye nemes családjai. Budapest: Heraldika Barbarits L. (1965): A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon. Budapest Barta I. (1961): ’Korai örökváltság-szerződések ’. Agrártörténeti Szemle, 3 (1) 94–116. o.
Bán P. (1977): ’A nyugat-dunántúli Batthyány-uradalmak birtokigazgatási rendszere a XVIII. század első felében’. Agrártörténeti Szemle, 19 (1–2) 25–71. o.
Beér J., Csizmadia A. (szerk.) (1954): Az 1848–49. évi népképviseleti országgyűlés. Budapest Béli G. (1999): Magyar jogtörténet. A tradicionális jog. Pécs–Budapest: Dialóg Campus
Benda Gy. (1973): Statisztikai adatok a magyar mezőgazdaság történetéhez 1767–1867. Budapest: KSH Berend T. I., Szuhay M. (1973): A tőkés gazdálkodás története Magyarországon 1848–1944. Budapest: BKE Bernát Gy. (1935): Az abszolutizmus föld-tehermentesítése Magyarországon. Budapest: Egyetemi
Bezerédy Gy. (1989): ’A németbólyi Batthyány – Montenuovo kastély története’. Baranya, 2 (1–2.) 102–114. o.
Bodrog Gy. (1966): ’A tőkés gazdálkodás kialakulása az előszállási uradalomban’. Agrártörténeti Szemle, 8 (4), 502–547. o.
Borovszky Samu (szerk.) (MVV 1898) Vas vármegye (Magyarország vármegyéi és városai). Budapest Cholnoky J. (1934): A Kárpátoktól az Adriáig. Budapest: Somló Béla
Degré, A. (1954): ’A jobbágyárvák kifosztása a feudális Magyarországon’ (Klny. Pécs.) Demeter Zs. (2013): Egy hajdani nagybirtok. Budapest: Ráció
Domaniczky E. (2006): ’Egy elfelejtett magyar mecénás: herceg Batthyány Fülöp (1781–1870)’, in A Bat-thyányak évszázadai. Körmend, 173–181. o.
Ember Gy., Heckenast G. (szerk.) (MOT 1989) Magyarország története 1686–1790. Budapest: Akadémiai Erdélyi A. (1912): Régi magyar családi hitbizományok története és joga (1542–1852) I–II. Budapest: Unio Fényes E. (1984): Magyarország geographiai szótára I–II. (Reprint) Szeged
Ficzere L. (20013): Közigazgatási jog. Általános rész. Budapest: Osiris
Fraknói M. (1982): ’A Batthyány – Montenuovo család házassági kapcsolatai’, in A Dunántúl településtör-ténete IV. Veszprém, 103–109. o.
Für L. (1965): ’Jobbágyföld – parasztföld’ in Szabó I. (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848–1914. I. Budapest: Akadémiai, 33–153. o.
Für L. (1966): ’A csákvári uradalom a bérleti gazdálkodás útján (1860–1900)’. Agrártörténeti Szemle, 8 (1–2), 122–144. o.
Gudenus, J. J. (1990): A magyar főnemesség XX. századi genealógiája. Budapest: Natura
Gunst, P. (szerk.) (1998): A magyar agrártársadalom a jobbágyfelszabadítástól napjainkig. Budapest: Nap-világ
Haas, M. (1989): Baranya. (Reprint) Pécs
Halis, I. (1893): Színes mozaik Nagykanizsa történetéből. Nagykanizsa: Wajdits Hóman B., Szekfű Gy. (MT 1936) Magyar Történet V. Budapest: Egyetemi
Honvári J. (szerk.): (MGT 19972) Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a XX. század közepéig. Bu-dapest: Aula
Iványi B. (1943): ’Címeres levelek a keszthelyi és körmendi levéltárból’ (Klny.)
Kállay I. (1980): A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848. Budapest: Akadémiai
Kaposi Z. (1986): ’A vrászlói uradalom társadalma a 19. század első felében’, Történelmi Szemle, 29 (2), 363–380. o.
Kaposi Z. (1988): ’A vrászlói uradalom termelése és gazdálkodása a XIX. század első felében’, in Kanyar J. (szerk.): Somogy Megye Múltjából : levéltári évkönyv, 19 (19) 187–222. o.
Kaposi Z. (1990): ’Uradalom és jövedelmezőség a 19. század elején Somogyban’, in Nemes I. (szerk.):
A Dunántúl településtörténete VIII. Pécs: az MTA Pécsi és Veszprémi Akadémiai Bizottsága, 171–180. o.
Hatarteruleteken-beliv.indd 150
Hatarteruleteken-beliv.indd 150 2021. 02. 04. 12:36:082021. 02. 04. 12:36:08
151
Kaposi Z. (1998): Magyarország gazdasági struktúrája 1700–1850. Pécs: JPTE
Kaposi Z. (2000): Uradalmi gazdaság és társadalom a 18–19. században. Budapest–Pécs: Dialóg Campus Kardhordó K. (1971): ’A bólyi és sellyei uradalom állattartása a reformkorban’, in Szita L. (szerk.):
Bara-nyai Helytörténetírás – A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971, 37–54. o.
Kardhordó K. (1972): ’Adatok a „Bóly és Sellye Földes Uradalom” reformkori történetéhez I.’, in Szita, L.
(szerk.): Baranyai Helytörténetírás – A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972, 229–259. o.
Kardhordó K. (1973): ’A bólyi és sellyei uradalom 1848–49-ben’, in Szita L. (szerk.): Baranyai Helytörténet-írás – A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973, 91–113. o.
Kardhordó K. (1974): ’Adatok a „Bóly és Sellye Földes Uradalom” reformkori történetéhez II.’, in Szita L.
(szerk.): Baranyai Helytörténetírás – A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974, 249–263. o.
Katus L. (szerk.) (MOT 1983) Magyarország története 1848–1890. Budapest: Akadémiai Kempelen B. (1911): Magyar nemes családok. Budapest
Kosáry D. (1990): Újjáépítés és polgárosodás 1711–1867 (Magyarok Európában III.) Budapest: Háttér Kosáry D. (1994): A Görgey-kérdés története I. Budapest: Osiris
Kovács E. (1971): Az úrbéri kármentesítési kötvények tőzsdei árfolyamának alakulása. Agrártörténeti Szemle, 13 (1–2), 77–85. o.
Mezey B. (szerk.) (19982): Magyar alkotmánytörténet. Budapest: Osiris Montenuovo mosolya. Bóly, é. n.
Nagy I. (1944): A mezőgazdaság Magyarországon az abszolutizmus korában (1849–1867). Budapest: Hor-nyánszky
Nagy I. (1857): Magyarország családai czimerekkel. Pest: Beimel
Nagy L. (1978): ’Adatok a Baranya vármegyei Batthyány uradalom kialakulásáról’, in Szita L. (szerk.):
Baranyai Helytörténetírás – A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978, 57–65. o.
Nagy L. (1978): ’A Baranya vármegyei Batthyány uradalom népessége és javai 1701-ben’, in Szita L.
(szerk.): Baranyai Helytörténetírás – A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978, 65–87. o.
Németh B. (1900): Geschichte der Grossgemeinde Németbóly. Pécs: Liter. U. Buchdruckerei A. G.
Rózsás J. (szerk.) (1993): Bóly 1093–1993. Bóly
Rúzsás L. (1964): A baranyai parasztság élete és küzdelme a nagybirtokkal 1711–1848. Budapest: Akadémiai Sarkady I. (18672): Hajnal album. Arczképekkel és életrajzokkal. Bécs: Boldini
Sashegyi O. (1957): ’A jobbágyfelszabadítás végrehajtásával foglalkozó 1849. évi „Okítás a Föld népéhez”, Agrártörténeti Szemle, 1 (3–4), 191–201. o.
S. Sándor P. (szerk.) (1951): Parasztságunk az önkényuralom korszakában 1849–1867. Budapest S. Sándor Pál (szerk.) (1952): Parasztmozgalmak a Habsburg-önkényuralom idején 1849–1867. Budapest Sándor P. (1961): ’Újabb adatok a paraszti földbirtoklás kérdéséhez a XIX. században. Alsózsid 1789–
1853’, Történelmi Szemle, 4 (2), 180–198. o.
Sándor P. (1973): A birtokrendezési periratok. Budapest: Akadémiai
Sándor P. (1975): ’A bogdányi birtokrendező per az osztályozás tükrében’, Történelmi Szemle, 18 (4), 582–
607. o.
Sándor L. (1978): ’Uradalmi leírások a Batthyány-Montenuovo család bólyi levéltárában’, in Szita L.
(szerk.): Baranyai Helytörténetírás – A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978, 303–332. o.
Simonffy E. (1965): ’A parasztföld és a tagosítás’, in Szabó István (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848–1914. I. Budapest, 207–264. o.
Simonffy E. (1968): ’Adatok a paraszti birtokviszonyok vizsgálatához Zala megyében a jobbágyfelszaba-dítás után’, Agrártörténeti Szemle, 10 (1), 131–180. o.
Sonkoly K. (1989): ’Kubinyi Elek bólyi plébános naplója az 1852–1885 közötti évekből’, in Szita L. (szerk.):
Baranyai Helytörténetírás – A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989, 527–559. o.
Spira Gy. (1963): ’Egy pillantás a Hitel írójának birtokviszonyaira’, Történelmi Szemle, 6 (3–4), 344–355. o.
Strázsay N. J. (1823): ’Baranya vármegye topographiai leírása’, Tudományos Gyűjtemény, 3, 28–63. o.
Hatarteruleteken-beliv.indd 151
Hatarteruleteken-beliv.indd 151 2021. 02. 04. 12:36:082021. 02. 04. 12:36:08
152
Strázsay N. J. (1999): ’A bólyi uradalom földrajzi és közgazdasági leírása’ (Ford. Újvári András), in Györki J. (szerk.): Kisebbségek együttélése 1. Pécs: Kisebbségkutató Közalapítvány Kuratóriuma, 9–44.
Szabad Gy. (1957): A tatai és gesztesi Esterházy-uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra. Bu-dapest: Akadémiai
Szabó F. (19822): ’Vésztő az osztrák önkényuralom korában’, in Varga I. et al. (szerk.): Vésztő története.
Vésztő: Nagyközségi Tanács, 137–152. o.
Szabó I. (1976): ’Kossuth állásfoglalása a parasztkérdésekben’, in Uő (szerk.): Jobbágyok-parasztok. Érteke-zések a magyar parasztság történetéből. Budapest: Akadémiai, 333–350. o.
Szabó L. (szerk.) (1994): Körmend története. Körmend
Szántó I. (1954): A parasztság kisajátítása és mozgalmai a gróf Festetichek keszthelyi ágának birtokain 1711–1850.
Budapest: Művelt Nép
Szentpéteri J., Stemler Gy. (szerk.) (MK 2000) Magyar Kódex 4. Budapest: Kossuth
Szirákiné Faar E. (1993): Adatok a németbólyi Batthyány-Montenuovo uradalom XIX. századi történetéhez.
Pécs, szakdolgozat
Tárnok A. (1875): A Batthyáni herczegi és grófi nemzetség leszármazása 972-dik évtől 1874-dik évig. Nagykani-zsa, Wajdits
Tilkovszky L. (1961): ’Az elkülönözés és tagosítás Széchenyi István cenki uradalmában’, Agrártörténeti Szemle, 3 (1), 33–60. o.
T. Mérey K. (1970): ’A Somogy megyei Hunyady–uradalom majorsági gazdálkodása a XIX. század első felében’, Agrártörténeti Szemle, 12 (3–4), 411–470. o.
Tóth T. (1966): ’Adács község birtokviszonyai 1850–1877’, Agrártörténeti Szemle, 8 (3) 363–377. o.
Tóth T. (1973): ’Elkülönítés és jobbágyfelszabadítás a mernyei uradalomban’, in Kanyar J. (szerk.): So-mogy Megye Múltjából : levéltári évkönyv, 4 (4), 159–188. o.
Tóth T. (1974): ’A mernyei uradalom a feudális rend utolsó szakaszában’, in Kanyar J. (szerk.): Somogy Megye Múltjából : levéltári évkönyv, 5 (5), 113–173. o.
Tóth T. (1977): Nagybirtoktól a nagyüzemig. Budapest: KJK.
Török J. (szerk.) (1866): Egyetemes magyar encyclopaedia V. kötet, „Batthyányi nemzetség” szócikk. Pest, 813–816. o.
Ungár L. (1935): ’A magyar nemesi birtok eladósodása 1848 előtt, Századok, 69 (1–3), 39–60. o.
Várady F. (szerk.) (1989): Baranya múltja és jelene I–II. Pécs
Varga J. (1967): A jobbágyi földbirtoklás típusai és problémái 1767–1848. Budapest: Akadémiai
Vári A. (1990): ’A nagybirtok birtokigazgatási rendszerének bürokratizálódása’, Történelmi Szemle, 32 (1–2), 1–29. o.
Vörös Károly (szerk.) (MOT 1983) Magyarország története 1790–1848. Budapest: Akadémiai
Wellmann I. (1933): A gödöllői Grassalkovich – uradalom gazdálkodása különös tekintettel az 1770–1815. eszten-dőkre. Budapest
Zimányi V. (1962): A herceg Batthyány család levéltára. Repertórium. Budapest Zimányi V. (1982): ’A Batthyány család hagyományai’, Századok, 116 (6) 1153–1159. o.
Hatarteruleteken-beliv.indd 152
Hatarteruleteken-beliv.indd 152 2021. 02. 04. 12:36:082021. 02. 04. 12:36:08
153