Adalékok a civil szektor felszámolásához Magyarországon (1937–1945)
3. A jogszabályi háttér
3.1. Az egyesülés szabadsága
„[A]z ember sérthetetlen joga szabadon egyesülhetni mind erkölcsi, mind anyagi érde-keinek fejlesztése, támogatása és biztosítása végett.”52 – fogalmazta meg az egyesülés szabadságának lényegét alkotmánytervezetében Kossuth Lajos, s „Magyarhonban”
egészen az első világháborúig ennek szellemében jártak el. A háborús készülődés je-gyében viszont előbb az egyesülési jog korlátozásának lehetőségét teremtették meg törvényi szinten, majd e felhatalmazás alapján a kormány rendeleti úton alkotta meg a részletes szabályokat.
E szabályok többsége a háborút követően is hatályban maradt, így 1920-ra már az egyesülés szabadsága helyett célszerű lehet az engedélyes egyesülési jog kifejezést használni, hiszen a tipikus az egyesületalakítás tilalma volt, amely alól a belügymi-niszter jogszabályban írt esetekben kivételt tehetett. Ha tett, és az adott szervezet alapszabályait is láttamozta, az egyesület jogképes lett.
Természetesen egyesület alakítását, több személy közös célra történő egyesü-lését megakadályozni nem lehetett, de létrejöttüket megnehezíteni, működésüket ellehetetleníteni annál inkább. Így kristályosodott ki a két világháború között az a szankciórendszer, amely az anyagi és az eljárási normákat egyre inkább körbefonta.
Mindazonáltal hangsúlyozni szükséges: a szabályrendszer léte nem jelenti azt, hogy a korszakban új egyesület nem alakulhatott. A statisztikákat nézve erről szó sincs, még ha e tendencia a tételes joggal ütközött is. A cél ugyanis – sokáig – nem civil szervezetek felszámolása, a civil szektor megszüntetése volt, hanem csupán a fékek, a korlátok megteremtése, amelyek között – ha szükségesnek tűnt – a civil szektor összetételét, céljait, tagságát, formáit befolyásolni, alakítani lehetett.
A korabeli törvényi szintű szabályozást fentebb már bemutattuk, szükséges vi-szont a háborús korlátozások ismertetése. A szisztéma az előző háborúhoz
ha-52 Közli: Csizmadia, 1966, 671.
Hatarteruleteken-beliv.indd 72
Hatarteruleteken-beliv.indd 72 2021. 02. 04. 12:36:062021. 02. 04. 12:36:06
73
sonló: törvényi felhatalmazás alapján rendeletekben rögzítették a gyakran változó részletszabályokat.
A honvédelemről szóló 1939:2. tc.,53 amely hatályon kívül helyezte a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről szóló 1912:63. tc.-t, valamint az erre hivatkozó ren-deletek jelentős részét, felhatalmazást adott,54 hogy az állambiztonság, a közrend és közbiztonság érdekében a kormány rendeletet alkothat: a.) új egyesület, fi ókegye-sület alakításának megtiltása; b.) már meglevő egyeókegye-sületek, fi ókegyesületek működé-sének korlátozása vagy felfüggesztése; c.) a kereskedelmi társaságok vagy külön tör-vények alapján létesült oly társulatok, pénztárak és más hasonló testületek, amelyek közigazgatási hatósági ellenőrzés alatt nem állnak, rendőrségi ellenőrzés alá vonása érdekében.55
Az egyesülési jog korlátozása tárgyában kiadott 8110/1939 ME rendelet egészen gyorsan megszületett, már 1939. szeptember 2-án hatályba is lépett. A rendelet megtiltotta új egyesületek, fi ókegyesületek és más, „egyesületi jellegű szervezetek” alakítását, a már létező, láttamozott alapszabállyal rendelkező ilyen szervezetek felett fokozott rendőrségi ellenőrzést írt elő (1–2. §). Ennek fényében a rendőrség javaslatot te-hetett a szervezetek működésének korlátozása vagy felfüggesztése érdekében a belügyminiszterhez, a javaslatról a minisztérium (értsd: kormány) döntött – ám szükség esetén a jelentés bevárása nélkül is (3. §).56 A 8110/1939 ME rendeletnek rövid időn belül három kiegészítése is született, melyek közül a két utolsó mind tárgyi, mind személyi hatályát illetően túllépett a mintaként szolgáló első világhá-borús szabályozáson.57
A 10.620/1939 ME rendelet58 felhatalmazta a belügyminisztert, hogy a szervezet-alapítási tilalom alól olyan új egyesületek és fi ókegyesületek tekintetében kivételt tehessen, amelyek: a.) megalakítását törvény írja elő; b.) hadijótékonysági, honvé-delmi célra alakultak; c.) népbetegségek elleni küzdelem eredményesebbé tételére alakultak; d.) amelyek „megalakulását fontos országos közérdek teszi kívánatossá”. A négy feltételből három esetben – különösen a legutolsóban – a miniszter szinte szabad kezet kapott az új szervezetek megalakítása kapcsán.
53 Kihirdetve: 1939. március 11. CIH CD.
54 Vö. 1939:2. tc. 231. § (2) bekezdés, 232. § (1) bekezdés, illetve 8270/1939 ME rendelet.
55 1939:2. tc. 148. § (1) bekezdés.
56 A rendelet megsértése – vagyis új szervezet alakítása, a kormány rendelkezéseinek megszegése, a felfüggesz-tett szervezet továbbműködése esetén – kihágásnak minősült, amelyre elzárást és pénzbüntetést lehefelfüggesz-tett ki-szabni (5. §).
57 Vö. 1442/1916. ME rendelet. Lamotte–Zobor, 1922, 17–18.
58 Kihirdetve: 1939. november 22. BK, 1939/54. 1539.
Hatarteruleteken-beliv.indd 73
Hatarteruleteken-beliv.indd 73 2021. 02. 04. 12:36:062021. 02. 04. 12:36:06
74
A 8850/1940 ME rendelet59 a belügyminiszter felhatalmazását bővítette tovább, amikor lehetővé tette, hogy az új egyesületek, fi ókegyesületek megalakulását „külön-leges helyi, közművelődési, gazdasági vagy más fontos” közérdekből is engedélyezhesse.
A 850/1941 ME rendelet60 a tárgyi hatály mellett a személyi kört is bővítette. A hatás-körök megosztása szempontjából is érdekes jogszabály szervezetalakítási felhatal-mazást adott a kereskedelem- és közlekedésügyi, valamint az iparügyi miniszternek, hogy hatáskörükben, ám a belügyminiszterrel egyetértve fontos közérdekből, de csak ha egyéb jogszabályi akadálya nincs, új egyesületek, fi ókegyesületek megalaku-lását engedélyezhessék. Látható, hogy a belügyminiszter eddig kizárólagos kivételes hatásköre itt megosztásra került, de erős korlátozások: konjunktív feltételek mellett.
A kormány rendeleteit egyes esetekben a belügyminiszter az azokat végrehajtó apparátus számára részletesen is megmagyarázta, felhívva a fi gyelmet egyes jog-alkalmazási kérdésekre.61 E tekintetben az egyesülési jog korlátozása tárgyában kiadott 355.500/1939 BM körrendeletet,62 s az ezt kiegészítő 153.000/1940 BM rendeletet63 kell megvizsgálnunk.
A körrendelet a 10.620/1939 ME rendeletben rögzített kivételekre hoz példákat.
Ennek alapján az itt említett szervezetek fi ókegyesületeinek megalakulását az alispán/polgármester/közigazgatási kirendeltség vezetője64 tudomásul vehette:65 le-venteegyesületek, önkéntes tűzoltószervezetek, Vöröskereszt Egylet, Hadirokkantak Országos Nemzeti Szövetsége, repülő egyesületek, Légoltalmi Liga, Tűzharcos Szö-vetség, tüdővész leküzdésére alakult egyesületek.
A rendelet a 8850/1940 ME rendelet kiegészítéseit magyarázva 14 szervezetet66 is felsorol, amelyek fi ókegyesületeinek megalakulását helyi szinten tudomásul kell
59 Kihirdetve: 1940. december 10. BK, 1940/56. 2058. Egyúttal hatályon kívül helyezte a 10.620/1939 ME rendeletet.
60 Kihirdetve: 1941. február 4. BK, 1941/7. 374.
61 Ez felhívás formájában, formulaként a jogszabály végén található, ilyen formában: „Felhívom Címet, hogy a rendeletemben foglaltakról az alája rendelt hatóságokat megfelelően tájékoztassa, illetőleg részükre a szük-séges utasításokat adja meg.” BK, 1940/2. 112.
62 Kihirdetve: 1940. január 14. BK, 1940/2. 111–112.
63 Kihirdetve: 1941. február 2. BK, 1941/6. 354–355.
64 A visszafoglalt Kárpátalját nem tagozták be a megyerendszerbe, hanem ún. közigazgatási kirendeltségeket hoztak létre a területen.
65 A tudomásulvétel szabályozását lásd: az egyesületek helyi csoportjainak megalakulásánál követendő eljárás tárgyában kelt 44.126/1922. BM körrendelet, illetve az egyesületi alapszabályok általános kellékeiről szóló 77.000/1922. BM rendelet. Magyarázatára lásd Domaniczky, 2008, 34–38., 56–58.
66 Ezek: Egyesült Női Tábor, Magyarországi Németek Szövetsége, Magyarországi Németek Közművelődési Egyesülete, Egyesült Keresztény Nemzeti Liga, Luther Szövetség, Magyarországi Szlovák Közművelődési Társulat, MOVE, Katolikus Agrári úsági Legényegyletek Országos Testülete, Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége, Segédhivatali Tisztviselők Országos Szövetsége, Országos Egészségvédelmi Szövetség, Szent Pál Társulat, Adóhivatali Tisztviselők Országos Egyesülete, Városi Ingatlantulajdonosok Szövetsége.
Hatarteruleteken-beliv.indd 74
Hatarteruleteken-beliv.indd 74 2021. 02. 04. 12:36:062021. 02. 04. 12:36:06
75
venni. E felsorolás azért fontos – s a rendelet valódi jelentőségét is ez adja –, mert a BK-ból, s így a később elemzett táblázatokból e szervezetek és fi ókegyesületei kima-radtak, ezért pontos számukat – levéltári adatok híján – az 1945–1950 közötti feloszla-tások fényében csak becsülni tudjuk.67