A vas- és acélipar területi átrendeződése
Ez a minta érdekes kapcsolatot mutat be.
Ahogyan nő a feladat nyitottsága, egyre kockázatosabbá válik, ugyanakkor segítségével egyre több ismeret sajátítható el.
Ez egy hatékony összekötő gyakorlat és átfogóbb célokat határoz meg.
Osztályozás 143
Az egyszerűbb változat
• Készítsünk írásvetítő fóliát az OSZTÁLYOZÁS, 6. SEGÉDANYAGról és olvassuk fel az A és B kivonatot az osztálynak.
• Utaljunk vissza Michael Fishre. A diákok egyszerre hallgatták a történetet és osztályoztak is: helyeket és embereket kerestek. Ha alkalmaztunk már újsághirdetéses feladatot, akkor arra is visszautalhatunk. Hívjuk fel a fi -gyelmet, hogy sokkal jobban megértjük a hallott vagy olvasott szöveget, ha gondolatban már jó kategóriáink vannak; ha halászhálóval megyünk el horgászni, akkor nagyobb az esélyünk a halfogásra, mint akkor, ha pusztán csak a kezünket használnánk. Ha nincsenek a fejünkben kategóriák egy szöveg hallgatásakor vagy olvasásakor, akkor átsiklunk a szöveg jelentése és a benne található információk felett.
• Az írásvetítő segítségével nézzünk meg egy kidolgozott példát.
• Az aláhúzásra, illetve az információ táblázatba rögzítésére adjunk 20 per-ces időkorlátot.
• Húsz perc elteltével kérjünk visszajelzést, mit sikerült megcsinálniuk.
• Magyarázzuk el a feladatot (esszéírás), és beszéljük meg a fogalmazás vázát, például: „A vas- és acélművek a völgyekből a kikötőkbe települtek át, mert….”
A nyitottabb változat
• Kezdjük a fenti utasítások Michael Fishsel kapcsolatos 2. pontjával.
• Osszuk ki az OSZTÁLYOZÁS, 7. SEGÉDANYAGán látható állításokat tartalma-zó borítékokat, és kérjük meg a diákokat, hogy vegyék ki a papírcsíkokat a borítékból. Mondjuk el nekik, hogy a papírcsíkok fele Dél-Wales 19. szá-zadbeli helyzetére vonatkozik, a másik fele a jelenlegire. Két dolgot kell tenniük: először osszák szét a papírcsíkokat a két korszak szerint, azután csoportosítsák őket a telepítő tényezők szerint. A két időszak telepítő té-nyezői átfedik egymást, de nem feltétlenül azonosak.
A feladat irányítása
Alacsonyabb képességű csoportok esetén (függetlenül attól, hogy az egyszerűbb, vagy a nyitottabb verziót csinálják) segítsük a szöveg olvasását. Gyakran alábe-csüljük a diákokat az olvasási képességeiket alapul véve, azonban a kettő nem mindig függ össze. A jól olvasókat a kevésbé jók mellé ültethetjük.
A legfontosabb, hogy fenntartsuk a diákok elkötelezettségét, dicsérjük meg a jó döntéseket és a jó munkát, vagy óvatosan ébresszünk kétséget bennük az osz-tályozásukkal kapcsolatban. Ha jól teljesítenek, akkor ne nagyon lépjünk közbe, hanem inkább csöndben fi gyeljünk.
A nyitott változat esetén két dolgot kell tennünk: először, mutassunk rá az időszak szerinti csoportosításokban lévő következetlenségekre, hibákra, például:
„Mindkét állítás vonatkozhat ugyanarra az időszakra?” Ezt követően azzal is segíthetünk, ha megnevezzük azokat a tényezőket, amiket a diákok említenek.
A tapasztalatok megvitatása
Ez osztályonként változott. Fontos, hogy folyamatosan használjuk az osztályo-zás szót, hogy beépüljön a szókincsükbe. Alacsonyabb képességű osztályok ese-tén a tapasztalatok megbeszélése javarészt akkor törese-tént, amikor még a feladaton dolgoztak. Ehhez olyan kérdéseket használtam, mint például:
Osztályozás 3. mintafeladat
A vas- és acélipar területi átrendeződése
Itt ismételten előkerül a metakogníció.
Osztályozás
144
„Mit gondoltok, ezelőtt hol alkalmaztuk az osztályozást?”
„Segít Nektek a csoportokba sorolás abban, hogy más tantárgyakban, vagy akár otthon megszervezzétek a dolgaitokat?”
„Vannak olyan fontos kategóriák vagy csoportosítások, amelyeket más tan-tárgyakban használtok?”
„Tudtok olyan boltot említeni, ahol az osztályozást használják az árucikkek elrendezésekor?”
A kérdésekre vegyesen reagáltak a diákok – voltak üres tekintetek –, de a boltos kérdés általában mindenkinél jól működik (élelmiszerboltok, zeneboltok, áruházak, cipőboltok stb.) Sok diák emlékezett a hirdetéses feladatra, és néhá-nyan tisztán átlátták más témák kapcsán is az osztályozás lényegét, például az összetevőkét az élelmiszeriparban. A tudatosítás lassú folyamat, de mindenkép-pen megéri az időráfordítást. Nagy probléma, hogy ez az egész ilyen távol áll a diákoktól.
A nyitottabb változat esetén a tapasztalatok megbeszélése komolyabb és elgondolkodtatóbb lehet. Számos téma szóba kerülhet. Kezdésnek a következő három kérdést javasoljuk:
• „Miután időrendi csoportokba soroltátok az információt, mit kellett ten-netek?” Erre egyértelmű válaszok érkeznek: meg kellett határozzák a tele-pítő tényezőket. Itt elmagyarázhatjuk a diákoknak, hogy az osztályozásnak két szakasza volt: egy időrendi és egy tényezők szerinti. Használjuk a ténye-ző szót, mert ez egy olyan címszó, ami fontos lehet a döntéshozatallal és a változtatásokkal foglalkozó tananyagokban. Felhívhatjuk a fi gyelmet arra, hogy szakaszokra lehet bontani az osztályozást, ha az információt egyre kisebb csoportokra bontjuk fel. Utalhatunk a biológiára, azon belül is az állatok vagy növények rendszertani besorolására.
• „Hogyan hallgattátok Michael Fish történetét és miért?” Elmondják, hogy jobban odafi gyeltek a helyekre és emberekre, mert ez volt a feladat. Emel-jük ki, hogy mindig képesek arra, hogy speciális információt szűrjenek ki a szövegből, ha erre előre felkészítik a fi gyelmüket (ez olyan mintha egy jó rádiójuk lenne, ami csak az adott hullámhosszra van hangolva).
• „Mi történt, amikor a töredékeket olvastátok?” Valami olyasmit fognak mondani, hogy olyan információt kerestek, amit időszakhoz tudtak kötni.
Itt ismét utalhatunk a szövegértési feladatra: ha már a feladat előtt kigondol-juk a kategóriákat, könnyebben megértjük és feldolgozzuk a szöveget. A föld-rajzban az információ osztályozásakor kulcsszavak lehetnek a következők:
tényező, ok, következmény, előny, hátrány, változások és konfl iktusok.
Ellenőrzés
Mindkét megközelítés esetén az OSZTÁLYOZÁS, 8. SEGÉDANYAGon látható vázlat segíti a részletes írásbeli kidolgozást. Az első fele segít egyértelművé tenni a különböző tényezők jelentőségét, valamint azt, hogy ezek hogyan változtak meg.
A diákoknak előbb a két szélső oszlopot kell megcsinálniuk, és csak azután a középsőt. A közös megbeszélés segíti az alacsonyabb képességű csoportokat. Egy kis változtatással nekik is nagyon jól fog menni a feladatlap alsó fele. Segíthetünk nekik egy mondattal, ami így kezdődik: „Az elhelyezkedés változásának to vábbi oka, hogy…”. Ez arra ösztönzi őket, még jobban kinyilvánítsák, hogy mit is ér-tettek meg, ezért ez a differenciálás további módja. Az alsó feladatnál a lapon nem lesz elég hely a tehetségesebb diákoknak, ezért ők folytassák a feladatot a füzetükben vagy egy papíron. benne részt. A hátulütője az, hogy a legjobb gondolat menetet így nem hallja az egész osztály.
Átvezetés (lásd a 179.
oldalt).
Fejleszti a metakogníciót (lásd a 176. oldalt).
Ez jól mutatja, hogy mekkora jelentősége van annak, ha a diákok elsajátítják a tantárgy szókincsét – a tanterv titkos kertje már nem is annyira titkos.
Osztályozás 3. mintafeladat
A vas- és acélipar területi átrendeződése
Osztályozás 145