A tarpai gátszakadás
Történetmesélés 2. mintafeladat
A tarpai gátszakadás
Történetmesélés 99
Amikor a szereplők feltűnnek, a tanulóknak le kell jegyzetelniük, mi törté-nik velük, de ne aggódjanak, nem probléma, ha valamit kihagynak.
• Mindenkinek fi gyelnie kell egy másik dologra is, és azt is le kell írnia. Ez alapjában véve azt jelenti, hogy mindenkinek végig kell követnie a törté-netet:
(6) Milyen lehet Tarpa és környéke?
(5) Hogyan alakult ki az árvíz?
(4) Mi vezetett a töltésszakadáshoz?
(3) Milyen károk keletkeztek? Hogyan?
(2) Mi történt a gáton keresztül folyó vízzel?
(1) Mit tettek, hogy mentsék az embereket? Hova kerültek az érintettek?
• Kellően drámaian olvassuk fel a szöveget, és néha tartsunk egy rövid szü-netet, hogy tudjanak jegyzetelni, de ne lassítsunk le túlzottan.
• Ültessük az összes 1-est, 2-est stb. külön-külön, és kérjük meg őket, hogy egyeztessék a jegyzeteiket, rakják össze, amijük van – erre csak 5 percet szánjunk.
• A diákok üljenek vissza az eredeti csoportjaikba. Kérjük meg őket, sorban mindenki mondja el a két beszámolót. Bíztassuk őket arra, hogy mindeköz-ben nyugodtan jegyzeteljenek, de ismét korlátozzuk a rendelkezésükre álló időt.
• Most adjuk oda nekik a képes forgatókönyvet, és szólítsuk fel a diákokat arra, tömörítsék az eseményeket 10 kockába, de az okokat és okozatokat kihagyva. Hangsúlyozzuk, hogy nem szerepeltethetnek mindenkit: csak példa szintjén említhetik őket; vagy akár ki is kell egyeseket hagyniuk.
A történések sorrendjét és lényegét kell megmutatniuk: mi történt először;
mi történt aztán; majd mi történt a legvégén. Azt is emeljük ki, hogy a kockáknak logikusan kell egymásra épülniük (ez sokkal nyilvánvalóbb volt a Kingsley Osufu történet esetében – lásd az 1. Mintafeladatot).
• Végezetül, az ok- és okozatkereteket is hozzá kellett adniuk a forgatókönyv-höz. Ne feledjük, hogy az osztály már találkozott a Történetmeséléssel korábban.
A feladat irányítása
Az 1. mintafeladathoz képest itt kicsit más irányításra volt szükség: összességé-ben ez a feladat egyszerűbb volt. Felügyelni kellett az 1-es, 2-es, 3-as stb. csopor-tok munkáját, majd később az 1–6 csoporcsopor-tokat is. Az 1-esek, 2-esek és a többiek csoportjainak esetében mindenhol kijelöltem egy embert, aki elkezdte elmon-dani a többieknek, mit írt. Próbáltam egy nyitottabb, közlékenyebb diákot vá-lasztani, de nem feltétlenül a legjobb képességűt, mert azt akartam, közösen egészítsék ki a jegyzeteiket, ne pedig csak lemásolják a legjobbról. Ennek bizto-sítására nem mindig van lehetőségem, de folyamatosan dolgozom azon, hogy a diákok megosszák egymással az információt, kérdéseket tegyenek fel, és tisztáz-zák a dolgokat, ne csak másoljanak.
Az 1–6 csoportok esetében lehetetlen, hogy egyetlen nagy csoportként dol-gozzanak, mert van, aki kimarad, mások elutasítják a részvételt. Ezért miután megosztották egymással az információt, párokba osztom őket, hogy így dolgoz-zanak a képes forgatókönyvön (lásd 1. mintafeladat, de ne felejtsük, hogy jelen feladat során több ok- és okozatkeretet használhattak). Az is nagyon fontos, hogy szabjunk meg valamilyen időkorlátot.
A diákok a vártnál sokkal nehezebbnek találták a képes forgatókönyv megal-kotását, mint azt hittem, valószínűleg a történet szereplőit ért nehézségek miatt.
A végeredmények igen változatosak lettek; három diáknak már a logikus sorrend kitalálása is lehetetlennek bizonyult. Kissé ironikus, de gondolom, ez is mutatja
Történetmesélés 2. mintafeladat
A tarpai gátszakadás A nevek és a kérdések segítik az éppen hallott történet jobb megértését
− lásd a Lecsúszottan élni Sunderlandben című minta feladatot (Képzelet-beli mozi, 3. minta-feladat).
Mindez példa arra, ami-kor csoportként, és nem csupán csoport ban dolgoznak a diákok (lásd bővebben a 177. oldalon).
Történetmesélés
100
a feladat jelentőségét az értékelés szempontjából, hiszen a diákok (és mások is) az esszéikben is nehezen tudnak világos, egymásra épülő logikai lépésekből álló érvelést felépíteni. A jobb képességű diákok legtöbbje élvezte a folyamatot, bár egyikük arról panaszkodott, sokkal egyszerűbb lett volna jegyzetelni.
A tapasztalatok megvitatása
Kevés időnk maradt, így nem vitattuk meg a tapasztalatokat olyan mélységben, ahogy lehetett volna, és (ha őszinte akarok lenni) végül többet beszéltem, mint amennyit szerettem volna. Így, összegezve a kérdésekre adott válaszokat és a beszámolókat, a következőket állapítottam meg:
• ami a szereplőkkel történt, annak nagy része a tíz keretbe került, míg a hat kérdésből származó információ az ok és okozat téglalapokba;
• a háttértényezők és okok inkább balra helyezkedtek el, azaz a magyarázat-láncolat elején; a kiváltó tényezők, mint például az, hogy elment az áram, később kerültek elő (ez alól kivétel a nagy esőzés volt);
• a hatások lehetnek rövid vagy hosszú távúak: ez vizuálisan is elkülönül a képes forgatókönyvben, a hosszú távú jobb oldalra a legszélső helyre került;
• az események sorrendjének megállapítása nagyon lényeges volt a magya-rázat és vita kialakulásához; egy-egy folyamat során az egyik dologból kö-vetkezik a másik, és a kettőnek kapcsolódnia kell egymáshoz.
Ellenőrzés
A fentebb megadott utasításokban benne rejlik az azonnali ellenőrzés lehetősé-ge. Viszont egy további feladattal még kiegészítettem a következő órán, amikor a diákoknak egyszerű vízállásgörbét kellett rajzolniuk a képes forgató könyvük alá, ezzel összekötötték a történéseket a vihar eseményeivel. Ezzel ötletesen áb-rázolhattuk a természet és társadalom közti kölcsönhatást.
A Gondolkodtató földrajz I. munkacsoport minta-feladatai általában jó eszközt szolgáltatnak a hallgatók értékeléséhez, mivel kulcsfontosságú készségekre építenek.
Az ok és okozat további kifejtése.
Történetmesélés 2. mintafeladat
A tarpai gátszakadás
Történetmesélés 101