• Nem Talált Eredményt

Történetmesélés 3. mintafeladat

In document Gondolkodtató földrajz 1 (Pldal 105-108)

A Nevado del Ruiz vulkán kitörése

Történetmesélés

106

Utasítások

• A diákokat 1-től 3-ig megszámoztam úgy, hogy a baráti társaságok ne ma-radjanak egy csoportban.

• Azok, akik a 2-es vagy a 3-as számot kapták, kimentek a teremből, az 1-es számúak pedig egy csoportban leültek a patkóalakban elhelyezett szé-kekre.

• Elmagyaráztam az 1-es számúaknak, hogy nagyon fi gyelmesen kell meg-hallgatniuk a történetet, hogy majd el tudják mondani a második csoport-nak. A folyamat állomásai a következők:

(a) meghallgatják a történet;

(b) megvitatják egymással, mire emlékeztek és miben voltak bizonytala-nok;

(c) megegyeznek három olyan kérdésben, amelyet nekem tehetnek fel annak érdekében, hogy letisztázzák a történet részleteit;

(d) eldöntik, hogyan fogják úgy elmesélni a történetet, hogy mindenki kivegye belőle a részét;

(e) elmesélik a történetet a terembe behívott és helyet foglalt második csoportnak.

• Felolvasom a történetet, néha egy kis szünetet tartva, hogy legyen idejük vizualizálni a hallottakat.

A feladat irányítása

Számomra a feladat lebonyolítása során kiemelkedő fontosságú volt a tanterem átrendezése, amely következtében a célnak megfelelővé vált a légkör, illetve azt is lehetővé tette, hogy az elképzelések szerint tudjam irányítani a dolgok mene-tét. Az 1-es számúak jól tudtak együtt dolgozni, feltették a három kérdésüket és nem volt szükség arra, hogy közbeavatkozzak. Úgy döntöttek, hogy sorban ha-ladnak majd, amikor a 2-es csoportnak mesélnek, és mindenki egy dolgot mesél el a történetből.

A 2-esek csoportja később ugyanígy járt el, azzal a különbséggel, hogy nem nekem, hanem az 1-es számúaknak tették fel a tisztázó kérdéseket. A csoport a kérdésekkel akarta kideríteni, milyen sorrendben zajlott a cselekmény, ami va-lamiért nem volt egyértelmű. Amíg a második csoport a harmadik csoportnak mesélte a történetet, az első csoportnak ki kellett mennie a teremből. A második csoport csak megközelítőleg olyan sorrendben mesélte el az eseményeket, mint ahogy azok megtörténtek, mivel minden diák olyan nézőpontból mesélt, ahogy arra emlékezett, és ahogy az neki értelmesnek hatott. Számomra ez könnyebben volt követhető, még akkor is, ha voltak benne kisebb szünetek és egymástól el-térő értelmezések.

A 3-as számúak is feltették a kérdéseiket, és megtervezték a saját változatukat, amelyet elmeséltek az egész létszámban jelen levő osztálynak (a második cso-portot ilyenkor akár ki is lehet küldeni). Mivel csak az első csoport hallotta az eredeti változatot, nekik kellett megállapítania, hogy mi az, ami hiányzott, és mi az, ami nem volt pontos. Megdöbbentő módon a történet fő vezérvonalai nem vesztek el, és annak ellenére, hogy volt némi kihagyás, a harmadik elbeszélés legnagyobb része is pontosnak bizonyult.

Ez egy kitűnő példája annak, hogyan lehet tanulni a közös beszélgetésen keresztül.

Történetmesélés 3. mintafeladat

A Nevado del Ruiz vulkán kitörése

Történetmesélés 107

A tapasztalatok megvitatása

A tapasztalatok megvitatása során is maradtunk a patkóalakú elrendezésben.

Először a történet elejéből tettem fel a kérdéseket vagy egy-egy diáknak, vagy az egész csoportnak. Mielőtt a diákok túl sokáig vitatkoztak volna egy-egy kérdésen, igyekeztem az egész osztályt belevonni a beszélgetésbe, ügyelve arra, hogy egy-szerre csak egy ember beszéljen.

Kezdésként a hallgatás és az emlékezés szempontjaira helyeztem a hangsúlyt:

Mit tudtál a legkönnyebben megjegyezni? Miért?

• vér, alvadt vér és leszakadt végtagok;

• a repülőből látottak;

• mert könnyű volt elképzelni;

• mert egy extrém és izgalmas helyzet volt.

Mit tudtál a legnehezebben megjegyezni? Miért?

• spanyol és más szokatlan nevek és szavak;

• számok.

Hogyan próbáltad megjegyezni a dolgokat?

• elképzelték, hogy egy repülőben vannak, és hogy mit látnak fentről;

• elképzelték, hogy ők a túlélők, és hogy mit láthattak a helyszínen, milyenek a szagok és a hangok;

• olyan analógiákat használtak, mint például az „olyan, mint a tengerpart apálykor”, amelyeket, mivel ismerős képzetekről volt szó, könnyebben el tudtak képzelni, a vulkánok ismeretlenek voltak számukra, ezért nehezebb őket vizualizálni.

Azt is megkérdeztem, hogy:

„Mindenki ugyanarra emlékezett?”

„Néhány embernek jobb-e az emlékezőképessége, mint másoknak?”

„Meg tudnánk-e mindannyian tanulni ezt a készséget?”

Ezek után a történetet újból elmeséltük. Mindenki egyetértett azzal, hogy a máso-dik csoport meglehetősen ügyes volt, és hogy annak ellenére, hogy az első csoport minden információt belefoglalt a történetbe, az események menetének összeke-veredése miatt nehezen lehetett megérteni a történetet. Mivel nem volt rá idő, és nem volt annyira szükséges, nem szedtük elemeire a történetet, mint egy esetta-nulmányt a vulkánkitörésről. Egy érettségi előtt álló osztály esetében ez sokkal fontosabb lenne.

A tapasztalatok elemzésének utolsó részeként arról beszéltünk, hogy mely készségeiket fejlesztették az óra alatt. A válaszok:

• szövegértési készség;

• vizualizációs készség;

• a fontos információk kiválasztása;

• a sorrendiség felállítása;

• a téma megvitatása;

• a jó kérdések kiválasztása;

• együttműködési készség;

• kommunikációs készség;

• hatékony magyarázási mód;

• önbizalom-fejlesztés.

A diákok felvetették a harmadkézből származó információ kérdését is. Nem érez-tem úgy, hogy ennél a csoportnál mindenképpen ki kellene hangsúlyozni ezeknek a készségeknek a fontosságát az ismétlés és a vizsgák kapcsán. Ehelyett azokra a személyes és szociális készségekre koncentráltunk, amelyek lehetővé teszik, hogy olvasás során, a tanár vagy egymás magyarázatait hallgatva, vagy a videót nézve több információt fogadjanak be.

A válaszok mindegyike hozzájárulhat az emlé ke-zés metakogníció jához.

Történetmesélés 3. mintafeladat

A Nevado del Ruiz vulkán kitörése

Történetmesélés

108

Történetmesélés 3. mintafeladat

A Nevado del Ruiz vulkán kitörése

Mintegy 20 000 ember halhatott meg Nyugat-Kolumbiában, miután az Andok egyik sokáig szunnyadó vulkánjának ki-törése sárlavinát és áradásokat indított el, elöntve Armero városát

Szétszaggatott testrészeket sodort magával

In document Gondolkodtató földrajz 1 (Pldal 105-108)