A tőkeszerzés lehetséges módjai

A hiányzó tőke külső forrásairól, a potenciális befektetőkről az 5.2. ábra tájékoztat. Adott projekt forrásigényének előteremtéséhez a potenciális befektetők ismerete fontos tényező, de számos kapcsolódó kérdést is célszerű vizsgálat tárgyává tenni. A vizsgálandó kérdéseket és a lehetséges kapcsolható forrásokat az 5.3. ábra szemlélteti.

A fúzióval történő tőkeszerzés esetén az érintett vállalatok fuzionálnak a szükséges tőke biztosítása érdekében.

A magvető tőke azon befektetők tőkéje, akik innovatív vállalkozásokat már a kezdeti időszakban felkarolnak, mert fantáziát látnak a projektben. Szerepük az innovációs folyamatban nagyon jelentősnek mondható. Lényegében tőkéjük nyújtásával áthidalják azt az időszakot, amikor a vállalkozás saját forrásai már kimerültek. Képviselői az üzleti angyalok, mint szakmailag elkötelezett, tőkével rendelkező vállalkozók. Másik csoportjuk a magvetőtőke-társaságok, és kockázati tőkebefektető társaságok, akik a kezdő, de nagy kockázatú, ám jelentős értéknövekedési potenciállal kecsegtető vállalkozásokba fektetnek be tőkét. Hozamelvárásaik magasabbak, mint az üzleti angyaloké. (Hazánkban, speciális formában léteznek, mivel forrásaiknak fedezete állami forrásból táplálkozik)

Adott pénzügyi kondíciók mellett a hosszú távú befektetések finanszírozásának mondhatni nélkülözhetetlen eleme és a modern gazdasági élet jól funkcionáló finanszírozási eszköze a

lízing. A lízing fő jellemzője, hogy mint finanszírozási eszköz, ily módon szorosan kapcsolódik a bakokhoz is.

5.2. ábra: A potenciális befektetők (forrást nyújtók) képviselői

Forrás: Pupos (2011)

Az ügylet létrejöttének egyik fontos eleme a lízingdíj. A szerződő felek a lízingdíj összegét illetően szabadon állapodnak meg. Szabad megállapodás tárgya a lízingdíj egy-egy részlete, és azaz összeg, amelynek ellenében a lízingelt tárgy - a futamidő végén - a lízingbe vevő tulajdonába kerül. A lízingszorzónak természetesen nyereség tartalma is van. A bérbevevőnél a lízingügylet kedvező hatása az, hogy saját forrás nélkül jut hozzá a befektetett eszközhöz, és a lízingdíjat - a vonatkozó számviteli és adózási szabályoknak megfelelően - költségként elszámolhatja, az tehát adóalapot csökkentő tétel lesz. A bérbeadónak azért kedvező, mert a tulajdonjog az övé, amortizációt számolhat el. Pénzügyi lízing esetében a lízingbe vevő mutatja ki a mérlegében a vagyontárgyat (bár a tulajdonjog marad a lízingbe adónál), így az amortizáció is nála jelenik meg. Kockázata kisebb, mivel a bérlő pénzügyi nehézségei esetén a lízing tárgya nem kerül be a "csődvagyonba". Tehát ha a bérlő vállalat csődbe megy, felszámolásra kerül, a lízingbeadónak nem kell osztozkodnia a többi hitelezővel a vagyon felett. Ezen túlmenően azonban a lízingtársaságok is különböző biztosítékokat kérnek (pl.

biztosítás megkötése). A bérbevevőnél az ügylet hátrányaként említhető, hogy a lízingdíj teljes összege magasabb, mint az eszköz bekerülési értéke lenne. Ha a beruházáshoz hitelt vennénk fel, akkor ott is jelentkeznének a hitel terhei, de általában a lízingdíjnál kisebb összegben. A lízingdíjat a bérbevevő költségként teljes mértékben elszámolhatja. Hitel esetében ez csak a terhekre igaz, a hitelt adózott eredményből kell visszafizetnie. Beruházás esetén viszont az amortizáció jelentkezne adóalap csökkentő tételként. Ezek azok a tételek, amelyeket számszerűsíteni kell,és az érvényes banki kamatok, a futamidők, a fizetendő nyereségadó kulcs nagyságrendje, és természetesen a vállalat teherbíró képessége alapján dönthetünk, hogy lízingelünk, vagy vásárolunk.

A hosszú távú pénzügyi döntések forrásai a tőkepiac eszközei és saját források lehetnek, nevezetesen:

 hosszú lejáratú idegen források (az értékpapírok; kötvény, részvény, hitelek stb.)  saját forrás ( mérleg szerinti eredmény, amortizáció),

 támogatás (EU-s és nemzeti forrásokból)  egyéb források.

BANKOK MAGÁNSZFÉRA

KÖZSZFÉRA

Hitelt nyújtanak Tulajdonrész ellenében nyújtanak

tőkét

POTENCIÁLIS BEFEKTETŐK

5.3. ábra: Eldöntendő kérdések és tőkeszerzési alternatívák

Forrás: Felletár (2010) alapján a szerző Forrásnyújtó beléphet-e a forrásigénylő

tulajdonosi körébe?

Igen Fúzió mási céggel

Üzleti angyalok/Magvetőtőke/

Fejlesztő tőke

Klasszikus kockázatitőke

Részvénykibocsátás Szükséges-e a fejlesztés tárgyánaktulajdonjoga?

Nem

Igen

Nem Nem eldöntött Nem

Nyílt végű pénzügyi lízing

Operatív lízing

A forrásigénylő értékelhető gazdasági múlttal rendelkezik

Projekt jellegű finanszírozás Igen, de az

ügylet kockázata

magas Jelzáloghitel

Igen

Banki elvárásnak a fejlesztés megfelel-e? Igen Fejlesztési hitel Zárt végű pénzügyi lízing Nem

A kötvények és részvények forrásként történő bevonása (kötvény kibocsátása) csak a tőkeerős nagyvállalatok számára járható út. A vállalatok döntő hányadának a tőkepiac egyéb eszközei jelentik a reálisabb alternatívát. (Belátható, hogy az értékpapírok nem csak befektetési, hanem forrásteremtési lehetőségek is, ha nem vevői, hanem kibocsátói pozícióban vagyunk (pl. kereskedelmi kötvény).

A hosszú lejáratú források között meghatározó szereppel bírnak a hosszú lejáratú hitelek. A hitelhez való hozzájutás kritérium rendszerét a hitelt nyújtó pénzintézetek és bankok rögzítik.

E hitelek gazdasági terheinek számszerűsítését el kell végezni, és a különböző kondíciókkal bíró hiteleket, azok NPV-je alapján célszerű rangsorolni.

A hosszú lejáratú források között kiemelten kell megemlíteni az EU-s és a nemzeti támogatásokat. A támogatások részben pályázat útján, vagy a termelés viteléhez kapcsolódóan realizálhatók. A megvalósítani kívánt fejlesztések kritikus területe a forgótőke (a mezőgazdaságban a tartósan lekötött forgóeszköz állomány) növekedésének finanszírozása.

Ezt - a jelenlegi gyakorlat szerint - a bankok és pénzintézetek nem szívesen hitelezik, az állami támogatásból és egyéb forrásokból - pl. EU támogatás - lehet a saját erő kiegészítése céljából pályázni. Az elnyert fejlesztési támogatásokat az általános szabály szerint rendkívüli bevételként kell könyvelni, de vannak olyan támogatások is, amelyeket – mivel az erről szóló kormányrendeletben ez nevesítve megjelenik - a tőketartalékba kell helyezni. A fejlesztési támogatás így vagy közvetve – az eredményen keresztül – vagy közvetlenül – a tőketartalék növelésével – a saját tőkét növeli.