A folyamatos termelés pénzügyi vetületeinek megjelenése a vállalat finanszírozási stratégiájában

5.1.4. A folyamatos termelés pénzügyi vetületeinek megjelenése a vállalat finanszírozási stratégiájában

A termelési folyamatok differenciáltságát okozó tényezők közül - a kölcsönhatások miatt – a termelési folyamat működési ciklusának sajátosságaként, annak zárt illetve nyílt ciklus jellegét kell kiemelni. A termelési folyamatok, annak függvényében, hogy az inputok felhasználása és transzformációjuk eredményeként megjelenő output időben hogyan viszonyul egymáshoz, kettő nagy csoportra oszthatók, úgymint;

 nyílt ciklusú termelési folyamatok, és

 zárt ciklusú termelési folyamatok.

A nyílt ciklusú termelési folyamatok sajátossága, hogy az inputok felmerülésével párhuzamosan outputhoz jutunk. Gondoljunk pl. a tejtermelésre, a tojástermelésre, stb.

Előfordul, hogy a piacképes termékhez több hónapot is várni kell. A piacképes termékhez való eljutás időtávjának a termelés forrásigénye biztosítása szempontjából van nagy jelentősége. E vonatkozásban tehát a termelési folyamatot, mint reálfolyamatot kell értelmezni. (Ilyen termelési folyamatok esetében a körforgás idejét objektív okok miatt nem lehet, illetve nincs értelme mérni.) Ez a sajátosság csak olyan termelési folyamatokra értelmezhető, ahol a termelési folyamat elengedhetetlen tényezői a biológiai, élő szervezetek.) A zárt ciklusú termelési folyamatok azok, ahol a munkafolyamat és termelési folyamat időben szétválik, tehát az output csak a termelési folyamat végén jelenik meg. Az inputperiódus és a termék gyártási (elkészítési) időigénye mérhető. Ha alapul veszünk egy ipari terméket, e termék összeszerelésének idejét úgy kapjuk meg, ha a körforgásban szereplő forgóeszközformák – a gyártási folyamatban megjelenő különböző készültségi fokú termékek – előállításáig eltelt gyártási időtartamokat összeadjuk. Az input periódus egy adott termékre vonatkozóan azt az átlagos időtartamot fejezi ki, amely egy termék két darabjának gyártási igénye között átlagosan eltelik. Például, ha egy adott termékből az éves megrendelt mennyiség ötven db, és a termelés az év minden napján folyik akkor a termék input periódusa

365/50=6 nap. Az időtartamok a terméktől függően tág határok között mozoghatnak, pl. egy db anyacsavar gyártása, a búzatermesztés, egy anyahajó elkészítése stb. A termék előállítás időigénye tehát akár több évet is igénybe vehet pl. ültetvények, búzatermesztés, stb.

Az őszi vetésű növények termelése jó példa arra, hogy a „termelés folyamatossága” a mezőgazdaságban, a növénytermesztést illetően az évek viszonylatában értelmezhető, és a fordulónapi állapotnak megfelelő forgóeszköz, az őszi vetésállomány, azaz a mezei leltár.

A zárt és nyílt ciklusú termelési folyamatok jelenléte, és azok aránya egy adott vállalaton belül a reálfolyamatok által indukált pénzügyi folyamatok miatt, a termelés finanszírozása, ezen belül a forrásigény szempontjából bír jelentőséggel. Vállalati szinten a forrásigényt alakító hatások összegződnek. A termelés által indukált pénzügyi folyamatok – ahogy erre már utalás történt – pénzáramlásokban kelnek életre. E pénzáramlások fontos sajátossága, hogy a gazdálkodás adott feltételrendszere, továbbá az előzőekben értelmezett zárt, illetve nyílt ciklus jelleg miatt, olyan pénzügyi folyamatokat indukálnak, amelyek pénzáramai adott időtávon belül, meghatározott időpontokhoz köthetők, bevételek és kiadások formájában jelennek meg. A kiadások mögött mindig valamilyen kötelezettség, a bevételek mögött a vállalat és környezete közötti teljesítmény kapcsolat húzódik meg.

A forrásigény biztosítása szempontjából a pénzáramlások időbeli eloszlása és volumenük nagysága, egymáshoz viszonyított aránya jelenti a kritikus pontokat. A gazdasági év strukturálása, az alapvető időegység, mint időtartam meghatározása a tervezés során sem nélkülözhető (lásd: termelési terv, értékesítési terv, pénzforgalmi terv stb.). A gazdálkodás jelenlegi feltételrendszerének keretei között a leggyakrabban alkalmazott időegység; egy hónap. Az operatív szintről induló, de a vállalati szintre továbbgyűrűző, azaz a jelentkező kölcsönhatások miatt a termelési folyamatban vizsgálni szükséges az idényszerűen jelentkező forgóeszközök megjelenési formáit is. E megjelenési formákat az 5.4. ábra szemlélteti.

Az ábra alapján jól nyomon követhető, hogy az idényszerűen jelentkező forgóeszközöknek a körforgásban bekövetkező transzformációjuk eredményeként olyan formái jelennek meg, amelyek vagyonná transzformálódnak. Ennek a gazdasági vetülete, illetve hatása bír jelentőséggel, mivel feleslegesen köt le pénzeszközöket, vagy – a termelési folyamat sajátosságai miatt – tőkeként funkcionálnak.

A termelési folyamat működési ciklusában – mint a forgóeszközök körforgása – is tetten érhetők az előzőekben vázolt sajátosságok és a vállalati szintre továbbgyűrűző hatások és kölcsönhatások. Mindezek a finanszírozási stratégia szempontjából az alábbiakban összegezhetők:

 a körforgásnak fontos, de egyben elválaszthatatlan eleme a befejezetlen termelés,

 a termelési folyamat kezdete és befejezése a gazdasági éven átívelő, ami adódhat a termelési folyamat sajátosságaiból, pl. búzatermesztés,

vagy szervezési okokból, pl. a keltetőgépben lévő tojás a mérési időpontban,

 a mérési időpontban a termelési folyamatba befektetett forgóeszközök vagyonná transzformálódnak,

 egyes termelési folyamatok outputja a gazdasági évben csak egyszer jelenik meg, ezért készletezésük szükségszerű,

 a készletek volumenét az e termékeket felhasználó más ágazatok igénye határozza meg,

5.4. ábra: Az idényszerűen jelentkező forgóeszközök transzformációjának lehetséges formái

Forrás: a szerző saját munkája

az igény számszerűsítésének időtávja újraterméstől fordulónapig, és a következő gazdasági év január 1-től újratermésig terjed,

 a készletként funkcionáló, vagyonná transzformálódott forgóeszközök

fordulónapi állományértéke tekinthető a mezőgazdaságban a tartósan lekötött forgóeszköz állománynak, azaz a forgótőke elemének,

 e forgóeszköz állomány szintje az a minimális szint, amely elengedhetetlen feltétele az évek viszonylatában értelmezendő folyamatos termelésnek,

 e fordulónapi állapot az új gazdasági év nyitásával megszűnik – befejezetlen termelés - létezni,

 a készletek állománya a felhasználás intenzitásának megfelelően folyamatosan csökken.

IDÉNYSZERŰEN JELENTKEZŐ FORGÓESZKÖZÖK (A TERMELÉS ÖSSZES KÖLTSÉGE)

KÖZVETLEN KÖLTSÉGEK KÖZVETETT KÖLTSÉGEK

OUTPUT/TERMÉK/ REJTVE MARADNAK

JÖVEDELMEZŐ GAZDÁLKODÁS

ESETÉN

VESZTESÉGES GAZDÁLKODÁS

ESETÉN

KÉSZTERMÉK KÉSZLET FÉLKÉSZ TERMÉK BEFEJEZETLEN TERMELÉS

REALIZÁLT

PÉNZESZKÖZÖK(±)

VAN FEDEZET (PÉNZESZKÖZ-ÁLLOMÁNY NŐ)

NINCS FEDEZET

(PÉNZESZKÖZ-ÁLLOMÁNY CSÖKKEN) ÁRUTERMÉK (NETTÓ ÁRBEVÉTEL)

KÖVETELÉSEK /VEVŐK/

A sajátosságok közül – a kölcsönhatást illetően is - kell megemlíteni az egyes ágazatok között fennálló kapcsolati viszonyokat is, pl. a növénytermesztés és annak termékeit felhasználó állattenyésztési ágazatok között, vagy az egyes növénykultúrák kedvező hatását, amelyet a vetési sorrend tervezésénél veszünk, figyelembe stb. E kapcsolati viszonyokat belső üzemi teljesítménynek nevezzük.

A fentiekben vázolt sajátosságok ismerete a kapcsolódó döntéseknél fontos szempontként kezelendő. Jól szemlélteti ezt például a tavaszi vetésű növények alaptrágya igényének kijuttatása – a mezei leltár állományértékének növekedése miatt - az átállás évében. Ebben az évben ugyanis az alaptrágya költsége kétszer jelentkezik. A tavaszi kijuttatás költsége a tárgyévben költségként elszámolást nyer. Az ősszel kijutatott műtrágya költsége viszont vagyonná transzformálódik, és a mezei leltár értékét növeli. Az átállásnak a tárgyév eredményére hatása nem lesz, de – nagyságrendjének függvényben – adott esetben finanszírozási problémákat okozhat, mivel a tárgyév mérleg szerinti eredményének – az ősszel jelentkező költség összegével megegyező nagyságrendben – adott hányada a mezei leltárban lekötődik.

A finanszírozás szempontjából hasonló de jóval összetettebb esettel állunk szembe akkor is, ha például a tehenészet állománylétszámát kívánjuk felfuttatni, saját szaporulatból. Ebben az esetben a tenyészállat utánpótlást szolgáló állatállomány értéke, annak többlet takarmány készlete, ennek a saját termelésű takarmányok mezei leltár vonzata is az állandó jelleggel lekötött készletállományként – a tartósan lekötött forgóeszköz állományként (forgótőkeként) – szerepel. A tenyészállattá történő átminősítés állományértékének forrása szintén a mérleg szerinti eredmény lehet. Mindezek a hatások a vállalati szinten számított cash flow-ra kedvezőtlenül hatnak, a vállalat szabad pénzeszköz állományát csökkentik.

A vázolt összefüggések alapján levonható az a következtetés, hogy minden olyan, a termelési folyamatba történő beavatkozás, amely a forgótőke elemeként funkcionáló állományértékeket növeli - ha ez nem tudatos beavatkozás eredménye – finanszírozási problémákat eredményezhet, azaz a tervezett finanszírozási stratégiától lényeges eltéréseket idézhet elő.

Ellenőrző kérdések:

1) Értelmezze az időbeliség elvét?

2) Értelmezze a forgótőke fogalmát?

3) Értelmezze az idényszerűen jelentkező forgóeszközök fogalmát?

4) Értelmezze a nettó forgótőke fogalmát?

5) Értelmezze a forgótőke fedezettsége mutatót?

6) Vázolja a potenciális befektetők szerepét?

7) Sorolja fel a tőkeszerzés lehetséges külső forrásait?

8) Értelmezze az optimális forgóeszköz szint fogalmát?

9) Értelmezze a zárt és nyílt ciklusú termelési folyamat fogalmát?

10) Vázolja a folyamatos működés lehetséges forrásait?

Kompetenciát fejlesztő kérdések:

1) Vázolja a FTF mutató és a szolid finanszírozási stratégia összefüggéseit?

2) Vázolja a FTF mutató és az agresszív finanszírozási stratégia összefüggéseit?

3) Vázolja a FTF mutató és a konzervatív finanszírozási stratégia összefüggéseit?

4) Egy konkrét példán keresztül értelmezze a fizetési határidő (vevők) csökkentésének hatását a folyó termelés forrásigényére?

5) Egy konkrét példán keresztül értelmezze a fizetési határidő (szállítók) csökkentésének hatását a folyó termelés forrásigényére?

6) Tételezzük fel, hogy az „A és „B” vállalkozás egyféle termék értékesítésével foglalkozik. Legyen ez a termék 500 db kifli eladása egy nap. A bolt a hét minden napján nyitva tart. A pék „A” vállalkozásnak a kiflit olyan feltétellel adja, hogy minden nap ki kell egyenlíteni annak ellenértékét. A „B” vállalat a kifli ellenértékének kiegyenlítésére 30 nap fizetési határidőt kap.

a. Hogyan alakul a vállalat forgótőke igénye az „A” és a „B” vállalat esetében?

b. Milyen finanszírozási stratégiával üzemel az „A” vállalat?

c. Milyen finanszírozási stratégiával üzemel a „B” vállalat?

7) Tételezzük fel, hogy az alaptrágyák őszi időszakra való áttérés esetén a műtrágya többletköltsége 2000 E Ft. Válaszolja meg az alábbi kérdéseket, ha minden egyéb tényezőt változatlanak tekintünk:

a. Az átállás hogyan hat és miért a tárgyév eredményére?

b. Az átállás hat-e a forrásstruktúrára?

c. Az átállásnak milyen hatása lesz a cash flow-ra?

Irodalomjegyzék

1) Pupos T.(2011): Forgótőke-gazdálkodás. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest.

2) Székely Cs. (2000): Az agrárvállalkozások stratégiai tervezéséről. Gazdálkodás, XLIV. évfolyam, 2. szám, 31-48. pp.

In document Mezőgazdasági vállalatok stratégiai menedzsmentje (Pldal 158-162)