A jogviszony keletkezése

4.1.1. A tiszti jogviszony keletkezése

A személyi kérdésekben való döntés mindvégéig a földesúr kizárólagos joga maradt. Az uradalom tisztikara igen zárt volt: bekerülni többnyire csak protek-cióval, elbocsátás vagy kihalás esetén lehetett. A jelölt folyamodásához a tiszttartó írt részletes jelentést, kiemelve ebben az aspiráns előnyös tulajdonságait, iskoláit, nyelvismeretét és az uradalomnak vagy a Batthyány családnak tett esetleges szolgálatokat.¹³⁵

130 Sényi már 1849-ben meghagyta, hogy mind a rendes, mind a rendkívüli bevételekről két mutatót küldjenek fel:

egyet a hercegnek, egyet neki. SGL 335. 1849. IX. 12.

131 SZL 339. 1851. II. 9., XII. 16., 1853. I. 24.

132 ZNN 359., PUK 346., PEK 346., JAG 347., BUG 348., TAG 348., BUG 349., JASZ 349.

133 A számadásokkal kapcsolatos változásokat lásd: BFU 333. 1849. IV. 12.

134 Uo.

135 Vö. 59., 60. lj., ATT 336. 1852. I. 26. Vuksits Eduárdról, a mohácsi járási földbecslő bizottság mérnökéről például, amikor az a bólyi mérnökségért folyamodott, Bendekovics külön kiemelte, hogy „ez lévén azon mérnök, ki a virágosi határ felvételénél az Urodalom javára működött”. ATT 336. 1851. V. 9. Mire a levél Bécsbe ért, Mayert már kinevezték.

Hatarteruleteken-beliv.indd 137

Hatarteruleteken-beliv.indd 137 2021. 02. 04. 12:36:082021. 02. 04. 12:36:08

138

Az ügyvédi, mérnöki, orvosi állásért közvetlenül lehetett pályázni, míg a gazda-tiszti pálya – és valószínűleg a pénzügyi is – meghatározott gyakornoki időt kívánt.

Ezt a pályázó mint tiszti írnok töltötte el, ezt megelőzően azonban általában elő-írtak egy-három hónap próbaidőt is, amelyet saját költségen kellett leszolgálni, hogy

„eszmebéli tehetségeinek kifejtése mellett fő viselete és alkalmaztatása által későbbi Szolgálatra magát érdemesnek tehesse”.¹³⁶ A gyakorlati idő hossza – mint minden egyéb – a földesúr szabad tetszésén és a megüresedésen múlott. A tisztté válásnak nem volt feltétele – mint például a Festetich-uradalomban¹³⁷ – valamilyen gazdasági iskola elvégzése, azonban mind a reformkorból, mind később van rá példa, hogy a tisztek gyermekei a gróf vagy a herceg költségén tanultak valamely iskolában, például a Georgikonban, a bécsi polytechnikumban vagy az Entz Ferenc, a herceg korábbi enyingi uradalmi orvosa által működtetett budai vincellérképzőben.¹³⁸

4.1.2. Az alkalmazottak és a szolgák jogviszonyának keletkezése

Az alkalmazottak közé tartozó ispán átmeneti jogállása a jogviszony keletke-zésében is utolérhető. Az ispánság elnyerése ugyanis szintén csak a tiszti írnoki gyakornokságot követően vált lehetővé.¹³⁹ Sőt, adataink alapján azt is mondhatjuk, hogy 1848 után már a tiszti írnok egy idő után ispánként szolgált tovább valamelyik hercegi uradalomban, s ha érdemessé tette magát, karrierjét számtartóként vagy akár tiszttartóként folytathatta.¹⁴⁰ Kialakult tehát erre az időre bizonyos fokú hie-rarchia is.

A szolgák jogviszonyának keletkezése nem volt egységes: a béresek és a gazdasági személyzet (lásd 2.3.4.) felvétele – éppen mivel létszámuk a szükségleteknek megfe-lelően változott – a tiszttartó feladata volt.¹⁴¹ A kastély személyzetéé viszont – állandó lévén – a herceg jóváhagyásával történt.¹⁴²

136 Idézi: Kardhordó, 1972, 245. A próbaidőt a kintről, ajánlás nélkül folyamodóknál alkalmazták leginkább.

137 Kállay, 1980, 100.

138 Kardhordó, 1972, 245., BFU 333. 1852. VI. 20., 1862. XII. 30., 1863. XII. 4. Vö. Domaniczky, 2006.

139 A körerdész – aki az erdészetnél az ispán megfelelője volt – jogviszonyának keletkezéséről adatok híján csak keveset mondhatunk. Arra van példa, hogy erdőpásztort alvadásszá léptetnek elő, de a felsővezetés, mint tud-juk, a korszakban végig változatlan maradt. Egyébként ehhez is felsőbb jóváhagyás kellett, amit Dauscha és a tiszttartó javaslata alapján a herceg vagy Sényi jószágkormányzó adott meg. ATT 337. 1853. II. 15.

140 BFU 333. 1863. III. 19., 1860. I. 10.

141 A szegődés vagy cselédmarasztalás Szent Mihály napján történt. ATT. 337. 1861. IX. 7. ATT 338. 1864. VII. 4., 1868. XII. 7.

142 A kastély személyzete kihalásos alapon csökkent az említett (102. lj.) létszámra. A kastélygondnok 1834–1871-ig szolgált, így elmondható, hogy korszakunkból e tekintetben kevés az adat. Virág András kertészt viszont Sényi a herceggel konzultálva vette fel. SGL 335. 1850. III. 28., BHÜ 457. 1871. VII. 10. Személyzeti összeírás.

Hatarteruleteken-beliv.indd 138

Hatarteruleteken-beliv.indd 138 2021. 02. 04. 12:36:082021. 02. 04. 12:36:08

139

4.2. Fizetés

Az uradalmi alkalmazottak évnegyedenként kaptak fi zetést,¹⁴³ amely 1848-ban két fő részből: pénzből (salarium) és terményből (deputatum) állt,¹⁴⁴ illetve esetenként hozzá változó mennyiségű föld és állattartási jog is járult. A reformkorban ezen felül a tiszteket még az ún. accidentia vagy mellékpénz, vagyis az eladás utáni százalék is megillette, amelyet a herceg megszüntetett.¹⁴⁵ A fi zetéshez számított a nem negyed, hanem egy vagy több évre adott munkaruha, a libéria is. Ezt 1849-től csak a repre-zentációs személyzetnek (például kocsis, huszár) adták ki, de nekik is egyszerűbb és olcsóbb kiszerelésben, egyébként pénzben megváltották.¹⁴⁶ A fi zetésnél kell még említeni a szállásdíjakat, amely uradalmi kiküldetés esetén a szállás, utazás, istálló és étkezés költségének megtérítését jelentette, illetve esetenként a szabad lakást.¹⁴⁷

1848 után az egyik első fi zetéssel kapcsolatos rendelkezés a természetben adott illetmény megszüntetése volt.¹⁴⁸ Lassan tűnt el a bor-járandóság, és a korban végig fennmaradt a fa- és földilletmény és az állattartás joga.¹⁴⁹

143 A tiszteknél a készpénz felét az évnegyed elején, másik felét a végén fi zették ki. ZNN 359. hercegi utasítás a tiszti fi zetésekről. A hatvanas évek zsoldmutatóiban a kifi zetések pontosabban nyomon követhetők. ZNN 359.

144 A két részből álló fi zetés reformkori jellegzetesség, a piacviszonyok fejletlenségét mutatja. A természetben fi zetés ugyanis mindkét félnek érdeke volt: az uradalom általában így adott túl a kilencedben és tizedben befolyt kétszeresen, amelyből a reformkorban keveset, később pedig alig vagy egyáltalán nem termesztett, az alkalmazottnak pedig az élelemért nem kellett Mohácsra vagy Pécsre menniük, és azt onnét a szállítási költséggel jócskán megdrágítva beszerezniük, mert az uradalom saját erővel kiszállította. A szállításon a tisz-tek később is spórolhattak, mert a herceg megengedte, hogy „saját házi szükségeik fedezésére folyó áron az Urodalomtul ölfát, és gabonát vásárolhassanak, bort ellenben az Urod. pinczébül venni nem szabad”. ZNN 359.

145 Kardhordó, 1972, 253. Ez más uradalmakban is dívott, vö. Kaposi, 2000, Tóth, 1977. A herceg 1848 első felére, a birtok átvételéig visszamenően ezt megadta, de egyúttal ki is jelentette, „hogy az urodalom átvételétől kezdve e’ mellékpénzek végképpen megszűntetnek”. SGL 335. 1849. IV. 2. A gróf idején a gabona és gyapjú eladásából származó mellékpénzek felett Strázsay rendelkezett. SGL 335. 1849. X. 30.

146 BFU 333. 1849. IV. 2., részletes leírása az öltözetnek ugyanitt. Az egy emberre adott anyag mennyiségét, színét és az anyag szolgálati idejét lásd: ZNN 359. libériajárandóság-mutatók. Az erdészeti egyenruhát később vezet-ték be. Vö. 105. lj. Vö. a reformkorival: Kardhordó, 1972, 252.

147 Részletesen lásd BFU 333. 1848. VIII. 14. a napi- és tartásdíjakról. Szabad lakást kapott pl. az uradalmi gépész , a kovács és a mérnök is. Vö. 95., 96. lj., BFU 333. 1851. V. 12. Az ispánoknál az 1849-es zsoldmutató még feltüntet-te, hogy ha „utazásba van, a’ megállapitott napi dijak, és ló tartás kifi zetendő lészen”. Hasonlóan a csőszöknél.

ZNN 359.

148 „Egy részről azért mivel az urbériség megszűntével ezen megszoríttásra kényszeritve van az urodalom, más részről az illetők házi szükségletére meg nem kivántatván” azt ők maguk is eladják – szólt az indokolás. A her-ceg a fokozatos megszüntetés mellett döntött: a következő fél évben csökkentett mennyiségben adják még ki, egy év múlva viszont már teljesen megváltják. SGL 335. 1850. III. 30. A probléma tényleg gyors megoldást kívánt, ugyanis az úrbéri szolgáltatások kiesése miatt mintegy 2000 mérő kétszerest kellett az uradalomnak drágán vásárolnia, a zsoldot kiegészítendő. SGL 335. 1849. IV. 2.

149 Ezek csökkenése jól követhető a zsoldmutatókban. ZNN 359. A borjárandóság nagyrészt csupán a tiszteknél és a kádárnál maradt meg. A megváltás mindig az évi árak függvényében alakult. Pl. SGL 336. 1862. III. 26.

A fajárandóság csökkentése mellett egyes helyeken szintén a megváltás mellett döntöttek. A jánosi uradalmi

Hatarteruleteken-beliv.indd 139

Hatarteruleteken-beliv.indd 139 2021. 02. 04. 12:36:082021. 02. 04. 12:36:08

140

Az ötvenes évek elején az árak emelkedése és a természetbeli zsold megszűnése miatt a herceg fi zetésemelésre kényszerült. Az alkalmazottak és szolgák esetében ez korrekciós emelések során történt, míg a tisztek azok az alkalmazottak, „kik zsold illetékül termesztmények nélkül csupán készpénzfi zetést élveznek”, ún. drágasági pótlékot kaptak.¹⁵⁰ Megemlítendők még a jutalmak¹⁵¹ és a határozott időre szóló fi ze-tésemelések,¹⁵² melyekkel a herceg az átlagon felüli munkát honorálta.