Innováció a szakpolitikák szintjén

Az Európa 2020 stratégiában az Európai Bizottság kiemelten kezeli a kutatás és innováció szerepét. A mezőgazdaságot illetően a „KAP jövője 2020” iránymutatásai is fontos szerepet szánnak az innovációnak. Az Európa 2020 stratégia költségvetése 4,5 milliárd eurót irányoz elő az (1) élelmiszer-biztonság, (2) a biogazdaság és a (3) fenntartható mezőgazdaság területén a kutatás és innováció céljaira. Az innováció kiemelt szerepét támasztja alá és hangsúlyozza az EU 2000 stratégiában megfogalmazott kiemelt kezdeményezés is, az

„Innovatív Unió” (5.10. ábra).

Ez a kezdeményezés az innovációs partnerség koncepciójának bevezetését tűzi ki célul. A koncepció bevezetésének szükségességét abban látja, hogy közvetítő szerepet töltsenek be a tudomány és az innovatív megközelítések gyakorlati alkalmazásában. A koncepció bemutatja a „Mezőgazdasági termelékenység és fenntarthatóság” európai innovációs partnerség koncepcióját. A koncepció gyakorlati megvalósításának szükségességét a mezőgazdasággal szemben megfogalmazott elvárások támasztják alá. Az elvárásokat és azok teljesítésének fontossága azokban a változásokban keresendő, amelyek az EU tagállamaiban is végbementek, illetve a jövőt illetően várhatók. Ezek az alábbiakban foglalhatók össze.

(1) Társadalmi kihívások: E vonatkozásban kiemelten kell megemlíteni az emberiség élelmiszerigényének – a FAO előrejelzése szerint – mintegy 70%-os növekedését. Jelentős igénynövekedést prognosztizálnak a takarmányok, a rostnövények, a bioenergia és a bioanyagok vonatkozásában is. A várható trendek tehát egyértelműen jelzik a mezőgazdasági termelés, illetve kibocsátás volumennövelésének szükségességét. Ugyanakkor azt látni kell, hogy a termesztés-technológiák jelenlegi szintjén, a mezőgazdaság a természeti erőforrások és a környezet további jelentős károsodása nélkül ennek a kihívásnak nem tud megfelelni.

Fontos kérdésként kezelendő tehát a hogyan tovább megválaszolása. Új növekedési pályára kell áttérni. Ennek legfontosabb területei az alábbiakban foglalhatók össze:

 élelmiszertermelés,

 takarmánynövények termesztése,

 rostnövények termesztése,

5.10. ábra: Az EU 2020 stratégiájának elemei

Forrás: Sebők (2011) alapján saját (Pupos T.) szerkesztés

 a biomassza és bioanyagok termelése,

 az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás,

 a biológiai sokféleség megőrzése,

 az ökoszisztémák megőrzése,

 az ökoszisztéma szolgáltatások helyreállítása stb.

A beavatkozásokat úgy kell megvalósítani, hogy figyelembe vesszük a helyi adottságokat, hogy a biodiverzitás nyújtotta lehetőségeket a hagyományos és korszerű beavatkozásokkal kombinálhassuk, biztosítva ezzel a korlátos erőforrások kedvezőbb kihasználását, és allokációját. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján az a következtetés vonható le, hogy a követelményeknek való megfelelés csak „jelentős kutatási és innovációs erőfeszítések révén lesz elérhető”. .

(2) A versenyképes és fenntartható uniós mezőgazdaság elősegítése: e cél megvalósításának központi elemét a mezőgazdasági termelés alapvető termelési eszköze, a termőföld jelenti, amely korlátos erőforrásként kezelendő. Ezért a mezőgazdasági termelés termelékenységének növelését az adott erőforráson kell megvalósítani, biztosítani a termelés diverzifikációját a termékek a termelési módok és technológiák vonatkozásában egyaránt. Ennek fontosságát az is alátámasztja, hogy a termőföld – érthető módon – szoros kölcsönhatásban van a biodiverzitással, az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal, a víz minőségével és mennyiségével

P I L É R E K

Intelligens növekedés

Fenntartható növekedés

Inkluzív növekedés

KIEMELT INTÉZKEDÉSEK INTÉZKEDÉSEK

„Innovatív Unió”

K+F feltételek javítása

„Mozgásban az ifjúság”

Oktatás teljesítményének növelése „Innovatív Unió”

K+F feltételek javítása

„Európai digitális társadalom”

Internet hozzáférés fejlesztése

„Erőforrás-hatékony Európa”

Energiahatékonyság, környezetbarát ipar

„Iparpolitika a globalizáció korában”

Üzleti környezet javítása, ipari bázis erősítése

„Új készségek és munkahelyek menetrendje”

Munkaerő piaci modernizáció, Life-long learning

„Szegénység elleni európai platform”

Társadalmi és területi kohézió biztosítása

egyaránt. Ezen összefüggések és kölcsönhatások miatt, hasznosítási módja, művelésmódja stb. meghatározza állapotának jövőbeni alakulását.

Előnyök és hátrányok: az agroökopotenciál termelés általi kihasználása végső soron csak az agrobiznisz szereplőinek összefogásával valósulhat meg. Ennek realizálása feltételezi azt is, hogy az egyes termékellátási rendelkezésekben, a mezőgazdasági termelők (mint alapanyagot előállítás) pozíciója megerősítést nyerjen. A minőségi élelmiszerek iránti igény növekedése jelzi a helyi piacok szerepének fontosságát is. Az előzőekben említett termékek iránti piaci igény növekedése, a gazdasági növekedést, a foglalkoztatást is generálja, amely az innovációs lehetőségek alkalmazásoknak új kereteit is jelenti.

A tanulmányban az alábbi területek szerepelnek, amelyek a mezőgazdaságban a kutatás és innováció területén prioritást élveznek:

 Növekvő mezőgazdasági termelékenység, termelés és forráshatékonyság.

A kapcsolódó intézkedések a mezőgazdasági termelés növelését célozzák meg. Biztosítani kívánja a források hatékony felhasználását és fenntarthatóságát. Olyan termelési rendszerek alkalmazása a cél, amelyeknek egyes inputigénye kis volumenű, főleg a foszfor és nitrogén tápanyagok vonatkozásában és a növényvédőszerek fenntartható felhasználásában. Az inputoktól való függőség csökkentése, az energia, víz és a genetikai erőforrások optimális használata is kiemelt területként kezelendő.

 A biológia alapú gazdaságot támogató innováció.

Célként került megfogalmazásra, hogy az e területen alkalmazható innovatív megoldásokat nemcsak az egész ellátási lánchoz, hanem a bioalapú gazdasághoz is hozzá kell rendelni. E területen a biomassza és fehérjetermelés áll az innovációs folyamat középpontban, mint a biomassza intelligens felhasználása, az elsődleges fehérjetermelés kiváltása algákkal, vagy bioerjesztéssel.

 Biológiai sokféleség, ökoszisztéma-szolgáltatások és talajműködés.

Kiemelt figyelmet kell fordítani az integrált ökológiai rendszerekre, mint a talaj-biodiverzitás, a szénmegkötés, a vízmegtartás, az ökoszisztéma-stabilitás és –ellenálló képesség, a beporzás javítása, stb. E területen belül kerül megemlítésre a földdel való gazdálkodás, az integrált területfejlesztés, a természetes ökoszisztéma-megőrzési rendszerek innovációja is.

 Az integrált ellátási lánc innovatív termékei és szolgáltatása.i

A cél innovatív termékek, berendezések és szolgáltatások kifejlesztése és alkalmazása, egyszersmind átlátható és fenntartható ellátási lánc kialakítása. Fontos kérdésként kezelendő az információs rendszerek és kockázatkezelési eszközök hatékonyabbá tétele a termékek és termelési eljárások jellegének figyelembevételével.

 Élelmiszer-minőség, élelmiszer-biztonság és egészséges életmód.

E célterületen az innovatív eljárások alkalmazása olyan területeken, amelyek közvetetten szolgálják és biztosítják a minőséget, például állatállományok egészségügyi ellátását biztosító új rendszerek kidolgozása, mint például az állatok és növények természetes kezelése. A kapcsolódó információs rendszerek fejlesztése, intelligens csomagolási módok kifejlesztése stb.

A vázolt területek, a megfogalmazott célkitűzések fontossága miatt a partnerségi hálózat mielőbbi kiépítése mellett foglal állást a tanulmány.

Az Új Széchenyi Terv Tudomány – Innováció programja a korábban követett K+F+I alapú, technológiai innováción alapuló szakpolitika megváltoztatásának szükségességét fogalmazza meg, hangsúlyozva az innováció – összhangban a nemzetközi trendekkel – szélesebb körű értelmezését, az innováció sikeres, a gyakorlatban megvalósító EU tagországok tapasztalatainak a figyelembevételét is. A Tudomány – Innováció Program legfontosabb céljait a következőkben foglalja össze: (1) az ország versenyképességének növelése; (2) a magasabb szellemi hozzáadott értéket biztosító munkahelyek létrehozása, bővítése; (3) a fenntartható gazdasági, társadalmi fejlődés biztosítása és a (4) lakosság életminőségének javítása.

A megfogalmazott célkitűzések megvalósítása nem nélkülözheti a megvalósításhoz szükséges feltételrendszer megteremtését. E feltételrendszer megteremtését a kapcsolódó területeken különböző szabályozási eszközökkel igyekszik megvalósítani. Kiemelten kerül megemlítésre a regionális különbségek kezelése is: „Külön figyelmet érdemel a K+F+I támogatási rendszer területi kiegyensúlyozatlansága. A kiegyenlített fejlődés a regionális szintű K+F+I tevékenység, az együttműködések, a hálózatosodás (pólusok, klaszterek) ösztönzésével biztosítható.” A program főbb prioritásai a következők: (1) horizontális prioritások; (2) ágazati prioritások és (3) kreatív iparágak.

A horizontális prioritások között fontos célkitűzés a hazai tudásbázis és az üzleti szféra összekapcsolása. A beavatkozási területek: (1) emberi erőforrások fejlesztése; (2) konkrét vállalkozásfejlesztési lépések a hazai innovatív cégek helyzetbe hozására; (3) nemzetközi együttműködés; (4) a nemzeti innovációs rendszer kormányzati irányítási rendszerének átalakítása és (5) jogszabály-alkotási lépések.

Az ágazati prioritások a versenyképességi kihívásoknak leginkább megfelelni tudó ágazatok vonatkozásában kívánja a feltételrendszert jelentős mértékben javítani. A kapcsolódó intézkedések makrogazdasági alapú és versenyképességet javító hatások elérését célozzák meg. A program a K+F+I húzóágazatait az alábbiakban jelöli meg.

 A mobilitás, járműipar, és a logisztika.

 Az egészségipar.

 Az informatika és a számítástechnika, melyek fejlesztésével az egész gazdaság teljesítőképessége növelhető.

 Az új energetikai és környezetvédelmi fejlesztések, melyekkel a gazdaság, illetve a társadalom működésének biztonságát lehet elérni.

Új energetikai és környezetvédelmi K+F+I fejlesztések céljait a program az alábbiak kerültek megfogalmazásra:

 A klímavédelmi célok elérése érdekében a CO2 kibocsátás csökkentése.

 A gazdaságos energiaellátás biztosítása.

 Az ellátásbiztonság növelése, az import földgáz szerepének mérséklése.

 A megújuló energiahordozók fokozottabb alkalmazása.

 Energiatakarékosság, az energiafelhasználás hatékonyságának növelése.

 Hosszú távú gazdaságos, környezetkímélő és biztonságos villamos energiaellátás.

A kreatív iparágak „azon tevékenységek, amelyek gyökere az egyéni kreativitásban, képzettségben és képességekben rejlik, és amelyek képesek a szellemi tulajdon létrehozásán és felhasználásán keresztül jólétet és munkahelyeket teremteni. A kreatív ipart az alábbi szektorok alapján határozzák meg: elektronikus és nyomtatott sajtó, reklám- és hirdetési ipar, film és videó, szoftverkészítés és digitális játékfejlesztés, építészet, könyvkiadás, zene, előadó-művészet, képzőművészet, iparművészet, formatervezés és divattervezés, művészeti és antik piac, valamint kézművesség. „ Több ország példája is bizonyítja e szektor növekvő szerepét a gazdasági növekedésben, bizonyítja, hogy „az emberi kreativitás a leghatékonyabb gazdasági erőforrás” (Wekerle Terv:19).

A vázoltak alapján látható, hogy a szakpolitikák stratégiai jelentőségű területként kezelik az innovációt a mezőgazdaságban is. Az EU 2020 stratégia szintjén a mezőgazdáságot illetően közvetlen és konkrét prioritások, intézkedések fogalmazódtak meg. Az Új Széchenyi Terv Innovációs Programjában a mezőgazdaság ugyan nincs nevesítve, de a program egyes elemei a mezőgazdaságot is érintik, mint például a humán erőforrás fejlesztése, jogszabály-alkotási lépések, Új energetikai és környezetvédelmi fejlesztési K+F+I fejlesztések stb.

Az innováció eredményessége nagyban függ attól, hogy milyen anyagai források állnak rendelkezésre, másrészt attól is, hogy milyen a kapcsolódó intézményrendszer és annak működése. Az anyagi források alakulását a K+F ráfordítások GDP-ben való részarányának mutatójával jellemzik. E mutató alakulásáról nyújt tájékoztatást az 5.11. ábra. Az EU 2020 célindikátora 3%, míg ugyanezen mutató Magyarország vonatkozásában 1,8%. A 2009. évhez viszonyítva a 2020. célindikátorának elérése rendre 1,2% illetve 0,6% növekedést feltételez.

A hazai intézményrendszert az 5.12. ábra szemlélteti.

5.11. ábra.A GDP arányos K+F ráfordítás alakulása 2009. évben

Forrás: Sebők (2011) alapján saját (Pupos T.) szerkesztés

Az innovatív fejlődést mindenekelőtt a kutatási és fejlesztési tevékenység generálja. A K+F tevékenység eredményessége viszont összefüggésben áll az erre fordított költségekkel.

0 1 2 3 4 5

Izrael Svédország Finnország Japán Korea Egyesült…

Németország EU-27 Magyarország Lengyelország

GDP arányos K+F ráfordítás Célindikátor-2020

5.12. ábra: A K+F+I új kormányzati struktúrája

Forrás: Sebők (2011) alapján saját (Pupos T.) szerkesztés

A K+F tevékenység nem kielégítő mértékű finanszírozása növeli a technológiai rést⁶. Továbbá az alapkutatásokat sújthatja, hiszen nem elégítenek ki közvetlen piaci szükségleteket. Valamint a nem kielégítő finanszírozás azt a veszélyt is hordozza, hogy az alapkutatáson foglalkoztatott K+F személyzet külföldön vállal munkát.

In document Mezőgazdasági vállalatok stratégiai menedzsmentje (Pldal 179-184)